Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Országgyűlés - első nap (1. rész)

1989. május 10., szerda - Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képviseletek és az újságírók számára fenntartott páholyok is.

A Parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása
előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti
magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a
második világháború magyar áldozatai előtt. Az emlékünnepségre
számos társadalmi szervezet kapott meghívást, köztük a Magyar
Izraeliták Országos Képviselete, a Zsidó Kulturális Egyesület, a
magyarországi cigányság szervezetei, a Raoul Wallenberg Társaság és
a Magyar Demokrata Fórum.

    Az elnöklő Szűrös Mátyás külön köszöntötte Giorgio Perlasca
olasz antifasisztát, aki a második világháború idején több ezer
zsidó életét mentette meg. Tisztelettel üdvözölte a házelnök a
jelenlévő Björn Engholmot, az NSZK Szövetségi Tanácsának soros
elnökét is, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban.

    Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra
emlékező beszédet. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 10:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (2. rész)

- A nemzet emlékezetét ébren tartani, választott képviselőinek
súlyos, felelősségteljes, de megtisztelő kötelessége. Gyakrabban
tekintünk mostanában vissza történelmünkre, ezer évet is meghaladó
állami létünk eseményeire a tisztázás szándékával, eleink üzenetének
a befogadására készen, a teljes igazság megismerésének a
szándékával. A szelektív emlékezet szívesebben idéz fel szép
napokat, dicső korokat, sikereket, győzelmeket. S büszkén
vallhatjuk: vannak ilyenek a hátunk mögött. De nem titkolhatóak
tévedéseink, vereségeink, a drámák és a sorstragédiák sem.

    Tudjuk, felhőtlen múltú, tévedhetetlen nemzetek nem léteznek.
Megkülönböztetni csak aszerint lehet őket: tagadják-e hibáikat,
vétkeiket, vagy éppen ellenkezőleg, emelt fővel megállván a
történelem ítélőszéke előtt, teljességében vállalják múltjukat,
képessé válván az önvizsgálatra, a teljes igazság kimondására, hogy
jövőjüket ne fertőzhessék, ne veszélyeztethessék elhallgatott bűnök,
nem törlesztett adósságok. ,,A múltat be kell vallani,, - ez alól
nem lehet felmentés. Egy egész nép lelkét nem égetheti még oly
megrázó események és tisztázatlan kérdések elhallgatásának izzó
parazsa. A feltáratlan múlt előítéleteket táplál. Csak olyan nemzet
lehet toleráns a másság iránt, amely szabad, független és tisztában
van önmagával. Ezért is elengedhetetlen a józan, egészséges magyar
nemzettudat kialakítása.

    Sokszor forgott már kockán nemzetünk sorsa. Nem egyszer
megmaradásunk volt a tét. Mostani vállalkozásunk - az új, modern,
minden tekintetben korszerű, európai Magyarország megteremtése, ahol
minden magyar s minden befogadó készségünkre számító ember otthonra
lelhet - erőt próbáló feladat. De megtanultuk: aki kitaszítja
társait, a hozzá tartozókat, az önmagát gyengíti, jövőjét
kockáztatja. Csak a befogadó, a nyitott számíthat sikerre.

    Előre kellett bocsátanom ezeket a gondolatokat, hogy világossá
tegyem szándékomat és célomat, emlékeztetve a nemzetet, egy
mindnyájunk sorsát mindmáig befolyásoló tragikus esemény 45.
évfordulóján. Emlékeztetnünk kell ma innen, az Ország Házából
mintegy 600 ezer magyarországi zsidó honpolgárunk embertelen
megaláztatására, halálára. (folyt.köv.


1989. május 10., szerda 11:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (3. rész)

Olyan emberek emlékét idézzük fel, akiket zsidó származásuk,
vallásuk miatt üldöztek, megszégyenítettek. Akiknek elvesztése fájó
hiánya ma is a nemzetnek. Hiszen döntő többségük nem csak itt élt e
hazában, de magyarul beszélt, magyarul gondolkodott, magyarul
álmodott, s ragaszkodó hittel vallotta magyarnak magát. Távolabbra
visszatekintve is bizonyíthatnám osztozásukat a nemzet sorsában, de
hadd emlékeztessek ezúttal arra, hogy közülük többen az első hívó
szóra ott voltak Kossuth, a szabadságharc zászlai alatt. Zsidó
származásúak neveit máig ott láthatjuk az 1848-as és az első
világháborús emlékműveken. De nem hiányoztak az őszirózsás
forradalom hívei és a tanácsköztársaság katonái közül sem...

    Magyarok és nem magyarok hihetetlennek vélték, hogy valamikor is
bekövetkezhet egy olyan kor, amelyben származásuk miatt idegennek
tekintenek embereket a Duna-Tisza táján, akiknek menekülniük kell
puszta életük mentése érdekében. Itt kell megemlítenünk, hogy a
zsidó származásúakkal együtt cigány származásúak deportálására is
sor került. 1945 elejéig Magyarországról mintegy 30 ezer cigány
embert indítottak a halálba.

    Ma az áldozatokra emlékezünk; azokra, akik soha nem tértek
vissza a náci koncentrációs táborokból, a munkaszolgálatból, de
azokra a honvédekre is, akik a Don-kanyarnál estek áldozatul, vagy
azokra, akik itthon, magyar földön lelték emberhez méltatlan
halálukat.

    Szomorúságunkat csak növeli, gyászunkat még fájdalmasabbá teszi,
hogy voltak olyan magyarok, akik a népünk lelkületétől olyannyira
idegen fasizmust követve, a pusztító fajelmélet hatására,
fanatizmussal cselekedtek. Vígaszul csak azoknak az embersége,
önfeláldozó bátorsága szolgálhat, akik életük kockáztatásával is a
magyar zsidóság megmentéséért cselekedtek. Mindennek ismeretében és
tudatában írt, magyarnak vallván magát munkaszolgálatosként is,
Radnóti Miklós, a halál felé menetelve:



    Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
    s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp,
    de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
    és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
    világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
    míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja.



(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 11:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (4. rész)

Radnóti és mások az embertelenségek ellenére is hittek népünk
holnapjában, a magyarság, a nemzet integráns részének tekintve
önmagukat. S annak tekintették magukat mindazok, legalábbis
meghatározó többségükben, akik - voltak bár szlovákok, németek,
románok, délszlávok, zsidók, cigányok vagy más nemzetiségűek és
vallásúak - otthonra leltek határainkon belül.

    Máig ható példaként említhetjük, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés
1944-ben - a már felszabadult Debrecenben - törvényileg eltörölte az
úgynevezett zsidó-törvényeket. De aztán évtizedeken át hallgatásra
ítéltetett a tisztázó szándék, a nemzeti kisebbségek dolgában éppen
úgy, mint a zsidóság vagy a cigányság sorsának nyilvános
feltárásában. A bűntudatot emlegették némelyek, mások az
antiszemitizmus újraéledésétől tartottak. Szerencsére mégis akadtak
olyanok, akik hallatták hangjukat - többek között Károlyi Mihályra,
Bibó Istvánra, Illyés Gyulára vagy Száraz Györgyre gondolok -, s
akadtak, jobbára tétova, irodalmi kísérletek is.

    Nem mentséget keresve - de elismerve azoknak a politikai erőknek
és személyiségeknek még a második világháború elején kifejtett
törekvéseit, amelyek és akik éveken át ellenálltak a hitleri
Németország követeléseinek - meg kell állapítanunk, hogy a magyar
holocaust csak 1944. március 19-étől, a német megszállást követően
teljesedett ki, s a magyar, különösen a vidéki zsidóság sorsa a
nyilas hatalomátvétellel pecsételődött meg.

    A legújabbkori antiszemitizmus máig fellelhetően, hazánkban az
első viágháborút követő évtizedekben eresztett gyökeret, s újbóli
felerősödésétől sokan tartanak manapság is. Holott ez a magatartás
mindenütt, de ezen a tájon különösen a nemzetietlenségnek a
szinonimája, kárt okoz népünknek, rontja, csorbítja tekintélyünket a
nemzetek közösségében. Meggyőződéssel állíthatom: aki európainak
vallja magát, vagy egyszerűen rendes, becsületes embernek, az nem
tehet különbséget ember és ember között vallása, bőrének színe,
nemzetisége okán. Attól idegen a kisebbség megalázása, bármiféle
megkülönböztetése.

    Tegnap volt 44 éve annak, hogy az európai harctereken
elhallgattak a fegyverek. Ez az évforduló megfelelő alkalom arra,
hogy szóljunk másik adósságunkról is. Beszéljünk arról, amiről
évtizedekig nem szabadott, mert népünkbe beleégették a bélyeget,
hogy a magyar bűnös nemzet, hogy Magyarország Hitler utolsó csatlósa
volt... (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 11:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (5. rész)

Négy évtizedig nem lehetett beszélni arról, hogy a Kárpát-medence és
Európa más térségeiben több százezer magyar katona - zömével
munkások és parasztlegények - nyugszik jeltelen tömegsírokban,
szétszórva a csatamezőkön. Gondoljunk rájuk is ezekben a percekben,
s azokra is, akik testileg-lelkileg szétroncsolva; sebesülten, vagy
a hadifogság keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyarországra.
Ezek a százezrek ártatlanok, de bűnös az a politikai vezetés, amely
a halálba, más nemzetek ellen küldte őket.

    Mostanában kiteljesedő nyíltságunk, őszinteségünk, múltunk
szépítés nélküli vállalása, mind teljesebb, kendőzetlen feltárása
módot ad már a tisztességes megemlékezésre, adósságaink
törlesztésére. Javaslom, hogy hazánk felszabadulásának 45.
évfordulójára az Országgyűlés alkosson törvényt a második
világháború valamennyi magyar áldozata emlékének megörökítésére.

    E pillanatokban mély fájdalommal és gyásszal emlékezünk egy
embertelen, szörnyű időszak magyar halottaira: a gázkamrák
áldozataira, a megfagyott munkaszolgálatosokra, a harctereken
elesett katonákra, azokra a polgárokra, akik a bombázások és utcai
harcok következtében hunytak el. És ne feledkezzünk meg azokról sem,
akik országunk XX. századi társadalmi kataklizmáiban - amiből sajnos
bőven jutott e nemzetnek - életüket vesztették. Kegyelettel és
hálával emlékezünk a Hitler-ellenes koalíció népeinek
áldozathozatalára, emberveszteségeire is.

    Gyújtsuk meg jelképesen a gyász gyertyáit, helyezzük el a
kegyelet virágait. Tudatosítsuk a világgal: mi, magyarok és nem
magyarok ebben az országban minden tőlünk telhetőt megteszünk azért,
hogy emberek százezrei, milliói a jövőben soha ne válhassanak a
tébolyult fajgyűlölet vagy egy esetleges világháború áldozataivá -
mondotta befejezésül Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 11:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (6. rész)

Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással
emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd
Schőner Alfréd (országos lista) emelkedett szólásra. Elöljáróban
--------------

hangsúlyozta: egy olyan közösség küldötteként áll most itt, amely
közösség átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását.

    Személyes emlékeit idézve elmondta: maga is olyan családból
származik, amelyet csaknem teljes egészében kiirtottak, hiszen 39
családtagja pusztult el Auschwitzban. Schőner Alfréd utalt arra a
különösen megható és megrendítő tényre, hogy a mostani megemlékezés
színhelye ugyanaz a ház, ahol annak idején a zsidótörvényeket
hozták. Ám hozzátette: az igazi Magyarországot akkor sem Szálasiék
jelentették, az igazi Magyarország Bajcsy-Zsilinszky Endre
Magyarországa volt.

    A képviselő szólt az antiszemitizmus ma is fellelhető nyomairól.
Mint mondotta, nincs olyan szeizmográf, amely pontosan mérni,
érzékelni tudná napjaink antiszemitizmusát, de az tény, hogy a mai
Magyarországon a korábbi évekhez viszonyítva nyíltabb lett az
antiszemitizmus. Erre példaként idézte, hogy az utóbbi napokban is
több zsinagóga épületén feltüntek a horogkeresztek, s számos
felekezeti iskola ablakait betörték. Schőner Alfréd hangsúlyozta:
közösen kell felemelni szavunkat az antiszemitizmus megnyilvánulásai
ellen, mert 44 esztendővel Auschwitz után e jelenségek felett nem
térhetünk napirendre.

    Ezt követően a képviselő két javaslattal élt: állítsanak
emlékművet az elpusztult 600 ezernyi magyarországi zsidónak, mert
tudomása szerint hazánkban, közterületen nincs ilyen emlékmű.
Javasolta továbbá, hogy Magyarország állítsa helyre a teljes körű
diplomáciai kapcsolatot Izrael állammal.

    Schőner Alfréd megemlékező gondolatait azzal zárta: ,,úgy érzem,
egészében vagyok magyar és egészében vagyok zsidó. S e kettős
gyökerűség meghatározza azt a célkitűzést, amelyet a magyar zsidóság
az elkövetkezendő évtizedekben is maga elé tűzött e hazában,,.
(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 12:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (7. rész)

Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon
------------

Kastélymúzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába
hallgattak el 44 évvel ezelőtt a fegyverek, a lelkekbe nem
köszöntött be a béke, nem hegedtek be népünk iszonyatos lelki sebei.
Ennek oka elsősorban az, hogy mindmáig nem kapott megérdemelt
figyelmet Magyarország háborús vesztesége, kevés szó esett azokról a
százezrekről, akik elestek a háborúban, s arról az érzelmi
veszteségről, ami a gyászolókban még ma is él. Még az áldozatok
számát is a bizonytalanság köde lengi körül.

    A képviselő szerint ,,rehabilitálni kellene végre a magyar nép
titkon és tiltva gyászoló lelkét,,, el kellene törölni a
Káin-bélyeget a nemzet homlokáról, s illő lenne tisztességgel
meggyászolni a háborúba hurcolt katonákat. Mint mondotta: szerte a
hazában szerveződnek a népi kegyeleti emlékbizottságok; emlékműveket
emelnek, egyelőre csak a temetőkben, hiszen a ,,bűnös nemzet,,
kikiáltóinak késői utódai utasítása szerint csak a temetőben lehet
névvel ellátott emlékművet állítani. Illő volna a második
világháború minden áldozatának emlékművet emelni. Itt az ideje
végre, hogy megköttessék a lelkekben is a béke, 40-50 évvel a
legszörnyűbb világégés után - hangoztatta. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 13:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (8. rész)

Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.),a Budapest Galéria
---------------

főigazgatója elmondta: vészterhes időkre emlékezünk, nemzeti múltunk
embert próbáló szakaszára. A fájdalom több mint négy évtized után is
bennünk él. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy ilyen szörnyűség a mi
nemzetünk életében többé ne fordulhasson elő. Az emlékezésen túl, az
érzelmek mellett e kor megértéséhez szükség van történelmünk, igaz
történelmünk ismeretére. Mai szemmel nézve érthetetlen, hogy a kor
hőseiről, a humánus Szent Györgyökről majd 40 évig szót sem
ejthettünk vagy nem ejtettünk. Miért nem tudhattunk Raoul
Wallenberg, Carl Lutz, Giorgio Perlasca és mások hősiességéről, a
Vatikán és a magyar egyházak tiltakozásáról, sőt a náci megszállásig
a Kállay-kormány ellenállásáról? Arról, hogy bár Wallenberg, Lutz,
Perlasca diplomáciai mentességét élvezve sietett a nemzet testéből
kiszakítottak segítségére, munkájukat számtalan honfitársunk is
segítette, éppúgy kockára téve életét, családját. Az ismert nevű
hőseink - például Bajcsy-Zsilinszky Endre, Benedek doktor, Ferenczi
László, Reviczky Imre, Stella Adorján, Szekfű Gyula, Sztehló
lelkész, Újvári Sándor, Weisz Artúr - és az ismeretlen, üldözötteket
bújtató családok. Ezek az emberek teljes nemzetben gondolkodó és
érző magyarok voltak, akik mentették emberségünket, becsületünket.

    Wallenberg szobrát fel sem avatták. A fasizmus áldozatainak
emlékművével 1985-ig, Wallenberg szobrával 1987-ig voltunk adósok.
Carl Lutznak most fogunk emléket állítani. Igazi nemzettudatunkhoz
ezek a tények nélkülözhetetlenek, és alkalmasak megerősödnünk az
embergyűlölő, fajgyűlölő ideológiákra alapuló, intézményesített
terror permanens veszélye ellen - hangsúlyozta. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 13:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (9. rész)

Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin
--------------

Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának vezetője felszólalásában
a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Raoul Wallenberg Egyesület
felkérésére, valamint saját maga lelkiismeretére hallgatva
emlékeztette a nemzetet a magyar holocaustra. Mint mondta, ezzel nem
a régi sebek feltépése a szándéka, még kevésbé a kollektív bűntudat
élesztése, csupán annyit szeretne elérni, hogy az emlékezés, ha
megkésve is, de elhangozzék az ország házában. Arról, hogy
Magyarországon a XX. század derekán több százezer honfitársunk esett
embertelen népirtó politika áldozatául. Egy főhajtás erejéig
emlékezzünk - mondotta - történelmünk e dicstelen korszakának
áldozatairól, ezzel nemzeti önbecsülésünknek is tartozunk.

    A szabadság és a demokrácia elképzelhetetlen a tisztességgel
rendezett nemzeti előélet nélkül. A képviselőnő szerint abban a
társadalomban, amelyben nem vállalják ártatlan áldozatainak emlékét,
ahol nem tesznek különbséget a helyes és a helytelen, a megtévesztő
és a megtévesztett, az ártatlan és a bűnös, a gyilkos és áldozata
között, ott a jövőben is minden előfordulhat. Az erkölcsi értékek
elutasítása előre feloldozza a jövő bűnöseit. Csakis a múlt
vállalása lehet garancia arra, hogy hasonló rémtettek nem
fordulhatnak elő. Ehhez viszont szükség van a nemzeti megbékélésre.
Most közösen kell olyan körülményeket teremteni, amelyek lehetővé
teszik a nemzet felemelkedését.

    A mostani, ünnepi ülést több szervezet is támogatta. Idézett az
MDF üzenetéből, amely szerint most történjék meg a magyar zsidóság
ünnepélyes kiengesztelése, az áldozatok visszafogadása és
eltemetése. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 13:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (10. rész)

Réger Antal (országos lista), a Magyarországi Németek
-----------

Szövetségének alelnöke a fájó, szomorú emlékezetű,
figyelmeztető évfordulón az Országgyűlésnek nyilatkozat elfogadását,
s annak közzétételét javasolta, majd felolvasta a tervezett
dokumentum szövegét.

    ,,Az Országgyűlés a második világháború valamennyi magyar,
magyarországi áldozatára emlékezve, a pusztító világégés
befejezésének évfordulóján hitet tesz a magyar nemzet töretlen
békevágyáról és eltökéltségéről, hogy földünkön soha többé ne
ismétlődhessenek meg népeket sújtó ilyen sorscsapások. Az
Országgyűlés kifejezésre juttatja, hogy a Magyar Népköztársaság a
maga részéről mindent elkövet egy újabb, ezúttal az emberi
civilizáció teljes megsemmisülésével fenyegető világháború
elkerülése érdekében.

    A több mint négy évtizede véget ért vérzivatarban a határainkon
innen és túl elpusztult honfitársaink százezreinek tragédiája is
intő példa a mai nemzedékek számára, hogy a más nemzetek iránti
gyűlölet és az ellenségeskedés országok és nemzetek
összeütközéséhez, tragikus és véres eseményekhez, valamennyiünket
sújtó katasztrófához vezet. Magyarország sokat szenvedett mindkét
világháborútól, és el kellett viselnie a konfliktusok mindmáig ható
súlyos területi és etnikai következményeit is. Az Országgyűlés ezért
úgy véli, hogy a Magyar Népköztársaság nagy erkölcsi nyomatékkal
fejtheti ki: az államok közötti kapcsolatokat vezérlő, nemzetközi
dokumentumokban foglalt elvek tiszteletben tartása kontinensünk békés
viszonyainak, a biztonság és az együttműködés további
kibontakoztatásának elengedhetetlen záloga.

    A jelenlegi nemzetközi körülmények között kedvező lehetőségek
nyílnak a háborús veszély kiküszöbölésére, az egyéni és kollektív
emberi jogok megsértésének megszüntetésére, az országok közötti
békés, kiegyensúlyozott viszony megteremtésére. A nemzetközi
biztonság megőrzése és erősítése az államközi kapacsolatok teljes
körének ápolását és elmélyítését igényli. Ez vonatkozik a katonai
szembenállás csökkentésére és a leszerelésre irányuló
erőfeszítésekre csakúgy, mint a gazdasági és a humanitárius
együttműködés, az emberek, az eszmék, az információk szabad
áramlásának időszerű feladataira. A fenyegetettség érzésének
csökkentése, a bizalom megteremtése az államok között csak úgy
képzelhető el, ha az elzárkózás és a gyanakvás helyett mind nagyobb
a nyitottság, minél szélesebbre tárjuk a kapukat országaink,
intézményeink, szervezeteink és állampolgáraink előtt. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 13:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (11. rész)

Ha az országok az élet minden területét felölelő ezernyi szállal
kötődnek egymáshoz, ez kiküszöbölheti az egymás elégtelen
ismeretéből fakadó konfliktusos helyzetek, a fegyveres viszályok
kirobbanásának veszélyét.

    Az Országgyűlés meggyőződését fejezi ki, hogy az európai
biztonsági és együttműködési folyamatban résztvevő államok
parlamentjei, az e testületekben helyet foglaló törvényhozók ezen az
évfordulón, az idén és a jövőben is, megtalálják annak módját, hogy
méltó formában fejezzék ki tiszteletüket azon különböző világnézetű
és nemzetiségü, különböző politikai vagy vallási meggyőződésű
emberek milliói emlékének, akiknek életét esztelen módon kerékbe
törte a háború, hogy visszaidézzék azt a mérhetetlen szenvedést,
amely kontinensünknek osztályrészül jutott, s ez által nyilvánítsák
ki: az emlékezés mit sem ér, ha az eseményekből nem vonjuk le a
megfelelő tanulságokat. Ezt a célt szolgálja a mégoly fájdalmas
szembesülésünk az elmúlt évtizedek történelmével, az akkori
események józan, valósághű megítélése. Ezt hivatott elősegíteni
országunk külpolitikai tevékenysége is, amely az államokat és
népeket elválasztó akadályok felszámolására, a nemzetközi megértésre
és a békés együttműködésre irányul.

    Korunkat az jellemzi, hogy összeszűkült a világ, és minden, ami
földgolyónkon történik, az emberiség közös ügyévé vált.
Országainkban pusztító fegyverek soha nem látott tömegei halmozódtak
fel, s sok más veszély is leselkedik nagyszerű vívmányokban gazdag
és új távlatokat igérő civilizációnkra. Ilyen körülmények között,
amikor valamennyiünknek oly sok veszítenivalónk van, a magyar
Országgyűlés arra kér minden jó érzésű, az emberi haladást hittel
vállaló embertársunkat, a nemzetek közösségét, valamennyi államot és
azok felelős vezetőit, a parlamenteket pedig sürgősen arra hívja
fel: külön és együttesen tegyenek meg mindent, hogy Európa és a
világ soha ne ismerjen újabb világháborút, hogy fennmaradjon az
emberi civilizáció, s a sokrétű termékeny együttműködés korszaka
köszöntsön ránk, az utánunk következő nemzedékek egy fegyveres
konfliktusoktól mentes, békés, emberhez méltó világ lakói
legyenek.,,

    A képviselők egyetértettek a nyilatkozat szövegével és annak
közzétételével. Az ünnepi megemlékezés befejezéseként az
ülésteremben felhangzott a Szózat. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 13:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (12. rész)

Az ünnepélyes megemlékezést követően immár a napirenden szereplő
kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés. Szűrös
Mátyás bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség javaslatot
nyújtott be a Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett
képviselői hely betöltésére, a fővárosi 23. számú választókerület
addigi pótképviselője, Batha Miklós személyében. A parlament Batha
Miklós képviselői megbízását tudomásul vette, és igazolta.


Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Elnöki Tanács benyújtotta
jelentését az országgyűlésnek a február 23-a óta alkotott
törvényerejű rendeletekről. A jelentést - amelyet a képviselők
írásban is megkaptak - a törvényhozó testület tudomásul vette.

    Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása következett. Elsőként
Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3.vk.) önálló indítványáról
határoztak. A képviselőnő a hatályban lévő választási törvény négy
szakaszát érintő törvénymódosító javaslatot tett. A jogi bizottság
támogatta az indítvány napirendre tűzését. A parlament a szavazás
során egyhangúlag egyetértett a módosító javaslat megvitatásával.
Támogatták azt is, hogy - jelentőségére való tekintettel - a mostani
ülésszakon tárgyalják Bödőné Rózsa Edit indítványát.

