Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Országgyűlés - második nap (1. rész)

1989. május 11., csütörtök - Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a Parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint a PTK 8 százalékban
szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán
rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági
körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az
árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy
nyújtott hitelek kamatának mértéke. A kamat ugyan nem arra szolgál,
hogy az infláció mértékét kövesse, hanem, hogy a pénz használatáért
fizetendő díj meghatározásával a gazdasági élet résztvevőit
befolyásolja; befektetésre vagy megtakarításra ösztönözze. Mégis
világos, hogy az infláció figyelmen kívül hagyásával ez a hatás nem
biztosítható. A kamat mértékének meghatározásánál arra kell
törekedni, hogy a PTK-ba viszonylag időtálló szabályozás kerüljön;
ugyanakkor a gazdasági élet változásait kellő rugalmassággal
követhesse a kamatmérték.

    Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s
a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy
a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van
azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban
állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A
törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától
kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20
százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként
kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is
jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét
köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles
a késedelmes teljesítő. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő
hangsúlyozta: a 20 százalékos mérték a késedelem esetében sem
büntető jellegű, a kamat nélküli kölcsönöket általában baráti
szívesség alapján nyújtanak. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 10:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (2. rész)

Ilyenkor nem életszerű a javasoltnál magasabb mértékű követelést
lehetővé tenni, hiszen a felek szándéka eredetileg kamat nélküli
kölcsönre irányult.

    Az Országgyűlés a törvénymódosító javaslatot vita nélkül, öt
tartózkodás mellett elfogadta. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 10:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (3. rész)

A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés
törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselők és a
tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény
módosításáról. Évtizedek óta először fordult elő, hogy képviselő
tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról.

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár
    -----------------
energetikusa expozéjában utalt arra, hogy az Országgyűlés -
képviselői indítvány hatására - döntött arról, hogy két fordulóban
tárgyaljanak az új választójogi törvényről; ez eredetileg nem
szerepelt a Tisztelt Ház munkaprogramjában.

    Hangsúlyozta: miközben egyre-másra jelennek meg állásfoglalások
a választások kívánatos időpontjáról különböző okfejtéssel, a
politikai egyeztető tárgyalásokra, a kerekasztal-megbeszélésekre
várunk, képviselők és választók egyaránt. Szerinte ilyen
körülmények, ilyen várakozás közepette működni nem lehet, ezzel a
kérdéssel csak akkor foglalkozhat a Parlament, ha már megalkotta az
új választási törvényt. Hasznosnak minősítette, hogy meginduljon a
párbeszéd az MSZMP és az új pártok között a legnagyobb nyilvánosság
előtt. Ugyanakkor a képviselők sem ülhetnek ölbe tett kézzel.

    A képviselőnő szerint túlhaladott a párttag és a párton kívüli
képviselő kategória. Egy munkájában megújulni képes Parlamentnek
alkalmasnak kell lennie arra, hogy a politikai vákuum elkerülésével
az átmenet folyamatosságát lehetővé téve a reformok élére álljon.
Ehhez az elengedhetetlenül szükséges személycserék feltételeit is
meg kell teremteni. Ezzel kapcsolatban utalt a legutóbbi képviselői
visszahívásokra; szerinte a konzekvenciákat az érintetteknek kell
levonni. A megüresedett parlamenti padsorok betöltésével például
arra is lehetőség nyílik, hogy az új politikai eszmék és áramlatok
közvetlenül is formálják, segítsék az ország talpra állását.

    Rámutatott: az általa beterjesztett törvényjavaslat napirendre
tűzése nem függetleníthető az új választások időpontjától. Ha azokat
az idén rendeznék meg, nem szükséges a módosítás. Ugyanakkor új
választások kiírásáról mindaddig nem lehet gondolkodni, amíg nincs
új választójogi törvény. Kiemelte: az előrehozott, illetve az
időközi választás nem azonos kategória. Kérte, hogy fogadják el az
időközi választások megrendezését lehetővé tevő törvényjavaslatát,
természetesen csak a közeljövőre, mert ez a szisztéma a
többpártrendszerre teljesen alkalmatlan. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 11:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (4. rész)

Az indítványába foglalt konkrét javaslatok közül Bödőné Rózsa
Edit csak egyre tért ki részletesen. Nevezetesen arra, hogy a jelölt
számára a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása
legyen kötelező. Nem értett egyet az Igazságügyi Minisztériumnak
azzal a javaslatával, hogy a jelölt az Alkotmányt fogadja el. Ezért
a törvényjavaslat módosításának elfogadására az általa javasolt
eredeti változatot indítványozta. Egyetértett viszont az Igazságügyi
Minisztérium másik javaslatával, amely összhangban van azzal, hogy
képviselő-, illetve tanácstag-jelöltek azok lesznek, akik megkapták a
jelölőgyűléseken megjelent állampolgárok egyharmadának szavazatát.

    Határozathozatal következett: a Bödőné Rózsa Edit által
benyújtott törvénymódosító javaslatot, a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság jelentésével együtt a képviselők 2
ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták.

    A napirendnek megfelelően ezután a ,,Joszif Visszárionovics
Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi
I. törvény,, hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat
tárgyalása következett. Az elnöklő Jakab Róbertné emlékeztetett
arra: Sebők János (Veszprém m., 12.vk.) képviselő, a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén kezdeményezte, hogy az
Országgyűlés ne a kormány javaslata alapján, hanem önálló
határozatban helyezze hatályon kívül a szóban forgó törvényt, annál
is inkább, mivel az indítványt sem a kormány tette eredetileg, hanem
egy képviselő. A bizottság úgy foglalt állást: ez nem érdemi, hanem
formai kérdés. Egyetértett azonban azzal, hogy a napirendi pont
vitája előtt emlékezzenek meg arról: a törvényjavaslatot Kovács
László Pest megyei képviselő kezdeményezte.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kifejtette, hogy a korábban
elhangzott ezzel kapcsolatos interpellációra ő már válaszolt, így
további indoklás felesleges, mindenki érzi a törvényjavaslat
jelentőségét. Határozathozatal következett: az Országgyűlés
egyhangúlag hatályon kívül helyezte a Sztálin emlékét megörökítő
törvényt. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 11:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (5. rész)

Ezután az elnök bejelentette, hogy a következő napirendi
pontról, az Elnöki Tanács 1985. július 1-je óta végzett munkájáról
szóló beszámolót írásban megkapták a képviselők. A jelentéshez
Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli
kiegészítést tenni. S mivel hozzászólásra sem jelentkezett
képviselő, határozathozatal következett: a beszámolót a képviselők
két tartózkodás mellett tudomásul vették.

    Az Elnöki Tanács írásos jelentése egyebek között arról ad
tájékoztatást, hogy az elmúlt három évben - a kormány
kezdeményezésére - a testület 108 törvényerejű rendeletet alkotott.
Szabályozta egyebek mellett a veszteségesen gazdálkodók talpra
állításának, illetve felszámolásának rendjét, törvényerejű
rendeletet bocsátottak ki a letéti jegyről, a kincstárjegyről, az
állami népességnyilvántartásról, az államtitkokról és a szolgálati
titkokról, az 1990. évi népszámlálásról, a közkegyelem
gyakorlásáról, a külföldre utazásról és az útlevélről. A jelentés ez
utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy indokolt lett volna e
tárgyban törvényt alkotni, s elfogadja az ennek elmaradásával
kapcsolatos bírálatokat. A törvényerejű rendeletek között 45
nemzetközi szerződés és egyezmény kihirdetése is szerepelt, amelyek
a többi között gazdasági és környezetvédelmi együttműködéssel
kapcsolatosak, továbbá a partner államokkal kialakítandó kölcsönös
jogsegélyről, konzuli és tudományos-kulturális együttműködésről
szólnak.

    Nem egy esetben olyan elhatározásra jutottak, hogy a
törvényerejű rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztést az
Országgyűlés elé utalják, tehát törvény alkotását kezdeményezték.
Ugyanakkor az is előfordult, hogy több sürgőssé vált kormányzati
kezdeményezést nem kellő mérlegeléssel, a parlamenti bizottságokkal
való egyeztetést mellőzve emeltek rendelettel törvényerőre, s ez a
gyakorlat sajnos még ma is előfordul. Összességében azonban a
testület jogalkotó tevékenysége csökkent, összhangban az
Országgyűlés szerepének erősödésével - állapítja meg a beszámoló.

    A továbbiakban kitér arra, hogy évente 15-20 százalékkal nőtt a
magyar állampolgárság megadása, illetve megszüntetése iránti
kérelmek száma. Az elmúlt három évben több mint 9 ezer ilyen
kérelmet bíráltak el, figyelembe véve az emberiességi szempontokat,
a családegyesítési törekvéseket, a helsinki záróokmány szellemét és
hazánk érdekeit. Honosítással és visszahonosítással 3786-an kaptak
magyar állampolgárságot, többségében olyanok, akik a szomszédos
szocialista országokból települtek át hazánkba. A kérelem
elutasítására csak ritkán került sor. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 11:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (6. rész)

Magyar állampolgárságuk megszüntetését csaknem ötezren kérték. A
kérelmeket általában 3-4 hónap alatt elbírálták.

    Az Elnöki Tanács számos államigazgatási, területszervezési
ügyben is döntött. A kormány kezdeményezésére három várost megyei
várossá és 60 községet várossá nyilvánítottak. A testület rendezte a
velük közös tanácsban lévő társközségek helyzetét is. Hozzájárult,
hogy közülük 61 község az újonnan várossá nyilvánított településsel
egyesüljön, más esetben önálló, illetve közös tanács szervezéséről
döntött; nyolc települést pedig községgé nyilvánított. A lakossági
kezdeményezéseket figyelembe véve 55 esetben hozzájárult ahhoz is,
hogy az addig közös tanácshoz tartozó községben önálló tanács
alakuljon.

    A jelentés szólt az egyéni kegyelem gyakorlásáról is. Az Elnöki
Tanács a múlt évben törvényerejű rendelettel közkegyelmet gyakorolt,
a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól
mentesültek mindazok, akiket az 1956-os eseményekkel összefüggő
részvételük miatt állam elleni, és azzal összefüggésben más
bűncselekmények miatt ítéltek el, s eddig még nem mentesültek. A
közkegyelem 174 személyre nem terjedt ki, ezek közül 120 elítélt
cselekménye olyannak bizonyult, hogy az eltelt hosszú időre és
társadalompolitikai életünkben bekövetkezett változásokra
figyelemmel ma már semmi nem indokolja, hogy tovább viseljék a
joghátrányokat. Egyéni kegyelmet csak nagyon indokolt esetben
gyakoroltak, 1800 kérelmezőből 180-200-an részesültek így
kegyelemben.

