Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Búcsú Kádár Jánostól (1. rész)

1989. július 6., csütörtök - Életének hetvenhetedik évében elhunyt Kádár János. Fájdalommal és őszinte tisztelettel adózunk emlékének, mint utódok, akiknek egy nagy életművet kell végső számadásra bocsájtaniuk. E pillanatban olyan embertől búcsúzunk, aki a munkásmozgalom és a nemzet ügyét azonosnak érezte, tudta, s a körülmények felmérésével - szem előtt tartva, hogy a politika a lehetőségek tudománya - ezt az ügyet szolgálta. Számára a nemzet szolgálata azt jelentette, hogy a magyarság ügye elválaszthatatlan a nemzetközi haladás szolgálatától.

Csermanek János néven 1931-ben kapcsolódott be az illegális
kommunista párt tevékenységébe. 1942-ben a párt Központi
Bizottságának tagja, 1943-tól titkára. Tevékenységének
elválaszthatatlan része a Békepárt megalakítása. Ez volt az egyik
kommunista kísérlet a második világháború elvadult közegében a
nemzeti összefogást szolgáló népfront megteremtésére. Amíg lehetett,
aktív részvevője volt az ellenállásnak, majd letartóztatták. 1944
novemberében megszökött, és a magyar ellenállási mozgalom egyik
fontos irányítója lett.

    1945-től a pártélet vezető posztjain dolgozott. Volt a budapesti
pártbizottság titkára, 1948-tól az egyesült munkáspárt
főtitkár-helyettese. 1951-ben - hamis vádak alapján -
letartóztatták. 1954-ben szabadult. Ám sokáig csupán másodrendű
tisztségekben működhetett. 1956-ban a párt vezetője lett.

    A történelem és az egyén viszonya - bárkiről legyen is szó -
sokkal bonyolultabb kapcsolat, mintsem néhány sorban végleges
ítéletet lehetne mondani a körülményekről, a tettekről és azok
következményeiről.

    Olyan életpályáról kell szólnunk, amely csaknem három és fél
évtizeden át negymértékben meghatározta az ország történelmét. Kádár
János olyan személyiséggé vált a nemzetközi politikában is, akinek
véleménye sokat számított, s figyelembe vették. Mégpedig azért, mert
az, amit kádári stílusnak neveztek, sok mindenben szakított a
szektás-dogmatikus elvekkel és gyakorlattal, a mondvacsinált
ellenségképpel. A jelmondat, amely szerint ,,aki nincs ellenünk, az
velünk van,, tömör kifejezője szemléletének. Ennek alapján jöhetett
létre a fő kérdésekben hosszú időre a nemzeti közmegegyezés.
(folyt.köv.)


1989. július 6., csütörtök 17:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Búcsú Kádár Jánostól (2. rész)

Ugyanez a felfogás alakította ki már akkor kormányzat nemzetközi
politikáját; ez munkált a megélénkült magyar diplomácia részéről a
helsinki értekezlet előkészítésében, létrejöttében, s utána a
folyamat továbbvitelében; ez hozott megbecsülést a Magyar
Népköztársaságnak szövetségesei körében és mindenütt - Moszkvától a
nyugat-európai és harmadik világbeli fővárosokon át a Vatikánig -,
ahol Kádár János szívesen látott vendég volt. ,,Szélárnyékban
élünk,, - mondotta volt Illyés Gyula, akivel jó néhányszor
vitatkozó-baráti módon találkozott. Ez a ,,szélárnyék,, azt
jelentette a magyar tásadalomnak, hogy az 1956-os nemzeti tragédia
és az azt kísérő nagy nemzetközi figyelem elültével, az elszigetlési
kísérletek megszűntével végre magára találhatott, s nekikezdhetett
önmegvalósításának. Nem tagadjuk: ezen a nehéz úton voltak
tévedések, fájdalmas meghátrálások is. De ki feledhetné, hogy amikor
Nyikita Hruscsov leváltása után Kádár János megérkezett Varsóból a
Nyugati pályaudvarra, töretlen elvhűséggel újra, nyomatékosan kiállt
az SZKP XX. kongresszusának eszméi mellett, amit akkoriban sokan
kétségbe vontak. A XX. kongresszus szellemisége vált tetteinek
iránytűjévé.

    Kádár János éveket töltött ártatlanul börtönben, személyesen
megszenvedte a törvénysértéseket. De számára, mint mindig, nem a
személyes sérelem, hanem a közösségi gondolat, a dolgozó emberek
ügye volt a legfontosabb. Legyen a szocializmus emberarcú. Olyan
országra vágyott, amelyben a különböző világnézetű emberek egyformán
honra lelhetnek. Gazdasági és társadalmi megújulásra a fejlett
Európához közelítő reformokra törekedett, s ezért dolgozott.
Magyarország ezekkel a nagyszabású reformgondolatokkal vonta újra
magára a külföld figyelmét.

    Tette mindezt olyan nemzetközi környezetben, amelyben az ilyen
törekvéseket nem övezte osztatlan rokonszenv, megbecsülés. A
megtorpanásnak, a felemásságnak éppen ez volt egyik meghatározója.
Az idő s vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kádár János
politikusi életművét. Az ő igazságot követelő örökségének
szellemében ezt a fájó tényt ki kell mondanunk. A politikusok sorsa
ez, mindemellett vitathatatlan, hogy személyisége idehaza ugyanúgy,
mint a nagyvilágban hosszú időszakon át a humánus szocilaizmus
törekvéseivel kötődött össze.

    ,,Az utóbbi évtizedekben volt rá példa, hogy valaki - a
mindenkori adott feltételek közt - a legjobb elérésén fáradozott.
Mai szemszögből ez éppen Kádár Jánosra vonatkoztatható, aki az
akkori helyzet realitásairól kialakított ismeretei alapján a lehető
legjobbat cselekedte. (folyt.köv.)


1989. július 6., csütörtök 17:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Búcsú Kádár Jánostól (3. rész)

Kádár nevéhez nemcsak az fűződik, hogy lebontották az
ellenségképeket, hanem az is, hogy jelentős lendületet kapott a
katonai tömbökön túlmutató európai együttműködés. Ezeknek az
erőfeszítéseknek a sikere váratott magára, ám végül mégis
elérkezett.,, Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé elnöke
mondotta róla ezeket a szavakat.

    Kádár Jánost fájdalmasan súlyos konfliktusokba sodorta az élet,
a történelem. A történelmi kihívásokkal szembenézett, olyan
emberként, aki felismeri az adottságokat, nem feledkezik meg önmaga
felelősségéről, s a lehetőségek közül a legjobbak kiválasztására
törekszik. Nem tört mindenáron a népszerűségre, olyannyira nem, hogy
amikor a nemzet érdeke azt kívánta, népszerűtlen döntéseket is
vállalt, bízva abban, hogy a magyar nép később megérti őt.

    Csábítás akadt elég, de ő mégsem engedett ezeknek: a személyi
kultuszok újra kivirágzó korszakában szerényen, természetétől és
politikai bölcsességéből következően, hacsak lehetett, igyekezett
háttérben maradni. Politikai működésében összegződtek azoknak az
erőknek és embereknek a törekvései, akiket ő szövetségesként kívánt
látni, és meg tudott nyerni egy boldogabb Magyarországért.

    ,,Szeretni a hont gyakran oly nehéz: / Ha bűnbélyeg sötétül
homlokán, / Gyarló erényünk öntagadni kész, / Mint Péter a rettentő
éjszakán. / Oh, értsd meg a szót: fényben vagy homályon - / De
kishitűvé szent imád ne váljon
,, Rímelnek Arany János szavai Kádár
János életművére is. A haza szeretete vezette tetteiben. Egy olyan
korszakban vállalat emberfeletti közösségmentő feladatot, amikor
erre nemigen akadt más vállalkozó. Sosem tagadta meg önmagát. A
tisztességes politikus kompromisszumokban is képes gondolkodni. A
történelem ítélőszéke előtt azonban az elvek megőrzésének
hatékonysága és a kompromisszumok időlegességének aránya dönt.

    Halála óráján ne féljünk elismerni érdemeit. Ne féljünk
vitatkozni örökségével, s elvetni belőle azt, ami nem bizonyult
időállónak. De ne féljünk tovább folytatni arra érdemes politikai
gondolatait. A mai és a jövendő társadalmi közmegegyzéséhez csakis a
vitákban kialakuló egyetértés útján juthatunk közelebb. Őszintén
hisszük, hogy az a Kádár Jánost megillető igazi kegyelet, a reá való
méltó emlékezés, ha szembenézünk múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel.


Nyers Rezső Grósz Károly Németh Miklós Pozsgay Imre


(MTI)


1989. július 6., csütörtök 17:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD