|
|
 |
|
 |
Tanácskozik a néphadseregi pártértekezlet (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat - Néphadseregi MSZMP értekezletet tartottak szombaton Budapesten. A tanácskozáson a Magyar Néphadseregben dolgozó mintegy 25 ezer párttag képviseletében 193 szavazati jogú küldött vett részt, rajtuk kívül a néphadseregi pártbizottság és fegyelmi bizottság küldöttként meg nem választott tagjai is teljes jogú résztvevői voltak a tanácskozásnak. A pártértekezlet döntése értelmében a honvédségi reformkörök képviselői közül ketten tanácskozási joggal vettek részt a rendezvényen. A pártértekezleten felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke. A tanácskozás - az elfogadott munkarend szerint - értékelte a tavalyi országos pártértekezlet óta végzett munkát, állást foglalt a kongresszusi dokumentumokról, a párt, a társadalom és a honvédelem helyzetének időszerű kérdéseiről, valamint véleményt mondott a néphadseregben dolgozó párttagok jövőben mozgalmi munkájának kérdéseiről.
A résztvevőkhöz írásban eljuttatott állásfoglalás-tervezetek
legfontosabb megállapításaihoz Györgyi Béla altábornagy, a
néphadseregi pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést.
Kiemelte, hogy társadalmunkban olyan jelentős változások mennek
végbe, s ezek komoly hatással vannak a Néphadseregben folyó
pártéletre is. A mozgalmi és állami feladatok szétválasztását
mutatja, hogy nem számoltatják be a parancsnokokat pártfórumokon, és
megszünt pártszerveknek a katonai életet érintő hatásköri
jogosultsága. A politikai munka súlypontja a helyi szintekre, a
kommunista közösségekbe helyeződött át.
Az altábornagy szólt a Néphadseregben dolgozó kommunisták
létszámának alakulásáról is. Elsősorban az MSZMP politikája egyes
elemeinek elutasítása, a csalódottság, továbbá az új
követelményektől való elzárkózás miatt a korábbi évekhez képest
töredékére esett vissza az MSZMP-be felvételüket kérők száma és
folyamatosan emelkedett - ha nem is a polgári életben tapasztalható
gyors ütemben - azok létszáma, akik kiléptek az MSZMP-ből. Az elmúlt
időszakban jelentősen átalakult a párttagság politikai arculata is.
Továbbra is viszonylag egységes a nemzetközi folyamatok megítélése,
de a belpolitikai kérdésekről ez már nem mondható el. Az MSZMP
politikájának gyakori és váratlan irányváltozásai, a vezetésben
zajló csatározások, a szavak és tettek eltérése, a megtett út
eredményeinek, hibáinak megítélése, a felelősség kérdése, a további
teendők körüli vita, az MSZMP állapota és pozicióinak folyamatos
gyengülése kritikus állásfoglalásra késztette a Néphadseregben
dolgozó kommunistákat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácskozik a néphadseregi pártértekezlet (2. rész)
|
Mindezekkel együtt alapvető egyetértés tapasztalható abban, hogy
az MSZMP ma még számottevő politikai tényező, s a megváltozott
körülmények között is reális esélye van arra, hogy a válságból való
kibontakozást elősegítő erőket szervezze és mozgósítsa. Ezért a
néphadsereg párttagsága széles körei támogatják az MSZMP-nek a
reformok megvalósítására, a demokratikus szocializmus megteremtésére
irányuló törekvéseit. Aggodalmat kelt ugyanakkor körünkben, hogy a
szociális feszültségek éleződése, az áttekinthetetlen politikai
folyamatok, az állam működési zavarai párosulva a gazdaság
esetlegesen fokozódó csődjével - kilátástalan és kormányozhatatlan
helyzetet teremthetnek. Ám az ilyen állapot elkerülése,
megakadályozása nem lehet katonai feladat. A hadsereg ilyen
értelemben nem kíván a politika szinpadára lépni.
Györgyi Béla utalt arra, hogy a honvédségi párttagok körében
bizonytalanságot keltett a hadsereg depolitizálásának követelése. A
legnagyobb vitát az MSZMP és a hadsereg viszonyával foglalkozó, a
pártszervezetek működési helyével összefüggő kérdések váltották ki.
Mára a párttagok többsége tudomásul veszi, hogy MSZMP szervezetek
katonai objektumokban nem működhetnek. A tanácskozás
hozzászólásokkal folytatódott. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 19:35
|
Vissza »
|
|
Tanácskozik a néphadseregi pártértekezlet (3. rész)
|
A tanácskozáson felszólalt Kárpáti Ferenc vezérezredes,
honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Egyebek
között szólt arról, hogy még ma is vannak, akik hangulatot keltenek
a hadsereg ellen azzal, hogy tudni vélik: a katonák a
visszarendeződés erői. Pedig ez a hadsereg a nemzet hadserege, és
legelemibb érdeke, hogy a társadalomban végbemenő átalakulás
kizárólag békés, politikai eszközökkel valósuljon meg. A
néphadsereget nem lehet népellenes célok érdekében vagy más országok
belügyeibe való beavatkozásra igénybe venni. A magyar katonák csak a
kormány és a parlament által jóváhagyott feladatokat teljesítik.
Beszédében a miniszter kitért arra is, hogy miért kell
elhagyniuk az MSZMP szervezeteinek a fegyveres erők egységeit. A
Legfontosabb cél az, hogy a hadsereg ne lehessen a napi politikai
csatározások, pártharcok színtere. De a ,,kivonulást,, szervezetten,
megfelelő előkészítés után, s nem egyik napról a másikra kell
megvalósítani, hogy az a politikai erő, amelyet ma a hadseregben
dolgozó párttagok alkotnak, ne forgácsolódjon szét.
A miniszter végezetül szólt arról, hogy a társadalmi
reformfolyamat nem kerüli el a hadsereget sem. Ennek számos jele már
kézzelfogható, de a legfontosabbnak, az úgynevezett haderőreformnak
még csupán az elején tartunk. Ez összefügg az európai enyhülés
további eredményeivel, de a katonai vezetés és a kormány szilárd
elhatározása, hogy - figyelembe véve az ország teherbíró képességét
- mindent megtesz a védelmi katonai doktrina elvi és gyakorlati
megvalósításáért. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 19:39
|
Vissza »
|
|
Tanácskozik a néphadseregi pártértekezlet (4. rész)
|
A pártértekezleten szót kért Nyers Rezső, az MSZMP elnöke is,
Elismerte, hogy az MSZMP gondokkal küzd, a központi vezetés nem áll
feladata magaslatán. Ez azonban - hangsúlyozta Nyers Rezső - nem
jelenti azt, hogy a párt szétesőben van, és nem szabad megengedni,
hogy szétesővé váljon. A társadalom nem veti ki magából az MSZMP-t,
de fennáll a veszélye annak, hogy ha a párttagok nem találják meg a
megfelelő politikai kapcsolatot, s a politika mögötti egységet
kereső áramlatokat is megtűrő toleráns magatartást és összefogást,
önmagát zilálja szét a mozgalom. Külön kitért arra, hogy jelenleg
bizonyos zavarral küszködik a párt vezetése. Ennek jellemzője az
esetenkénti kapkodás, és az, hogy a fordulat, a gyors átalakulás
időszakában az egyes vezetők eltérően értékelik a kialakult
helyzetet, és különböző módon látják a kivezető utat. Ezt tisztázni
kell, az ezzel együttjáró viták előbbre visznek. A személyi
érdekekből fakadó nézeteltérések azonban nem - jelentette ki a párt
elnöke. Kétségtelen, mindenkiben van valamilyen személyi ambíció, de
azt, hogy az mikor éri el azt a mértéket, amikor azt lehet mondani:
az illető most már saját érdekeitől motiválva cselekszik, nagyon
nehéz megítélni. Én látok ilyen jellegű problémákat, hibákat a párt
vezetésében - jelentette ki Nyers Rezső -, de jelenleg nem mondom
senkire, hogy személyi érdekektől vezérelt a cselekvése.
Ezt követően szólt arról, hogy milyen feltételei vannak az
ország reformpolitikája megvalósításának. Legfontosabbnak tartotta a
gazdaság működőképességének megteremtését, továbbá azt, hogy a
korábbi politikai intézményrendszert sikerüljön zavartalanul
átalakítani az új alkotmány, s a többpártrendszer intézményeinek
megfelelően. Mindezek mellett kiemelkedően fontosnak tartotta az
ország nemzetközi kapcsolatainak javítását is, de nem csupán nyugati
irányban. Nem szabad megengedni olyan helyzet kialakulását, hogy
hazánk elszigetelődjön közvetlen szomszédaitól - mondotta a párt
elnöke.
Végezetül szólt az MSZMP honvédelmi koncepciójáról, amely a
kölcsönös biztonság elvéből indul ki, egy nemzeti védelmi
doktrináért száll síkra, s a Varsói Szerződésen belüli aktív
szerepet tartja megvalósíthatónak. Az ország politikai, gazdasági
realitásaihoz jobban igazodó védelmi erőre van szükség - mondotta -,
ez létszámában legyen kisebb a jelenleginél, rendelkezzen modern
fegyverzettel, és szervezetében, felkészítésében, továbbá emberi
viszonyaiban is legyen korszerű. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácskozik a néphadseregi pártértekezlet (5. rész)
|
Szombaton a késő esti órákban ért véget az MSZMP néphadseregi
pártértekezlete. A tanácskozás résztvevői elfogadták a pártbizottság
beszámolóját, a tavalyi országos pártértekezlet óta végzett
munkáról, és kialakították állásfoglalásukat a kongresszusi
dokumentumtervezetekkel kapcsolatosan. A pártértekezlet - bár több
hozzászóló javasolta a néphadseregi MSZMP szervezetek területre
történő kivonulása idejének jelentős lerövidítését - többségi
határozatban azzal értett egyet, hogy a Honvédelmi Minisztériumból
ez év végéig, a katonai tanintézetekből, intézményekből és
alakulatoktól pedig megfelelő előkészítés után legkésőbb 1990.
december 31-ig kerüljenek a területi pártszervekhez a hadseregben
dolgozó kommunisták. (MTI)
1989. szeptember 16., szombat 21:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|