|
|
 |
|
 |
Kemenes Ernő a kormány intézkedési csomagtervének részleteiről (1. rész)
|
1989. május 16., kedd - A korábbiakkal ellentétben a kormány nem restriktív, a vállalatokat sújtó intézkedésekből álló csomagtervet dolgoz ki a költségvetési hiány csökkentése érdekében, hanem az állami kiadásokat kívánja elsősorban visszafogni, és emellett tovább javítja a vállalkozások feltételeit - mondotta Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a parlamentben kedden megtartott sajtótájékoztatón.
A kormány semmiképpen sem akar abba a hibába esni, hogy a
gazdasági nehézségek miatt a jövedelmezően gazdálkodóktól vonja el a
többletforrásokat. Hosszabb távon így nem teremthetők meg a
kibontakozás feltételei. A május 30-án kezdődő parlamenti ülésen a
képviselők elé kerülő csomagterv szerint jelentősen, mintegy 7-8
milliárd forinttal csökkenthetők a védelmi kiadások és az
államigazgatási költségek, valamint a társadalmi szervezetek
támogatása. Sor kerül a költségvetési támogatások további
visszafogására is. Ez elsősorban a gazdaságtalan exportot, illetve
az állami beruházásokat érinti. Mivel a társadalombiztosítás
bevételei - a tervezettnél jelentősebb bérkiáramlás következtében -
lényegesen meghaladják a számítottat, így lehetőség van arra, hogy
az idén már önállóan működő alap átvegye egyes egészségügyi, és
szociális szolgáltatások finanszírozását. Ez ugyancsak
tehermentesíti a költségvetést. Sor kerül a magyar kereskedelmi
bankok inflációs nyereségének megcsapolására is, ami azonban nem
fogja veszélyeztetni a pénzintézetek normális működését. Ezzel arra
kívánják ösztönözni a bankokat, hogy erőteljesebben szabadítsák fel
a veszteséges vállalatoknál lekötött forrásaikat.
A kormány intézkedési csomagtervének igen fontos részét alkotják
a vállalkozásélénkítő akciók. Ezek hatására javúlnak az induló kis-
és középvállalkozások működésének feltételei, egyszerűbbé válik a
vállalkozások indításának adminisztrációja is. A jövőben a bankok a
korábbinál kedvezőbb feltételekkel megvásárolják a vállalatoktól a
tőkés cégekkel szemben fennálló követeléseiket. Ennek eredményeként
várhatóan lényegesen javulni fog azoknak a vállalatoknak pénzügyi
helyzete, amelyek termelésük jelentős részét külföldön értékesítik.
Az ilyen cégek eddig ugyanis árbevételükhöz csak több hónapos
késéssel jutottak hozzá. (folyt.köv.)
1989. május 16., kedd 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kemenes Ernő a kormány intézkedési csomagtervének részleteiről (2. rész)
|
A kormány nemcsak a bankokat, hanem az adóhivatalt, valamint a
Társadalombiztosítási Igazgatóságot is arra ösztönzi: a korábbinál
több esetben kezdeményezzék a veszteséges vállalatok felszámolását.
Nem járul hozzá a jövőben veszteségessé vált cégek támogatásához.
Termelési szubvenciót az idén már csak a bányászat és a gyengén
gazdálkodó termelőszövetkezetek kapnak. A programcsomagban a
lakossági devizagazdálkodás ésszerűsítésével kapcsolatos
intézkedések is szerepelnek.
A program célja: a költségvetési hiány 30-32 milliárdos
csökkentése, hogy az államháztartás deficitje az év végén ne haladja
meg a tervezett 20 milliárd forintot. Az első negyedévben ugyanis -
bár a népgazdasági folyamatok alapvetően az elképzelteknek
megfelelően alakultak - két területen jelentős feszültség
keletkezett. A költségvetési hiány vészesen megnőtt, s a fizetési
mérleg is - elsősorban a lakossági devizafelhasználási többlet
következtében - rosszabbul alakult a számítottnál.
Kemenes Ernő szerint mindebből nem szabad azt a következtetést
levonni, hogy a kormány meghirdetett liberalizációs intézkedései
csődöt mondtak volna. Jelentősen felerősödött a vállalatok közötti
differenciálódás, ami több éve fontos célkitűzése a
gazdaságirányításnak. Az importliberalizálás kedvezően hatott az
export növelésére. Az első negyedévben az import 9,5 százalékkal
bővült, az exportnövekedés pedig elérte a 10,5 százalékot. Mindezek
alapján a szakemberek úgy látják, hogy a tervezett 500 millió
dolláros kereskedelmi aktivum elérhető. Szükség van azonban az
ésszerűtlen lakossági devizafelhasználás csökkentésére, ami nem
adminisztrációs eszközökkel, hanem a valutafelhasználás
feltételeinek megváltoztatásával érhető el.
A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap
nem igényli a magyar kormánytól a forint további leértékelését. Ha
minden a tervek szerint alakul - a konvertibilis elszámolású import
nem növekszik a tervezettnél számottevően nagyobb mértékben - nem is
kerül sor az idén további leértékelésre. 1989-ben nem változnak a
korábbi kedvezményes lakáshitelek törlesztésének feltételei sem.
Jövőre azonban, amikor sor kerül bér-, lakás- és szociálpolitikai
reformra, valószínűleg e területen sem kerülhető el a feltételek
módosítása. Márcsak azért sem, mert a kedvezményes hitelek állami
támogatása jelenleg már 40 milliárd forinttal terheli a
költségvetést. (MTI)
1989. május 16., kedd 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|