    Az írásos beszámoló foglalkozott az Elnöki Tanács által
adományozott kitüntetésekkel is. 1988-ig évente 6 ezer kitüntetést
adtak át. A közvélemény esetenkénti kritikája is indokolttá tette a
kitüntetési tevékenység elemzését, az eddigi gyakorlat
felülvizsgálatát. Az adományozás rendjét újraszabályozták, így
tavaly óta a kitüntetések keretszámát évi négyezerben határozták
meg, miközben az azokkal járó pénzjutalmakat emelhették anélkül,
hogy annak költségvetési kihatása lett volna. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 11:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (7. rész)

A jelentés végül az Elnöki Tanács külpolitikai tevékenységével
foglalkozik. A testület annak szellemében végezte munkáját, hogy a
világ mind külpolitikai, mind külgazdasági értelemben új korszakba
lépett, amelyben nem egyszerűen a békés egymás mellett élés, hanem a
konstruktív, kölcsönösen előnyös együttműködés a cél. Az Elnöki
Tanács határozata alapján 1987-ben Kamerunnal, 1988-ban Gabonnal, ez
év elején pedig a Koreai Köztársasággal létrejött diplomáciai
kapcsolattal együtt immár 131 országgal és az Európai Közösséggel
tart fenn Magyarország nagykövetségi szintű diplomáciai kapcsolatot.
A testület határozott arról is, hogy Tuniszban önálló nagykövetséget
létesítünk. Takarékossági okokból határozat született a ghanai,
guineai, a kenyai és a bolíviai önálló nagykövetség, valamint az
UNESCO párizsi székhelyén működő magyar önálló képviselet
megszüntetéséről. Az érintett államokban képviseletünket a környező
országokban akkreditált magyar nagykövetek látják el.

    1985 júliusa óta az Elnöki Tanács elnöke három földrész 9
országában tett látogatást és 15 államfőt, államfőhelyettest
fogadott. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 11:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (8. rész)

Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a
kormányzat eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről
Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal
----------

elnöke számolt be.

    Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés utoljára 18
évvel ezelőtt, az Ifjúsági Törvény megalkotásakor tárgyalt önálló
ifjúságpolitikai témát.

    A kormány beszámolójaként előterjesztett expozéjában az
államtitkár rámutatott: a mai helyzetben fontos az új
ifjúságpolitika kialakítása. Önállóbb arculatú és főleg
eredményesebb állami, ennek alapján ifjúságpárti kormányzati munkára
van szükség.

    Véleményét indokolva szólt arról, miként változik a politikai
feltételrendszer. Egyre határozottabban tör utat a pártállam
felszámolásának, azaz a párt és az állami funkciók
szétválasztásának, az önálló kormánypolitika kidolgozásának
követelménye. Ez nyilvánvalóan az ifjúságpolitikára is igaz.

    Az állami ifjúságpolitika tartalmát meghatározza az is, hogy
kialakulóban van a politikai pluralizmusnak megfelelő hatalmi
struktúra. A kormányzati politika - és annak ifjúsági metszete -
egyre inkább a közmegegyezésre, a politikai erők kompromisszumára
kell, hogy épüljön.

    Az államtitkár a másik és legfontosabb tényezőként az ifjúság
helyzetének aggasztó mértékű romlását jelölte meg. Az ifjúság
mostani gondjai nem újkeletűek, még csak nem is a közelmúlt
termékei, hanem hosszú évek, csaknem két évtized során alakultak ki.
Ez a kormány a múlt hibáiért nem veszi vállára a felelősséget. A
megoldásért viselt felelőssége azonban átháríthatatlan, ezzel ennek
a kormánynak kell szembenéznie - hangoztatta.

    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korábbi politika hosszú
éveken át a jövő terhére oldotta meg - pontosabban - vélte megoldani
a gondokat. Hogy hova vezetett az átvészelés taktikája, ma már
keservesen tapasztaljuk. E rövid távú politika, olyan szellemi és
anyagi erőforrásokat emésztett fel, amelyek hiánya ma nyomasztóan
nehezedik ránk. A most felnövő nemzedékre hárul annak az adósságnak
a kamatos terhe, annak a kölcsönnek a visszafizetési kötelezettsége,
amelynek igazából még haszonélvezői sem lehettek. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 11:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (9. rész)

Az eladósodás, a infrastruktúra elhanyagolása, az elhibázott
beruházások, a pazarlás, a szakszerűtlenség odáig vezetett, hogy ki
kell mondanunk: ez a politikai gyakorlat - szándékától függetlenül -
objektíve nem lehetett ifjúságpárti. Így - bármennyire fájdalmas -
logikus és szükségszerű a következménye: az ifjúságpolitika is
elégtelenre vizsgázott - szögezte le.

    Megoldatlanok a legjelentősebb ifjúsági problémák. A fiatal
felnőttek jelentős rétegei - a mai 20-30 évesek - saját
létfeltételeiket nem tudják a maguk erejéből megteremteni; annak
ellenére sem, hogy dolgoznak. Az állam már a családra hárította át
az ifjúság nevelése költségeinek legnagyobb hányadát, anélkül, hogy
az otthonteremtéssel, a gyermekneveléssel, és a pályakezdéssel
összefüggő költségelemek a bérben megjelennének. A gyermekvállalás
ma nagymértékben rontja a családok életszínvonalát: minél több a
gyerek, általában annál szegényebb a család. Tarthatatlan, hogy a
fiatal családok számottevő és egyre növekvő részének életszínvonala
már két gyerek vállalásával is a létminimum alá süllyed.

    A gyermeknevelés költségei 3 év alatt 50 százalékkal emelkedtek,
tavaly gyermekenként havi 900 forinttal nőttek. A gyermeknevelést
szolgáló javak és szolgáltatások fogyasztási ára kétszer olyan
mértékben emelkedett, mint amennyivel a családi pótlék összege. Az
1989. évi tervezett áremelés pedig átlagosan 800 ft/fő
többletkiadást jelent havonta. Ebből a családi pótlék 300 forintos
emelése keveset kompenzál.

    Az államtitkár a gondok közé sorolta, hogy a személyi
jövedelemadó a családok többségénél nincs tekintettel az eltartottak
számára. Az egyre feszítőbb terhek érthetően válságba sodorják a
társadalom alapegységét, a családot.

    Deák Gábor részletesen szólt a gyermekeket érintő pszichés
eredetű bajokról, a veszélyeztetett környezetben élő fiatalokról.
Hangoztatta, hogy az újabb nemzedékek növekvő hányada nem képes új
család elindítására, illetve kielégítő ellátására. A gyermekeket
nevelő családok helyzete drámai, ezért halaszthatatlan a
társadalompolitikai reform.

    A nevelés-oktatás állami feladatait is a legfontosabb
ifjúságpolitikai kérdések közé sorolta az államtitkár, rámutatva,
hogy az országban végbemenő átalakulás az utóbbi évtizedek
legátfogóbb iskolarefomját követeli meg. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 12:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (10. rész)

Az iskolai nevelő-oktató munka ma nem képes a társadalmi
esélyegyenlőtlenség csökkentésére, a tömeges méretű
tehetséggondozásra - jelentette ki. Nem sikerült az oktatás és a
gazdaság távlati követelményeinek összekapcsolása, ezért az oktatás
nem vált hatékony megalapozójává a gazdasági fellendülésnek, a
szerkezetváltást szakemberek képzésével segítő támogatójának.

    A gazdaságosabb termelés, a szerkezetváltás nem kívánt, de
szükségszerű következménye a munkanélküliség növekedése, amely az
ifjúságot az elsők között sújtja. 1986-ban 3600, 87-ben 4700 fiatal
nem tudott elhelyezkedni. Helyzetük azért is nehéz, mert
többségüknek nincs megfelelő szakképzettsége.

    Különösen súlyos feszültséget jelenthet az 1991-95 közötti
időszak, amikor majd a nagy létszámú korosztályok munkába állnak.
Számuk évente váhatóan 160-170 ezer között alakul. A legsúlyosabb
gondok, a szakképzettség nélküli, az általános iskolából kimaradó, a
tovább nem tanuló, a középiskolát nem végzett, valamint a családi
háttér nélküli és a fogyatékos fiataloknál várhatók.

    Áttörést ebben a helyzetben az oktatási rendszer
tartalmi-szerkezeti változása jelenthet. Az átképzési támogatás, a
vállalkozás ösztönzése, a közhasznú munkák szervezése, külföldi
munkavállalás lehetőségének bővítése jelentős erőfeszítés ugyan, de
nem hozhat átfogó megoldást. Különösen azért nem, mert a
legkiszolgáltatottabb rétegnek nem ad gyógyírt, de
munkanélkülisegélyt sem, mert a pályakezdőket ez a jog nem illeti
meg - tette hozzá.

    Az államtitkár a feszítő gondok között szólt a lakáshoz jutás
nehézségeiről. Mint mondta, az elmúlt években a kétszámjegyű
infláció hatására a lakásárak jelentősen - évi több százezer
forinttal - növekedtek. Csökkent az állami bérlakás-építés aránya. E
feszültségek a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit minimálisra
csökkentették. A családi segítséggel számolni nem tudók
lakásszerzési esélye kilátástalanná vált. Deák Gábor a gondok
ismeretében halaszthatatlannak ítélte a lakásgazdálkodás egész
rendszerének korszerűsítését.

    Az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról szólva hangoztatta, hogy a
törvény a maga idejében progresszív szerepet játszott, végrehajtása
során azonban kiderült: felemás szabályozás született. Túlzott
illúziók fűződtek e jog mindenhatóságához. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 12:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (11. rész)

A deklarált célokhoz kezdettől fogva hiányos, elégtelen
eszközrendszer társult. Számos kérdésben eleve hibás felfogásra
épült a törvény. Tévedésnek minősíthető például a paternalista
állami szerepfelfogás, s az is, hogy olyan területek szabályozására
is vállalkozott a törvény, amelyek nem tartoznak a jog
illetékességébe.

    Fontos tapasztalat az is, hogy szemlélete és tartalma nem
illeszkedik a meghatározó társadalmi folyamatokhoz. Az államtitkár
álláspontja szerint nem egy törvénynek, hanem a jogrendszer
egészének kell tükröznie az ifjúság sajátos helyzetéből fakadó
jogokat és kötelezettségeket. Ennek kiindulópontja az alkotmány,
ezért elsőrendű szempont, hogy jogrendszerünkbe beépüljenek a
nemzetközi kötelezettségeink is, így az egyetemes emberi, s ezen
belül a speciális gyermek- és ifjúsági jogok. Ezzel összefüggésben
aggasztónak tartotta, hogy az alkotmány mai tervezetében még utalás
sincs erre.

    Az ifjúság számára különösen jelentősek egyes törvények, ezért
arra kérte a képviselőket, hogy döntéseik, törvényalkotó munkájuk
során a magas szintú jogszabályokban is érvényesítsék az
ifjúságpolitika szempontjait. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még
korai lenne az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére
javaslatot tenni. Ez csak akkor lesz időszerű, amikor a törvényben
foglalt, vagy az abból eredő valamennyi időtálló és az ifjúság
érdekeit szolgáló szabályozás beépül a megfelelő törvényi,
jogszabályi helyekre. A kormány javaslatában tehát szó sincs arról,
hogy feladná az ifjúság által fontosnak tartott jogosítványokat.

    Deák Gábor figyelmeztetett: a fiatalok helyzetének romlása,
életkilátásaik elbizonytalanodása olyan fokú bizalomvesztéshez, sőt
bizalmi válsághoz vezethet, ami veszélyezteti a társadalmi rendszer
stabilitását is. A fiatalok problémáikért, lehetőségeik hiányáért
mindinkább a rendszert teszik felelőssé. Fenyegető veszély, hogy
azzal a vezetéssel, azzal a kormánnyal kerül szembe a türelmét
vesztő, radikalizálódó ifjúság, amelyik a gazdasági és a politikai
modellváltásban a legszorosabb - objektív - érdekszövetségben áll
vele. A közelmúlt ifjúságpolitikája - mivel a felgyülemlett gondokat
érdemben kezelni képtelennek bizonyult - elvesztette hitelét.
(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 12:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (12. rész)

Az államtitkár nem vitatta, hogy az ifjúság érdekében történtek
kormányzati erőfeszítések, de kormányprogram híján ezek eleve nem
lehettek elégségesek. Az elmúlt három esztendő ifjúságpolitikai
törekvéseit felelevenítve rámutatott, hogy a tárcák és a kormány
sokszor nem tudták elfogadni az ÁISH által közvetített ifjúsági
szempontokat. Szerette volna elérni például, hogy munkanélküli
segélyt kaphassanak az önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudó,
első munkahelyet kereső fiatalok. A kormányzat a kérdés alapos
vizsgálatát indokoltnak tartotta, a megoldás azonban máig
késlekedik.

    Az ÁISH indítványozta először az első lakáshoz jutás
kedvezményezését, ám az első lakáshoz jutók kivételes vállalati
támogatására kialakított pénzügyi konstrukció a múlt évi parlamenti
költségvetési vitában nem kapott támogatást. Az oktatásban a
reálérték folyamatos növelését támogatta, amelyet végül is csak a
felsőoktatás vonatkozásában sikerült érvényesíteni. A hivatal az
adóreform munkálatainak véglegesítése során egyebek között
javasolta, hogy az adórendszerbe épüljön be a gyermeknevelés
kedvezményezése, s azt is, hogy a családi pótlék, illetve az
anyasági segély olyan mértékben emelkedjen, hogy az legalább a
reálérték megőrzését biztosítsa.

    Az államtitkár hangoztatta: a kormány hosszú évek után, tavaly
októberben - ifjúságpolitikai feladattervének tárgyalása során -
szembesült kendőzetlenül azzal, hogy az ifjúság helyzete nagy
mértékben romlott. A feladatterv tervezete az ifjúsági problémák
gyűjteménye lett. Olyan kompromisszumos feladatterv született, amely
számos, de nem minden lényeges ifjúságpolitikai kérdést
tartalmazott.

    A múlt adósságait érzékelő fiatalok számára e program eleve
kevésnek bizonyult, Deák Gábor szerint azonban a programban
foglaltak következetes végrehajtása érzékelhető változást hozott
volna az ifjúság és a kormányzat viszonyában. A végrehajtásban
viszont jelentősek az elmaradások, sőt egyes tárcák fél évvel a
kormány döntése után - a romló gazdasági helyzetre hivatkozva -
megkérdőjelezték a feladat megfogalmazásának ésszerűségét,
realitását is.

    Németh Miklós miniszterelnöknek a napirendi vitában elhangzott
szavaira emlékeztetve utalt arra, hogy a kormánynak határozottan, s
a velejáró konfliktusokkal is vállalnia kell az ifjúság
élethelyzetét érdemben javító döntéseket. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 12:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (13. rész)

A jó reformpolitika objektíve ifjúságpárti, az ifjúság -
helyzetéből adódóan - reformérdekelt. Ez azonban nem jelent
automatikusan reformpártiságot. Ezt az érdekszövetséget fel kell
ismertetni, a fiatalokat meg kell nyerni nemcsak a holnap, hanem a
ma számára is. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a fiatalok
lehetőséget találjanak az értelmes, szakmai tudásukat valóban
igénylő alkotómunkára. Ugyanakkor szükséges, hogy a kormány a
fiatalok számára is érzékelhető, azonnali erőfeszítéseket tegyen
helyzetük javítására. Amíg a fiatalok nem tapasztalják, hogy a
kormány megteszi érdekükben a reálisan elvárható intézkedéseket,
addig az ifjúság megnyerése, a reformporgram mellé állítása illúzió
marad.

    A legsúlyosabb feszültséggócok enyhítésére az adórenszert is
korszerűsíteni kell. A személyi jövedelemadó módosításakor
családbarát adórendszert szükséges megcélozni, amely a családi
pótlékkal együtt reális mértékben veszi figyelembe az eltartottak
számát. A gyermekvállalás terheit az adókedvezményekben és a családi
pótlék együttes összegében lehet figyelembe venni. Mielőbb be kell
vezetni a családi pótlék reálértékét megőrző automatizmust.

    Az első lakás megszerzésének könnyítéséhez az ÁISH szükségesnek
tartja, hogy a még lakással nem rendelkező gyermekes vagy gyermeket
vállaló fiatalok egyszeri, vissza nem térítendő normatív támogatásban
részesüljenek. Ennek nagyságrendje több 100 ezer forint legyen,
függetlenül a munkahelytől. Állami garanciát kell nyújtani, hogy a
több éven keresztül lakásra gyűjtött megtakarítás megőrizze
reálértékét.

    A foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében döntő az
oktatási rendszer gyors korszerűsítése. Ezzel párhuzamosan az
átképzéshez minden lehetőséget meg kell adni a munkahelyet nem
találó fiatalnak. Aki önhibáján kívül mindezt nem tudja igénybe
venni, azt állami segélyben szükséges részesíteni. Halaszthatatlan,
hogy végre elkészüljön a több éve ígért program a nagy létszámú
korosztályok fogadására, számukra munkahelyek teremtésével. Az
oktatást a legfontosabb, kiemelt nemzeti beruházásnak kell
tekinteni. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (14. rész)

A készülő új kormányprogram erre most lehetőséget ad; mégpedig mind
a nagyobb lélegzetű, programigényű döntések meghozatalára, mind a
sürgető, azonnali lépések megtételére, beleértve a korábban
elhatározott kormányzati intézkedések végrehajtásának következetes
számonkérését is.

    Az állami-kormányzati ifjúságpolitikai gyakorlat lényegét az
államtitkár a társadalmi, generációs feszültségek pontos
ismeretében, kezelésében, megelőzésében, enyhítésében, valamint az
ifjúság érdekeit képviselő, a társadalmi ellenőrzést ellátó
mechanizmus kiépítésében és működtetésében jelölte meg. E folyamat
tekinthető egy társadalom tényleges ifjúságpolitikájának.

    Az ifjúságpolitika tartalmát részletezve szólt az értékrend a
tudásanyag közvetítéséről, az ifjúság jogvédelmének biztosításáról,
az érdekérvényesítő mechanizmusok kiépítésének, működtetésének, azaz
a részvétel elvének érvényesítéséről. E kérdéskörök tartalmának
részletes kimunkálása, az időszerű tennivalók kijelölése jelenti az
állami ifjúságpolitika cselekvési terét, programját.

    Az állami ifjúságpolitikai sokirányú, dinamikus kormányzati
gyakorlatot feltételez, ezért végleg le kell számolni azzal az
illúzióval, hogy az ifjúság ügyében időről időre egy-egy átfogó,
egységes dokumentummal egyszerre minden elrendezhető. Az alapvető
ifjúságpolitikai kérdések az össztársadalmi-gazdasági ügyek szerves
részei, és az ifjúság helyzete a jövőben sem függetleníthető a
társadalométól.

    Az ifjúság életkörülményeinek érdemi javítása viszont csakis a
válságból kiutat mutató kormányprogram részeként lehetséges -
hangoztatta.

    A kormányzat kötelessége, hogy a szűkös viszonyok adta
lehetőségeken belül is változtasson az elfogadhatatlan helyzeten: ne
az ifjúság viselje a gazdasági válság fő terheit. Tudomásul kell
venni, hogy még a korábbinál visszafogottabb ifjúságpolitikai célok
megvalósítása is költségvetési forrásátcsoportosítást igényel. Az
újraelosztási harcokban a kormánynak és a Parlamentnek az ifjúság
pártján kell állnia, mert ez a társadalmi csoport lehet a
legaktívabb hordozója a reformnak, a kibontakozásnak. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (15. rész)

A továbbiakban arról szólt, hogy különösen fontos a tehetséges
fiatalokkal való foglalkozás programjának kidolgozása. Fel kell
ismerni azt is, hogy a fiatalok sportjára, edzettségére, testi
nevelésére fordított összegek is többszörösen megtérülnek, mind a
teherbíró-képesség, mind a személyiségfejlődés eredményeiben.

    Az ifjúság legrosszabb helyzetben lévő rétegeinek, a szülő
nélkül nevelkedők védelmében állami támogatással hozzá kell
járulni önálló életkezdésükhöz. Ennek kidolgozása halaszthatatlan
idei feladat - mondta az államtitkár.

    Az ifjúságpolitika csak akkor lehet eredményes, ha segíti a
fiatalok közéleti tevékenységét, politikai gyakorlatát, és
rendszeres a párbeszéd az állam és a fiatalok között - hangoztatta.

    A fiatalok érdemi bekapcsolódására a döntéshozatalba, annak
minden szintjén szervezett ifjúsági érdekképviselet megteremtésére
van szükség. Ehhez természetesen megfelelő jogi és szervezeti
eszközöket is létre kell hozni, annál is inkább, mert még ma is, a
nagyszámú régi és új ifjúsági szervezet megléte ellenére erőtlen,
nem elég ütőképes az ifjúsági érdekképviselet. Az állami döntések
fontos pontjain sincs kellő ifjúsági képviselet. A kormányzat
ifjúságpolitikája elsősorban az ország teherbíró képességétől, a
rendelkezésre álló forrásoktól, az elosztási prioritásokat
meghatározó politikai döntésektől függ.

    Az ÁISH csaknem három éves működésére visszatekintve a szervezet
hibájaként ismerte el, hogy nem kezdeményezett eleget, bátortalan
volt egyes kérdésekben. Tevékenysége, kormányzati vitái a
közvélemény előtt rejtve maradtak. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (16. rész)

A legsúlyosabb hiányosságnak azt tartotta, hogy a hivatal túl
későn ismerte fel: gondolkodásmódja, az egyes szakterületeken
felhalmazott tudása, szakértelme a vitapartnerséghez elegendő,
újszerű kezdeményezésekhez, versenyképes alternatív koncepciók
kimunkálásához viszont kevés. Az ÁISH vergődött az ellentmondások
szorításában, feladatainak ellátásához nem voltak meg a szükséges
eszközei, jogkörei, felhatalmazása. Mindezek alapján az államtitkár
kijelentette: az ÁISH a jelenlegi formájában nem képes
megnyugtatóan, kellő eredményességgel ellátni ifjúságpolitikai
feladatait. Szerinte a jövőbeni új kormányszervet olyan helyzetbe
kell hozni, hogy érdemben tudjon hatni a fontos kormányzati
döntésekre, funkcióit és hatáskörét, eszközeit egymással összhangban
kell megállapítani. Az ifjúság poblémáit - tette hozzá - csak
komplex állami, kormányzati tevékenységgel lehet kezelni. Felesleges
tehát minden olyan megoldás, amely párhuzamosságokat teremtve
feloldja az ifjúságért viselt összkormányzati, illetve
tárcafelelősséget. Fontos az is, hogy a kormány megteremtse,
kiépítse az ifjúsági társadalmi érdekképviseleti, politikai
szervezeteivel a folyamatos párbeszéd mechanizmusát, fórumait. Ezt
az elvet értelemszerűen a közigazgatás minden szintjén érdemes
érvényesíteni.

    Végezetül kérte a képviselőket: támogassák azt a javaslatot,
hogy a gyermek- és ifjúsági jogok a jogrendszer egészében, s ne egy
külön törvényben jelenjenek meg. Az ifjúsági törvény hatályon kívül
helyezésére azonban csak akkor kerüljön sor, amikor az alkotmányozó
munka előrehaladása ezt indokolttá teszi. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (17. rész)

Az ifjúsági és sportbizottság nevében Vörösné Csuka Mária
     -------------------

(Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze szólalt fel a
vitában. Bevezetőként megjegyezte: az ifjúságpolitikai területen sem
volt hatékonyabb a kormányzati munka, mint másutt, s az ifjúsági
ügyekkel való foglalkozást is a régről örökölt módszerek
jellemezték. Az ÁISH előterjesztéséről megállapította, hogy az
formálisan közelíti meg a kérdést, már csak azért is, mert
mindenfajta helyzetelemzést nélkülöz.

    A képviselő utalt az ifjúsági és sportbizottságban lezajlott
vitákra, amelyek során megkérdőjeleződött, hogy alkalmas-e
egyáltalán a beszámoló a parlamenti vitára. Úgy vélik azonban, mivel
az ifjúság gondjai, problémái már a pattanásig feszültek, a
tárgyalás nem halasztható el csupán azért, mert egy rossz beszámoló
készült. Annál is inkább, mert a téma félretétele azokat a korábban
is gyakran hangoztatott kijelentéseket erősítené, miszerint a
kormány, a Parlament ifjúságellenes.

    Magáról az 1973-as ifjúsági törvényről a képviselő úgy
vélekedett, hogy az ifjúság aktivizálása helyett tovább növelte az
állam paternalista gondoskodását, s voltaképpen ez vezetett a
jelenlegi helyzethez. A bizottság nevében is leszögezte: az
ifjúságpolitika a társadalom alapjait érintő politikai ügy, nem
pedig szervezeti-jogi kérdés. Ezt támasztotta alá az a megállapítása
is, miszerint nem az ÁISH léte vagy nemléte kérdéseként, nem a
hivatal függvényeként kell kezelni az ifjúságpolitikát. Ugyancsak a
bizottságban elhangzott érveket összegezve, a képviselő
kijelentette: az ifjúsági törvény, az azóta eltelt időszak
tapasztalatainak megtárgyalása kapcsán elhangzott javaslatokat a
kormány építse be programjába, a munkálatokba vonja be az ifjúság
képviselőit, és az ifjúságkutatással foglalkozó szakembereket. Ezen
túlmenően a kormányzat egy átfogó helyzetelemzés nyomán jelölje meg
azokat a válságpontokat, amelyek megoldása nem halasztható tovább. A
költségvetés átalakításával az ifjúságpolitika területén is
szüntessék meg a maradékelv szerinti támogatást. A készülő
lakásgazdálkodási koncepción belül pedig szélesebb körű garanciái
legyenek az első lakáshoz jutás lehetőségének.

    Vörösné Csuka Mária végezetül sürgette a személyi felelősség
körének meghatározását az ifjúságpolitika ügyeiben is. Erre
vonatkozóan több javaslatot is tett: a kormány bízza meg a
társadalompolitikáért felelős államminisztert, vagy nevezzen ki
kormánybiztost, esetleg egy népjóléti államminisztert az ifjúsági
ügyek kezelésére. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (18. rész) Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági ---------------

Kombinát művezetője hangsúlyozta, hogy a kormány nem bánhat úgy az
ifjúsággal, mintha mostohagyereke lenne. Magyarország Európában
második államként alkotott ifjúsági törvényt, mégsem lehetünk erre
büszkék. A fiatalok napjainkban kialakult helyzetéért azonban nem
lehet egy, a szüksége
j
gosítványokkal fel sem ruházott szervezeten
elverni a port.

    A továbbiakban egyebek között rámutatott, hogy szükséges a
családi jövedelemadó mielőbbi bevezetése. Tarthatatlan ugyanis az a
helyzet, hogy luxus legyen a gyermeknevelés. Másrészt nem lehet
távlati cél a fiatalok számára a második munkahely kényszere sem.
Megfontolandónak nevezte a nők részmunkaidőben való
foglalkoztatásának kérdését is. Utalt arra a problémára, hogy évről
évre nő a fiatalok és az idősek bére közötti különbség. Szerinte a
munkáltató döntse el, hogy teljesítménye arányában kit és miként
fizet meg. A lakásszerzés egyre nehezülő körülményeiről szólva
megjegyezte, hogy még azok a szerencsés fiatalok is ,,röghöz,, és
OTP-hez kötöttek, akik lakáshoz jutottak.

    Végül hangsúlyozta az átfogó szemléletű ifjúsági kormányzati
munka szükségességét. Javasolta: az ifjúságpolitikai kérdések
kerüljenek a miniszterelnök hatáskörébe, ezzel garantálva azok
számonkérhetőségét, elodázhatatlanságát és felelősségteljes
megoldását.

    Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.), a Debreceni Tartósipari
    -------------
Kombinát Hatani Konzervgyárának raktári csoportvezetője
hozzászólásában elsősorban a fiatal generáció aggasztó
lakáshelyzetéről szólt. Választókörzetében, Hatvanban most mintegy
700-an várnak lakásra, közülük 263 fiatal család - mondotta. A
várakozók fele tanácsi szociális bérlakást igényel. A város azonban
évente legfeljebb 50-60 ilyen otthont tud átadni a rászorulóknak, s
ez érezhető feszültséget teremt. A vidéken élő fiataloknak sokszor
még nehezebb bérlakáshoz jutniuk, mint a városokban élőknek. Ha
pedig családi ház építésébe fognak, nem kaphatnak kedvezményes
állami támogatást még akkor sem, ha azt szociális helyzetük
indokolná. Javasolta, hogy kifejezetten szociális bérlakást ezentúl
csak a rászorulók kapjanak. Szólt arról is, hogy el kellene kerülni
az ifjúsági munkanélküliséget, és az állam gondoskodjon a fiatalok
első munkahelyhez jutásáról. Végül Németh Miklóshoz fordulva kérte,
hogy az ifjúság helyzetével külön kormányprogram foglalkozzon,
ugyanakkor óva intett egy újabb szervezet, az Ifjúsági Tanács
létrehozásától. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (19. rész)

Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi
-------------
MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára szerint az ifjúságpolitika azért
vált olyan érzékeny társadalmi problémává, mert a fiatal
korosztályok - a nyugdíjas és járadékos állampolgárok mellett - a
legkilátástalanabb élethelyzet kárvallottjaivá váltak. Olyannyira
szánalmas állapotok szereplői lettek, hogy még a jövőben sem
bízhatnak teljes bizonyossággal. A képviselő e lehetetlen helyzet
okainak őszinte elemzését szorgalmazta, hangoztatva, hogy erre a
Parlament látszik a legalkalmasabb fórumnak. Südi Bertalan ennek
kapcsán vitába szállt azzal a nézettel, miszerint a korábbi hibás
döntések emlegetése semmit nem old meg a mostani nehéz gazdasági
helyzetben. Ezzel szemben hangsúlyozta: nem szabad elhallgatni a
mélypontra juttató ballépéseket. Végső soron ez a hallgatás vezetett
oda - mondotta -, hogy mind a korábbi, mind a mostani országos
vezetést bűnnel felérő mulasztások terhelik a fiatalabb generációk
kilátástalan helyzetéért, demoralizálódásáért, szocializmusellenes
érzületeiért.

