|
|
 |
|
 |
A hallgatók fóruma
|
München, 1989. július 01. (SZER, Hallgatók fóruma) - Köszöntjük
a hallgatókat. A mikrofonnál Takács Antal, Magyar Kálmán és Láng
Júlia.
Jó nagy halom levél átnézése után eléggé elszomorodva
keresgélek, melyikből is idézni, mit is idézni, mert meg kellene
felelni annak a követelmények is, hogy ez a műsor lehetőleg
arányosan azt tükrözze, amiről a hallgatók írnak, meg telefonálnak,
mert hát ez az Önök műsora, tehét Önöket is bemutatja. De persze
azért annak a jogos igénynek is eleget kellene tenni, hogy maradjunk
közérdekűek. A kifejezetten magánjellegű levelek aránya nem
növekedett kölönösebben, viszont határozottan úgy tünik, hogy
megsokasodtak a gyűlölködő levelek. Sokféle irányból és sokféle
irányban tudnak gyűlölni az emberek személyeket is, csoportokat is
és úgy tünik, hogy nem tűrtőztetik magukat a vészes általánosítástól
sem. Csak egyet idéznék azok közül, akiket azért kell idézni, hogy
tudjunk róla, ilyenek is léteznek.
Géppel írt szöveg a Független Magyarország Hadseregének első
békés akciója címmel. Húsz pontba foglalják a mondanoivalójukat és
az első pontban a politkai élet megtisztítása érdekében nagy
mennyiségű halálbüntetés kiosztását javasolják. Sosem lehet tudni,
hogy hány ember van egy ilyen levél mögött, de ha csak egyetlen egy
vagy csupán kettő, még az is nagyon sok. Nem lehetne találni végre
va lami ügyes lelki gyógymódot a gyűlölködés, a bosszúvágy, a
hatalomvágy ellen valamilyen szelid lelki gyakorlóteret, ahol
megértik, hogy valamilyen megbékélésre most már tényleg szükség van?
A fekete doboz egyik kazettáján láttam egy virágárus asszonyt a
tavaly október 23-i tüntetésen. Hátrafordult a kamara felé a virágai
fölött és sírt. Két bátyját, akik védték a Pártházat, fölakasztotta
a tömeg -56-ban. Őt magát, az asszonyt, úgy vágták le akkor a fáról.
Legyen vége már, legyen béke már - mondta az asszony, nézte
tüntetőket, elmosolyodott és hozzátette: - Nem, ezek már nem
olyanok, ezek nem csinálnak olyanokat.
A megbékélés nem megalkuvás - talán ezt kellene üzenni a dühös
lelkeknek. (folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma 1. folyt.
|
Még mindig érkeznek hozzászólások a június 16-i temetéshez.
Sopronból jött a levél egy harminc éves soproni értelmiségi
aláírással.
Kérem, tolmácsolják köszönetemet és tisztelemet azoknak a
szónokoknak, mindenek előtt Mérai Tibornak és Orbán Viktornak, akik
néhai miniszterelnökünk és társainak a végső tisztességadása
alkalmával szó szerint megfogalmazták és kimondták a szívemben,
lelkemben meglévő érzéséket, a fejemben régóta meglévő gondolatokat.
Végre retorikát hallhattunk, mert valós, igaz, őszinte, szívből jövő
gondolatokat fejeztek ki. Végre az idenditászavarban szenvedő
magyarság tiszta beszédet hallott. Most levélírás közben hallgatom a
SZER esti, 22.00 órai adását és telefonbeszélgetést Orbán Viktorral.
Ne legyenek kétségeid. Azoknak a szemében látszol ünneprontónak, ha
egy ilyen megkésett temetést ünnepnek lehet nevezni, és helyesen
fogalmaztál megint, akiknek kellemetlen az igazság, akiknek hatalma
a hazugságra, a ködösítésre épült és épülni próbál ma is.
Kedves SZER
Ma már elég részletesen ismerjük az 1956-os
demokratikus Nagy Imre-kormány tőrbecsalásásának, elhurculásának és
kivégzésének a körülményeit. De hiányzik egy fontos láncszem. Kinek
a gondolata volt Nagy Imrét és társait kivégeztetni?
Ma amikor a Szovjetunió is a nyíltságra bíztat, meg kellene
kérdezni a koronatanút, Kádár Jánost, hiszen él, mondja el ő, hogy
kitől kapta a kivégzési parancsot és mikor. És mivel indokolták a
kivégzés szükségességét. Ezek a kérdések minden igaz magyart
érdekelnek.
- Nemigen látok esélyt arra, hogy Kádár János a Szabad Európa
Rádió munkatársának mondaná el először az igazságot. A Magyaroszág
című hetilapban olvasható sorozatban a volt pártfőtitkár azt
állítja, hogy a bíróság nem utasításra hozta ítéletét, sőt, hogy az
akkori Politikai Bizottságban erre senki sem vállalkozott volna. De
hát úgy látszik arra sem vállalkozott senki, hogy nemet mondjon egy
még felsőbb utasításnak. (folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma 2. folyt.
|
- Jevgenyíj Ambarcumov, a Moszkovszkije Novosztyi legújabb
számában a Nagy Imre temetésről írva közli, hogy a 31 évvel ezelőtti
halálos ítéletre Hruscsov adta ki az utasítást. Ha így is volt,
általános a vélemény, hogy Kádár János mondhatott volna nemet. Ezt
kellett volna tennie és megtehette volna. Nem tette.
Ambarcumov most azt írja: reméli, hogy a Szovjetunióban már a
közeljővőben kimondják a igazságot Nagy Imre és társai halálának
körülményeiről. Erre vár Kádár, hogy ő is bevallja az igazságot,
vagy még akkor sem fogja merni megtenni?
- Jó napot kívánok, Szabad Európa Rádió
Nyitnak-e Pesten
irodát? Ha igen, mikor és hol? Ha nem, miért nem ? Megjelent egy
könyv az -56-os forradalom alatti rádióadások szövegével. Jó lenne,
ha a SZER ugyanezen időszak alatti rádióadásainak a szövege is
hozzáférhető lenne. Csak azért is, mert kommunista forrásokból is
hallani időnként arról, hogy felelőtlen ígéretekkel félrevezették a
hallgatókat. Jó lenne látni az igazságot, amely persze történelmi
dokumentum is. Minden nap műsorzáráskor elmondják, hogy a SZER
független rádióállámás. Költségvetését az Egyesült Államok
kongresszusa fedezi. Mennyiben tekinthető a SZER kenyéradójától is
függetlennek? Ezeket a javaslatokat illetve kérdéseket én nem
kötekedésnek szántam. Jó munkát kíván Önöknek. Szél Róbert Gida.
- Igen, nyitunk irodát. Valószínűleg ősszel működik majd.
Egyenlőre még csak a helységkeresés szakaszában vagyunk. Nyilván
néhány hónapot igénybe vesz a tecnikai berendezések fölállítása. Ami
a Szabad Európa Rádió -56-os adásainak a szövegét illeti, én is
kiváncsi vagyok rájuk, ahogy Ön és még sok más hallgató. Érdekes
lenne látni, hogy igazak vagy nem ezek a mendemondák, mert lehetnek
igazak is, meg nem is. Jelenleg a szerkesztőség birtokában csak egy
töredék anyag van. Ezekből a hallgatók sokat újra hallhattak a
forradalom 30. évfordulóra készült sorozatban, amely egyébként a
Szabadság árnyékában címen könyv alakban is megjelent.
A többit, miután ebben az ügyben ENSZ vizsgálat volt - amely,
jegyezzük meg, nem találta felelősnek a SZER-t -, a többi anyag nagy
részét tehát elvitték a rádióból és valahol őrzik. Közvetíteni
fogjuk hallgatóink ismételt kérését, hogy ezt az anyagot hozzák
nyilvánosságra. (folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma 3. folyt.
|
- Annál is inkább indokoltnak tartom a kérdés feltevését, hogy
mennyire lehet egy állami költségen működő rádióállomás független,
mert ez a rendszer nálunk Magyarországon ismeretelen. Angol
találmány, angolszász gyakorlat. Az angol BBC volt az első olyan
rádióállomás, amelynek az állami költségvetésből biztosították a
működési feltételeit, munkájára pedig, amelyet egy nagy hatáskörrel
felruházott szerkesztőség irányít, egy a politikai pártok,
társadalmi szervezetek tagjaiból álló testület gyakorolt
felügyeletet. A módszer előnye, hogy mivel a felügyelő testületben
minden jelentős politkai és társadalmi irányzat képviselve van, a
rádió műsorában minden vélemény tükrőződik, nem csupán az éppen
uralmon lévő kormányé. További függetlenséget jelent ez a bizonyos
nagyvállalatoktól is, amelyek befolyásolhatnák a műsorpolitikát
fizetett hirdetéseiken keresztül. Nos ez az alapgondolat vezette az
amerikai kormányt is, amikor egy felügyeleti testületet hivott
életre, amely a Szabad Európa és a Szabadság Rádió munkáját
ellenőrzi. Ez ügyel arra, hogy a szerkesztőség betartsa az általános
etikai szabályokon túl azokat az előírásokat is, amelyek a két
rádióállomás helyzetéből adodnak, például, hogy ne adjon helyet
szélsőbal, vagy szélsőjobboldali radikális nézeteknek és eszközeivel
a békés átmenetet szorgalmazza a kommunista országokban. Ezek a
szempontok teljesen függetlenek attól, hogy éppen milyen kormány van
hatalmon az Egyesült Államokban.
- Részben rádiónk hírnevével foglalkozik Nagy Norbert levele
Budapestről. Nemigen tudnék belőle idézni, mert végig csak dícsér
minket, megjegyezve barátias bánattal, hogy azért úgy látszik, mi
sem vagyunk mentesek a magyar átoktól. Köszönjük levelét. Nagy
Norbert kérte, jelezzük, hogy megérkezett-e, ez most megtörtént.
Várjuk további hozzászólásait.
Ugyancsak köszönet Éliás Andrásnak, aki már lassan egy hónapja
kelt levelében, tehát tolódtak a témáink, elismerően búcsúztatja a
Magyar Ifjúság című lapot. (folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma 4. folyt.
|
Tudom, hogy furcsa, hogy a SZER-nek írt levélben dícsérik a volt
KISZ néhai lapját. De talán az anyagi ok mellett az is közrejátszott
a lap megszüntetésében, hogy nem volt teljesen a KISZ lapja. Talán a
DEMISZ nem tart igényt a KISZ kevés jó hagyományára. A Magyar
Ifjúság munkatársai, cikkírói már évekkel a mostani fordulat éve
előtt próbálták gyarapítani a fiatalok történelmi ismereteit.
Emlékezetes számomra a "Mire jó a történelem" című vitasorozat
1986-ból. Ebben a történelemetanítás mostoha és tarthatatlan
helyzetét elemezték. Sorozatban közölték Kósa Csaba író regényeit
például az árpádházi uralkodók korából. Sokan először itt
olvashattak Trianonról, Erdélyről és a környező területek
magyarságáról. Már évek óta rendszeresen közöltek tudosításokat és
nem óvodás színvonalon. Mindezt akkor, amikor még kevésbé volt
divatos téma. Mindenképpen tiszteletet érdelmelnek alapítványaik. A
"Maradj köztünk" alapítvány révén a hivatalos sajtóban először
foglalkoztak a kábítószeres fiatalok addig tabuként kezelt
problémáival. A magyar művészetért alapítvány kuratóriumát,
demokratikusan, az olvasók szavazatai alapján választották.
Fölösleges mondani, hogy Csoóri Sándor vagy Sinkovits Imre nem a
KISZ egyoldalú szempontjai alapján döntött e díjak odaítéléséről.
Tíz éve Bécsben élő hallgatónk telefonálja.
- Most állandóan olvasom a magyar újságokat. Azt látom a
Népszabadságban, hogy mennyire föl vannak háborodva, hogy a románok
építik a kerítést a határon. Milyen alapon van ez az ország ezen
ennyire felháborodva? Hiszen ők is csak néhány hónapja kezdték
bontani a saját kerítésüket. Én 27 éves koromban tudtam először
kijönni abból az országból, most osztrák államplolgár vagyok. Milyen
alapon vannak úgy felháborodva, hogy a románok építik a kerítést,
amikor ők 40 évig bezártak minket? Persze, hogy én is elítélem a
román kerítést, nem erről van szó. Hanem arról, hogy milyen alapon
mernek most ők, egy szót is szólni.
- Talán azon az alapon, hogy egy diktatúrából éppen kievickélő
rendszer okkal szomorodik el egy másik diktatúrán. (folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hallgatók fóruma 5. folyt.
|
Most folytatjuk Lipták Béla professzor Bős-Nagymaros sorozatát.
Mindazoknak, akik igényelték, Lipták professzor kérésére a rádió
föladta postán kézíratát.
Hetente azonos időben ismétlődő a vízlépcsőt tárgyaló
sorozatunkkal a main kivül még kétszer jelentkezünk. Jövő héten a
megoldási alternatívákat, az azt követő héten pedig a rádióhoz
érkezett kérdéseket fogja megválaszolni Lipták Béla. Ma a talajvíz
hatásairól kérdezem Lipták professzort.
- A vízlépcsők felett a duzzasztás következtében általában
megemelkedik a talajvíz. Alattuk pedig lecsökken. Így Bőstől és
Nagymarostól nyugatra szikesedés, mocsarasodás, keletre pedig
sztyeppésedés, a talaj kiszáradása lenne várható. Ennél még
összetettebb a helyzet, mert a Dunát 30 kilométeren kiemelik a
medréből és egy szigetelt üzemcsatornába terelik. Így nemcsak a Duna
néhai ártere szárad majd ki, de csökken a talajvíz ott is, ahol a
üzemcsatorna szigetelése megakadályozza, hogy a folyóvíz a talajba
szivárogjon.
- Mit neveznek szivárgó csatornának?
- A Dunakiliti tároló gátjai mellett árkokat ásnak, hogy azokban
elvezessék az átszivárgó vízet s így csökkentsék a talajvíz
emelkedését az elmocsarasodást. A szivárgó csatornákban összegyűlt
vízet levezetik Szigetközbe, hol a talajvíz esni fog s ezért a
locsoláshoz vízre lesz szükség.
- Hol várható viszont a talajvíz emelkedése és mi lesz ennek a
hatása?
Ha megépülne a visegrádi vízgát, úgy a talajvíz emelkedne
Nagymarostól nyugatra majdnem Gönyűig és Bőstől nyugatra egészen
Pozsonyig. E részeken az elmocsarasadáson s ezzal járó szikesedésen
kivül, ami főleg a mező-, és erdőgazdaságot érinti, kárt okoz majd
az is, hogy az erősen szennyezett északi mellékfolyók, tehát a Vág,
a Garam és az Ipoly visszaduzzasztódnak, folyásuk lelassul,
felszínük elalgásodik és mérges hordalékuk kiülepszik. Ha Nagymaros
megépülne, úgy a talajvíz emelkedése veszélyeztetné még
államalapítás-kori emlékeinket is Esztergom királyi alvárosában.
(folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma 6. folyt.
|
Ezen szakaszon a Duna szintje állandóan a mai árvízhatár felett
lenne és éjjel-nappal dolgoznának az óriásszivattyúk, hogy
visszaemeljék a Dunába az átszivárgó vízet. Ugynígy drága villany
szivattyúk emelnék át a gátakon a Dunántúl patakjainak s
Almásfűzítő, Tatabánya, Dorog és a többi település szennyvízét.
- Hol fog ezzel szemben csökkeni a talajvíz és annak mi lesz a
hatása?
- Talajvíz csökkenéssel számolunk Szigetköz déli részén, a
Csallóközben és Visegrádtól délre a főváros irányában. A Csehszlovák
Tudományos Akadémia szerint csak a Csallóközben 50 ezer hektárnyi
mezőgazdasági terület megy majd tönkre. A talajvíz csökkenés miatt
beálló talajszikkadástól megrongálódnak majd a lakó- és
mezőgazdasági épületek. Az erdők kiszáradása miatt elnitrátosodnak a
kútak. A folyó szintjének csökkenése miatt a parti szűrésű kútaknak
nem csak víztermelése csökken, de esős időben meg is mérgeződhetnek
a beszivárgó mezőgazdasági vegyszerektől. A faanyagban amúgy is
szegény hazánk nem csak a duzzasztók árterében és Dunakilitinél víz
alá kerülő erdők pusztulása miatt károsodik. A talajvíz esése miatt
kipusztul majd a híres, nemes nyárfa is, ami Magyaroszágnak
legbiztosabb exportcikke volt a XX. században. Ennek a világszerte
keresett papír nyersanyag fának a pótlása 30 évig fog tartani, s
mikor felnőttek majd az új szárazságálló erdők, azok termelése a
mainak csak kétharmada lesz.
A továbbiakban néhány műsorváltozásról számolunk be. Mindenek
előtt megindul a már régebben igért kisebbségi műsor Lármafa címmel.
Ez a műsor havonta egyszer jelentkezik a Tiszta forrás eddigi
adásidéjében, tehát minden hónap első vasárnapján 17.10-kor és éjfél
után öt perccel. Hétfőn napközben 12.10 és 16.10-kor. De a Tiszta
forrás sem vész el, sőt heti műsor lesz. Juhász László most végetérő
Barangolás a magyar múltban című történelmi sorozatának a helyére
kerül, tehát pénteken 19.40 és 23.40 szombaton 10.40 és 14.40-kor.
Meg is kérem a kollégát, Juhász Lászlót, adjon egy kis
előzetest. Milyen lesz a Lármafa? (folyt.)
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
|
|
- A hallgatók fóruma 7. folyt.
|
- A Lármafa a határainkon kivül élő magyarság műsora, amely
rendszeresen foglalkozik az erdélyi, felvidéki, vajdasági,
kárpáraljai és várvidéki magyar népcsoport sorsával. Tájékoztat
életéről, ápolja kultúráját és történelmi tudatát. Még az összekötő
zenével is ezt a célt szolgáljuk. A Lármafa az Őrvidékek egykori
jelzőoszlopa veszélyek idején. Csendben, némán, a sudarán
meggyújtott szurkos fáklya füstjével figyelmeztette a hátországot a
közelgő veszedelemre. Ez a feladata ennek a műsornak is.
Figyelmeztetni, óvni, védekezésre ösztönözni és közben erősíteni az
együvé tartozás érzést. A Lármafa összefogásra buzdít és a
szomszédainkkal való kézfogásban látja közös bajaink megoldásának
egyetlen lehetőségét. Ahogy a most induló műsor bevezetőjében
utaltam rá, bízunk abban, hogy a Lármafából, bármilyen naív
reménynek tűnik is ez jelen pillanatban, egyszer még májusfa lesz: a
Kárpát-medencében élő népek sokszínű közös májusfája.
Kedves hallagtóink
az üzenetrögzíiőn és leveleikben Szép
Zoltánnak érkező üzeneteket természetesen mindig átadjuk. Szép
Zoltán kollégát közvetlen beszélgetésre minden szerdán és szombaton
délután négytől fél hétig hívhatják a 00-49-89-21-02-39-16-os
számon. Üzenetrögzitőink telefonszáma: 00-49-89-29-54-57 vagy
00-49-89-29-70-46.
Viszonthallásra a jövő héten. +++
1989. július 1., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|