    A tárgysorozat soron következő, döntést igénylő pontja élénk
vitát váltott ki az ülésteremben. Ugyanis a Minisztertanács
megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és
Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az
országgyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény
érvényesülésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos
további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett
a törvényhozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági
törvény vitáját most vegyék le a napirendről, s az ifjúság
helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája
során térjenek majd vissza.

    A miniszterelnöki bejelentés nyomán kibontakozott vitában a téma
fontosságára hivatkozva több képviselő kérte az ÁISH beszámolójának
megtárgyalását. Bödőné Rózsa Edit konkrét elemzést kért a kormánytól
az ifjúság helyzetéről. Géczi István (Budapest 49. vk.) javasolta:
az országgyűlés olyan ifjúságpolitika mellett foglaljon állást, amely
a kormányzati tevékenységgel összehangolt, s az esélyegyenlőség
megteremtésével hozzájárul a fiatalság társadalmi beilleszkedéséhez.
Álláspontja szerint az ifjúsággal kapcsolatos kérdéseknek az
alkotmányban is meg kell fogalmazódniuk. Pálfi Dénes (Zala m., 3.
vk.) tiltakozott az ellen, hogy az ifjúsági törvény vitája
lekerüljön a napirendről. Javasolta: a parlament esetleg két
lépcsőben tárgyalja ezt a témát. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 15:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (13. rész)

Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) azért nem helyeselte a vita
elhalasztását, mert a képviselők így nem adhatnak tanácsokat a
kormánynak programjának kialakításához. Szűcs Gyula
(Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.) mint a DEMISZ egyik városi
tagszervezetének titkára úgy vélte: az ifjúság ügye nem
tucatprobléma, ennek áttekintését az országgyűlés nem halogathatja.
Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.) véleménye szerint egyetlen
kormányt, s ezzel együtt semelyik parlamentet nem lehet felmenteni
az alól, hogy programja középpontjában az ifjúság álljon. Ezért
szükséges, hogy a kormány programjában mindazok a kérdések
szerepeljenek, amelyek ma az ifjúságot foglalkoztatják. Berg
Lászlóné (Hajdú-Bihar m., 18. vk.) elutasította a Minisztertanács
elnökének levelében foglaltakat, választói nevében tiltakozott a
törvény vitájának elhalasztása ellen.

    Az elhangzott képviselői véleményekre Németh Miklós
miniszterelnök reagált. Rámutatott: amikor az Országgyűlés jelen
ülésszakát előkészítették, Szűrös Mátyás úgy tájékoztatta őt, hogy a
kérdéssel foglalkozó bizottság nem javasolja ennek a témának a
napirendre tűzését, hanem az anyagi, a jogi, a közgazdasági és egyéb
feltételek átgondolása után térjen vissza a kormány egy érdemi
beszámolóval. De a kormány felkészült a beszámolóra, s ha a
képviselők az elhangzása mellett döntenek, a vita tapasztalatait
bizonyára hasznosítani lehet a kormányprogramban.

    Ezt követően Szűrös Mátyás szavazásra tette fel a kérdést: a
jelenlegi ülésszakon rendeznek vitát a kérdésről, vagy pedig az
Országgyűlés következő ülésszakán tárgyalják önálló napirendi
pontként. A képviselők többsége - 52 ellenszavazattal, 17
tartózkodással - egyetértett azzal: a mostani ülésen hallgassák meg
Deák Gábor tájékoztatóját. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 15:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (14. rész)

Az elnök ezt követően bejelentette, hogy dr. Bölcsey György, az
Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára
benyújtotta az Országgyűlésnek az Alkotmánynak a bizalmatlansági és
a bizalmi indítvány intézményével való kiegészítéséről szóló
törvényjavaslatot, valamint a Minisztertanács tagjai és az
államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kereszti Csaba, az
Országgyűlés ügyrendelőkészítő bizottságának előadója benyújtotta a
bizottság javaslatát az Országgyűlés házszabályainak kiegészítésére
a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival és egyéb
rendelkezésekkel. A Minisztertanács megbízásából dr. Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló
törvényjavaslatot, valamint a Sztálin emlékének megörökítéséről
szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló
törvényjavaslatot nyújtotta be.

    Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a mostani ülésszakra 15
képviselő interpellációt, 6 képviselő pedig kérdést nyújtott be.
Ezek témájának ismertetését követően a Ház elnöke arról tájékoztatta
a képviselőket, hogy a legutóbbi ülésszakon Balogh Gábor képviselő
interpellációjára az Országgyűlés nem fogadta el a pénzügyminiszter
válaszát. A terv- és költségvetési bizottság az interpellációt
megtárgyalta, de a bizottság ülésén adminisztrációs tévedés miatt
Balogh Gábor nem vett részt. Ezért indokolt - mondotta Szűrös Mátyás
-, hogy a terv- és költségvetési bizottság a képviselő részvételével
ismételten tárgyalja meg az interpellációt, és jelentését a
következő ülésszakon terjessze elő.

    Szűrös Mátyás Kovács Lászlóné (Budapest,7.vk.) hozzá intézett
leveléről is beszámolt. Ebben a képviselőnő javasolta, hogy az
interpellációkat első napirendi pontként tárgyalja meg az
Országgyűlés s ne az ülésszakok végén, mert akkor az interpellációk
már a szükségesnél kevesebb figyelmet kapnak. A Ház elnöke elmondta,
hogy a javaslattal sem az ügyrendelőkészítő, sem a jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottság nem értett egyet. Szűrös Mátyás sem
támogatta a javaslat elfogadását, hiszen - mint mondotta - az
indoklásban foglaltak bármely, utolsóként tárgyalt napirendi pont
esetében fennállnának. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 15:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (15. rész)

Az elnök arra azonban felszólította képviselőtársait, hogy az
interpellációk tárgyalásánál tanusítsanak kellő figyelmet.

    A képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát:

    1. személyi javaslatok tárgyalása;

    2. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

    3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak
jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat;

    4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1/1989. számú határozat
módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet;

    5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat;

    6. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról
szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

    7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I.
törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat;

    8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett
munkájáról;

    9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az
ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének
tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra;

    10. interpellációk és kérdések tárgyalása.
(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 15:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (16. rész)

Az elnök ezután bejelentette: a Minisztertanács tagjainak
felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kell a
képviselőknek dönteniök. Az Elnöki Tanács ezzel kapcsolatban
átiratot intézett az Országgyűléshez.

    Eszerint az Országgyűlés ügyrendjéről szóló 1/1989 számú
határozat 9. paragrafusa értelmében az MSZMP Központi Bizottsága és
a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közösen kezdeményezi: a
Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a
miniszter felmentésére vagy választására. Miután a Hazafias Népfront
Országos Tanácsa, valamint az MSZMP Központi Bizottsága nem kíván
élni kezdeményezési jogával, a Minisztertanács elnökének
kezdményezésére - az országgyűlési bizottságok véleményének
ismeretében - az Elnöki Tanács javasolja, hogy az Országgyűlés 1989.
május 10-i hatállyal mentse fel Berecz Frigyes ipari minisztert, dr.
Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Hoós Jánost, az Országos
Tervhivatal elnökét, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi
minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, dr. Villányi Miklós
pénzügyminisztert. Javasolja továbbá az Országgyűlésnek, hogy
válassza meg dr. Békesi Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet
művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth
Ferencet ipari miniszterré, dr. Hütter Csabát mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszterré és dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az
Országos Tervhivatal elnökévé.

    Ezután Németh Miklós kért szót, hogy megindokolja a
kormányátalakítás szükségességét. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 15:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (26. rész)

A kormányfő beszámolóját követően Südi Bertalan (Bács-Kiskun m.,
     -------------

12. vk.), a jánoshalmi Petőfi MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára kért
szót. A képviselő rokonszenvesnek nevezte az újfajta ajánlási módot
a korábbi, direktebb jelölési gyakorlattal szemben. Ugyanakkor -
anélkül, hogy a tárcák vezetésére jelölt személyek új tisztségre
való alkalmasságát vitatta volna - aggodalmát is kifejezte. Mint
mondta, az olyan, nem nyugdíjazás miatti személycseréknél,
amelyektől bizonyos szakterület minőségi javulását várjuk, az
utódválasztásnál célszerű lenne, hogy az elődök helyébe lépők
munkaterületük kreatívabb szemléletű irányítói legyenek. Erre azért
kell fokozottabban ügyelni, mert a most tervezett személyi
változások az előző gyakorlat mechanikus folytatását
prognosztizálják. Ezt szerinte a tárcavezetők második vonalából
szándékolt előléptetése jelzi. Mint mondotta, az államtitkároknak,
miniszterhelyetteseknek aligha lett volna életterük a
minisztériumban, ha nem támogatják maradéktalanul elődeik
koncepcióit. Ez azonban azt is jelenti - tette hozzá -, hogy a
változtatást indokló tárcán belüli esetleges kudarcokért a
helyetteseket is felelősség terheli. Sokkal szimpatikusabb lenne a
jövőben az a megoldás, ha nem a korábbi kifogásolható munka miatt
politikailag kompromittálódott személyek lépnének elődeik
nyomdokaiba, hanem olyanok, akik munkájukkal rászolgáltak a
bizalomra - tette hozzá.

    A képviselő végezetül felvetette: a jelölést végzők vajon
tájékozódtak-e arról, hogy a közvélemény miként vélekedik a
Szociális és Egészségügyi, valamint a Környezetvédelmi és
Vízgazdálkodási Minisztérium vezetéséről. Ha ezt esetleg nem tették
meg, mielőbb pótolják ebbéli mulasztásukat.

    Németh Miklós rögtön reagált a képviselő felszólalására.
Utalt arra, hogy a mai politikai helyzetet még nem koalíciós
viszonyok jellemzik. Ezért az eltérő érdekeket a formálódó pártok
vagy erők akarata ellenére - mégha a kormány vagy bárki más szeretné
is - nem lehet érvényesíteni. Szólt arról is, hogy ő maga a tárcák
élére három-négy személyt is javasolt volna, ám a közelgő
választások miatt - főként egzisztenciális okokra hivatkozva -
többen elálltak a jelöléstől. A miniszterelnök kijelentette:
jelöltjei kreatív személyiségek, felkészültek a feladatra,
politikailag egyikük sem kompromittálódott. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 17:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (27. rész)

A képviselő kérdésének további részére válaszolva a kormányfő
elmondta, hogy a két minisztérium vezetését érintő kritikai
észrevételek hozzá is eljutottak, neki azonban más véleménye van a
miniszterek tevékenységéről. A jelenlegi helyzetben a mostani
változtatást tartotta indokoltnak.

    Az Országgyűlés ezután - az Elnöki Tanács javaslata alapján - a
Minisztertanács tagjainak felmentéséről nyílt szavazással döntött. A
testület Berecz Frigyes ipari minisztert 2 ellenszavazattal és 9
tartózkodással; Czibere Tibor művelődési minisztert 3
ellenszavazattal és 16 tartózkodással; Hoós Jánost, az Országos
Tervhivatal elnökét 5 ellenszavazattal és 14 tartózkodással; Váncsa
Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert 84 ellenszavazattal
és 27 tartózkodással; Várkonyi Péter külügyminisztert 45
ellenszavazattal és 37 tartózkodással; Villányi Miklós
pénzügyminisztert 11 ellenszavazattal és 41 tartózkodással
felmentette tisztségéből.

    Szűrös Mátyás maga és képviselőtársai nevében köszönetet mondott
a Minisztertanács most felmentett tagjainak tevékenységükért.

    Az Országgyűlés elnöke ezután emlékeztetett: az új Házszabálynak
megfelelően, az országgyűlés történetében először a
miniszter-jelölteket az illetékes állandó bizottságok is
meghallgatták és véleményezték, valamennyiük megválasztását
támogatva. A törvényhozó testület tagjai titkos szavazással
döntöttek Békesi László pénzügyminiszteri, Glatz Ferenc művelődési
miniszteri, Horn Gyula külügyminiszteri, Horváth Ferenc ipari
miniszteri, Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri,
valamint Kemenes Ernő Országos Tervhivatal elnöki jelöléséről.
(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 17:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (28. rész)

A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője
ismertette az újonnan megválasztandó miniszterekre vonatkozó titkos
szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le
szavazatukat. Békesi László pénzügyminiszterré történő
megválasztása mellett 313-an voksoltak, ellene 39-en. Glatz Ferenc
művelődési miniszterré történő megválasztása mellett 330-an voltak,
22-en ellene szavaztak. Horn Gyula külügyminiszterré történő
megválasztására 326 igen és 26 nem szavazat érkezett. Horváth Ferenc
ipari miniszterré történő megválasztása mellett 292-en, ellene 60-an
voksoltak. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszterré történő megválasztását 313-an támogatták, ellene 39-en
szavaztak. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnökévé
történő megválasztásával 339-en értettek egyet, 13-an nemmel
szavaztak. Egyébként mások is kaptak szavazatot: Villányi Miklós,
Czibere Tibor és Szűrös Mátyás egyet-egyet, Váncsa Jenő hármat.

    Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket,
hogy - a magyar parlamenti gyakorlatban elsőként - az országgyűlés
plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az eskütétel után az
új miniszterek elfoglalták helyüket a miniszteri székekben.
(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 17:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (29. rész)

A miniszteri eskütételt követően Szűrös Mátyás tájékoztatta a
képviselőket arról, hogy a parlamenti bizottságokkal kapcsolatos
személyi kérdéseket - mivel a konzultációk elhúzódtak - a következő,
május 30-ai ülésszakon terjesztik az Országgyűlés elé. Határoztak
viszont a képviselők annak az ideiglenes bizottságnak a
felállításáról, amelyre a legutóbbi ülésszakon tett javaslatot Técsy
László. Az ad hoc bizottság feladatköre a ciklus végéig hátra lévő
országgyűlési munkaprogram felülvizsgálata.

    Az ideiglenes bizottság elnökévé - három tartózkodás mellett -
Jakab Róbertnét, az Országgyűlés alelnökét választották meg. A
testület elfogadta azt is, hogy az ideiglenes bizottságba valamennyi
állandó parlamenti bizottság egy-egy képviselőt delegáljon.

    Ezek után Szűrös Mátyás felkérte Gyuricza Lászlót, a Vida Miklós
lemondásával megüresedett alelnöki tisztség betöltésére javaslatot
tevő jelölőbizottság elnökét, hogy tájékoztassa az Országgyűlést az
eddigi konzultációk eredményéről. Gyuricza László elmondta: a
jelölőbizottság munkáját még nem fejezte be, s tovább folytatja a
konzultációkat. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 17:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (30. rész)

Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos
indítványára - együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az
államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító
javaslatról.


    Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi
    ------------

Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a
javaslatok előterjesztője emlékeztetett arra, hogy a Parlament alig
néhány hete vitatta meg az új Alkotmány szabályozási elveit. Ennek
részeként döntött a hatalmi ágak szétválasztását felvázoló elvek
elfogadásáról, mert megértette: a pluralisztikus parlamentáris
rendszer keretei között csak e jól bevált, klasszikus elv gyakorlati
megvalósulása akadályozhatja meg az egyközpontú, ellenőrizhetetlen
hatalom gyakorlását. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy nem
elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak
megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti
egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a
Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között - a
bizalmi viszony megrendülése esetére - a bizalmatlanság, illetve a
bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Az egységes
államhatalmat deklaráló Alkotmány elvi jelentőségű ,,lebontása,, már
megkezdődött az alkotmánybíróság intézményének az Alkotmányba
építésével. A bizalmatlansági indítvány beépítése ugyancsak
halaszthatatlan lépés, ezt a többpártrendszerre való áttérés is
egyértelműen indokolttá teszi.

    A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a
Parlamentnek - az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában - az új
alkotmány-felfogás szellemét kell érvényesítenie. Nem kodifikálhatja
csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a
hatályos alkotmány a kormánynak és egyes tagjainak Parlament előtti,
Alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel
szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért
nem zárható ki. A bizalmatlansági indítványt véglegesen
természetesen majd az új Alkotmányban szabályozzák. Az intézményre
viszont, mint a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos
intézményére, már a jelenlegi politikai viszonyok között is
feltétlenül szükség van.