    A képviselő számos konkrét példát említett súlyos
megállapításának alátámasztására, majd olyan intézkedéseket vázolt,
amelyek elősegítenék a kilábalást. A többi között javasolta, hogy
csoportosítsanak át más, kevésbé fontos területekről anyagi
forrásokat a fiatalok helyzetének javítására. Ajánlotta: korlátozzák
a különféle lobbyk sok milliárd forintot felemésztő gigantomániás
beruházásait. Osztotta azt a nézetet, miszerint az állam
ifjúságpolitikáját szükséges új alapokra helyezni. Szorgalmazta egy
olyan szervezet létrehozását, amely mintegy a kormányzat
lelkiismereteként, érdemben hatni tudna annak tevékenységére.
(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (20. rész)

Kókai Rudolf (Szolnok m., 15. vk.), a jászberényi Lehel
------------
Hűtőgépgyár MSZMP-bizottságának titkára indítványozta: kötelezni
kellene a kormányt arra, hogy - hasznosítva a parlamenti viták
tapasztalatait - még ebben az évben terjessze az Országgyűlés elé a
az ifjúsággal kapcsolataos konkrét elképzeléseket, feladatokat.
Ehhez azonban az is szükséges, hogy pontos számokat sem nélkülöző,
alapos helyzetelemzés készüljön. A képviselő ismertette fiatal
választóinak a véleményét: kényszerintézkedéseket is el tudnak
fogadni, ha őket is felnőtt módon kezelik, s megkapják a megfelelő
garanciákat.

    A képviselő arról is szólt: nem kell ahhoz több pénz, hogy ismét
megtanítsuk a gyermekeket a maguk által készített játékok örömére;
hogy csatlakozzunk a gyermekek jogairól szóló nemzetközi
nyilatkozatokhoz és egyezményekhez; hogy igazi eszményeket adjunk
ismét a fiataloknak; hogy a tanulóifjúság támogatását normatívvá
tegyük; hogy megvalósuljon az iskolai autonómia; hogy fakultatívvá
váljék az orosz nyelvoktatás; hogy igazi esélyegyenlőség alakuljon
ki. Mindezeket egy rövid távú cselekvési programban lehetne
rögzíteni. Figyelmeztetett ugyanakkor: a fiatalok nem fogadják el az
általános megfogalmazásokat, a feltételes módokat, a felelősök
nélküli, ellenőrizhetetlen feladatokat.

    Kállai Ferenc (országos lista) színművész kétperces
    -------------
hozzászólásában azt hangsúlyozta: az ifjúságpolitika
elképzelhetetlen a család, az iskola és a társadalom harmonikus
egységbe kapcsolása nélkül.

    Hellner Károly (Budapest 32. vk.), a MERKUR vezérigazgatója
    ---------------
előrebocsátotta: érdemi és tartalmasabb beszámolónak kellett volna a
Parlament elé kerülni. Mint mondta: ugyanígy vélekedtek
választókörzetében a Fidesz, a KISZ és a Szabad Demokraták
Szövetségének képviselői a velük folytatott konzultációk során.

    A képviselő a továbbiakban kifejtette: a beszámolóban fel
kellett volna dolgozni az elmúlt 18 év ifjúságpolitikai
intézkedéseit, valamint a törvénynek tulajdonítható eredményeket. Az
ifjúsági törvény születésének esztendejét idézve rámutatott:
akkoriban nagyon lelkes volt a hangulat, bíztató jövőkép alakult ki
a fiatalok körében. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (21. rész)

A kezdeti 6-7 éves lendület azonban megtört, mind formálisabbá vált
az ifjúság ügyeivel foglalkozó intézmények tevékenysége, maga az
ifjúsági parlament is, végül pedig megbomlott az ifjúsági mozgalom
monolit egysége. Egymást érték az ifjúsági politikai intézményeknél
az átszervezések, az úgynevezett bürokrataváltások. Ma már
egyáltalán nem várható, hogy ez a törvény bármi módon is segíteni
tudná az ifjúság gondjainak megoldását. Ezért indítványozta a
törvény hatályon kívül helyezését, mégpedig a mostani ülésszakon.
Úgy vélekedett: nem kell feltétlenül önálló ifjúsági törvény
helyett az ifjúsággal fokozottan törődő, az ifjúság érdekeit is
szem előtt tartó család-, oktatás- és foglalkoztatáspolitikára van
szükség.

    Berg Lászlóné (Hajdú-Bihar m., 18. vk.), a Komádi 1. számú
    -------------
Általános Iskola igazgatója kiemelte: a nemzet, a haza sorsa függ a
felnövekvő generációtól. Ezért, ha nemzetben és jövőben
gondolkodunk, akkor elsősorban ezzel a generációval kell
foglalkozni. Az ifjúsági törvény 18 évvel ezelőtti megalkotásával a
társadalom csupán lelkiismeretét akarta megnyugtatni, mert a benne
megfogalmazottak nem valósultak meg. A képviselőnő szerint a kormány
jelenlegi ifjúságpolitikája abban merül ki, hogy bizonyos
szervezeteket, feladatokat támogat fix összeggel. Mindez a
maradékelv alapján történik és a fogyasztás szférájában jelenik meg.
Ezen a helytelen gyakorlaton vátoztatni kell.

    Az ifjúság helyzetének javulása összefügg a politikai rendszer
reformjával. Olyan társadalompolitikai reformra van szükség, amely a
társadalom minden rétegének garantálja a létbiztonságot. Berg
Lászlóné ezért alanyi állampolgári jogon minden ember létminimumának
újragondolását, biztosítását javasolta.
(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 13:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (22. rész)

Sándor Gábor (Nógrád m., 5. vk.), az Üvegyipari Művek Pásztói
------------

Szerszám- és Készülékgyárának anyagbeszerzője szerint az állami
ifjúságpolitikát megtestesítő ifjúsági törvény már régóta nem felel
meg a mai igényeknek, nem veszi figyelembe az új feltételeket, a
társadalmi, politikai és gazdasági változásokat. Példaként
említette, hogy a mai adórendszer sem könnyít a fiatalok helyzetén.
Ha önálló otthonteremtésre, családi ház vagy saját lakás építésére
vállalkoznak, az ÁFA visszatérítése csak utólagos, hosszú időbe
telik tehát, amíg azt az igénylő kézhez kapja. Célszerű lenne az
ÁFA-t már az építőanyagok és lakásfelszerelések vásárlásakor a
helyszínen levonni e termékek árából. A képviselő a továbbiakban
szorgalmazta, hogy a különböző ifjúsággal kapcsolatos
hatástanulmányok következtetéseit a kormány vegye figyelembe, amikor
cselekvési programját készíti, s e felmérések alapul szolgáljanak
egy esetleges ifjúsági kormányprogramnak. Végül hangot adott annak a
véleményének, hogy újabb állami ifjúsági intézményre nincs szükség,
az ifjúságpolitikai döntéseket, illetve azok végrehajtását az
Országgyűlés ellenőrizze. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 14:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (23. rész)

Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.), a Magyar
------------------
Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára szerint
mindenekelőtt a munkanélküliség problémája vált a fiatalok
bizonytalanságérzetének legfőbb okává. Ma ugyan még alacsony a
fiatal munkanélküliek száma, az elkövetkezendő években azonban a
nagy létszámú korosztályok megjelennek a munkaerőpiacon, s ha addig
nem születnek megfelelő intézkedések, nagy zavar várható.
Figyelmeztetett arra is, hogy a munka nemcsak gazdasági kategória,
hanem a társadalmi integráció és a személyiség kifejlődésének egyik
fontos eleme.

    A foglalkoztatáspolitika a képviselő véleménye szerint már az
oktatásban kezdődik. A fiatalokat olyan általános és szakmai
műveltséggel kell felvértezni tanulmányaik során, amely képessé
teszi őket arra, hogy alkalmazkodjanak a munkaerőpiac változó
igényeihez is. Az eddiginél jobban kellene alkalmazkodniuk a
szakmunkásképző intézeteknek is a munkaerő-szükségletekhez. Sokszor
már a beiratkozás pillanatában bizonyos, hogy a fiatal a felvett
szakmában soha nem tud elhelyezkedni. Sürgősen ki kellene dolgozni a
munkahelyeken ,,feleslegessé váló,, fiatal munkaerők
átcsoportosítási, átképzési rendszerét is. Ezt jóval hatékonyabbá,
gördülékenyebbé kell tenni. Bár a fiatalok esetében a segélyezés az
utolsó lépés lehet, a munkanélküli segélyt rájuk is ki kell
terjeszteni.

    Moravcsik Ferencné kérte a Minisztertanács elnökét: a készülő
kormányprogram külön térjen ki arra, miként kívánják megoldani a
fiatalok legégetőbb problémáit. Legkésőbb egy év múlva számoljon be
az Országgyűlés előtt az elért eredményekről. Kérte azt is, hogy
vegyék figyelembe az új ifjúsági szervezetek véleményét, mert jó
ifjúságpolitikát csak a fiatalokkal együtt lehet kialakítani.
(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 15:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (24. rész)

Szabó István (Budapest, 8. vk.), a Pais Dezső utcai Általános
------------
Iskola igazgatója figyelmeztetett: a többgyermekes családok
megélhetése egyre bizonytalanabb, ugrásszerűen növekedtek a
gyermekélelmezés költségei, csökkent a beiskolázás, a szakma
megszerzésének lehetősége. Rámutatott arra is, hogy a
gyermek- és ifjúsági érdekek érvényesítése az elmúlt évek során
fokozatosan csorbát szenvedett, ezért a beszámolótól azt várta, hogy
az pontosan megjelöli majd a kiutat jelentő állami feladatokat. A
gazdasági hanyatlásra hivatkozni nem elegendő, a felelősség
elismerése és vállalása is kötelező lenne azok számára, akiket az
megillet. Egy felelős kormánynak ifjúsági stratégiával kell
rendelkeznie - hangoztatta. Elavult szemléletnek ítélte, hogy az
ifjúság helyzetén csak akkor lehet javítani, ha a gazdaságban
megkezdődik a kibontakozás. Ha továbbra is erre várnánk, a
parlamentet joggal illetheti az a vád, hogy nem foglalkozik súlyának
megfelelően az ifjúsággal.

    A képviselő szerint egy, az ifjúságpolitikát kidolgozó szervezet
vagy bizottság létrehozására lenne szükség, amelynek javaslatai
beépülnének a kormányprogramba. E szervezet feladata lenne a
hosszabb távú ifjúságpolitika kidolgozása is. Javasolta családi
adórendszer kidolgozását; szorgalmazta az oktatási törvény
felülvizsgálatát, s azt is, hogy a születendő alkotmányban az
ifjúsági jogok kapjanak garanciát. Arra kérte a kormányt, hogy
munkája álljon összhangban a gyermekek jogaira vonatkozó
ENSZ-nyilatkozat szellemével, deklarált tételeivel. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 15:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (25. rész)

Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.),
-------------------
az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese kifejtette: a
történelem tanúsítja, hogy az ifjúság mindig a haladás oldalán állt,
amikor a hatalmon lévők céljai szemben álltak a nemzet többségének
érdekével. Az elmúlt évtizedekre visszatekintve kijelentette: ahogy
a hatalom leértékelte az értelmiség szerepét, ugyanúgy mostohán
kezelte az ifjúság problémáit is. Az ifjúság nevelésében a
szükségesnél kevesebb figyelmet kaptak a családok, a szülők, s
túlságosan nagy hangsúllyal szerepelt az össztársadalom felelőssége.
A kormány ebben a helyzetben nem változó eredményességgel - mint
ahogyan a beszámoló fogalmazott -, hanem szinte eredménytelenül
foglalkozott az ifjúság ügyeivel. Úgy tűnik - mondotta a képviselőnő
-, még napjainkban sem ismerik fel igazán az ifjúság társadalmi
súlyát, mert ennek a felismerésnek nem csupán a retorikában kellene
megmutatkoznia. Elfogadhatatlan az a kormányzati magatartás, amely
gazdasági nehézségekre hivatkozva - az alig fél éve megalkotott
ifjúságpolitikai feladatterv kapcsán - tudatosan vállalja, hogy az a
kormánynak sok, az ifjúságnak kevés. Fennáll az a veszély, hogy így
ez a kormány ifjúságellenessé válik, elsősorban szociálpolitikáját
illetően.

    A képviselő hangsúlyozta: a kormány ifjúságpolitikáját
közmegegyezéses alapon kellene kialakítani. De hogyan lehet ezt
megoldani, amikor a közmegegyezés még a társadalomban sem jött
létre? Tegyen konkrét, válságkezelő, rövid távon is érzékelhető
intézkedéseket a kormányzat, s ebbe vonja be az érintetteket is -
válaszolt. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 15:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (26. rész)

x x x

Az ebédszünetben 49 képviselő részvételével alakuló ülést
tartott az Országgyűlés egészségügyi csoportja, amelynek vezetőjévé
megválasztották Balogh Károlyt (Győr-Sopron m., 11. vk.).
     --------------
    Az ülésen megállapodtak abban, hogy május utolsó napjaiban - még
a soron következő ülésszakot megelőzően - a szekció konzultál a
Szociális és Egészségügyi Minisztérium képviselőivel a
társadalombiztosítás, az egészségügyi helyzet, valamint a
szociálpolitika kérdésköréről. Ugyanakkor fontolóra veszik azt is,
hogy lehetőség szerint az Országgyűlés plénuma elé vigyék a nemzeti
egészségmegőrzési programot, illetve az annak megvalósítási esélyeit
elemző beszámolót.
     x x x

    A szünet utáni első felszólaló Barcsik János, (Heves m., 11. vk.)
     --------------
a Hevesi 2. Számú Általános Iskola igazgatója többi
képviselőtársához hasonlóan felszínesnek ítélte az ÁISH
beszámolóját. Ugyanakkor szükségesnek tartotta az ifjúsági törvény
téziseinek felelősségteljesebb elemzését, s ezzel egyidejűleg a
legsürgetőbb teendők számbavételét. Magáról az ifjúsági törvényről
úgy vélekedett, hogy az sok tekintetben még ma is irányadó.

    A képviselő hangsúlyozta az alsófokú oktatás fontosságát, mert
mint mondotta, ez a jövő sikerének záloga. Ezért is szorgalmazta: a
következő évi költségvetés tárgyalásánál a Tisztelt Ház magasabban
állapítsa meg a közoktatásra jutó hányadot.

    Barcsik János a tanulóifjúság romló egészségi állapota okán egy
javaslatot is tett: a honfoglalás 1100. évfordulójára - egyidejűleg
a világkiállítással - épüljön fel 1100 tornaterem hazánkban.
(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 15:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (27. rész)

Virágh Ferenc (Budapest 59. vk.), a Magyar Vagon- és Gépgyár
-------------
Vörös Csillag Gépgyárának szakmunkása rámutatott: az
életkörülményekben kialakult feszültségek mind-mind az ifjúság
helyzetét rontották. Megállapította, hogy a további feladatokat nem
az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalataiból kiindulva,
hanem a valós helyzetet figyelembe véve kell meghatározni.
Szükségesnek tartotta a családjogi, az oktatási és az
adótörvény azonnali felülvizsgálását az ifjúság érdekeinek és
sajátos helyzetének figyelembevételével. Felvetette: szükség lehet
egy olyan tárcák fölött álló szervezet, esetleg Ifjúsági
Minisztérium létrehozására, amely kellő befolyással, megfelelő
eszközökkel, személyi feltételekkel és törvényben garantált
hatáskörökkel rendelkezik. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 15:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (28. rész)

Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.), a HNF
---------------------
megyei bizottságának titkára úgy fogalmazott: a szülők önkéntes adót
fizetnek azzal, hogy gyermeküknek felnőttkorukban is fizetik az
albérletet, a lakásrészleteket és más költségeket. Szóvá tette, hogy
a fiatal nemzedék nem vesz részt megfelelő arányban a közéletben, s
hiányzik a Parlamentből is. Javasolta, hogy olyan, a MISZOT-hoz
hasonló szervezet alakuljon, amely államminiszteri irányítás alatt
állna, s ezáltal a fiatalok bekapcsolódhatnak a kormányzati munkába
is. Minden párt és kormány csak akkor tud igazán feladatának
megfelelni, ha maga mögött tudja az ifjúságot - hangoztatta.

    Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács
    -----------
elnöke szintén az ifjúság jövőjéért érzett aggodalmának és
felelősségének adott hangot, amikor a perspektíva hiányáról beszélt.
Az ifjúsági törvény jónéhány célkitűzése ma egyszerűen
végrehajthatatlan, akkori megfogalmazásuk illúzió volt. Az
államigazgatásnak intézkedései során ezentúl következetesebben
vállalni kellene az ifjúság képviseletét. A legtöbb feszültség az
utóbbi időben ott keletkezett, ahol az igéretek csak deklarált célok
maradtak - hangoztatta a képviselő. Javasolta, hogy a kormány
állítson össze ifjúságpolitikai intézkedéscsomagot, s azt építse
bele saját stabilizációs programjába. Az ország gazdasági nehézségei
már rövid távon is csak a fiatalokkal együtt küzdhetők le.
(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 16:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (29. rész)

Dr. Sziráki András (Szolnok m. 2. vk.), a Szolnoki Mezőgazdasági
------------------
Gépgyártó Vállalat vezérigazgatója kijelentette: a gyakorlat azt is
igazolta, hogy hiba volt az Állami Ifjúsági és Sporthivatal
létrehozása. Az Országgyűlésnek azonban most nem az elmúlt időszak
hibáit kellene keresnie - folytatta -, hanem a tényleges helyzetet
értékelni, s felkutatni a helyes utat. A képviselő felszólaló társai
véleményével egybehangzóan arról is beszélt, hogy a legtöbb teher a
többgyermekeseket sújtja, a nagyobb családoknak szinte lehetetlen
emberi módon megélniük. Az ő életesélyeik javítása mindenképpen
állami feladat kell hogy legyen.

    Arról is szólt, hogy sok pályakezdőnek a munkanélküliség rémével
kell szembenéznie. Éppen az ő érdekükben kell minél gyorsabban
megvalósítani a gazdasági szerkezetváltást és minél több értelmes,
új munkahelyet teremteni. Ugyanezt a társadalmi csoportot érinti
talán a legérzékenyebben a jelenlegi lakáshelyzet; a kedvezmények
szűkítésével egyre nehezebben jutnak lakáshoz Szolnok megyében is a
fiatalok, pedig több száz lakás áll üresen. A képviselő véleménye
szerint a Parlamentnek fél éven belül újra kellene tárgyalnia az
ifjúság helyzetét. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 16:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (30. rész)

Sebesi Lászlóné (Békés m., 6.vk.) nyugdíjas pedagógus
---------------
arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az Országgyűlés az ifjúság
helyzetéről tárgyal, nem feledkezhet meg azokról, akik nem tagjai
egyetlen ifjúsági szerveződésnek sem, illetve a társadalom
perifériájára szorultak. A falu és a város közötti különbség
felszámolása csak óhaj maradt, sőt szűkítettek a munkavállalási
lehetőségek is. Békés megye is ilyen gondokkal küzd, a megyében a
munkalehetőségek hiánya miatt az elmúlt években több tízezerrel
csökkent a népesség. Ezért kérte a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi,
valamint az Ipari Minisztérium illetékeseit, hogy az
élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztésével teremtsenek több
munkalehetőséget.

    A képviselő kifogásolta a kistelepülések iskoláinak esetenkénti
túlerőszakolt körzetesítését, amely sok kisdiákot bejáróvá
kényszerített, kollégiumi sorsra kárhoztatott. A család hiánya
tanulmányi eredményeikben is érzékelhetővé vált. Szerinte a
kisiskolások esetében szükség lenne a kistelepülések iskoláinak
újbóli megnyitására. A felszólaló tisztességtelennek tartotta, hogy
egyáltalán felvetődhetett a gondolat: az OTP-kölcsönnel épített
lakások 3 százalékos kamatát visszamenőleg felemelnék. A kétoldalú
szerződések tisztaságának mindenkori megőrzése és a fiatalok
életkörülményei további romlásának megakadályozására indítványozta,
hogy e kérdést az illetékesek végleg vegyék le a napirendről. A
pénzintézet találjon ki olyan szolgáltatást, amellyel pótolni tudja
a kamatkiesést.

    Az ifjúsági törvénnyel kapcsolatban hangoztatta, hogy a magas
szintű jogszabály azért is teljes felújításra szorul, mert az
ifjúság emberséges életfeltételeit állampolgári jog alapján kell
biztosítani. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 16:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (31. rész)

László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.), a Fehérgyarmati
-----------
Városi Pártbizottság első titkára határozottan vitába szállt a
beszámolónak azzal a megállapításával, miszerint az ifjúsági törvény
hiányos végrehajtásának oka az ifjúság érdekérvényesítő képességének
gyengeségében keresendő. Ez a megállapítás igazságtalan és sértő;
,,mi akartuk, hogy ilyen legyen az ifjúság, örültünk, ha hallgat,,.
A beszámoló elmossa az elődök felelősségét, azokét, akik akkor sem
cselekedtek, amikor a jelenleginél bővebb források és hathatósabb
eszközök álltak rendelkezésükre. A szabolcsi választók egyébként úgy
vélekednek az ifjúsági törvény végrehajtásáról, hogy az abban
illetékesek ,,vizet gereblyéztek,, nagy buzgalommal.

    László Béla véleménye szerint egyetlen járható út maradt, az ha
a Minisztertanács munkaprogramjának kidolgozásánál rövid távú, az
ifjúság gondjait azonnal enyhítő, konkrét intézkedéseket határoz el,
s azokat az Országgyűlés elé terjeszti. Ajánlotta, hogy a kormány
programjában határozza el az ifjúság érdekeit következetesebben
érvényesítő új kormányszerv létrehozását, amely akár egy ifjúsági és
családvédelmi minisztérium is lehetne. Úgy vélte: a kormány
programjában az első helyek egyikén kell szerepelni az oktatás
gyökeres megreformálásának. Nem kevésbé fontos feladat a
létszámleépítések nyomán nehéz helyzetbe kerülő fiatalok gondjainak
kezelése. A képviselő sürgette, hogy az illetékesek módosítsanak
több, ide vonatkozó munkaügyi jogszabályt. Így például a nyugdíj
előtt állókéhoz hasonló munkajogi védelem illesse meg azt a fiatalt,
akinek házastársa gyermekgondozási segélyen van. Az első munkahelyen
már az első, munkában töltött év után is jogosult legyen a fiatal
munkanélküli segélyre, ha elbocsátják. Kérte, hogy a kormány
programja adjon világos jövőképet a falun élő fiatalok számára is.
(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 17:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (32. rész)

Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), a HNF megyei
--------------
bizottságának titkára a mai kor fiataljait kérte arra: mérlegeljék
józanul, mi volt jó és hasznos az ifjúsági törvényben, illetőleg mi
akadályozta az elképzelések megvalósulását. Az 1971-es törvény óta
eltelt időszakra vonatkozóan hozzátette: majd a történelem fogja
megítélni, hogy a sok tízezer pedagógus, kisdobos és úttörő,
ifjúsági vezető hogyan végezte munkáját.

    Miután a képviselőnő felidézte saját ifjúkora emlékeit,
megállapította: az ifjúkor elmúltával óhatatlan, hogy a következő
generációk sorra számon kérik az előző nemzedék tetteit. A
továbbiakan kifejtette: a jövőben nem szabad kizárólag az ifjúságra
vonatkozó törvényt elfogadni, az ifjúságot ugyanis a társadalom
szerves részének kell tekinteni. Végezetül javasolta, hogy a
Parlament elé terjesztett ÁISH-beszámolót fogadja el a törvényhozó
testület, ám a jövőben a kormány csak olyan ifjúságpolitikai
koncepciót szerepeltessen programjában, amelyért egyértelműen
felelősséget tud vállalni.


    dr. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4. vk.), a Borsod
    -----------------
Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központjának igazgatója kétperces
hozzászólásában kérte annak megerősítését, hogy az ifjúság
kérdésének megvitatására a téma komplex voltához méltó, annak
megfelelő, konkrét elvi állásfoglalásokat, valamint financiális
szempontból is reális terveket tartalmazó írásos anyag alapján még
az idén sor kerüljön. Felhívta a figyelmet arra, hogy ne az
ellenszolgáltatás nélküli jólétet, kiszolgálást, jogokat hangoztató
követelések teljesítése legyen a program készítését irányítók
szemlélete. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 17:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (34. rész)

Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár
-----------------
energetikusa szerint az ifjúságpolitikai feladatokat három időtávra
kellene meghatározni. Az azonnali reagálást igénylő lépéseket fél
éven belül szükséges megtenni. Az átmenet ifjúságpolitikája a
kormányprogram időtávján, három éven belül legyen érvényes. Emellett
pedig el kell készíteni a hosszú távú ifjúságpolitikai koncepciót.

    A képviselőnő szerint az első szakaszban alapvető az oktatás, a
felsőoktatás korszerűsítése. A hozzáállás itt ne az legyen, hogy a
szűkülő pénzeszközökből miként lehet legtovább vegetálni, inkább az,
hogy nem szabad eltűrni az összegek további szűkítését. Tekintettel
az európai felzárkózás igényére, az idegennyelvi képzés megoldása is
sürgető feladat.

    Az átmenet ifjúságpolitikájának legfontosabb céljává kell tenni
az első lakás megszerzéséhez szükséges készpénz összegének
drasztikus csökkentését. Inkább erre, mint a veszteséges
tevékenységet folytató üzemek támogatására fordítsák a pénzt.
Ugyancsak vállalni kell a közoktatás finanszírozásának radikális
növelését. A családok helyzetének javítása érdekében pedig meg kell
teremteni a ,,gyermekbarát,, adórendszer bevezetésének feltételeit.

    Hosszú távon tudatos társadalompolitikai tervezéssel,
folyamatszervezéssel kell megszüntetni az ifjúság hátrányos
helyzetét. Ebből a tevékenységből az ifjúságot nem zárhatjuk ki.
Mindez a döntéshozók számára megkerülhetetlenné teszi az ifjúság
problémáival való rendszeres szembenézést, hogy még egyszer ne
halmozódhasson fel 18 év feszültsége, és ne tudja egyetlen kormány
sem a jövő terhére megoldani a jelen gondjait.

    A képviselőnő óva intett attól, hogy előbb döntsenek a kormány
ifjúsági szervének kialakításáról, mint az új típusú, elsősorban
állami, szolgálati felfogású ifjúságpolitikáról. Támogatta az
ifjúsági és sportbizottság előadójának javaslatát, hogy legalább
ideiglenesen a társadalompolitikáért felelős államminiszter kapjon
megbízást a korszerű ifjúságpolitika kidolgozásának irányítására.
Végül közölte: az ÁISH hároméves működése után bizalma megszűnt a
hivatal iránt. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (34. rész)

Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) a kiskunhalasi
-------------
Családsegítő Központi intézetvezetője a gyermeket vállaló és nevelő
családok lakáshoz jutása érdekében javasolta: a gyermekek számától
függő szociálpolitikai kedvezményt minden család kaphassa meg teljes
összegben. A jelenlegi szabályozás szerint csak a lakásár 55
százalékáig terjedhet ki a szociálpolitikai kedvezmény. Holott egy
háromgyermekes család számára a kisvárosokban, illetve a falvakban
már 600 ezer forintért lehetne családi házat kapni. Kérte a
kormányt, mindenekelőtt a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot,
az Országos Tervhivatalt és a Pénzügyminisztériumot, hogy biztosítsa
a javaslatához szükséges pénzt.

    Tóth Károly (országos lista) református püspök, a Magyarországi
    -----------
Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke általában osztotta a
vitában megfogalmazott gondolatokat, ugyanakkor a már több órája
zajló hozzászólások után is némi hiányérzete maradt. Úgy vélte: az
ifjúság problémája nem pusztán szervezeti, jogi, pénzügyi, politikai
kérdés. Ez a problémáknak csupán technikai megközelítése. Felfogása
szerint erőteljesebben kell hangsúlyozni az értékek, az
értékrendszer átadásának szükségességét. Az ifjúság jövője alapjában
véve szellemi, lelki és etikai kérdés, ami nem alapozható egyszerűen
a kedvező jogi, gazdasági feltételek megteremtésére. Mindez
rávilágít az egyházi iskolák, az egyházi nevelés iránt megnövekedett
érdeklődés okaira. Hiszen nemcsak ifjúsági kormányprogramra és
törvényre van szükség, hanem szerető szülőkre, jó iskolákra és
lelkes pedagógusokra, újfajta szemléletre, úgymond egy ,,lelki
peresztrojkára,,. Ebben a folyamatban az egyházak hivatásuknak
megfelelően készek fokozottabban részt vállani, abban a
meggyőződésben, hogy az ifjúság helyzete nem ideológiai, jogi,
politikai kérdés, hanem a nemzet jövőjének ügye. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 18:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (35. rész)

Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.), a Szegedi Textilművek
-------------
MSZMP-bizottságának titkára a kétperces hozzászólás jogával kívánt
élni, de mondanivalója ennyit sem vett igénybe. Tiltakozását fejezte
ki Hellner Károly képviselőtársa javaslatával szemben, miszerint
hatályon kívül kellene helyezni az ifjúsági törvényt. A képviselőnő
szerint addig, amíg a kormánynak nincs új ifjúságpolitikai
koncepciója, nincs egy olyan csomagterv, amely majd beépülhet a
kormányprogramba, addig nem célszerű e törvény hatályon kívül
helyezése. Ez a törvény ugyanis - bármilyen is - egyelőre
köldökzsinór ma a kormány és az ifjúság között.

    Dr. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és
    ----------------
Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára üdvözölte a
kormánynak azt a szándékát, hogy kiemelten kezelje a tanulók, a
családalapítók, a pályakezdők helyzetét. Véleménye szerint azonban
ezt csak komplex állami tevékenységként lehet megvalósítani. Mint
mondotta, a mai helyzetben kiemelendő a család szerepe, a
társadalomnak talán még soha nem volt annyira szüksége a család
intézményének helyreállítására, erősítésére, mint ma. A jövőben -
mondotta - a törvényeknek családcentrikusnak kell lenniük. Az
ifjúság az Országgyűléstől azt várja, hogy az ifjúság érdekeit
figyelembe vevő törvényeket alkosson, a kormánytól pedig azt, hogy
megteremtse mindezekhez a garanciákat, s a leglényegesebb tennivalók
megoldására programokat fogalmazzon meg.

    Ezt követően a képviselő, aki egyben az Országgyűlés ifjúsági és
sportbizottságának elnöke, arról számolt be, hogy ülésszak
szünetében a bizottság ülést tartott, megvitatva a vitában felvetett
véleményeket, javaslatokat. A testület állásfoglalást fogalmazott
meg, amelyet valamennyi képviselőhöz eljuttattak. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 18:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (36. rész)

Deák Gábor a beszámoló vitáját összefoglalva hangoztatta: jó
döntés volt, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyal az ifjúság
ügyéről. Megítélése szerint a tartalmas, érdemi vitában sok hasznos
javaslat hangzott el, amelyek kiegészítik majd a hároméves
kormányprogramot. Az államtitkár a vita szembetűnő vonásának ítélte,
hogy lényegi egység volt a szóbeli előterjesztés és a vitában
elhangzottak között. A különböző megközelítésű felszólalások
egyeztek abban, hogy mondanivalójukat az ifjúságért érzett
felelősség, a cselekvés igénye hatotta át. A képviselők érthető
módon az ifjúság legnyomasztóbb gondjával, egzisztenciális
problémáikkal foglalkoztak. Az államtitkár hangoztatta: a kormány
osztja azt a kritikus véleményt, amelyet a Parlament megfogalmazott,
tisztában van az ifjúság nehéz helyzetével, jogosnak tartja az e
helyzet jobbítására vonatkozó követeléseket. Kötelezettséget vállal
arra, hogy az ifjúság gondjait kellő súllyal veszi majd figyelembe a
szeptemberre kidolgozandó hároméves kormányprogramban. Ez egyben
azt is jelenti, hogy a prioritások között az ifjúság belátható időn
belül méltó helyre kerülhet.

    Deák Gábor hasznosnak ítélte, hogy a vitában nemcsak a
kormányprogram, hanem a tárcák számára is elhangzott egy sor olyan
javaslat, amely nem kerül pénzbe, csupán több odafigyelést,
gondoskodást követel. Ugyanakkor szólt arról, hogy a
pénzügyminiszter véleménye szerint a vitában javasoltak
megvalósításához legalább 100 milliárd forintra lenne szükség. Olyan
illúziókat nem szabad táplálni, hogy mindegyiket orvosolni lehet, s
valamennyi bekerülhet a kormányprogramba. Az indítványokat a kormány
felelősen mérlegeli majd, és más szemléletmóddal, az ifjúsóg
szerepét elismerve fogja összevetni azokat a gazdasági helyzet adta
lehetőségekkel.

    A vitában - a beszámolóhoz viszonyítva - sokkal nagyobb teret
kapott az ifjúság értékválságának, értékzavarainak rendkívül fontos
problémaköre. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy a nemzet
szellemiségének megőrzése, jövőjének megalapozása szempontjából e
kérdéskör az állami ifjúságpolitikában a korábbiakhoz képest sokkal
hangsúlyosabban szerepeljen. Üdvözölte, hogy a képviselők legtöbbje
az ifjúsági törvény átmeneti megtartását javasolta mindaddig, amíg
az abban foglalt ifjúsági jogok és kötelezettségek - a
gyermekkorosztállyal együtt - az alkotmányban, illetve az
alkotmányozási folyamattal kapcsolatos más törvényekben nem kapnak
helyet. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 19:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (37. rész)

Az államtitkár egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik új
ifjúságpolitika megteremtését szorgalmazták, mert az ifjúság
részvétele, közreműködése nélkül nem lehet igazi ifjúságpolitikáról
beszélni. Olyan mechanizmus kiépítését tartotta szükségesnek, amely
rendszeres párbeszédre teremt lehetőséget a kormány és az ifjúság
között. Szerinte azonban nemcsak a kormánynak, hanem a Parlamentnek
is ifjúságpártinak kell lennie. Fontos tapasztalat, hogy az ifjúság
sorsát egy dokumentum, amely átfogóan foglalkozik az ifjúsággal, nem
befolyásolhatja. A korszerű szemléletmód azt követeli, hogy minden
egyes fontos, az ifjúságot érintő döntésnél az új személetmód
érvényesüljön. Ehhez azonban minden felelős testületnek szem előtt
kell tartania a mostani ülésszak vitájának tanulságait.

    A Központi Ifjúsági Alapról való elszámolását hiányoló
felvetésre reagálva Deák Gábor elmondta: az ifjúsági alap az állami
költségvetés része, elszámolása a költségvetési zárszámadáskor
esedékes. Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága az ÁISH
költségvetési beszámolójának részeként pontos tájékoztatást fog
kapni erről, amelyet megküldenek valamennyi képviselőnek. Az
államtitkár szerint erre másfél hónapon belül sor kerülhet.

    Végül a határozati javaslattervezet szövegének módosítását
indítványozta. Eszerint az Országgyűlés a Minisztertanács
jelentését, azon véleményének fenntartásával venné tudomásul, hogy a
kormány az elhangzott javaslatokat építse be hároméves
munkaprogramjának végleges változatába. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 19:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (38. rész)

Deák Gábor válaszát követően határozathozatal következett volna,
ám Sarlós István (országos lista) - s hozzá csatlakozva több
képviselő - indítványozta: a határozati javaslatot szövegezzék át.

    Ekkor Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest 2.vk.), kért szót
váratlanul; a képviselő - feltehetően félreértve a vitatott kérdést
- valamiféle ,,parlamenti bizottsági ülés,, feltétlen folytatásának
szükségessége mellett érvelt. Mivel mondandója semmilyen
összefüggésben nem volt a korábban elhangzottakkal, szavait az
ülésteremben érzékelhető megütközés fogadta. A soros elnök is
megjegyezte, hogy az ülés befejezésének gondolata fel sem merült.

    Végezetül a képviselők megszavazták, hogy rendeljenek el
szünetet. Ennek ideje alatt az ifjúsági és sportbizottság, az
államtitkár és a felszólalók közösen átszerkesztették, újból
szövegezték a bizottság határozati javaslatát. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 20:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (39. rész)

A hosszúra - csaknem kétórásra - nyúlt szünet után az új
változatot a foghijassá vált padsorokban még jelen lévő képviselők 15
ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett - elfogadták.

    Eszerint: az Országgyűlés a kormány jelentését - fenntartásokkal
- tudomásul veszi, és felhívja a kormányt, hogy az elhangzott
véleményeket, javaslatokat vegye figyelembe a három évre szóló
munkaprogramjának kidolgozásakor. Ez utóbbi tárgyalásakor a kormány
adjon érdemi tájékoztatást a kormányzat ifjúságpolitikára vonatkozó
főbb elgondolásairól. Az Országgyűlés indokoltnak tartja, hogy - a
társadalompolitikáért felelős államminiszter irányításával - 1989.
december 31-ig dolgozzák ki az új állami ifjúságpolitikát. Ennek
tartalmában jelenjen meg a társadalom megújuló értékrendje; az
esélyegyenlőség megteremtéséhez, az ifjúság szociális biztonságához
való hozzájárulás. Az ifjuságpolitikában fogalmazódjék meg az
ifjúság részvételének elve a döntési, végrehajtási, ellenőrzési
folyamatokban, és az ifjúsággal való párbeszéd szükségessége.
Döntsenek továbbá a prioritásokról, valamint a megvalósításhoz
szükséges forrásokról; illetve a végrehajtáshoz szükséges új
intézményrendszerről. Fontos az is, hogy a kormány mindezek
kialakításában együttműködjék különböző gyermek- és ifjúsági
szerveződésekkel, valamint parlamenti képviselőkkel. Az elfogadott
javaslat végül leszögezi: az ifjúsági törvény hatályon kívül
helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha az alkotmány és az
alkotmányos törvények tartalmazzák a kor követelményeihez igazított
gyermek- és ifjúsági jogokat sajátos kötelezettségeket, valamint az
állami kötelezettségvállalást, s a társadalmi feladatokat.

    Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának második munkanapja -
amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva
elnökölt - befejeződött.

    Pénteken reggel 9 órakor interpellációkkal folytatja munkáját az
Országgyűlés.

     x x x

(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 20:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (40. rész)

Az Országgyűlés május ülésszaka második napjának eseményei
dióhéjban:

    Csütörtökön 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta
munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A képviselők először
megtárgyalták a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek
megváltoztatását kezdeményezte. Az indítványt Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter terjesztette elő. A törvénymódosító javaslatot
az Országgyűlés vita nélkül, öt tartózkodással elfogadta.

    A képviselők ezután megvitatták az országgyűlési képviselők és a
tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosítására
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.) javaslatát. Évtizedek óta
először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa
kezdeményezett törvénymódosításról. A javaslatot az Országgyűlés két
ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta.

    A Parlament egyhangulag határozott a ,,Joszif Visszárionovics
Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi
I. törvény,, hatályon kívül helyezéséről.

    Ezután következett napirendi pontként az Elnöki Tanács 1985.
július 1-je óta végzett munkájáról szóló beszámoló, amelyet írásban
kaptak meg a képviselők. Miután a jelentéshez Straub F. Brunó, az
Elnöki Tanács elnöke nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni, és
hozzászólásra egyetlen képviselői sem jelentkezett, határozathozatal
következett. A beszámolót a képviselők két tartózkodással tudomásul
vették.

    Ezt követően Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és
Sporthivatal elnöke számolt be az ifjúsági törvény végrehajtásának
tapasztalatairól, a kormány eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai
törekvéseiről.

    A vitában felszólalt:

    Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9.vk.) az ifjúsági és
sportbizottság nevében;

    Zsolnay Katalin (Komárom m., 3.vk.);

    Nagy Józsefné (Heves m., 9.vk.);

    Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12.vk.);

    Kókai Rudolf (Szolnok m., 15.vk.);

    Kállai Ferenc (országos lista);

    Hellner Károly (Budapest 32.vk.);

    Berg Lászlóné (Hajdú-Bihar m., 18.vk.);

    Sándor Gábor (Nógrád m., 5.vk.);

    Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19.vk.);

    Szabó István (Budapest 8.vk.);

(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 20:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (41. rész)

Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11.vk.);

Barcsik János (Heves m., 11.vk.);

Virágh Ferenc (Budapest 59.vk.);

Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8.vk.);

Angyal Imre (Veszprém m., 4.vk.);

Dr. Sziráki András (Szolnok m., 2.vk.);

Sebesi Lászlóné (Békés m., 6.vk.);

László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14.vk.);

Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8.vk.);

Dr. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4.vk.);

Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.);

Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11.vk.);

Tóth Károly (országos lista);

Takács Imréné (Csongrád m., 4.vk.);

Dr. Géczi István (Budapest 49.vk.);

A vitát Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke foglalta össze,
indítványozta a határozati javaslattervezet szövegének módosítását.
Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága által módosított
szöveget a képviselők 15 ellenszavazattal és 8 tartózkodással
elfogadták.

    Az Országgyűlés májusi ülésszakának második munkanapja - amelyen
Jakab Róbertné, Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt -
ezzel befejeződött.

    x x x

    Az Országgyűlés májusi ülésszakának második napjáról
tudósítottak: Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila,
Garajszki István, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila és Szőke László. (MTI)


1989. május 11., csütörtök 20:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD