Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Szász Béla megemlékezése Londonból

London, 1989. június 16. (BBC, Panoráma) - Szász Béla író, akit
a Rajk-üggyel kapcsolatban fogtak le, majd hosszú rabságra ítéltek,
szabadulását követően az 1956-os forradalom előtt csatlakozott Nagy
Imre köréhez. Szász Béla innen Londonból így emlékezik meg a
törvénytelenül kivégzett Nagy Imréről, akinek először életútjának fő
vonalát vázolja:

    - Nagy Imre következetesen a magyar parasztság oldalán állt.
Szívéhez a magyar paraszt állt legközelebb. Ezért például már
1930-ban, amikor a magyar kommunista párt - akkor még Kommunisták
Magyarországi Pártja - bécsi kongresszusán referátumot tartott az
agrárpolitikáról. Forradalmi földosztás mellett foglalt állást -
annak ellenére, hogy az Internacionálé politikája a kollektivizálás
volt. Ezért azután Nagy Imrét felelősségre is vonták, mire azt
mondta: "Nem állok haptákba az Internacionálé előtt." Aztán mégis
haptákba állt. 15 napra Moszkvába hívták audientum verbum - de 15
évig maradt ott.

    - Nagy Imrének a pályafutása a második világháború után. A
közvetlen háború utáni években ismeretes: ugye, ő volt a földosztó
miniszter, majd viszonylag rövid és erélytelen belügyminisztériumi
pályafutása után ő lett a Ház elnöke, és ismét kenyértörésre került
sor közte és a vezetőség között, ha jól tudom 1948-49-ben.

    - Igen, éspedig megint a parasztkérdésben. Mert a Rákosi-klikk
Moszkva utasítására a kollektivizálást iparkodott keresztülvinni,
Nagy Imre pedig ez ellen fellázadt, és utoljára azután még
önkritikát csinált, utoljára vágta magát haptákba. Később soha többé
önkritikát nem csinált, és nem adta be a derekát a pártnak. (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szász Béla megemlékezése Londonból - 1. folyt.

- Első miniszterelnöksége után Nagy Imrét pártszerűtlen
magatartás és frakciózás vádjával zárták ki a pártból. Azt hiszem,
hogy ez volt az első igazán hamis vád ellene.

    - Valóban hamis vád volt, mert Nagy Imre mindent pártszerűen
iparkodott intézni: a pártnak küldte el a tanulmányait, a programját
védő nyilatkozatait és érveléseit. Olyannyira pártszerűen
viselkedett, hogy a körülötte csoportosuló emberek már szinte
kétségbeestek, mert mindenféle szervezkedést, szervezkedési
kísérletet visszautasított. Tehát ez is valóban hamis vád volt, hogy
pártszerűtlenül viselkedik.

    - Nagy Imre tételesen leírta, kimondta, hogy ő hisz, illetve
hitt a demokratikus centralizmus lenini elvében. Volt-e Nagy Imre
pályafutása során bármilyen pillanat, amikor ezt az elvet
megtagadta?

    - Amíg a kommunista párt tagja volt, nem került ezzel szembe.
Sőt: azt lehet mondani, hogy a forradalom elején Nagy Imre foglya
volt kommunista pártnak, és kettős hűség kötötte. Ingadozott.
Egyrészt választania kellett a moszkvai tipusú szocializmus és az
ellene szemben álló többpártrendszer között. A hűség a párthoz és a
hűség a néphez. Ez volt a választás. Mikor belátta, hogy a moszkvai
tipusú szocializmus árnyékában nem valósíthatók meg elvei, akkor
Nagy Imre többé nem ingadozott. A népet választotta, a nép vezérévé
lett, és a szabadságért küzdők élére állt.

    - Most nagyon sokan azt vágják a fejéhez, hogy rossz politikus
volt. Névleg azért, mert általában a legreménytelenebb helyzetekben
radikalizálódott a magatartása Moszkvával szemben. Mi erről a
véleményed? (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szász Béla megemlékezése Londonból - 2. folyt.

- Az a véleményem, hogy annak idején, amikor Mikojan és Szuszlov
Magyarországon járt - már a forradalom idejében - elismerték azt,
hogy Magyarországnak joga van kérdésessé tenni a Varsói Szerződést,
és október 30-ikán maga a Szovjetunió tett olyan nyilatkozatot,
amelyet nyugodtan lehet önkritikusnak nyilvánítani. Tehát nem lehet
Nagy Imrét naívnak tekinteni, hiszen Mikojan és Szuszlov még
Tildyvel is tárgyalt - ezzel implicite elismervén a többpártrendszer
bevezetését.

    Később, 1964-ben azt hiszem, amikor Hruscsov Magyarországra jött
elmondta azt, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjában ellentétek
álltak fenn: hogy vajon a szovjet hadsereg beavatkozzék-e
Magyarországon, vagy nem? Tehát voltak olyan szempontok, amelyek a
be nem avatkozás mellett foglaltak állást magában a Szovjetunióban
és a szovjet vezetésben is - úgyhogy Nagy Imre nem könnyelműsködött.

    - Megmenthette volna ő a maga életét 1956 után bizonyos
kompromisszumokkal? Átmenthetett volna valamit az ő elképzeléseiből?

    - Ez nagyon kérdéses. Mert nyilvánvaló, emlékezünk még nagyon
jól arra, azokra a retorziókra, amelyek a forradalom utáni időket
jellemezték. Érdekes, hogy Menon, India nagykövete - aki Moszkvában
képviselte hazáját és egyben akkreditáltva volt Budapesten is -
amikor befejezte a diplomáciai pályafutását és nyugdíjba vonult,
felkereste Kádár Jánost is. (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szász Béla megemlékezése Londonból - 3.

Kádár Jánostól megkérdezte, hogy mi a helyzet Nagy Imrével?
Akkor már Nagy Imrét kivégezték. Kádár azt mondta erre, hogy
megkímélhették volna Nagy Imre életét - ezt írja le Menon a Repülő
trojka című emlékiratában -, hogyha kijelenti: nem tekinti magát
többé Magyarország miniszterelnökének. Viszont Nagy Imre nem volt
hajlandó lemondani, mert úgy érezte, hogy azzal ha lemond,
szentesíti azt az erőszakot, amit az oroszok tettek az országon,
sutba veti elveit, megtagadja a forradalmat, amelyenek ő
szimbólumává emelkedett. Nem volt hajlandó a forradalmat hamis
vádakkal bemocskolni - noha ezen az áron talán megmenthette volna az
életét.

    - Te személyesen ismerted Nagy Imrét. Milyen ember volt?

    - Nagy Imre melegszívű, ízig-vérig becsületes, nyílt, minden
cinizmustól mentes ember volt. Nekem még az külön is vonzó volt,
hogy dunántúli kiejtéssel beszélt - hiszen magam is dunántúli vagyok
- nem pedig úgy, mint nagyon sok más Moszkvából hazatért, akik
idegenes szófűzéssel, idegenes kiejtéssel beszéltek magyarul, és
szokszor bizony kerékbe törték nyelvünket.

    - 1956. október 6-ikán te természetesen ott álltál Rajk László
koporsója mellett. Milyen hasonlatosságokat és különbségeket látsz a
két újratemetés között?

    - A hasonlatosságok röviden elmondhatók. Mindkét per műper volt,
koncepciós per, ahogyan ezt manapság mondják. Hamis vádakkal és
azzal a váddal, hogy külső hatalmakkal játszottak össze a vádlottak,
hűtlenséget követtek el az országgal szeemben. (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szász Béla megemlékezése Londonból - 5. folyt.

- Természetesen felvetődik a kérdés sokakban, hogy Te miért nem
mész most Budapestre?

    - Több okból nem megyek Budapestre. A legfontosabb ok talán az,
vagyis az első ok mindenesetre az, hogy Magyarország még mindig
pártállam, és én a pártállammal nem kívánok még olyan mértékben sem
diplomáciai kapcsolatot felvenni, hogy elmegyek a követségére
vízumot kérni.

    A másik dolog pedig az, hogy jómagam nagyon szívesen segítenék
azoknak a magyar ellenzékieknek, akik a demokráciáért küzdenek -
csakhogy immáron több mint 30 esztendőt töltöttem külföldön. Nem
ismerem a magyar embereket eléggé akik részt vesznek, nem ismerem a
körülményeket - úgyhogy nem merném azt mondani, hogy tudnék
valamiben is segíteni. Ha tudnék segíteni, még talán attól is
eltekintenék, hogy a pártállammal felvegyem a kapcsolatot. +++


1989. június 16., péntek


Vissza »


- Szász Béla megemlékezése Londonból - 3. folyt.

Kádár Jánostól megkérdezte, hogy mi a helyzet Nagy Imrével?
Akkor már Nagy Imrét kivégezték. Kádár azt mondta erre, hogy
megkímélhették volna Nagy Imre életét - ezt írja le Menon a Repülő
trojka című emlékiratában -, hogyha kijelenti: nem tekinti magát
többé Magyarország miniszterelnökének. Viszont Nagy Imre nem volt
hajlandó lemondani, mert úgy érezte, hogy azzal ha lemond,
szentesíti azt az erőszakot, amit az oroszok tettek az országon,
sutba veti elveit, megtagadja a forradalmat, amelyenek ő
szimbólumává emelkedett. Nem volt hajlandó a forradalmat hamis
vádakkal bemocskolni - noha ezen az áron talán megmenthette volna az
életét.

    - Te személyesen ismerted Nagy Imrét. Milyen ember volt?

    - Nagy Imre melegszívű, ízig-vérig becsületes, nyílt, minden
cinizmustól mentes ember volt. Nekem még az külön is vonzó volt,
hogy dunántúli kiejtéssel beszélt - hiszen magam is dunántúli vagyok
- nem pedig úgy, mint nagyon sok más Moszkvából hazatért, akik
idegenes szófűzéssel, idegenes kiejtéssel beszéltek magyarul, és
szokszor bizony kerékbe törték nyelvünket.

    - 1956. október 6-ikán te természetesen ott álltál Rajk László
koporsója mellett. Milyen hasonlatosságokat és különbségeket látsz a
két újratemetés között?

    - A hasonlatosságok röviden elmondhatók. Mindkét per műper volt,
koncepciós per, ahogyan ezt manapság mondják. Hamis vádakkal és
azzal a váddal, hogy külső hatalmakkal játszottak össze a vádlottak,
hűtlenséget követtek el az országgal szemben. (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szász Béla megemlékezése Londonból - 4. folyt.

A második hasonlóság pedig az, hogy mind a két pernek
voltaképpen a szovjet titkosrendőrség volt a főrendezője.

    Különbözőségekre pedig: úgy látom, hogy a Rajk-perben merőben
költött vádakat ismertek el a per vádlottai. Nagy Imre perében pedig
bűnténynek nyilvánították mindazokat a cselekedeteket,
elhatározásokat, amelyeket az egész magyar nép követelt és amelyeket
helyeselt - így például a többpártrendszerről, a semlegesség
kinyilatkoztatásáról, a kilépésről a varsói szövetségből.

    Azt is különbségnek tekintem, hogy a Rajk-perben kínzásokkal
csikarták ki a vádlottakból a vallomást. A Nagy Imre-perben
tudomásom szerint fizikai kínzóeszközöket, kényszerítő eszközöket
nem alkalmaztak, legfeljebb pszichikaiakat, lélektaniakat. És ezért
a Rajk-pert megtarthatták nyilvánosan is, mert a vádlottak bűnösnek
vallották magukat, de Nagy Imre perét nem tarthatták meg
nyilvánosan, mert a vádlottak nem vallották magukat bűnösnek.

    - Mi viszont most beszéltünk a két per közötti
hasonlatosságokról és különbségekről, de kérdésemben az volt, hogy a
két újratemetés között látsz-e hasonlatosságot vagy különbséget -
akár jelképesen, akár az akkor és jelenlegi politikai helyzetben?

    - A két újratemetés között szintén van némi hasonlóság, és
vannak ellentétek is. Mert Rajk voltaképpen a Rákosi- és a
sztálinista rendszer áldozata volt. Nagy Imre pedig a forradalomnak
a vértanúja volt. Minthogy Nagy Imre a forradalom vértanúja volt,
érzésem szerint az ő emléke, az ő személyisége nem merőben a
reformkommunisták öröksége, hanem az egész nemzeté. (folyt.)


1989. június 16., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Szász Béla megemlékezése Londonból - 5. folyt.

- Természetesen felvetődik a kérdés sokakban, hogy Te miért nem
mész most Budapestre?

    - Több okból nem megyek Budapestre. A legfontosabb ok talán az,
vagyis az első ok mindenesetre az, hogy Magyarország még mindig
pártállam, és én a pártállammal nem kívánok még olyan mértékben sem
diplomáciai kapcsolatot felvenni, hogy elmegyek a követségére
vízumot kérni.

    A másik dolog pedig az, hogy jómagam nagyon szívesen segítenék
azoknak a magyar ellenzékieknek, akik a demokráciáért küzdenek -
csakhogy immáron több mint 30 esztendőt töltöttem külföldön. Nem
ismerem a magyar embereket eléggé akik részt vesznek, nem ismerem a
körülményeket - úgyhogy nem merném azt mondani, hogy tudnék
valamiben is segíteni. Ha tudnék segíteni, még talán attól is
eltekintenék, hogy a pártállammal felvegyem a kapcsolatot. +++


1989. június 16., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD