|
|
|
|
Nagy Imre és társai nem követtek el bűncselekményt (1. rész)
|
1989. július 6., csütörtök - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa csütörtöki nyilvános ülésén tárgyalta a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész törvényességi óvását. A héttagú testület az óvást alaposnak találta, s annak helyt adott. Határozatában megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958-ban hozott ítéletei törvénysértők, ezért ezeken hatályon kívül helyezte; Nagy Imrét, dr. Donáth Ferencet, Gimes Miklóst, Tildy Zoltánt, Maléter Pált, Kopácsi Sándort, dr. Szilágyi Józsefet, dr. Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst az ellene emelt vádak alól felmentette.
Az Elnökségi Tanács ülését - a hazai és külföldi sajtó tudósítóinak élénk érdeklődése közepette - dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nyitotta meg a Legfelsőbb Bíróság dísztermében. A széksorokban helyet foglaltak a perben halálra ítélt és kivégzett, illetve a szabadulásuk után elhunyt személyek hozzátartozói. A per ma még élő két szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós számára előkészített két szék azonban üresen maradt. Elsőként dr. Czili Gyula, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese ismertette a legfőbb ügyész törvényességi óvását, amely az eredeti ítéleteket is tartalmazta. Az 1958-ban megállapított tényállás lényege szerint 1955 március végétől értelmiségi csoport szerveződött Nagy Imre körül, amely fokozatosan túllépett a párton belüli frakciós tömörülés keretein, és állam elleni szervezkedés jellegét öltötte. A csoport tagjai terjesztették Nagy Imre eszméit az értelmiség, különösen az értelmiségi ifjúság körében. Erre felhasználták a Petőfi Kört és más kulturális fórumokat. A szervezkedés nyomán kialakult mozgalom 1956. október 23-án kirobbantotta az ellenforradalmi tüntetést, abból a célból, hogy a fennálló rendet megdöntsék. Október 23. után a szervezkedés tagjai három, egymással szoros kapcsolatot tartó ellenforradalmi gócba tömörültek. Nagy Imre nem lépett fel a lincselések ellen, s a törvényes kormány helyett szűkebb kabinetet létrehozva, annak jogkörét kisajátítva, az ellenforradalmi csoportok tagjaiból hozatta létre a Nemzetőrséget, felmondta a Varsói Szerződést, kinyilvánította az ország semlegességét. Ebben a kormány tagjaként támogatta Tildy Zoltán államminiszter is. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 17:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|