Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Kongresszus előtt az MSZMP

--------------------------


München, 1989. szeptember 7. (SZER, Szerkesztők fóruma) - A
mikrofonnál Lengyel Szaniszló.

    - A Magyar Szocialista Munkáspárt a központi bizottsági ülés
után, az egyeztető tárgyalások alatt, és a pártkongresszus előtt -
ez a Szerkesztők fórumának mai témája. Két kollégámmal: Hamgurger
Mihállyal és Kasza Lászlóval igyekszünk a teljesség igénye nélkül
választ keresni arra a kérdésre, hogy hol tart és hová tart ez a
párt, amely hamarosan megmérettetik a választásokon, és már most
szembe kell néznie azzal, hogy könnyűnek találtatik.

    Az MSZMP - ezt ma már senki sem vitatja - erősen megosztott: a
széthullás fenyegeti. Legfeljebb arról lehet vitatkozni, hogy hány
frakcióra bomlott. Az egyik frakció - és mint tudjuk: nem a
legerősebb - Pozsgay Imre köré tömörül. Aköré a Pozsgay köré, aki az
utóbbi napokban három vereséget is elszenvedett. Először Nyers Rezső
bírálta felül azzal a bejelentésével kapcsolatban, hogy az MSZMP a
jövő év közepéig hajlandó kivonulni a munkahelyekről. Ezt a
bírálatot a Központi Bizottság is jóváhagyta múlt hét pénteken.
Legutóbb pedig a párt debereceni alapszervezete döntött úgy, hogy
Pozsgayt nem jelöli küldöttnek az október 6-ikán kezdődő
pártkongresszusra.

    E három legutóbbi fejlemény cáfolni látszik azt a feltételezést
- mert volt, van ilyen feltételezés -, hogy az MSZMP-n belül jó
előre kiosztották a szerepeket. Méghozzá a hatalom átmentése
érdekében. Pozsgaynak - így a teória -, a megértő, a rokonszenves
kihallgató szerepe jutott -, így például az egyeztető tárgyalásokon.
Míg Grósz hivatott tömöríteni maga köré a javíthatatlan betonfejű
kádereket. Végezetül Nyers Rezsőre a pater familias, a
felülemelkedett szintetizáló szerepköre vár. Igen sematikus ez a
felosztás - kimaradt belőle például Németh Miklós -, de érdemes
megvizsgálni azt a kérdést, hogy valóban van-e valami alapja annak,
hogy az MSZP-ben kiosztották a szerepeket? Kasza László? (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 1. folyt.

- Egy diktatórikus párt esetében - mint amilyen az MSZMP is,
mert még mindig az -, ezt a feltételezést nem lehet kizárni, ezt a
lehetőséget figyelembe kell venni. De én ennek ellenére úgy
gondolom, hogy ilyen méretű szereposztásra nincs lehetőség egy
párton belül - vagy ha mégis lett volna, akkor úgy szétosztották a
szerepeket, hogy ma már nincs olyan rendező, amely összetartsa a
darabot.

    Röviden: az az érzésem, hogy ha korábban volt is lehetőség arra,
hogy egy diktatórikus párton belül - mert szerep-szétosztás csak egy
diktatórikus pártban lehet - így szétosszák a "jó kihallgató, rossz
kihallgató" szerepeket -, nos az egy olyan szétesésben lévő pártnál,
mint amilyen az MSZMP, már lehetetlen.

    - Hamburger Mihály?

    - Én inkább a dolog másik oldalát emelném ki -, egyetértve Kasza
Lászlóval. Azt gondolom, hogy ez a szerepkiosztás valamilyen módon -
működik. Működik azon a módon, hogy odafigyelnek arra, hogy kifelé
valamennyire megőrizzék a pártegységnek a látszatát - és ebben
például Pozsgay Imre szerepe elég jelentős. Nem véletlen az, hogy az
MSZMP ragaszkodik a köztársasági elnök népszavazás útján történő
megválasztásához, és megpróbálja a köztársasági elnöki funkciót elég
széleskörüen meghatározni. Erre azért van szüksége, mert ugyan a
párttöbbség nem ért egyet Pozsgay Imrével, de hasznos az a
tekintély, amit Pozsgay Imre bizonyos körökben felhalmozott magának.
Ennyiben valamilyen típusú szereposztás van. Míg Grósz Károly
benntartása a pártelnökségben - annak ellenére, hogy népszerűsége
rendkívüli mértékben csökkent -, viszont más köröknek a megnyerését
szolgálja. Tehát a szereposztás még mindig valamilyen módon működik
a pártban.

    - Abban ezek szerint mind a hárman egyetértünk, hogy egy
destabilizálódott párton belül már nem olyan egyszerű a
színészvezetés mint korábban -, mert szinte nem is tudjuk, hogy ki
vezeti a színészeket...? (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 2. folyt.

Jóval korábbi példák is vannak erre. Ma már ismert a
forgatókönyve a tavaly májusi pártértekezleten lezajlott puccsnak,
ahol szintén nem tartották magukat az előzetes megállapodáshoz a
résztvevők. Vagy a legutóbbi példa: Lengyelország. A kommunista párt
évtizedeken át hűséges csatlós-pártjai: a Demokrata Párt és a
Parasztpárt egy új helyzetben felmondta a hallgatólagos - vagy nem
olyan hallgatólagos - megállapodást, és a Szolidaritás mellé állt.
De ha így van, akkor próbáljuk megközelíteni empirikusan mindazt,
ami jelenleg az MSZMP-ben történik, és környékén.

    Az első kérdésem az lenne: mivel magyarázható az ortodox szárny
erőre kapása? Vagy - mint legutóbb Szűrös Mátyás is mondta -, hogy
vannak jelei a - hírhedt kifejezést használva - a
visszarendeződésnek. Milyenek ma a valós erőviszonyok? Kasza László?

    - Ha megengeded, hadd legyek fegyelmezetlen. Egy szót mondanék
ahhoz, hogy a májusi pártkongresszuson sem a forgatókönyv szerint
történtek a dolgok - és Lengyelországban sem aszerint történnek.
Ennek az az oka, szerintem - és talán pár mondat erejéig érdemes
lesz ha kitérünk -, a központi bizottságok tagjai és a kommunista
diktatúrák vezető egyéniségei nem Grál-lovagok. Úgy sem
Grál-lovagok, hogy a saját érdekeiket mindig a párt érdekei mögé
helyezik.

    Ezek az emberek Lengyelországban is Magyarországon is rájöttek
arra - akik a Politikai Bizottságban és Központi Bizottságban ülnek,
vagy a kommunista párt báb-szervezeteinek vezetői - hogy más szelek
fújnak. Ők az átrendeződést most olyan értelemben elkezdték a maguk
élő karrierje számára, hogy ők az átrendeződés után is megtarthassák
a pozíciójukat. Az átrendeződést én most úgy értem, hogy a
demokratizálódás felé. Ennyit zárójelben. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 3. folyt.

Vissza a kérdésedhez: a baloldal megerősödéséről beszéltek
valóban az elmúlt napokban a párton belül. Nos, én majdnem azt
mondanám, hogy egy természetes folyamat ez, hiszen azokról az
emberekről beszélek megint - akikről érintőlegesen az imént is -
azokról van szó, akik a pártból élnek, akiknek a személyi
egzisztenciája összefügg az MSZMP jövőjével. Nos: ezek az emberek
mennek el a küldöttválasztásokra mindenekelőtt. Őnekik nagyon sokat
számít, hogy kik lesznek a küldöttek.

    Ezektől nem lehet azt várni, hogy tapsoljanak Pozsgay Imrének,
aki azt mondta, hogy ezek vonuljanak ki a munkahelyekről -
gondoljanak arra, hogy micsoda apparátust kellett ott megmozdítani
-, és ha csak azok mennek el a választó ülésekre, akiket ez
közvetlenül érint, akkor már biztos többsége van azoknak, akik
Pozsgay ellen szavaznak. És talán még lesz szó Pozsgay Imre
debreceni jelölésének ügyéről - azt hiszem, hogy ez egy szempont ott
is.

    Nos, hogy megerősödött az úgynevezett baloldal, illetve a
reformellenes irányzat -, én ezt azzal magyarázom, hogy egyre többen
felfogták a pártapparátusban, hogy számukra egzisztenciális
kérdésről van szó, és ők szerveződtek. Ők akik nagyon könnyen
szerveződnének, adva vannak a keretek, adva van a struktúra:
fizetett emberek, akiknek az a dolguk, hogy szerveződjenek.

    - Hamburger Mihály: úgy gondolod, hogy az ortodox szárny erőt
merített a Kádár-temetésből -, vagy abból, amit ő a Kádár-temetés
kapcsán erődemonstrációnak vélt felfedezni?

    - Hát ennek nyilvánvaló jele, hogy a Marxista Egységplatform, ez
a Ribánszky-féle tömörülés direkt módon is hivatkozott a temetésre,
mint amely bizonyította, hogy az emberek továbbra is a kádárizmus
mellett vannak. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 4. folyt.

Itt röviden csak arra szeretnék még utalni, hogy ez az ortodox
kifejezés - éppúgy mint a konzervatív, vagy a baloldali - részint
csak megközelítő, de egy rendkívül bonyolult jelenséget takar:
ugyanis ez alá vonjuk be a még élő rákosistákat - dehát a ma
ortodoxa, a középgeneráció az már nem sztálinista, nem rákosista -,
ortodoxnak lehet venni kádárista módon is, hiszen Kádár is
eljátszotta az ország sorsát, Kádár is egy hihetetlenül konzervatív
politikát képviselt a hetvenes-nyolvanas években, vagy a hetvenes
évek második felétől kezdve - és ez az ortodoxia már nem a Rákosi-
korszakra nyúlik vissza. De van egy még érdekesebb ortodoxia,
amelyik más csoportosulásokban is megtalálható a párton belül - még
a reformkörökben is.

    Nem tudom megfigyeltétek-e ezt a neomarxizáló társaságot?
Megtalálható egy picit a párthoz közel álló Új Márciusi Front
tömörülésben. Ezek vannak a Baloldali Alternatíva Egyesülésben
például - azzal a különbséggel a reformkörökkel szemben, hogy ezek a
párton belül a hatalmon kívüli neomarxizáló értelmiségieket, nem a
Pozsgay-szárnyhoz kapcsolódókat képviselik -, úgyhogy ez egy
rendkívül összetett ortodoxia.

    Most az, hogy megerősödött-e vagy sem? - kétségtelenül ezek a
megerősödésre mutatnak - de a párt is tükröz valamit az ország
általános helyzetéből. Hát egyrészt azt, amit elég kevéssé
hangsúlyoznak: havonta tízezer kilépő
Gondoljuk meg, hogy egy ilyen
félelemben élő országban tízezer kilépő milyen jelentős - amit
állítólag havi 200 új belépő ellensúlyoz. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 5. folyt.

A másik: a párttagság nagy tömegei még mindig hallgatnak. Még
mindig ki vannak rekesztve az ügyek intézéséből és ahogy erre Kasza
László utalt, ki vannak zárva a döntéshozatali mechanizmusból, most
például a küldöttek megválasztásából.

    - Na most ezután a fogalomtisztázási kísérlet után hadd
fogalmazzak úgy, hogy - mondjuk - a reformok mellett nem száz
százalékig elkötelezett szárny előretörésére lehet következtetni az
egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttség magatartásából.

    Itt három jelenségre kell felhívnunk a figyelmet. Az egyik az,
hogy ragaszkodik a párt, hogy még ebben a törvényhozási időszakban -
tehát a választások előtt - válasszák meg az erős és meglehetősen
nagy hatáskörrel rendelkező köztársasági elnököt. Kettő: ugye
lesöpörték az asztalról a párt munkahelyekről való kivonulását.
Három: hogy nem hajlandóak tárgyalni a pártvagyonról, nem hajlandóak
a társadalom előtt elszámolni a pártvagyonról.

    Na most ezeket a tényezőket - mint bizonyára láttátok - a Magyar
Hírlapban Orbán Viktor is kiemelte hosszú nyilatkozatában, amelyben
kételyeinek adott kifejezést az MSZMP-küldöttség őszinteségével
kapcsolatban -, mindebből nem adódik-e jogosan a kérdés, hogy
őszinte szándéka-e az MSZMP-nek a hatalom megosztása?

    - Éppen abból kiindulva, amilyen laza megegyzésre a beszélgetés
első részében jutottunk, hogy ez a párt nem egységes - nos azt
hiszem, hogy így nem lehet globálisan válaszolni a kérdésre, hogy az
MSZMP komolyan gondolja-e? Én úgy gondolom, hogy az MSZMP-nek vannak
olyan tagjai a vezetésben is, a tagságban is, akik komolyan
gondolják, hogy igenis váltás lesz -, adott esetben rendszerváltás
lesz, nemcsak szerkezet-, hanem rendszerváltás is lesz. Mások
viszont bizonyára nem gondolják ezt komolyan. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 6. folyt.

Most azt gondolom, hogy abban teljesen igaza van az általad
imént idézett Orbán Viktornak, hogy az MSZMP - és azt hiszem itt ezt
globálisan lehet mondani: az egész MSZMP - és hát én nem is hánynám
a szemére, a pártnak ez a feladata, hogy a saját érdekeit keményen
képviselje - már a választások utáni időszakra gondol akkor, amikor
azt mondja, hogy nagyon is valószínűtlen az, hogy én igazán jól
fogok szerepelni a választásokon, de legyen egy olyan pozícióm már
előre megállapítva, mint például a köztársasági elnök szerepe, ahol
szeretem-nem szeretem Pozsgayt - most MSZMP párttagként beszélek -
mindenesetre mégiscsak egy kommunista. Jobb mint hogyha az Orbán
Viktor...

    - Képletesen beszélsz MSZMP-párttagként?

    - Na persze. Szóval mindenesetre jobb minden MSZMP-párttagnak,
mint hogyha például az Orbán Viktor lenne a köztársasági elnök. Hát
ezt ők ügyesen próbálják ezt a helyzetet kihasználni, tudván azt,
ami ugyancsak valószínűleg tény, hogy Pozsgay Imre nemcsak a
párttagok körében - mint személy - nemcsak a párttagok körében
népszerű, és igazán nagy esélye lenne arra, hogy megválasszák most
köztársasági elnöknek is, még akkor is hogyha a többi pártok
jelölteket indítanák vele szemben. Akkor az MSZMP abban a helyzetben
lenne, hogy olyan embert tudna indítani, akit nem igazán terhel az
MSZMP összes más tartozéka, mint amikor a párt indul a
választásokon.

    - Hamburger Mihály?

    - Alapvetően én is azt gondolom, amit Kasza László mondott, hogy
az MSZMP összességében egy ilyen feltételes helyzetben van, egy
ilyen mintha-helyzetben. Úgy kell tennie, mintha egy párt lenne a
többi között, közben a hatalom pártja. Úgy kell tennie, mintha
megosztani akarná a hatalmat, közben nem nagyon akarja megosztani.
Sőt hozzáteszem hogy azt gondolom, hogy az egész hatalommegoszlás
úgy rázuhant erre a pártra - eszmeként - és most kezdik el
feldolgozni, hogy miről is van szó. Most hangzanak el a konkrét
javaslatok, és hát nagyon szép, hogy néhány párttitkár az újságban
úgy nyilatkozik, hogy ő akár visszamegy a termelésbe is - de hát én
túl sok ilyen nyilatkozatot nem láttam. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 7. folyt.

- Igen én is feltételezem azt, hogy senki sem akar a gépnél
állni ahelyett, hogy egy párttitkári irodában ülne, közkórházban
gyógyíttatni magát, ahelyett, hogy a Kútvölgyibe járna, különböző
kedvezményeket, béren kívüli juttatások egész tömegét élvezné, és
így tovább. Tehát most kezdik el felfogni, hogy mi is lenne az a
hatalommegoszlás, és hát lássuk be: jogosan megrémülnek ettől.

    - Igen. Na most eddig a beszélgetésben a hatalom-megőrző
reflexekre összpontosítottuk a figyelmünket, de ugyanennek az
éremnek van egy másik oldala is, méghozzá a válságkezelés. Mert a
bevezetőben abból indultunk ki, hogy ez a párt válságban van, ez a
párt megosztott. E válság leküzdésének - és egyáltalán a pártegység
megőrzésének - vajon lehet-e eszköze a nyilvánosságra hozott
pártprogram? Hamburger Mihály?

    - Hát a pártprogram is egyfajta kettősséget tükröz. Tükrözi azt
a szándékot, hogy valamilyen módon megkeressék a válságból kivezető
utat egy újfajta demokratikus társadalom felépítésével, egy emberibb
társadalom felépítésével, és így tovább. Ugyanakkor nem tud a
programkészítő bizottság elfeledkezni arról, hogy egy hatalmon levő
párt programját készíti el -, nem egy a pártok között versengésben
levő, vagy versenyszituációban levő párt programját fogalmazza meg.
És én azt gondolom, hogy éppen ezért egyik feladatát sem fogja tudni
teljesíteni: nem fogja tudni megőrizni a pártegységet, vagy
legalábbis nagyon kicsik az esélyei annak, hogy a pártegység ezen
program alapján megőrződjön, igazából nem látom azt sem, hogy ezt a
hatalom-megoszlási feladatot valóban konzekvesen tudja keresztül
vinni. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 8. folyt.

- Hát olvasgatva a hazai újságokat, én már nem tudom, hogy mit
kell ezen érteni? Valamelyik cikkben például azt találtam, hogy a
sztálinisták és a posztsztálinisták ilyen piacellenes gondolkodók
voltak. Na most alapvető politikai-gazdasági tanulmányaimban én úgy
tudtam, hogy ezek marxi tanítások. Azt gondolom, hogyha Marxot
tekintjük marxistának - hiszen utána nagyon sok mindenkit
tekinthetünk még marxistának - valójában nem marxista ez a program.
Én ezt nem hibájául rovom föl.

    - Csak megállapítod.

    - Csak megállapítom. Én örülnék, ha nem egy 100 évvel ezelőtti
gondolkodó programját tekintenénk érvényesnek a mai magyar
társadalomban.

    - Kasza László, Te is úgy gondolod, mint Hamburger Mihály, hogy
ez a pártprogram nem alkalmas a párt egységének megőrzésére, és
vajon úgy gondolod-e, hogy a párton belül meglévő ellentétek -
politikai és személyi ellentétek is - óhatatlanul oda fognak
vezetni, hogy legkésőbb a pártkongresszuson szakadásra kerül sor?

    - Ami a programot illeti, én úgy gondolom, hogy ennek nincs
igazán több jelentősége és kijelentő ereje ennek a programnak, mint
az MSZMP korábbi programjainak voltak. Hogyha végignézzük: azok a
programok olyanok, amelyekre kevés ember mondhatja azt, hogy hát én
ezt nem akarom. Hát mindegyik fölvirágozást akart ugye, ilyen meg
olyan életszínvonal-emelést, most még hozzá vették azt ugye, hogy
mindez többpártrendszerben történik. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 9. folyt.

Na most, mint ahogy az MSZMP eddig sokszor bebizonyította, hogy
a programja később egyáltalán nem kötelezi -, hát félő, hogy ezzel
is az lesz a helyzet. Úgyhogy én nem vagyok igazán hajlandó nagyon
nagy figyelmet szentelni ennek a programnak és messzemenő
következtetéseket levonni abból, hogy ez mit helyez kilátásba és mit
nem.

    Még mindig ennél a kérdésnél időzve egy pillanatig: azt
mondanám, hogy van szerencséje az MSZMP-nek ebben a
válságmenedzselési ügyben egy Németh Miklós miniszterelnökkel,
akiről kevesen gondolták volna akkor, amikor Grósz Károly örökébe
lépett - én sem gondoltam róla -, hogy egy olyan karakterű
miniszterelnök lesz, mint amilyenné kinőtte magát. Tehát én azt
hiszem, hogy Németh Miklóssal - a személlyel - elég jól el lehet
adni egyféle politikát, amennyire az MSZMP-nek egyáltalán lehetősége
van a politikája eladására. A lehetőségeken belül Németh Miklós ezt
jól csinálja.

    Na most ugye kérdezed - és ez a kérdésnek a másik és sokkal
nehezebb része -, hogy ugyan vajon ezek az ellentétek, amelyek
személye köré csoportosuló tagság nézeteit jelentik, hogy ezek
szakadáshoz vezetnek-e? Én azt mondanám, hogy miután - nem hiszem,
hogy titkot árulok el - nem vagyok az MSZMP-nek igazi drukkere a
következő választásokon - én nem bánnám, hogyha az MSZMP megmaradna
egypártnak, és akkor eléggé biztosra venném, hogy nagyon rossz
eredményt érne el a választásokon. Na most a nagyon rosszat én nem
úgy értem, mint a lengyelországi szenátusi választást, hanem úgy,
hogy 20-30 százalék körül marad.

    Ha viszont az MSZMP kettéoszlik - tehát leválik róla, és mostmár
Hamburger Mihály jó szándékú kioktatása után nagyon óvatosan bánok
ezzel a konzervatív és haladó vagy reformer kifejezéssel, de
mindenesetre akárhova tesszük, akárhogy nevezzük ezt a két
csoportot, leválik róla az egyik, amelyik nehéz, és amelyik
betonfejű ilyen vagy olyan okból - akkor felszabadulnak azok a
reformkörökbe tömörült erők, amelyek egyfajta, - ahogy Pozsgay Imre
mondta - nyugati szocialista-szociáldemokrata politikát akarnak
megvalósítani, és ezek valóban nagyon nehéz és komoly ellenfelei
lehetnek a demokratikus pártoknak. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 10. folyt.

- Na most ez a pártprogram, amelyről néhány szót szóltunk, ez
nemcsak a pártkongresszusra készült, hanem olybá is tekinthető, mint
választási platform az MSZMP számára -, mindegy, hogy mikor tartják
a választásokat: decemberben vagy márciusban. Ez azonban nem elég:
szükség van egy választási taktikára is. Véleményetek szerint milyen
lesz az MSZMP választási taktikája? Másszóval: mely csoportokat,
áramlatokat, pártokat próbál meg jó előre kooptálni, melyeket próbál
esetleg leválasztani egy kirajzolódni tűnő választási ellenzéki
koalícióról -, ki lesz hajlandó az MSZMP-vel együttműködni a
választások előtt vagy a választások után? Hamburger Mihály?

    - Azt gondolom, hogy erre ma még nagyon nehéz válaszolni azért,
mert a párton belül még nem dőltek el a hatalmi harcok, és talán a
kongresszus hoz ebben valamiféle megoldást. Úgy tűnik, hogy a párton
belüli különböző csoportosulások mind-mind más szövetségest látnának
szívesen, más - mondhatni - koalíciós partnert szeretnének, de
mindaddig ebben nem tudnak egy határozott álláspontot kialakítani,
míg a párton belül el nem dől a saját pozíciójuk. És ugyanakkor kint
is egy mozgás van, tehát a párton kívüli többi politikai erőnél is.

    Kezdetben ugye úgy nézett ki, hogy a Pozsgay-féle reformszárny
az szövetségre tud lépni értelmiségi erőként a Nagy Imre-féle
reformkommunistákkal, tehát a pártból korábban kizárt erőkkel,
szövetségre tud lépni - kicsit Szűrös közvetítésével - a Magyar
Demokrata Fórum népi-nemzeti irányvonalával, és amennyiben Nyers és
Pozsgay nem kerülne szembe egymással, a szociáldemokratákkal - bár
nem tudom, hogy ez mennyire vonzó az MSZMP számára?

    Más erők természetesen másfajta koalíciót képzelnének el, úgy
tűnik, hogy Nyers egy kicsit ebben a kádárizmus folytatója, nem
annyira a nemzeti erőkre akar építeni, mint inkább a
szociáldemokratákra és a kisgazdákra. És hát gondolom - bár ennek
elég kevés esélyt adok - egy Grósz-féle vezetés megint más erőkkel
próbálna meg koalíciót kialakítani. (folyt.)


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza »


- Kongresszus előtt az MSZMP - 11. folyt.

- Én is azt hiszem, hogy függ attól, hogy a pártkongresszus után
melyik vezető, az elnökség melyik tagja, vagy az elnökségnek milyen
összetétele kerül ki majd győztesen. De azt is gondolom, hogy bármi
is jöjjön ki abból, egyfajta taktikát már most sejtet az MSZMP -, az
időszakos választásoknál amit tanúsított. Ennek egyik jelensége az,
hogy nem nevezi meg magát. Ugye a jelöltjei azok - ha jól tudom
egyetlen egy helyen sem, de legalább három helyen nem a négyből -
egyetlen egy helyen sem az MSZMP színeiben indultak, így: hogy
MSZMP-jelölt vagyok - hanem valami ilyen Rejtő Jenő-i neveket vettek
magukra a legcsodálatosabb hangzásokkal.

    - Sőt most is van egy új Összefogás-platform Berecczel az élen.

    - Igen, de most még maguk a jelöltek is, hát a zalaegerszegi
jelöltnek is - valami a fellendülésért, az ország szabadságáért -
tehát egy olyan neve van, hogy amire ki ne mondaná azt, hogy hát
persze ezt támogatom. Szóval ez lesz véleményem szerint az egyik
taktikája a pártnak, hogy jelöltjeit álarcban vonultatja föl, akik
nem merik megmondani, hogy milyen párt támogatja őket.

    A másik feltételezhető taktika az, hogy mozgósítani fogják a
fiókszervezeteiket: a szakszervezeteket és ehhez hasonló
intézményeket, és most ne mondjuk azt, hogy de hát hiszen ebben is
csak a funkcionáriusok fognak az MSZMP-re szavazni -, nem vagyok
ebben biztos, ugyanis ezeknek a szervezeteknek is, az MSZMP-nek is
igenis van vidéken még olyan hatalma, hogy meg tudják félemlíteni az
embereket, és miután nem tudja senki, hogy milyen lesz a végső
elszámolás, esetleg ez befolyásolhatja őket a választások
kimenetelében.

    - Kedves hallgatóink
A stopperóra terrorja megakadályozta, hogy
szellemes csattanóval fejezzük be ezt a beszélgetést. Köszönöm
figyelmüket, és a résztvevőknek is köszönetet mondok: Hamburger
Mihálynak és Kasza Lászlónak - a műsorvezető Lengyel Szaniszló volt.
+++


1989. szeptember 7., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD