|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (5. rész)
|
Ezután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi
pontról, az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról
szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A jelentéshez
Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli
kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásra sem jelentkezett
képviselő, határozathozatal következett: a beszámolót a képviselők
két tartózkodás mellett tudomásul vették.
Az Elnöki Tanács írásos jelentése egyebek között arról ad
tájékoztatást, hogy az elmúlt három évben - a kormány
kezdeményezésére - a testület 108 törvényerejű rendeletet alkotott.
Szabályozta egyebek mellett a veszteségesen gazdálkodók talpra
állításának, illetve felszámolásának rendjét, törvényerejű
rendeletet bocsátottak ki a letéti jegyről, a kincstárjegyről, az
állami népességnyilvántartásról, az államtitkokról és a szolgálati
titkokról, az 1990. évi népszámlálásról, a közkegyelem
gyakorlásáról, a külföldre utazásról és az útlevélről. A jelentés ez
utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy indokolt lett volna e
tárgyban törvényt alkotni, s elfogadja az ennek elmaradásával
kapcsolatos bírálatokat. A törvényerejű rendeletek között 45
nemzetközi szerződés és egyezmény kihirdetése is szerepelt, amelyek
a többi között gazdasági és környezetvédelmi együttműködéssel
kapcsolatosak, továbbá a partner államokkal kialakítandó kölcsönös
jogsegélyről, konzuli és tudományos-kulturális együttműködésről
szólnak.
Nem egy esetben olyan elhatározásra jutottak, hogy a
törvényerejű rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztést az
Országgyűlés elé utalják, tehát törvény alkotását kezdeményezték.
Ugyanakkor az is előfordult, hogy több sürgőssé vált kormányzati
kezdeményezést nem kellő mérlegeléssel, a parlamenti bizottságokkal
való egyeztetést mellőzve emeltek rendelettel törvényerőre, s ez a
gyakorlat sajnos még ma is előfordul. Összességében azonban a
testület jogalkotó tevékenysége csökkent, összhangban az
Országgyűlés szerepének erősödésével - állapítja meg a beszámoló.
A továbbiakban kitér arra, hogy évente 15-20 százalékkal nőtt a
magyar állampolgárság megadása, illetve megszüntetése iránti
kérelmek száma. Az elmúlt három évben több mint 9 ezer ilyen
kérelmet bíráltak el, figyelembe véve az emberiességi szempontokat,
a családegyesítési törekvéseket, a helsinki záróokmány szellemét és
hazánk érdekeit. Honosítással és visszahonosítással 3786-an kaptak
magyar állampolgárságot, többségében olyanok, akik a szomszédos
szocialista országokból települtek át hazánkba. A kérelem
elutasítására csak ritkán került sor. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|