Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (1. rész)

1989. szeptember 3., vasárnap - Jogfolytonos, de radikálisan megújult, a konzervatív elemektől megtisztított és platform-szövetség alapján működő pártra van szükség. Másfél napos vita után így foglaltak állást az MSZMP-reformkörök és reformalapszervezetek II. országos tanácskozásának küldöttei vasárnap.

Az MSZMP Budapesti Bizottsága politikai, propaganda és
művelődési központjában megrendezett tanácskozás feladata az volt,
hogy a párt közelgő kongresszusára készülve platformot alkossanak a
résztvevők. A pártprogramnak is megfelelő dokumentum azonban idő
hiányában csak vitaanyagként készülhetett el. Ezt egészítik ki a
szombati szekcióülések munkájának összegzései, valamint több
nyilatkozat és állásfoglalás.

    Ezeket az anyagokat a tanácskozás résztvevői megvitatásra
ajánlják a párttagságnak és eljuttatják az MSZMP KB Pozsgay Imre
vezette bizottságához is.

    A tanácskozás résztvevői levelet intéztek a párttagsághoz és a
kongresszusi küldöttekhez. Ebben arra hívják fel a címzetteket, hogy
teremtsenek közösen olyan szocialista pártot, amelynek gazdája a
tagság. Ennek a pártnak szakítania kell a bürokratikus
központosítással. A levélben kitörésre buzdítanak az
államszocializmus, az állampárt teremtette válságból, és a kudarcra
kárhoztató sztálini modellel való szakításra szólítanak fel.

    Ahogyan a levélben is szerepel, a tanácskozáson megválasztották
a reformkörök önálló küldöttcsoportját.

    A munkásőrség szervezetét fel kell számolni, teljesítette
történelmi küldetését - szögezte le az a nyilatkozat, amelyet a
tanácskozáson résztvevő munkásőrök fogalmaztak meg, s hoztak
nyilvánosságra. Véleményük szerint önkéntes testület létrehozására
csak a pártközi megállapodások után, parlamenti törvényhozással
kerülhet sor, s a társadalom új fegyeres testületét csak a parlament
vagy a köztársasági elnök irányíthatja. Mentesíteni kell a
testületet a politikai pártok harcától, s a felvétel sem történhet a
párttagságtól függően. Az új testületnek javasolták a nemzeti gárda
elnevezést. Tennivalóit elsődlegesen az elemi csapások
felszámolásában, az élet és az anyagi javak mentésében, a
közbiztonság és a közrend fenntartásában, határőrizeti és karhatalmi
feladatok ellátásában jelölték meg. (folyt.köv.)


1989. szeptember 3., vasárnap 18:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (2. rész)

Kinyilvánították: fegyvereikről le kívánnak mondani, amíg az új,
általuk kezdeményezett fegyveres testületről törvény nem
rendelkezik.

    Kétféle állásfoglalás is született a munkahelyi
pártszerveződésekkel kapcsolatban, ám a döntő többség támogatását
egyik sem tudta elnyerni. Az egyik szerint nem tartják
elfogadhatónak a politikai pártok, szerveződések munkahelyi
működését. A párt érdekeivel is ellentétesnek és szűk látókörűnek
minősítették a KB ezzel kapcsolatos döntését és annak
felülvizsgálatát javasolták a kongresszusnak. A másik álláspont
csupán a politikai pártok munkahelyi működését támogató nézetekkel
nem értett egyet, mert a képviseletei demokrácia elvei alapján az
állampolgári politikai akarat érvényesülésének elsődleges tere a
lakóterületi pártszerveződés. A kollektívák természetesen
rendelkezzenek a politikai szerveződés szabadságával, de nem
vehetnek részt a gazdasági, intézményi döntéshozatalban. Nem
működhetnek pártszervezetek az államigazgatásban, a
jogszolgáltatásban és a fegyveres testületek szolgálati helyein, a
meglévő szervezeteket a legközelebbi választásokig fel kell számolni
- fogalmazódott meg a másik variációban.

    A tanácskozás indulatoktól sem mentes vita után támogatta a
kecskeméti reformkör korábbi és nyilvánosságra is hozott felhívását.

    A tanácskozás legfontosabb döntéseiből és állásfoglalásaiból is
kitűnt: a reformkörök és -alapszervezetek képviselőinek többsége az
új típusú párt meghatározására, a modellváltás-rendszerváltás
vitájának eldöntésére, a kongresszuson követendő stratégia és
taktika kialakítására, továbbá a munkahelyi politizálással
kapcsolatos álláspontjuk egyeztetésére fordították energiáikat.

    Az új típusú párt meghatározásában nehezítette a konszenzus
kialakulását, hogy néhányan nem pontosan fogalmazták meg
javaslatukat. Végül is két ellenpólus alakult ki: az egyik szerint
már most vagy a kongresszuson új baloldali szocialista pártot kell
szervezni, míg a mások a jelenlegit radikálisan átalakítva kívántak
új pártot építeni. Jónéhányan figyelmeztették a résztvevőket, hogy
ne riogassák már most a kongresszust a pártszakadással, inkább a
reformerők győzelmére kell törekedni. (folyt.köv.)


1989. szeptember 3., vasárnap 18:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (3. rész)

A modellváltás-rendszerváltás kérdésének eldöntéséhez sokan
fontosnak tartották, hogy a reformkörök mondják ki nyíltan: kiktől,
milyen áramlatoktól határolódnak el. Például, ha rendszerváltásról
van szó, akkor élesen el kell határolniuk magukat a Ribánszki-féle
áramlattól. A tanácskozás résztvevői végül is a rendszerváltás
mellett tették le voksukat abban az értelemben: az elmúlt 40 év
során létező rendszer nem tekinthető sem szocialista formációnak,
sem afelé mutató közvetlen átmenetnek.

    Ezekről a kérdésekről is szólt Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a
tanácskozást záró nagygyűlésen. Elöljáróban megerősítette a
tanácskozás döntését, hogy új szocialista pártra van szükség. Ennek
létrehozásán munkálkodik az MSZMP vezetősége, erről vitatkoznak a
reformkörök és a párt más áramlatai is - a legjobb megoldásokat
keresve - mondotta. A pártelnök véleménye szerint ez a párt örököse
és folytatója a Magyarországon száz éve létező szocialista
mozgalomnak. Örököse kell, hogy legyen - és minden bizonnyal az
lesz, tette hozzá - az MSZMP haladó törekvéseinek, alapvető
kérdésekben megreformálója, újralakítója lesz a politikának.

    Utalva arra a tanácskozáson is lezajlott vitára, hogy gyökeresen
új vagy megreformált pártra van-e szükség, ismételten kijelentette:
az MSZMP-ből kell reformpártot kialakítani. Ugyancsak a reformkörök
vitáját felidézve leszögezte: a párt egészéhez képest nincsenek
többségben azok, akik a reformok tudatos vallói, vállalói és
harcosai. Ők meghatározó kisebbséget alkotnak, de ez nem jelenti
azt, hogy a többség reformellenes. Az igazi kérdés az, hogy a még
bizonytalan párttagokat sikerül-e a reformerőknek megnyerniük, vagy
a kételkedés és a keserűség keríti hatalmába őket?

    Nyers Rezső a párt megújulásához szükséges feltételek közül
elsősorban a vezetéssel foglalkozott. Megítélése szerint nagyon sok
új vezetőre van szükség, s a vezető posztokat elsősorban a
fiataloknak kell elfoglalniuk. Azoknak azonban nem szabad ilyen
funkcióban maradniuk, akik tisztességes emberek, de a vezetésben
csak szürkék tudnak lenni, tehetetlenek.

    A párt elnöke részletesen szólt az MSZMP törekvéseiről, a
politikai egyeztető tárgyalásokon képviselt magatartásáról. Ezzel
összefüggésben hangsúlyozta: a többpártrendszert elvi alapon kell
elfogadni, mert társadalmi értéket fog hordozni a szocializmus, a
magyar nép számára. De senki ne gondolja azt, hogy a nép érdeke száz
százalékig bármikor azonos a pártok egyeztetett érdekével. A
társadalmi szervezetek és a társadalom önszerveződései teljesíthetik
csak ki a pártok útján szerveződő magyar demokráciát - hangoztatta.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 3., vasárnap 18:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Befejeződött az MSZMP-reformkörök II. országos tanácskozása (4. rész)

Nyers Rezső foglalkozott a modellváltás-rendszerváltás
dilemmájával is, a modellváltás mellett téve le voksát. Szerinte
modellváltásra van szükség abban az értelemben, hogy ez a politikai
és a gazdasági rendszer megreformálását, megváltoztatását jelenti.
Hozzáfűzte, hogy a kifejezés még így sem pontos, hiszen ami eddig
volt, ami ma van, az formációelméletileg nem nevezhető
szocializmusnak. Ugyanígy az államszocializmus és a demokratikus
szocializmus sem tisztázott fogalom - mondotta.

    Végezetül, a párt újjászületésének folyamatáról, s az
újjászületett párt feladatairól elmondottak összegzéseként
rámutatott: amikor az MSZMP megalakult, búcsút mondott a Magyar
Dolgozók Pártja politikájának. Legalább ugyanilyen jelentőségű
változásra van szükség most a pártmozgalomban.

    Az MSZMP elnökének szavait követően Győrffy István, a Zala
megyei reformerők országgyűlési képviselőjelöltje mutatkozott be a
tanácskozás résztvevőnek. A Zalai Hírlap főszerkesztő-helyettese
felszólalásában elmondta: a jelölőgyűlésen megjelentek 44,6
százaléka támogatta az időközi választáson való indulsát. Az
ellenzék közös jelöltje 46,6, az MSZDP jelöltje pedig 35 százalékot
kapott.

    Az MSZMP képviselőjelöltjét Pozsgay Imre, a párt elnökségének
tagja követte a szónoki emelvényen. Bevezetőjében hangoztatta, hogy
közeledve a kongresszushoz, küzdvén egy jó kiegyezésért a nép javára
a színvallások ideje is eljött. Megítéltetését elsősorban e körre
bízza, mert kezdettől fogva részt vett a reform-mozgalomban.
Rámutatott arra, hogy a párt iránti bizalomhiány a válság logikus
következménye és terméke. Ha ez nem így vetődik fel a kongresszuson,
akkor a párt hiába küzd ilyen-olyan platformok alapján, a nép
bizalmát nem tudja meg- vagy visszaszerezni. Szerinte a párt sem a
politikai egyeztető tárgyalásokon, sem a nép szemében nem erőtlen,
mert bár veszteségei hitelben és tekintélyben is óriásiak, most nem
hatalmi tényezőként, hanem politikai küzdőfélként kíván részt venni
a tárgyalásokon.

    Pozsgay Imre fontosnak tartotta tisztázni, hol húzódik a párton
belüli erők kompromisszum-készségének határa. Ez nem jelent
ítélkezési jogot, de megbékélésre sem ad lehetőséget a
reformerőkétől merőben eltérő koncepcióktól. Egy ilyesfajta
magatartás a nemzet félrevezetését jelentené, a reformerők saját
vereségüket készíttenék elő. Ezzel összefüggésben hangoztatta:
kiegyezésre, egyezkedésre a homlokegyenest más nézetet vallók között
nincs lehetőség. (folyt.köv.)


1989. szeptember 3., vasárnap 18:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Befejeződött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (5. rész)

A nyílt elhatárolódással szerinte a párt reformerői tiszteletet,
becsületet vívhatnak ki a még ingadozó párttagság körében, s e
lépéssel tárgyalási alapot is teremthetnek a nemzet számára.
Ugyanakkor figyelmeztetett az eltérő nézetek tiszteletben tartására,
hiszen a politikai pluralizmus elvi vállalása ebben az irányban is
szabadságot teremt. Az viszont megengedhetetlen, hogy a túlhaladott
álláspontot e nemzet történelmében a jövőben bármikor
,,inkvizícióval,, lehessen védeni.

    A kisebbség védelmében szólt arról, hogy minden fontos,
kezdeményező gondolat e körből származik, ezért a párton belüli
demokráciában épp úgy, mint a társadalomban, a legszigorúbb
garanciákat kell megteremteni a kisebbség védelmére.

    Véleménye szerint a megújuló magyar szocialista párt nem
számíthat tévedhetetlen, kizárólag tiszta lappal induló emberekre.
Akiket viszont valóban súlyos felelősség terhel az elmúlt évtizedek
hibás döntéseiért - s bennük nincs kellő önmérséklet, önismeret -, a
párt kérje őket arra, hogy ne vállaljanak tisztséget, illetve tegyen
róla, hogy ne vállalhassanak funkciót.

    Pozsgay Imre kifejezte meggyőződését, hogy a kongresszus
vereségeken és sikereken edzett, tiszta gondolkodású vezetőket fog
választani, ha a reformkörök és a reformmozgalom szándéka
érvényesül. Ily módon nem egy ,,átmentési művelet,, megy végbe, mint
azt némelyek képzelik, s mint ahogy ezt a politikai ellenfelek
feltételezik. A párt bizonyítani kívánja: nem egyszerűen
elitváltásban, hanem rendszerváltásban gondolkodik, a modellváltás
azon értelmében, ahogy azt a reformkörök megfogalmazták.

     x x x

    - A pártból havonta több mint tízezren lépnek ki, többségük
munkás. Indítékaik különbözőek, az okok között minden bizonnyal a
névváltoztatási szándék is szerepet játszik - közölte az MTI
munkatársának kérdésére válaszolva Pozsgay Imre. Szerinte a
kilépések alapvető oka, hogy az új társadalmi helyzetben a
konglomerátum-szerű politikai párt választási párttá alakul át, s a
jövőben nem állam-pártként, hanem csupán a politikai küzdőtér egyik
tényezőjeként vesz részt a politikai csatározásokban. A változásnak
szükségképpen be kell következnie, mert az új szerepvállalás nem
illik össze a párt megszokott képével. Ami a munkás jelző
elmaradását illeti, a reformerők valóban új szocialista pártot
szeretntének látni a kongresszus után. (folyt.köv.)


1989. szeptember 3., vasárnap 19:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Befejeződött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (6. rész)

Jogállami, demokratikus alapokon, a demokratikus szocializmus
értékeit vállalva, s egyáltalán nem a munkásoktól megszabadulva.
Ellenkezőleg. Egyébként is a munkás jelző nem az MSZMP-re nézve,
hanem a munkások szempontjából volt kínos akkor, amikor rájuk
hivatkoztak olyan döntések meghozatalakor is, amelyek a mai
helyzetbe vezették az országot. Pozsgay Imre nem a kilépésben, hanem
az új párttal való azonulásban látta a követendő magatartást.
Szerinte a párttagok többsége ezt az utat választja a kongresszus
után.

(MTI - Csákvári János - Csoknyay Edit)


1989. szeptember 3., vasárnap 19:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD