|
|
|
|
Kádár János életútja
|
London, 1989. július 6. (BBC, Panoráma) - Budapesten 77 éves korában ma reggel elhunyt Kádár János. Az MSZMP egykori főtitkárát három nappal ezelőtt szállították kórházba tüdőgyulladással és vérkeringési zavarokkal. Kádár János tavaly májusig állt a magyar kommunista párt élén, amikor a reformszárny végül félreállította. Ekkor a névleges pártelnöki tisztet ruházták rá. Június végén - egészségügyi állapotára való hivatkozással - ebből a tisztségből is elmozdították. A BBC munkatársa így idézi fel Kádár János életútjának jelentősebb állomásait: - Kádár János, aki több mint egy emberöltőn át vezette Magyarországot, egy cselédlány törvénytelen gyermekeként jött a világra, az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Fiuméban, a mai Rijekában. Édesanyja neve Csermanek volt. A Kádár-nevet a két világháború közötti időszakban vette fel, az illegális kommunista mozgalomba bekapcsolódó fiatalember. Kádár János 1931-ben lett a kommunista párt tagja. Iskolai végzettsége nem terjedt tovább az elemi iskolánál, melynek elvégeztével műszerésztanoncnak ment. A kicsiny kommunista párt egyik vezetőjeként ebben az időszakban és a II. világháború éveiben gyakran tartották rendőri megfigyelés alatt. S négy évet börtönben is töltött. 1945 után hamarosan vezető szerepet kapott a kommunista pártban, noha soha nem lett tagja annak a szűkebb, sztálinista magnak, melynek tagjai a háború éveit Moszkvában töltötték. 1948-ban belügyminiszterré nevezték ki, éppen abban az időszakban, amikor a kommunisták elsőrendű célja politikai ellenfeleik megsemmisítése volt. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kádár János életútja - 1. folyt.
|
1949-ben döntő szerep hárult rá. Ő beszélte rá korábbi közeli harcostársát Rajk Lászlót, hogy vállalja magára mindazon képtelen vádakat, melyeket a nagy port felvert koncepciós perben rásütöttek. Rajk kivégzése után alig egy évvel maga Kádár János is a rendszer áldozata lett, de sikerült elkerülnie a legsúlyosabb büntetést, és a Sztálin halálát követő olvadás időszakában - 1954-ben - szabadlábra került. 1956-ban Nagy Imre mellett, az akkorára rehabilitált Kádár János volt az, akiben a tömegek még némiképpen bízni tudtak. Az 1956-os forradalom kitörése után Gerő Ernő helyett őt állították a rohamosan széteső kommunista párt élére. A forradalom első napjaiban Kádár János támogatásáról biztosította a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imrét és csatlakozott annak koalíciós kormányához. November 1-én, amikor Nagy Imre kihirdette Magyarország semlegességét és kiválását a Varsói Szerződésből, Kádár eltünt Budpestről. Néhány nappal később, mint a Moszkva támogatta ellenkormány vezetője tért vissza. Ekkorára a szovjet csapatok leverték a forradalmat. Kádár Jánosnak is szerepe volt abban, hogy a következő néhány évben kivégezték Nagy Imrét, és a forradalom mintegy 300 harcosát. Kádár védelmében később elhangzott, hogy szovjet nyomásra cselekedett, s ebben lehetett némi igazság. Amennyiben nem engedelmeskedik, a szovjetek újfent a sztálinista vezetőket helyezték volna hivatalba. 1956 után sokan árulóként tekintettek Kádárra. De később a lakosság megbékélt vele. Sőt egyenesen méltányolták a megbékélésre irányuló gesztusait. 1961-ben meghirdette az "aki nincs ellenünk, az velünk van" jelszavát, s a politikai élet lazulását gazdasági reformok követték. Többek között a magánvállalkozás viszonylagos szabadsága. Mígnem 1968-ban beindult az új gazdasági mechanizmus, mely a vállalatok számára nagyobb önállóságot adott. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kádár János életútja - 2. folyt.
|
A növekvő életszínvonal és a politikai elnyomás csökkenése Kádár Jánost az 1960-as 1970-es évek legnépszerűbb kommunista vezetőjévé emelte. A nyugdíjkorhatárt elérve felajánlotta visszavonulását, de a kommunista párt Központi Bizottsága nem fogadta el leköszönését. Visszatekintve azonban jól látható, hogy éppen ez az 1972-es év jelentette a fordulatot Kdáár János életútján. Brezsnyev és a magyar keményvonal hívei sürgetésére a gazdasági reformot leállították. A gazdaság teljesítőképessége romlott, de az egyszerű dolgozók számára ez nem vált rögtön nyilvánvalóvá, miután jelentős külföldi hitelek és a költségvetés hiánya árán az életszínvonal tovább emelkedett. Az 1980-as évek elejére hatalmas adósságállomány halmozódott fel, leállt a gazdasági növekedés, és csökkenni kezdett a magyarság életszínvonala. Kádár János képtelen volt megküzdeni a súlyosbodó gondokkal. A takarékossági program meghirdetése után igen rövid idő alatt elvesztette népszerűségét. Helyzetét az is megingatta, hogy nem volt igaz már az az állítás, hogy a Szovjetunió ennél többet nem tűrne el, hiszen megkezdődött a gorbacsovi reformpolitika. Hovatovább már csak az öreg, megfáradt politikust látták benne, aki mintha egy korábbi időszakból maradt volna fenn. Noha hatalmát nem tudta már az ország javára fordítani, eltávolítása nem volt könnyű művelet. Grósz Károlynak nem kis erőfeszítésébe került, hogy a tavaly májusi pártkonferencián elérje félreállítását. Hogy elejét vegyék a további támadásoknak, ekkor hozták létre a pártelnöki megbizatást, melyet egész a legutóbbi időkig Kádár János töltött be. Az elmúlt évben azonban olyannyira felgyorsult a politikai élet irama, hogy Kádár Jánost további heves bírálatok érték. Nem utolsósorban a forradalmat követő dicstelen szerepléséért, illetve az utóbbi évek kudarcaiért. A börtönévekben szerzett tüdőbetegsége elhatalmasodván úgy lehet, fel sem fogta igazán, hogy az ország népe miféle keserű vádakkal illette élete utolsó hónapjaiban. +++
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|