    A bizalmatlansági indítvány felvetésének és az ezzel kapcsolatos
eljárási módnak a szabályozásával kapcsolatban Horváth Jenő
elmondta: a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselők
számának meghatározására az előterjesztés két alternatívát jelöl
meg. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 17:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (31. rész)

Nem abszolút számban, hanem a képviselőház létszámának hányadában
határozza meg az indítvány érvényes előterjeszthetőségének módja. (A
két változat a képviselők egyötödét, illetve egynegyedét jelöli meg
szükséges arányként.) A tervezet a mérték tekintetében nem kíván
különbséget tenni aközött, hogy a bizalmatlansági indítványt a
Minisztertanács elnökével szemben, s ezáltal az egész kormányra
kiterjedő hatállyal, vagy csupán valamely miniszterrel kapcsolatban
terjesztették elő. A javasolt megoldás a jogintézmény jelentőségét
azzal erősíti, hogy az nem egyszerű képviselői indítványként, hanem
csak a képviselők meghatározott arányában előterjeszthető kollektív
indítványként szabályozza. Ez kétirányú garanciát teremt, mert
biztosítja a kellően megfontolt indítvány előterjeszthetőségének
jogát, a megkívánt számarány meghatározásával viszont a kormány
stabilitását szolgálja, kizárja ugyanis a megalapozatlan és a kellő
megfontoltságot nélkülöző obstrukciós törekvéseket.

    A bizalmatlansági, illetve a kormány részéről felvethető bizalmi
szavazás időpontjának meghatározásával kapcsolatban a bizottság
előadója szerint - a képviselőház és a kormány számára - az
előterjesztés és a tárgyalás közötti időt minimum öt napban kellene
meghatározni. A hosszú ideig tartó bizonytalanság sem tartható,
ezért indokolt a javaslatban eredetileg 30 napban meghatározott
maximális idő 15 napra való korlátozása. Ez a parlament által
felvetett bizalmatlansági, illetve a kormány által előterjesztett
bizalmi indítvány tárgyalására egyaránt vonatkozik. Ez alól egyetlen
kivétel van: amikor a Minisztertanács indítványára konkrét
előterjesztéshez kötődik a bizalmi szavazás. Ebben az esetben
ugyanis a Minisztertanács azt juttatja kifejezésre, hogy feladatát
csak akkor tudja ellátni, ha az Országgyűlés az előterjesztésben
foglaltaknak megfelelően dönt.

    A beterjesztett javaslat a Minisztertanács egészére kiterjedő
bizalommegvonás esetén meghatározza az úgynevezett ügyvezetői
kormány feladatait; hatáskörét csak a folyamatos tevékenység
biztosításához feltétlenül szükséges lehetőségekre korlátozza. A
javaslat azonos időpontot határoz meg az új kormány megválasztására
és programjának elfogadására. Azt 60 napra mérsékli azzal, hogy
elsőként a programot kell előterjeszteni, s csak utána kerülhet sor
az új miniszterelnök és a miniszterek megválasztására. A
Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztása ezáltal az
előterjesztett program elfogadását is jelenti. Ezzel elkerülhető,
hogy a Parlament a miniszterelnök és a Minisztertanács tagjainak
megválasztásakor ismeretlen, csak később előterjesztendő programra
adjon bianko-csekket - mondta végezetül. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 18:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (32. rész)

Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m., 6. vk.) akadémikus, a debreceni
------------

Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanára megnyugtatónak
találta, hogy az alkotmánymódosító javaslatban együttesen szerepel
a bizalmi és a bizalmatlansági indítvány. Véleménye szerint az
ország gazdasági, politikai és morális válságokkal terhes
helyzetében a bizalom sokkal fontosabb kérdés, mint a
bizalmatlanság. Sajnálatosnak tartotta, hogy a parlamentben is
felmerült a bizalmatlanság, mégpedig a Magyar Tudományos
Akadémiával, a hazai tudományos élettel kapcsolatban. Ez a
közhangulatban is érezhető; kétségtelen, hogy tudományellenes
hangulat van ma az országban. A többség nem sokra becsüli a magyar
tudományt, de nem is ismeri eléggé, és nem is vár tőle semmit. Mint
mondotta, szükség volna arra, hogy az országgyűlés többet
foglalkozzék az ország tudományos helyzetével, ezáltal szélesebb
körben is meg lehetne ismertetni a magyar tudományos eredményeket.
Javasolta, hogy az országgyűlés hozzon létre állandó tudományos
bizottságot. A képviselő utalt arra, hogy az Akadémia ezekben a
napokban lezajlott közgyűlésén szóba került: állítsák vissza az
Akadémia régi közjogi státusát, autonóm köztestületi jellegét, s az
lenne a legmegfelelőbb, ha az MTA közvetlenül a Parlamenthez
tartozna.


    Biacs Péter (Budapest 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari
    -----------

Kutatóintézetének főigazgatója indítványozta: ha a miniszter
megbizatása lemondásával, felmentésével, visszahívásával, a bizalom
visszavonásával vagy halálával szünik meg, az új miniszter
megválasztásáig feladatait a kormányban a miniszterelnök vagy az
általa kijelölt miniszter lássa el.

    Kifejtette: az államtitkárok vagy miniszterhelyettesek a
Parlamentben nem lehetnek legitimek, mert az Országgyűlés előtt nem
tettek esküt, így a megválasztott minisztert a kormányban nem
helyettesíthetik.

    Biacs Péter elmondta: választói felhívták a figyelmét arra, hogy
már most is, de a választások után méginkább elképzelhető lesz, hogy
a miniszterek nem egy pártból kerülnek ki. Választóinak egy része
ezért is sürgeti és igényli a pártok közötti tárgyalásokat -
mutatott rá. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 18:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (35. rész)

A napirend feletti vitát követően a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság - tekintettel Biacs Péter önálló indítványára
- ülést tartott. Horváth Jenő, a napirend előterjesztője a
bizottsági tárgyalás eredményét ismertetve elmondta: Biacs Péter
visszavonta indítványát azzal, hogy javaslatát figyelembe veszik az
új Alkotmány kidolgozásakor.

    A soros elnök a szavazást megelőzően emlékeztetett arra, hogy az
alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges. A parlamentnek 382 tagja van, a
minősített szavazáshoz tehát legalább 255 képviselőnek kellett
igennel szavaznia. Mint utóbb kiderült, a figyelmeztetésre szükség
volt, mert a többségi vélemény csak a negyedik szavazás
eredményeként született meg arról, hogy a képviselőknek hány
százaléka szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához.

    A döntést megelőzően kialakult vitában Szabó Kálmán (Budapest,
36. vk.) azt kifogásolta, hogy a jogi bizottság előadója nem foglalt
állást egyik változat mellett sem. Szerinte a képviselők egyötöde
bőségesen elégséges lenne ahhoz, hogy adott esetben az obstrukciós
vitát megakadályozza. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy a
képviselők egytizede név szerinti aláírásával adjon be indítványt,
ez azonban csak akkor lenne érvényes, ha legalább ennyi képviselő
támogatná a javaslatot az ülésteremben. Filló Pál (Budapest, 18.
vk.) is az egyötödös indítvány mellett volt, mert szerinte így a
kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek. Dr. Horváth Ferenc
(Somogy m., 10. vk.) szerint, ha a képviselői visszahívás
kezdeményezéséhez elegendő a választópolgárok 10 százalékának
aláírása, akkor a Parlamentben - ahol a miniszterek vagy a kormány
,,sorsáról,, is döntenek - se legyen túlzottan magas az
indítványozáshoz szükséges képviselői létszám. Novák János
(Budapest, 54. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyötödös
létszám több mint kétmillió választót képvisel, így az kellő
jogosultságot jelent az indítvány beadásához. Sarlós István
(országos lista) merőben eltérő javaslattal állt elő. Szerinte az
Alkotmányban nem kellene feltüntetni, hogy mennyi képviselő
szükséges a bizalmatlansági szavazás indítványozásához.
(folyt. köv.)


1989. május 10., szerda 19:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (36. rész)

Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.) azon a véleményen volt,
hogy ha az ülésteremben kellene eldönteni a bizalmatlansági
indítvány napirendre tűzését, akkor az egynegyedes változat mellett
szavazna. Mivel azonban a bizalmatlansági indítványt írásban kell
benyújtani, amely utánajárást és szervezkedést is feltételez, ezért
az egyötöd mellett teszi le voksát.

    A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő
szavazattal amellett döntöttek, hogy a képviselők legalább
egyötödének kell írásban benyújtaniuk a bizalmatlansági indítványt a
Minisztertanáccsal vagy valamely tagjával szemben. A Minisztertanács
elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal
szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni.

    Az Országgyűlés ezután az Alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslatot részleteiben és egészében - 309 szavazattal és 3
tartózkodással - elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az
államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi
III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 19:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (37. rész)

Az Országgyűlés ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően -
rátért a parlamenti házszabályok módosításáról szóló
határozattervezet megvitatására. Az ügyrendelőkészítő bizottságtól a
tervezetet a képviselők a korábbihoz képest több helyen módosított
és kiegészített változatban kapták meg, ez már figyelembe vette az
alkotmánymódosítás néhány rendelkezését is. A tervezetet az ad hoc
bizottság nevében dr. Kereszti Csaba terjesztette elő.

    Mint mondta, ebben a parlamenti ciklusban nem ez az első
módosítása a házszabálynak, valószínűleg nem is az utolsó, hiszen a
társadalmi és politikai változások felgyorsultak, s a Parlament
történelmi feladata, hogy azokat követve biztosítsa a megfelelő
átmenetet a diktatórikus szocializmusból a demokratikus
szocializmusba. Napjainkban az állami és a politikai intézmények
demokratizálása szükségképpen érinti az állami és a társadalmi
szervezeteknek az Országgyűléshez való viszonyát, a Parlament
szerepét és jelentőségét.

    Fokozódott az Országgyűlés törvényalkotó munkája, ellenőrző
szerepe, ami átfogja az állami, a társadalmi és a gazdasági élet
egész területét. Ebből adódik, hogy megnőtt a Parlament és a
képviselők felelőssége is, ami szintén a házszabály folyamatos
változtatását igényli, követve azokat a törvényi módosításokat,
amelyek a hatalmi struktúra demokratizálására és felelősségének
növelésére irányulnak. A hatályos házszabály és folyamatos
módosításának a rendeltetése mindenekelőtt az, hogy biztosítsa a
parlamenti munka szakszerűségét és folyamatosságát, az új Alkotmány
meghozataláig. Csak a népszavazással megerősített Alkotmány után
lesz mód időtálló ügyrend meghozatalára, ez azonban már nem ennek
az összetételű parlamentnek lesz a feladata.

    A mostani módosítások négy feladatra irányulnak. A
bizalmatlansági és bizalmi indítvány alkotmányos szabályozásának
ügyrendi átvételére; a képviselői munka szakszerűségének segítését
szolgáló szabályok beiktatására, ezzel összefüggésben az
Országgyűlés hivatalának szabályozási elveire és egyéb
módosításokra. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 19:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (38. rész)

A változtatásokat indokolva dr. Kereszti Csaba először arról szólt,
hogy jelenleg nincs szabályozva az az eset, ha az MSZMP Központi
Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Minisztertanács
elnökének és tagjainak megválasztására nem kíván kezdeményezési
jogával élni. A bizottság úgy itélte meg, hogy a kormány elnökének
és tagjainak megválasztására irányuló politikai érdekegyeztetés
mechanizmusának ügyrendi újraszabályozása túlmutat a házszabály
keretein. Amúgy is figyelembe kell venni a közeljövőben hozandó, a
politikai pártokról, a köztársasági elnök jogállásáról és a
választásokról szóló törvényeket is, s meghozataluk után ismét felül
kell vizsgálni az említett testületek kezdeményezési jogát. A
bizottság most úgy döntött, hogy a házszabály kisebb kiegészítésével
a most kialakult megoldást javasolja átmenetileg meghonosítani,
elismerve azt, hogy ezzel a kérdés teljes körű szabályozása nem
történik meg.

    Egy másik módosító javaslat lehetővé kívánja tenni, hogy az
Országgyűlés ideiglenes bizottságának ne csak képviselők lehessenek
tagjai. Ez erősíteni hivatott a bizottsági döntésekben a hozzáértést
és a szakértelmet. Az elv az Alkotmányjogi Tanács működésében már a
gyakorlatban is bevált.

    A házszabálynak az a kiegészítése, amely a miniszternek távolléte
esetén való helyettesítésével kapcsolatos, a ,,Minisztertanács tagjai
és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről,, szóló törvényen
alapul. A bizalmatlansági és bizalmi indítványról, valamint a
jogkövetkezményeiről az ügyrend egyes szakaszai foglalkoznak, amely
az Alkotmány hasonló szakaszainak változatlan átvétele. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 19:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (39. rész)

Már több képviselői hozzászólásban kifejezésre jutott, hogy az
Országgyűlés Irodája nem a képviselők érdekében tevékenykedik, a
képviselőktől elszakadt bürokratikus szervezetté vált. A bizottság
is arra a meggyőződésre jutott, hogy szükséges átalakítani és
kibővíteni az Országgyűlést, illetve annak tisztségviselőit és a
képviselők munkáját kiszolgáló és segítő hivatali apparátus
szervezetét. Mindezt indokolt a házszabályban szabályozni, ezzel is
kifejezésre juttatva, hogy a hivatali szervezet az Országgyűlés
ellenőrzése alatt áll, tevékenységét az Országgyűlés határozza meg,
irányítása pedig az Országgyűlés elnökének feladata. Az Országgyűlés
hivatali szerve a javaslat szerint egységes szervezetet képez ugyan,
de a munkamegosztást figyelembe véve három szervezeti egységből áll,
ezek: a parlamenti főtitkár és az apparátusa, az Országgyűlés
Hivatala és az Elnöki Titkárság.

    A parlamenti főtitkár funkciójának bevezetését az aktív
képviselői vita és az intenzívebb törvényalkotó tevékenység
indokolja. Ezért szükségessé vált a főtitkár irányításával
parlamenti jogász-apparátus létrehozása is, amely egyebek között
gondoskodik a bizottságok működésének feltételeiről, szakértők
igénybevételének lehetőségeiről; előkészíti a törvények és az
országgyűlési határozatok kihirdetését. Így a bizottságok és a
képviselők ezentúl nem szorulnak kizárólag a minisztériumok
segítségére jogi és szakmai kérdésekben. A főtitkári funkció és az
apparátus sejtetni enged olyan perspektívát, amely lehetővé teszi,
hogy ne a kormány és szervei legyenek a törvények szinte kizárólagos
előkészítői és előterjesztői, hanem maguk a képviselők, valamint az
Országgyűlés bizottságai is. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 19:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (40. rész)

Az előterjesztő szerint a bizottságban élénk vita volt a funkció
elnevezéséről is. Egyesek a háznagy elnevezést kívánták
feléleszteni, amellyel a bizottság végül is nem értett egyet. A
Magyar Országgyűlés hajdani háznagya ugyanis képviselő volt, és
feladata az Országgyűlés Hivatala vezetőjének hatáskörével volt
rokon, másrészt a nemzetközi gyakorlatban a főtitkári elnevezés vált
általánossá e munkakörre. Az Országgyűlés Hivatala, mint a másik
ilyen szerv, nem jogi szakmai jellegű szervezet, hanem az
Országgyűlés működéséhez szükséges műszaki, technikai, gazdasági,
igazgatási, ügyviteli feladatokat ellátó apparátus; ez különbözteti
meg a főtitkári feladatkörtől.

    A módosítás szerint az Elnöki Titkárság biztosítja a sajtó
működési feltételeit, és a Sajtóirodával gondoskodik az Országgyűlés
tevékenységéről szóló tájékoztatásról, szervezi a Parlament
nemzetközi kapcsolatait.

    Miután az Országgyűlés hivatali szervei vezetőinek kinevezése,
munkakörük részletesebb meghatározása az Országgyűlés elnökének
jogköre, ezért indokolt a házszabály idevonatkozó bekezdésének a
kiegészítése is.

    A házszabály módosításához Sebők János képviselő önálló
indítványt terjesztett elő - mondotta dr. Kereszti Csaba - a
bizottsági ülésen azonban nem volt ott, így javaslatait nem tudták
pontosítani. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 19:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (41. rész)

A Házszabályok módosítása feletti vitában két képviselő
jelentkezett szólásra.

    Huszár István (országos lista), a Hazafias Népfront
    -------------
elnök-főtitkára szövegmódosítási javaslatot tett, miszerint töröljék
az MSZMP és a HNF kezdeményezési jogát a kormánytagok
megválasztására vonatkozóan. Ehelyett viszont foglalják a
Házszabályba: a Minisztertanács tagjainál a kezdeményezés joga a
Minisztertanács elnökét illeti meg.

    Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki
    ----------
osztályvezetője arra az anomáliára hívta fel a képviselők figyelmét,
hogy jelenleg a Parlament anyagilag függ az általa ellenőrzött
kormánytól. Véleménye szerint ezt a kérdést minél hamarabb, de
legkésőbb a költségvetés reformjával egyidejűleg rendezni kell,
mégpedig oly módon, hogy a Parlament saját maga határozza meg - a
költségvetéstől függetlenül - működésének anyagi feltételeit.

    A parlamenti tevékenység feltételrendszerét taglalva a képviselő
kitért arra: az Országgyűlés munkájához szükséges a szakértői
támogatás, ám ez nem jelenthet elvi befolyásolást, és nem vezethet a
Ház függetlenségének megsértéséhez. Huber Jenő egyetértett az
Országgyűlés Hivatala és az Elnöki Titkárság tervezett
létrehozásával, a főtitkár vagy háznagy intézményéről azonban
megjegyezte: ha e posztot - a jelenlegi elképzelések szerint - nem
képviselő tölti be, az befolyásolhatja a Ház független működését.
Végezetül sürgette a gépi szavazás haladéktalan bevezetését, annál
is inkább, mert ez biztosítaná a képviselői állásfoglalások oly
sokak által hiányolt nyíltságát.

    Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos elrendelte, hogy Huszár
István módosító javaslatát vitassa meg az Ügyrendelőkészítő
Bizottság. A rövid szünet elteltével ismét egybegyűlő képviselők
egyhangúlag elfogadták Huszár István szövegmódosítását, majd pedig
ugyancsak egyhangúlag a Házszabályok módosítását. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 20:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (42. rész)

Ezután Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) kapott szót, aki
ismertette az Országgyűlés alelnöke jelölésére kiküldött bizottság
jelentését. Összegzésképpen elmondta: a bizottság többségének az
volt a véleménye, hogy nem javasolják a harmadik alelnöki tisztség
betöltését. Hozzáfűzte, hogy ezzel a véleménnyel az Országgyűlés
tisztikara is egyetért, továbbá ez a javaslat összhangban van a
most elfogadott házszabállyal is. Kritikai megjegyzést is tett a
képviselő, mondván, hogy az országos listán szereplő képviselők nem
vettek részt a jelölőbizottság munkájában. Végül kérte az
Országgyűlést, hogy a jelentést fogadja el.

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a bizottság jelentésével
kapcsolatban azt a véleményét fejtette ki, hogy az Országgyűlés
tiszti karának összetétele nem fejezi ki a testület valóságos
összetételét. Sok párton kívüli képviselő is van.
Indítványozta, amennyiben nem töltik be a harmadik alelnöki helyet
indokolt és igazságos lenne, ha az alelnökök közül egy MSZMP-tag
alelnök lemondana. Ezáltal lehetővé válna, hogy egy párton kívüli
képviselő is bekerüljön a tisztikarba.

    Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.) szerint a közmegegyezést
csak úgy lehetne elérni, ha harmadik alelnököt is választanának, és
ő párton kívüli lenne.

    Az elnök szavazásra bocsátotta a bizottság jelentését. A
képviselők közül 114-en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség
harmadik alelnökre, 128-an nem fogadták el a jelentést, 15-en pedig
tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Az elnök így arra kérte a
bizottságot: folytassa munkáját.

    Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja -
amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt -
befejeződött. Az elfogadott napirendnek megfelelően az ülésszak
csütörtökön 9 órakor folytatódik.


     X X X


(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 20:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (43. rész)

Az országgyűlés májusi ülésszaka első napjának eseményei
dióhéjban:

    Szerdán 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az
Országgyűlés májusi ülésszaka. A Parlament a munkarendjén szereplő
napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott:
a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták
kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt. Az
évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező
beszédet. A megemlékezésekhez kapcsolódóan felszólalt:

    Schőner Alfréd (országos lista);

    Czoma László (Zala m., 5. vk.);

    Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.);

    Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.) és

    Réger Antal (országos lista).

    Az ünnepélyes megemlékezést követően a napirenden szereplő
kérdések tárgyalásával folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként
a Vida Miklós lemondása miatt megüresedett képviselői helyre
igazolták Batha Miklós addigi pótképviselőt, majd úgy határoztak,
hogy a jelen ülésszak napirendjére tűzik Bödőné Rózsa Edit képviselő
önálló, a hatályban lévő választási törvény módosító indítványának
megtárgyalását.

    Élénk vitát követően az Országgyűlés többségi szavazattal
döntött arról, hogy napirendre tűzi Deák Gábor államtitkárnak, az
ÁISH elnökének az ifjúsági törvény végrehajtásáról szóló
beszámolóját.

    Ezután megállapították az ülésszak tárgysorozatát.

    1. személyi javaslatok tárgyalása;

    2. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

    3. a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak
jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat;

    4. az Országgyűlés házszabályáról szóló 1/1989. számú határozat
módosítására vonatkozó országgyűlési határozattervezet;

    5. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat;

    6. az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról
szóló 1983. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

    7. a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I.
törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat;

    8. az Elnöki Tanács beszámolója az 1985. július 1-je óta végzett
munkájáról; (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 20:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (44. rész)

9. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az
ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének
tapasztalatairól, s javaslat a további feladatokra;

    10. interpellációk és kérdések tárgyalása.

    A tárgysorozat első pontjaként a Minisztertanács tagjainak
felmentéséről, illetve új miniszterek megválasztásáról kellett a
képviselőknek dönteniük. A döntés előtt Németh Miklós kért szót,
hogy megindokolja a kormányátalakítás szükségességét.

    A kormányfő beszámolóját követően Südi Bertalan (Bács-Kiskun m.,
12. vk.) kért szót.
Ezután az Országgyűlés nyílt szavazással
felmentette Berecz Frigyes ipari, Czibere Tibor művelődési, Váncsa
Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, Várkonyi Péter külügy- és
Villányi Miklós pénzügyminisztert, valamint Hoós Jánost, az Országos
Tervhivatal elnökét. Ezután a testület tagjai titkos szavazással
megválasztották Békesi Lászlót pénzügy-, Glatz Ferencet művelődési,
Horn Gyulát külügy-, Horváth Ferencet ipari és Hütter Csabát
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, valamint Kemenes Ernőt
az Országos Tervhivatal elnökévé.

    A miniszteri eskütételt követően határoztak a képviselők az
országgyűlés munkaprogramját felülvizsgáló ideiglenes bizottság
felállításáról, annak elnökévé megválasztották Jakab Róbertnét, az
Országgyűlés alelnökét.

    Az Országgyűlés ezután együtt tárgyalta az Alkotmány
módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a Minisztertanács
tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló
törvénymódosító javaslatot, amelyeket Horváth Jenő bizottsági előadó
terjesztett elő. A vitában felszólalt:

    Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m., 6. vk.);

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);

    Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.);

    Moldvay István (Szabolcs-Szatmár m., 9. vk.) és

    Avar István (Budapest, 17. vk.).

    A vitát követően Biacs Péter önálló indítványára ülést tartott a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, ahol Biacs Péter
visszavonta indítványát azzal, hogy javaslatát figyelembe veszik az
új Alkotmány kidolgozásakor. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 20:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (45. rész)

A döntést megelőzően kialakult vitában felszólalt:

Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.);

Filló Pál (Budapest, 18. vk.);

Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.);

Novák János (Budapest, 54. vk.);

Sarlós István (országos lista) és

Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.).

A vitát követően végül amellett döntött a testület, hogy a
képviselők legalább egyötödének kell írásban benyújtania a
bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal vagy valamely
tagjával szemben.

    Az országgyűlés ezután elfogadta az alkotmány módosításáról
szóló törvényjavaslatot, illetve a Minisztertanács tagjainak és az
államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló törvény
módosítását.

    Az Országgyűlés Házszabályának módosításáról szóló
határozat-tervezet tárgyalása következett.

    Dr. Kereszti Csaba, az ügyrend-előkészítő bizottság tagja
terjesztette elő a tervezetet.

    A vitában felszólalt:

    Huszár István (országos lista) és

    Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.).

    A házszabály-módosítást Huszár István kiegészítő javaslatával az
országgyűlés egyhangúlag elfogadta.

    Ezt követően Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.) ismertette az
Országgyűlés alelnökének jelölésére kiküldött bizottság jelentését.

    A témához hozzászólt:

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) és

    Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.).

    Az országgyűlés úgy határozott, hogy a bizottság folytassa
munkáját.

    Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának első munkanapja -
amelyen Szűrös Mátyás és Horváth Lajos felváltva elnökölt -
befejeződött.

    x x x

    Az országgyűlés májusi ülésszaka első napjáról tudósítottak:

    Bisztricsány Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Garajszki
István, Kocsonya Zoltán, Nagy Attila és Szőke László. (MTI)


1989. május 10., szerda 20:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD