|
|
 |
|
 |
The New York Times - Bush kelet-európai útja
|
Washington, 1989. július 3. hétfő (MTI-tud) - Az amerikai külpolitika legfontosabb döntéseit nem az illetékes kormányhivatalok apparátusa hozza, hanem George Bush elnök és a kabinet néhány tagjának megbeszélései alapján munkatársaiknak egy szűk köre dolgozza ki a határozatokat. Így, kötetlen formában készítik elő az elnök lengyelországi és magyarországi látogatását is, - írta a The New York Times diplomáciai tudósítója.
A vasárnap közölt értesülések szerint az elnök fő külpolitikai
tanácsadói: James Baker külügyminiszter, Richard Cheney védelmi
miniszter, Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó és helyettese,
Robert Gates, valamint William Crowe, a Vezérkari Főnökök Egyesített
Bizottságának elnöke (aki egyébként szeptemberben visszavonul). Az
elnök és bizalmasai által kötetlen megbeszéléseken, gyakran
telefonon felmerült javaslatokat az említett politikusok
helyetteseiből, közvetlen munkatársaiból álló igen szűk csoport
dolgozza ki részleteiben. Így született Bushnak a május végi
NATO-csúcstalálkozó elé terjesztett javaslata az európai
haderőcsökkentésről - miután az illetékes kormányhivatalok nem
szolgáltak olyan ,,merész,, javaslattal, amilyent az elnök igényelt.
Hasonló kötetlen tanácskozásokkal készítik elő az elnök jövő
héten kezdődő lengyelországi és magyarországi útját - írta a lap. Az
elgondolások kidolgozói Denis Ross, a külügyminisztérium politikai
tervező részlegének vezetője, Robert Gates, Condoleazza Rice, a
nemzetbiztonsági tanács apparátusának vezető szovjet és
kelet-európai szakértője és Paul Wolfowitz, védelmi államtitkár.
A lap szerint egyébként a kormányban - Baker külügyminiszter
májusi moszkvai látogatása óta - bizonyos egyensúly alakult ki a
Szovjetunió vonatkozásában folytatandó politikát illetően. - A
Bush-kormány szerint a Reagan-időszak utolsó szakaszában Amerika
túlzott bizalommal fordult a Szovjetunió felé, s ezt el akarják
kerülni. Ugyanakkor a kemény vonal hívei is tudják, hogy Gorbacsov
álláspontjának félreértelmezése egy diplomáciai lehetőség
elszalasztását jelentheti, s árthat Bush elnök nemzetközi
tekintélyének, sőt, történelmi szerepének is - írta a lap. Így
kialakult egy bizonytalan egyensúly: az egyik oldalon az ösztönös
szkepticizmus afelől, hogy Gorbacsov végülis sikerrel járhat-e - a
másik oldalon a politikai és a geopolitikai érdek, hogy használják
ki a Gorbacsov-adta lehetőséget - mutatott rá a The New York Times.
+++
1989. július 3., hétfő 07:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|