|
|
 |
|
 |
Unicum 2.
|
Az más lapra tartozik, hogy az államosítást túlhajtottuk,
államosítottuk a kisvállakozásokat, a saját munkán alapuló nagyobb
parasztgazdaságokat is. Ezek során valóban történtek jogtalanságok,
amiért elsősorban ugyan a hatalom akkori birtokosai a felelősek, de
nemcsak ők, hanem a régi rendszer is. Ha egy országot az indokoltnál
évszázadokkal tovább tartják urai a középkorban, szükségszerűek a
túlkapások. Ezekért, no meg az 1945 után tévesen elkövetett
hibákért, bűnökért az itt maradt magyar nép negyven éven keresztül
fizetett, most is fizet a felelőtlenül felvett adósságokért, és nem
mondhatja, hogy fizessék ki azok, akik jogtalanul, hatalmukkal
visszaélve felvették és elköltötték azt a pénzt. A nép nem mondhatja
azt, amit Zwack úr: akit jogellenesen megkárosítottak, azt
kártalanítani kell, mert ezt követeli meg a jog. Mert annyi pénz,
amit 40 év hibás gazdasági gyakorlata elherdált, nem fog
rendelkezésre állni még a következő évtizedekben sem.
A magyar népnek azért is több joga van a hibák
felhánytorgatására, mert azt, amit Zwack úrtól az ő nevében
elvettek, nem az ő javára hasznosították. A kártalanítás nélküli
államosítást csak az indokolja, ha valóságos társadalmasítás
történik. Sajnos nem ez történt, mert a volt tőkés tulajdonos
helyett nem a társadalom, hanem egy diktatorikus rendszer állami
bürokráciája gyakorolta a hatalmat. Ennek lett aztán a szükségszerű
következménye, hogy a Zwack úr volt gyára az államosítás után sokkal
kisebb hatékonysággal működött, mint korábban. Ebből azonban nem az
következik, hogy a gyárat Zwack úréknak kell visszadni, vagy egy
másik "jó tőkésnek" olcsón eladni, hanem az, hogy igazi társadalmi
tulajdonba kell venni. Ezért nem re-tőkésítésre, hanem a tulajdon
érdemi társadalmasítására van szükség. Ne a múltba menjünk vissza,
aminek lehetetlenségét és értelmetlenségét maga Zwack úr is jól
tudja, hanem a jövőbe, tehát előre. (folyt.)
1989. július 19., szerda 11:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|