|
|
 |
|
 |
Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (1. rész)
|
1989. szeptember 7., csütörtök - Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Barabás János, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Parlament Gobelin-termében kötetlen eszmecserét folytatott a magyarországi egyházak vezető személyiségeivel.
Az MSZMP kezdeményezte találkozón a jelenlévő egyházi vezetők és
a párt tisztségviselői érdemben cseréltek véleményt a párt és a
vallás, a párt és az egyházak viszonyának ma már teljesen új módon
felmerülő kérdéseiről. Ennek lényege, hogy a dialógust tovább kell
folytatni, s elmélyíteni olyan témákban, mint az erkölcs és a
társadalom, a világnézet és a társadalmi béke kapcsolata.
Nyers Rezső részletesen szólt az MSZMP Központi Bizottságának
július 28-i határozatáról, amely immár nem korlátozza a párttagság
lelkiismereti szabadságát. Ezt a résztvevők elismerően nyugtázták. A
találkozón szó esett az egyházak és a politika viszonyáról a
többpártrendszer most formálódó keretei között. Az egyházak vezetői
kifejezték azt a készségüket, hogy más pártok képviselőivel is
készek hasonló megbeszélésre.
A beszélgetésen a jövőért érzett felelősségtől áthatva
tisztázóan hozták szóba a múlt vitás kérdéseit és a jelen gondjait.
Mint elhangzott: az utóbbiak megoldásának legnagyobb kérdése és
egyben feladata az, hogy az átalakítással természetszerűen
együttjáró konfliktusokat a társadalmi béke keretei között tartsák.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (2. rész)
|
A találkozón az újságírók nem vehettek részt, arra azonban
lehetőség nyílt, hogy a részvevők első benyomásairól érdeklődjenek.
Nyers Rezső előljáróban leszögezte: nem közvetlenül
pártpolitikai célok indokolták, hogy az MSZMP az ország házába
invitálja az egyházak képviselőit. Felismerte, hogy a társadalom, a
nemzet előtt álló nagy feladatok megoldása a társadalmi béke és
együttműködés körülményei között képzelhető el. A párt számos
területen lehetőséget lát az egyházakkal való kontaktusra.
Hozzáfűzte: pártpolitikusként pártja szempontjait egyeztette a
nemzeti célokkal, valamint az egyházak felfogásával. A tanácskozáson
elvi síkon folytatták a beszélgetést, azonban számos konkrét kérdés
is szóba került. Így például az egyházak szerepvállalása az
oktatásban, a szociális munkában. Felvetődtek világnézeti kérdések
is, összefüggésben a lelkiismereti és vallásszabadsággal, annak az
emberi jogok közé sorolásával. Etekintetben az egyházak és az MSZMP
mai álláspontja közel áll egymáshoz, sőt lényegi kérdésekben azonos.
Saját véleményét hangsúlyozva kifejtette: az egyházaknak számos
területen pozitív társadalmi szerepük van ma, s lesz a jövőben.
A tanácskozáson mindkét részről felvetették a társadalom
erkölcsi állapotát, a moralitás javításának fontosságát. Az egyházak
elsősorban az oktatás és a család szempontjából hangsúlyozták az
erkölcs nagyobb szerepét. Az MSZMP képviselői a politikai
erkölcsösség fontosságát emelték ki, az erkölcs különböző
területeken való érvényre juttatása ugyanis egymással szoros
kapcsolatban van.
A tanácskozás nem a véleménykülönbségek feltárására, hanem a
követelmények megfogalmazására irányult - hangsúlyozta a pártelnök.
Mindkét oldalról rámutattak a nemzet sorsáért érzett
felelősségvállalás szükségességére. E téma - úgy tűnt - közelítette
egymáshoz a tárgyalópartnereket, akik között megoldatlan kérdések is
szép számban szóba kerültek. Egyházi részről megemlítették az állam
és az egyház szétválasztásáról szóló megegyezést. Felhívták a
figyelmet arra, hogy a gyakorlat beszűkítette az egyházak
tevékenységét a magyar társadalomban, sok helyen szinte lehetetlenné
téve a nevelési, oktatási, szociális tevékenységet. A találkozón ezt
rendezendő követelményként vetették fel. s ezt az igényt az MSZMP
elismerte. Végül Nyers Rezső hangsúlyozta azt a véleményét, hogy az
egyházak - pártpolitikai semlegességük mellett - nagyon sok
területen pozitív szerepet töltenek be a társadalom életében.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (3. rész)
|
- Az MSZMP képviselőivel létrejött találkozó az első lépés azon
az úton, amelyen az egyház helyét és szerepét keresi a kialakuló
többpártrendszerű demokráciában - összegezte tapasztalatait Tóth
Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus
Tanácsának elnöke. Véleménye szerint valamennyi egyházi személyiség
örömmel nyugtázhatta, hogy Nyers Rezső elfogadta azt a szándékukat,
amely szerint a mostani megbeszélést követően valamennyi párttal
párbeszédet folytatnak. Hozzátette: a többi párttal még nem sikerült
felvenni a kapcsolatot. A püspök a továbbiakban utalt arra, hogy a
találkozón lehetőség nyílt az MSZMP július 28-i állásfoglalásával
kapcsolatos véleményük kifejtésére. Szinte valamennyien úgy ítélték
meg, hogy a dokumentum túl rózsás képet fest az egyház és az állam
utóbbi 3O éves viszonyáról. A többi szocialista országgal
összehasonlítva természetesen számos pozitívumot is tartalmaz,
önmagában véve azonban átsiklik a problémákon. Nyers Rezső
bevezetőjéről megállapította, hogy az önkritikusabb volt, mint az
állásfoglalás. Véleménye szerint az állásfoglalás az igazgatási és a
jogi területen tapasztalható vadhajtásokról beszél, amelyekhez az
MSZMP korábbi politikájából következő intézkedések vezettek. Tóth
Károly felhívta a figyelmet arra, hogy ezek még érvényben vannak, s
az MSZMP világos állásfoglalása hiányában a közigazgatásban dolgozók
a régi beidegződések, mechanizmusok szerint járnak el. Példaként
említette az iskolaügyet, amellyel kapcsolatban senki által nem
vitatandó jószándék húzódik meg, az elképzelések azonban a
végrehajtók ellenállásába ütköznek - tényleges, vélt vagy ürügyként
felhasználható hivatkozási alappal. Kijelentette: a kormány
szavahihetősége forog kockán.
A püspök rámutatott: a református egyház veszélyt lát abban,
hogy jóllehet az egyházak jogegyenlőségét deklarálja a KB
állásfoglalása is, ez azonban koránt sem jelenti az egyházak
egyenranguságát. Ez ronthatja a különböző egyházak között
tapasztalható kedvező viszonyt.
Paskai László biboros, primás, esztergomi érsek, a Magyar
Katolikus Püspöki Kar elnöke úgy nyilatkozott, hogy a társadalmi
élet területén a vallással, az egyházzal kapcsolatban megváltozott
véleményalkotás pozitív fejlődését segíti a mostani találkozó. Utalt
arra, hogy az eszmecsere az MSZMP meghívása nyomán jött létre, az
egyházak azonban fontosnak tartják, hogy más pártokkal is
kialakuljon a kontaktus - semlegességüket megtartva. A megbeszélésen
kifejezésre jutott, hogy az MSZMP is felülvizsgálta a vallással, az
egyházakkal kapcsolatos álláspontját, s felismerte az egyházak
társadalmilag hasznos tevékenységét. (folyt.köv.)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (4. rész)
|
Kedvezőnek ítélte meg, hogy az MSZMP elhatárolja magát az 1948-ban
hozott intézkedésektől, amelyek az egyházak működésének korlátozását
vonták maguk után. Az elmúlt négy évtized komoly megpróbáltatást
jelentett az egyházaknak, ma azonban nem a számonkérésnek, a
siránkozásnak van itt az ideje, hanem a jövőépítés szempontjából
fontos témák megvitatásának - hangsúlyozta végezetül a biboros.
(MTI)
1989. szeptember 7., csütörtök 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|