Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Országgyűlés - Első nap (17. rész)

A miniszterelnök bevezetőben megjegyezte: sok embernek az a
véleménye, hogy a kormányt már korábban át kellett volna alakítani.
Az előző hónapok tapasztalatai alapján igazuk van, s talán meg
kellett volna fogadni azokat a javaslatokat, amelyek szerint már
eleve új kormánnyal vállalja el feladatát a miniszterelnök. Lehet,
hogy jobb lett volna - mondotta -, de nem biztos. Eddig ugyanis a
miniszterelnök javaslatához nem kérhetett volna támogatást, ma
viszont már igen, mert a párt és az állam funkcióinak szétválásával
megkezdődött a kormány és a kormányfő önálló tevékenységének
folyamata.

    - A javasolt személyekkel az Országgyűlés illetékes bizottságai
az elmúlt napokban megismerkedhettek, meghallgathatták
elképzeléseiket, megtudhatták, hogy a jelöltek milyen felfogásban
készülnek ellátni feladatukat. Ezeken az üléseken tartalmas és
hasznos eszmecsere folyt, ahol a kormány tevékenységéről is számos
értékes, megszívlelendő észrevétel hangzott el.

    Németh Miklós ezután megköszönte a kormányból távozó kollégák
munkáját. Mint mondotta, a felmentésre javasoltak közül voltak, akik
maguk kérték felmentésüket, s ez több esetben találkozott az ő
szándékaival is. Másoknál a munka javításának szükségessége
indokolta a változtatást. Az újak jelölésénél az egyik szempont az
volt, hogy erősödjön a kormányzat szemléleti és cselekvési egysége,
hogy az energiát a kormányon belül folyó viták ne kössék le az
indokoltnál nagyobb mértékben.

    - Szembe kellett nézni azzal is - folytatta -, hogy a
kormányzatban is generációváltás zajlik: az előttünk álló nehéz
periódus nyilvánvalóan rögösebb útját nem minden kormányzati vezető
kívánja végigjárni, és ezért teherbíró, vállalkozó, ugyanakkor
kiemelkedő felkészültségű, a vezetői munkára bizonyíthatóan érett és
megnyerhető fiatalabb korosztályt indokolt a kormányzati irányításba
bevonni. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 15:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (18. rész)

Szükség volt arra is, hogy a kormányzat módosuló szerepéhez
igazodóan a kellő szakmai felkészültség mellett politizáló alkatú,
más erőkkel párbeszédre képes, a társadalmi nyilvánosság és
politikai közélet fórumain is szerepelni tudó személyekkel erősödjön
a Minisztertanács. Gondolni kellett arra is, hogy hamarosan egy több
intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé
terjeszteni, amely a gazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása miatt
válik szükségessé. Célszerű, hogy ennek véglegesítésében már az új
összetételű kormány vegyen részt, hogy a végrehajtásban is
meglegyen a nélkülözhetetlen egység. További szempont volt, hogy
megfelelő személyi feltételekkel tudjuk kialakítani a modellváltás
több évre szóló stratégiáját és az abból fakadó teendőket.

    Az úgynevezett csomagtervet május végén, az átmenet kormányzati
stratégiáját pedig várhatóan ősz elején terjeszti a kormány az
Országgyűlés elé - mondotta a kormányfő, majd arról szólt: egyszerű
minisztercserékről, vagy a kormány működését is érintő átalakításról
van-e szó?

    - Nyilvánvaló, hogy az utóbbiról, amelyet a kormányzati munka
jellegében, illetve a kormányzat politikai szerepében végbemenő
változások tettek szükségessé - szögezte le.

    - Ebben az évben nagy mértékben megnövekedett a kormány elé
kerülő ügyek, döntések, határozatok száma. A korábbi időszakhoz
képest nagyságrendileg több törvényt készítünk, illetve készítettünk
elő. Ez rendkívül feszített munkatempót jelentett. A számszerű
növekedés mellett a kormányzati munka jellege is megváltozott. Ez a
kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű
végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen
értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.

    Lezárult egy szakasz az MSZMP-vezetés, a kormány és a Parlament
viszonyában. Korábban a kormány döntése szinte minden esetben
párthatározaton alapult, és így tevékenysége a végrehajtó szerepre
korlátozódott. A kormány tevékenységében a ,,lehető legkevesebb
nyilvánosság,, elve érvényesült. Az ülésekről formális kommünikék
jelentek meg, a Minisztertanács határozatainak túlnyomó többsége
csak egészen szűk körben vált ismertté. A kényes témákban a kormány
helyett kormánybizottságok döntöttek. A kormány ezidőben az
Országgyűlést nemhogy ellenőrző szervnek, de még egyenlő partnernek
sem fogadta el.

    Ezután arra emlékeztetett Németh Miklós, hogy 1988-ban e téren
változások kezdődtek, és a helyzet ebben az évben radikálisan
megváltozott. A kormányt az MSZMP operatívan már nem irányítja.
(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 16:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (19. rész)

Így a kormánynak módja van stratégiájának önálló formálására,
tényleges döntésekre, amiről felelősséggel és elszámolással az
Országgyűlésnek tartozik. Ennek következménye, de eredménye is, hogy
a kormányban - nagy- és részletkérdésekben egyaránt - kemény viták
vannak, továbbá a kormány kiélezett helyzetben működik, és többnyire
csak olyan döntései, alternatívái vannak, amelyek közötti választás
mindig komoly érdeksérelemmel jár.

    - A modellváltás folyamatában sajátos politikai helyzet alakult
ki. A korábbi hatalmi struktúrák átalakításában ott tartunk, hogy a
kozervatív erők már nem képesek a visszarendezést, a reformerők
pedig még nem képesek a döntő fordulatot elérni. Fennáll viszont a
veszély, hogy a politikai rendszer válsága egyben kormányzati,
államszervezeti, közhatalmi válsággá válik. Ebben a helyzetben egy
erős, a reformok iránt elkötelezett kormány léte nemzeti érdek. Az
elmúlt hat hónap keserves tapasztalatai azt igazolták: kevés akár a
legjobb szándékoktól vezérelt politikai cselekvés is, ha nincs
mögötte kellő szakértelem, ha nem jön létre a megvalósításra
hivatottak között az akarati és cselekvési egység; ha a politika nem
ismeri fel, hogy a gazdaság és a legtágabb értelemben felfogott
kultúra önálló kibontakozásában a kormány az első számú segítő kell
hogy legyen.

    A helyzet sajátos nehézsége, hogy az ország működési és
fejlődési képességét egyszerre kell biztosítani. Sokan okkal
mondhatják, elégedettek lennének már a működőképességgel is. De
jelenlegi bajaink egyik legfőbb oka, hogy a napi működőképesség
megőrzésének oltárán oly sok álmot, célt, tehetséget áldoztunk fel,
hogy most a víz felszínén maradásunk is kérdéses sok honfitársunk
szemében.

    Németh Miklós ezután arról szólt, hogy a kormány egyértelműen a
Parlamentre kíván támaszkodni. Legfontosabb feladatának azt tekinti,
hogy fenntartsa a gazdaság működőképességét, következetesen
keresztül vigye a szerkezetátalakítás programját, megteremtse a
demokratikus választások, a politikai pártok működésének, a
népakarat érvényesítésének előfeltételeit, s egyben biztosítsa a
társadalom békéjét és nyugalmát.

    - A kormány valóban szükségét érzi, hogy a formálódó plurális
társadalomban minél hamarabb tisztuljanak a viszonyok. Legyen
látható, hogy ki kit képvisel és mit akar, és miután megküzdött
önmagáért, önmagával és másokkal, legyen azonos önmagával és
kiszámítható partnere a többieknek. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 16:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (20. rész)

A kormány ehhez szeretne segítséget nyújtani. Dolgozik egy olyan
javaslaton, amely a formálódó, alakuló és újjáéledő pártok
működéséhez szükséges tárgyi feltételek megteremtését anyagi
eszközökkel is segítené. Ezzel is a viszonyok stabilizálásához, a
nyugodt együttműködés feltételeinek megteremtéséhez kíván
hozzájárulni.

    A miniszterelnök kijelentette: csak az Országgyűlés által
támogatott kormány lehet az a reformcentrum, amely a reformkor
tartalmát, irányát és dinamikáját meghatározza. A jelenlegi kormány
természetes támasza az MSZMP, amelyben a reformerők poziciói
egyértelműen erősödnek; egyúttal szövetséget keres minden felelős, a
reform iránt elkötelezett politikai erővel.

    Milyen a reform bázisa a társadalomban? Igaz-e az, amit egyes
politikai elemzők visszatérően állítanak, hogy az emberek nálunk
reformellenesek? - tette fel a kérdést a kormányfő, majd kifejtette:
- Ez a nép reformpárti és ebből az elmúlt nehéz években is jelesre
vizsgázott. Elég, ha arra utalok, hogy a sokszor bizonytalan
feltételek mellett is milyen bátran kezd különböző vállalkozásokba.
Ez tettekben megnyilvánuló reformpártiság, bár érezhető bizonyos
fenntartás: a kormány végérvényesen elkötelezett-e a reformok iránt?
Ezt a fenntartást el kell oszlatnunk. A maga valamennyi
ellentmondásával megjelent életünkben a piac, de sokszor nehezen
fogadjuk el ennek következményeit. Ez abból fakad, hogy évtizedekig
tagadtuk a piac igazi értékeit, illetve bonyolult gazdasági és
hivatali szerkezetekkel akartuk pótolni azt.

    - A gazdasági helyzet szorító nyomásából való kitörési pontok
egyike az - folytatta -, hogy a vállalati gazdálkodásban hogyan
tudunk a vállalkozni képes és akaró embereknek tartósan ható
érdekeltséget biztosítani. A kormányzat egyik legnagyobb hibája az
volt, hogy gondolkodása és cselekvése rabja maradt a makroökonómiai
helyzetnek és az azt változtani akaró szándékoknak. Pedig a gazdaság
egész szerkezetét befolyásoló változások csak akkor valósulhatnak
meg, ha az alapsejtekben indul meg a változás. Az egyik fő nehézség,
hogy kevés az önállóan vállalkozni és cselekedni képes alapsejt és
sok a nagyszervezet.

    Ezen a helyzeten szükséges mielőbb változtatni a következő három
évben. A kormányzatnak a nagy gazdasági egységek számát piaci
eszközökkel kell csökkentenie és biztonságot teremteni az egyelőre
kisszámú, de a jövő szempontjából kulcsfontosságú kis- és
középvállalkozásoknak. Az egyéni kezdeményezések és a szövetkezetek
formái alakuljanak ki a következő években. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 16:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (21. rész)

- Most a tulajdonosi kérdést sokan úgy fogják fel, hogy a betegen
működő nagyszervezeteket mindenáron, minden ideológiai érvet bevetve
fenn kell tartani. Úgy gondolom, az a tulajdonos, aki nem mer
szembenézni a valódi gazdasági perspektívákkal, rossz gazda. Nagy
port vert fel az utóbbi hetekben az óbudai hajógyár esete. Bíztató,
hogy egy nehéz helyzetben lévő nagyüzem vezetői a kikerülhetetlen
struktúraváltás problémájával szembenéznek. Bíztató az a számbavétel
is, hogy milyen reális lehetőség van a versenyben maradásra.
Vállalva azt akkor is, ha a nehéz döntéssorozatnak a tehertételei és
kockázatai óriásiak. Aggasztó viszont e szembenézés elutasítása, ami
szintén megjelent a vitákban. Hamis ellentétpárokat sulykolnak a
közvéleménybe. Milyen helyzet az, kérdezik például, amikor
becsületes emberek is elveszthetik munkájukat? Akik ilyet kérdeznek,
azok figyelmen kívül hagyják, hogy egy üzem vagy munkahely léte nem
attól függ, hogy ott becsületes emberek dolgoznak-e, hanem attól,
hogy eredményesen, jövedelmezően termelnek-e. Mert ha nem ez a
helyzet, akkor a veszteségesen dolgozó becsületes emberek eltüntetik
azt a jövedelmet, amit a nyereségesen tevékenykedő becsületes
emberek megtermelnek. Így senkinek a munkahelye nincs veszélyben,
viszont mindenki becsületes szegényember lesz
Nem lehet célunk az
az álláspont, amelyik nem akar konkrét, pozitiv javaslattal részt
venni a struktúraváltás kikerülhetetlen lépésében, és az elmúlt
korszak struktúrájába kapaszkodva reménykedik a csodában.

    Ebből kiindulva, a formálódó - és az ősszel a Tisztelt Ház elé
terjesztendő hároméves cselekvési program egyik sarkalatos pontja
lesz annak megválaszolása: miként tudjuk elérni, hogy a
mikroszférában erősödjön a részvétel, az érdekeltség, a motiváció és
az elkötelezettség. Meggyőződésem: enélkül a társadalomban és az
egyes emberekben lévő feszültségek megmaradnak.

    Németh Miklós ezuttán arra, a kormányfői tevékenységének eddigi
időszakát szinte keretbe foglaló jelzőre reagált, miszerint a
miniszterelnök ,,ügyintéző,,. - Vállalom az ügyintéző szerepet, s
ezt a maga helyén most minden felelős embernek vállalni kell -
hangsúlyozta. - Ami engem illet: olyan ügyek intézését hagyták rám
elődeim, amelyek az ország ügyei, s amelyeket eddig senki nem
intézett el. Ha valaki vagy valakik nem vállalják, hogy végre
tényleg továbblépnek, akkor ezzel végleg elsorvasztják az ország, a
nép jövőjét
(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 16:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (22. rész)

Amit most tenni kell, annak nem tapsolnak az emberek. Most nem
népszerű, hanem ésszerű intézkedéseket kell hozni. Meg kell oldani,
hogy kikerüljünk az adósságcsapdából, hogy felszámoljuk a
veszteséges tevékenységeket, hogy megfékezzük az inflációt, hogy
megállítsuk az életszínvonal esését, hogy felemeljük az oktatást, az
egészségügyet, a kultúrát, az erkölcsöt. Ki kell építeni a
piacgazdaságot, átalakítani a tulajdonviszonyokat, megteremteni a
jogállamiságot, átvezetni az országot a valódi demokráciába. S addig
is működtetni kell az országot. Ehhez vállalni kell a helyzet
kíméletlen feltárását, a közvélemény beavatását és a nyílt
elszámolást arról, hogyan jutott az ország jelenlegi helyzetébe. El
kell kerülni mindenféle felelőtlen igérgetést, amit talán nem is
igényelnének annyian, ha hiteles, közérthető magyarázatot kapnának
kérdéseikre - hangsúlyozta Németh Miklós, hozzátéve: nem
magyarázkodni kell, hanem mindenre tisztességes magyarázatot adni, s
ehhez le kell nyúlni egészen a gyökerekig


    - Az országnak eddig hittételek szerint kellett élnie, úgy,
mintha azok objektív törvények lennének. A gazdaságban például a
szocializmus alaptörvényeként hirdették meg az életszínvonal
szakadatlan emelkedését, a termelékenység növekedése nyomán az árak
csökkenését, a teljes foglalkoztatottságot. Gazdasági alap nélküli
túlvállalás és túlígérés történt az elosztásban: ingyenes oktatás és
egészségügy, állampolgári jogon járó társadalombiztosítási ellátások
és még sok egyéb.

    A mások által kijelölt út járhatósága iránt sokakban már elég
hamar kételyek támadtak. Meg is próbálták azt járhatóvá tenni. Az
1968-as reform is ezt célozta. De mivel nem új útat választott, csak
a régit javítgatta, rövid idő után kátyúba jutott. S akik
odajuttatták, igazolni kívánták, hogy reformra nincs szükség. Ezt a
nép előtt pedig legjobban úgy lehetett igazolni, hogy az
életszínvonal reform nélkül emelkedik csak igazán
Valóban
,,ördögi,, terv volt: a reformeszméket úgy lejáratták az emberek
előtt, hogy a reformoktól való elfordulást fedezet nélküli
életszínvonal-emeléssel jutalmazták. Így következett az 1973-tól
1978-ig tartó gyors életszínvonal-növekedés, a többnyire központi
segítséggel, illetve támogatásokkal biztosított stabil vállalati
fejlődés, miközben a világban a magyar gazdaság teljesítménye - az
unalomig ismert világpiaci változások miatt - rohamosan
leértékelődött.

    - Ebben a helyzetben az ország teljesítménye a nemzetközi verseny
mérlegén egyre kevesebbet nyomott, miközben a nép anyagilag
felemelkedett
(folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 16:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (23. rész)

S bár a 70-es évtized végén az akkori vezetés ezt az ellentmondást
felismerte, még mindig azt hitte, hogy meg lehet védeni a
teljesítménnyel nem alátámaszott életszínvonalat, hogy át lehet
alakítani a termelési szerkezetet áldozatok nélkül, és meg lehet
újítani a gazdaságot a politikai intézményrendszer reformja nélkül.

    - E súlyos tévedések nyomán és csaknem végzetes illúziók
kergetése közben pedig felhalmozódott egy hatalmas adósságtömeg, ami
ma óriási terhet jelent. Csaknem gúzsbaköti a kormány kezét, és
számos területen kényszerpályát jelöl ki.

    A kormányfő adatokkal is szolgált: az adósságnak jelenleg évi 3
milliárd dollárt meghaladó összeg a törlesztési és kamatterhe. Ezen
túl fizetnünk kell a tőkés importért mintegy 5,5 milliárd dollárt,
ami együtt már 8,5-9 milliárd dollár kiadás. Ezzel szemben áll egy 6
milliárd dollár körüli exportbevétel. Az egyensúlyhoz hiányzó
összeget csökkentheti, ha aktív az idegenforgalom egyenlege, de a
többit csak újabb hitelek felvételével tudjuk kiegyenlíteni. Évente
tehát fel kell vennünk 2,5-3 milliárd dollár hitelt csak azért, hogy
adósságunk terheit fizetni tudjuk, és ebből fejlesztésre semmi nem
jut
Ez tehát az örökölt helyzet.

    Ezután így folytatta: - Manapság sokat hallani, hogy a jelenlegi
vezetés csak akkor lehet hiteles, ha elhatárolja magát a múlt
örökségétől. Amit hibának vagy bűnnek itélünk a múltból, attól
valóban el kell határolni magunkat, és el is lehet
Ez áll mind a
politikában, mind a gazdaságban. De az örökséget nem háríthatjuk el,
annak terheit még hosszú ideig cipelnünk kell
Nem attól függ,
kapunk-e bizalmat, hogy szavakban elhatároljuk magunkat elődeinktől,
hanem attól, hogy tetteinkkel bizonyítjuk: mást akarunk és mást is
csinálunk
Vagyis a jelenlegi helyzetben minden felelős erőnek
összefogva kell a múlt örökségét vállalni úgy, hogy ugyanakkor
egyértelműen elhatároljuk magunkat a múlt hibáitól.

    Ez lesz a feladat a Bős-Nagymaros erőmű sorsa feletti döntés
során is. Mindnyájan tudjuk: itt már rég nem csupán az erőműről van
szó. Bős-Nagymaros egy meghaladásra ítélt modell szimbóluma lett.
Teljesen érthetően. A hetvesen évek közepétől ugyanis a politikai
vezetés megismételte az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibáit. Sok
állami nagyberuházás - amelyet a szűk pártvezetés határozott el,
illetve szentesített - csődöt mondott. A bős-nagymarosi vízierőmű
feletti döntés is ebbe a sorba illeszkedik. Ezt a döntést
antidemokratikus módon hozták. Mindenkinek igaza van, aki ezt
kifogásolja és velük együtt mondom azt, hogy végérvényesen szakítani
kell ezzel a rossz döntési mechanizmussal - hangoztatta a
miniszterelnök. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 16:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (24. rész)

Hozzátette: - Ezzel az örökséggel is tisztességgel kell
megbírkóznunk. A hogyan kérdése viszont máris megosztással fenyegeti
a nemzetet. Pedig olyan megoldást kell találnunk, ami nem sodorja
politikai válságba az országot, nem veszélyezteti katasztrófával
környezetünket, és nem okoz helyrehozhatatlan károkat nemzetközi
kapcsolatainkban. Presztizs-szempontok a kormányt végső
állásfoglalásának kialakításában nem fogják vezérelni. Mi e
kérdésben is tisztességgel és becsülettel kívánunk a következő
ülésszakon az Országgyűlés és a nép elé állni.

    A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy milyen szempontok
alapján folytatja majd a kormány a központi államigazgatás
szervezeti rendszerének korszerűsítését. Rámutatott: az
államigazgatásban korábban olyan irányítási formák, eszközök,
módszerek intézményesültek, amelyek mára túlélték önmagukat. A
kormány csökkenteni kívánja a központi államigazgatási szervek
igazgatási célú költségvetését, íly módon ösztönözve, sőt
kényszerítve a szervezetek és tevékenységek racionalizálását.
Bejelentette: a Minisztertanács napirendjén van az Állami Egyházügyi
Hivatal megszüntetésére irányuló javaslat elkészítése. Erről a
közeljövőben döntés születik. Ugyanakkor állami egyházpolitika a
jövőben is lesz, de azt nem közhatalmi, hanem elsősorban politikai
eszközökkel gyakorolják majd. Tartózkodva minden olyan bürokratikus
beavatkozástól, amely sérti a különböző egyházak és felekezetek
autonómiáját, ellentétes a lelkiismereti szabadság érvényesülésével.
Az állam és egyház kapcsolatának a rendszeres párbeszéden, a
partneri viszonyon kell alapulnia.

    Németh Miklós szólt azokról a kritikákról is, amelyek az Állami
Ifjúsági és Sporthivatal tevékenységét érték, különösen az utóbbi
időben. Elsősorban az ifjúság érdekében tett intézkedéseket,
illetve ezek elmaradását sokan kérik számon, de bírálják a
sportigazgatást is.

    - Egyértelműen megállapítható, s nyíltan ki kell mondani, hogy
az Állami Ifjúsági és Sporthivatal létrehozása hibás döntés volt -
mondotta a kormányfő. - A hivatal nem tudott megfelelni az előzetes
várakozásoknak. Ennek megfelelően vizsgáljuk e terület igazgatásának
átszervezési lehetőségét is. Az ifjúság sajátos helyzetének
figyelembe vétele, a tanuló, a pályakezdő, a családalapító fiatalok
körülményeinek javítása, illetve az ezt biztosító intézményrendszer
kiépítése nem lehet egy központi állami szerv feladata. A jövő
felnőtt generációját jelentő réteg sajátos helyzetére minden
területen, valamennyi központi szervnek figyelemmel kell lenni, amikor
intézkedéseket dolgoznak ki. Az ifjúság gondjait csak komplex,
állami tevékenységgel lehet orvosolni. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 17:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (25. rész)

A miniszterelnök felszólalásában kitért a központi
gazdaságirányítás szervezeti változtatásának szükségességére is,
összhangban a piacgazdaság követelményrendszerével. Ennek első
lépéseként a költségvetési és a tervezési reform részleteit ez év
végéig kidolgozza a kormány.

    - Az új öszetételű kormány határozottan és felelősségtudattal
kíván szembenézni a helyzettel, s tenni akar a romlási folyamatok
megállításáért. Úgy kívánja társadalmunk működőképességét megőrizni,
hogy egyidejűleg elinduljunk az új fejlődési pályán - hangoztatta
Németh Miklós, majd a következőket mondta: - Nem akarok részese
lenni semmiféle egyéni vagy csoportérdektől vezérelt hatalmi
harcnak, de áldozata sem
Ha ilyen harc uralná el közéletünket, a
valódi és tiszta eszközökkel megvívandó politikai küzdelembe
önmagukat megcsonkított erők indulhatnának. Ez a nemzet erejét
gyengítené, és a felemelkedés esélyét rontaná. Méltatlan
pozicióharcokban forgácsolódna szét a nemzet alkotó energiája
Meg
kell akadályoznunk, hogy az egymásért és a népért tenni tudó erők
egymás ellen forduljanak. Ez a nép megérdemli, és joggal követeli a
felelős politizálást. Természetesen nemcsak az Országgyűléstől és a
neki felelős kormánytól, hanem minden más politikai erőtől is.
Ugyanis 1948 óta ez az első kormány, amelynek tettei demokratikus
úton, parlamenti keretekben számonkérhetők. Ez rendszeresen meg is
történik, mind a Parlamentben, mind a nyilvánosság egyéb fórumain.

    - Felelősségünk közös. Ezért felhívom Önöket: ne hagyjuk
kifolyni kezünk közül a múló időt
Ragadjuk meg együtt a történelmi
esélyt, és demokratikus keretek között, egymás iránti bizalommal és
felelősséggel, a nemzet legjobb erőit magunk köré gyűjtve tegyük
meg, amit nemzetünk érdeke megkövetel
- fejezte be beszédét a
kormányfő. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 17:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (33. rész)

Huber Jenő (Baranya m. 2.vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki
----------

osztályvezetője felszólalásában úgy ítélte meg, hogy a
bizalmatlansági indítvány jogintézményével az országnak ismét lesz a
következményeket viselő, a Parlamentnek felelős kormánya. A
továbbiakban kifejtette: ő maga nem a kormányzó parlament pártján
áll, mert véleménye szerint az ország operatív irányítása a kormány
feladatköre. Ezért is szükségesnek ítélte, hogy a Parlament szabjon
határt saját beavatkozása mértékének a kormány személyi összetételét
illetően. Fontos, hogy a Minisztertanács elnöke maga választhassa
meg kormánya tagjait, s tevékenységükért felelősséggel számoljon el
a Parlamentnek.

    Ugyanakkor Huber Jenő megjegyezte: ennek gyakorlati kivitelezése
mai jogrendszerünkben - a szükséges jogszabálymódosítások hiányában
- még nem megoldható. Ezt bizonyítandó utalt arra, hogy a mostani
ülésszakon is egyenként választották meg a kormány új minisztereit,
és nem Németh Miklós új összetételű kormányát hagyták jóvá.

    A képviselő ezek után a bizalmatlansági indítvány
törvénytervezetének néhány részletéhez fűzött megjegyzéseket. Mint
mondta, a bizalmatlansági indítvány általában kisebbségi indítvány,
ezért az alacsonyan meghatározott arányszám, az egyötödös képviselői
szavazat mellett foglalt állást.


    Moldvay István (Szabolcs-Szatmár m. 9.vk.), a nyírlugosi Állami
    --------------

Gazdaság igazgatója előrebocsátotta, hogy nem jogi oldalról, hanem
általános és emberi vonatkozásaiban szeretné véleményezni a
törvénytervezetet. A bizalomról, s annak napjainkban többször
megmutatkozó hiányáról szólva megállapította: az állampolgárok nem
érzékelik, hogy a kormányzati szintű döntések az ő javukat és
boldogulásukat szolgálják. A közelmúltban nagy vihart kavart és
részben már visszavont vagy módosított kormányzati intézkedéseket
említve a képviselő leszögezte: nem lehet bízni egy olyan
kormányban, amely világútlevelet ad, majd pár hónappal később egy
vámrendelettel korlátozza is azt. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 18:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első nap (34. rész)

Meg kellene értetni az államapparátussal - hangsúlyozta a képviselő
-, hogy ők a választók bizalmából, s egyúttal értük teljesítenek
szolgálatot. Márpedig a nép bizalmát csak emberközpontú, reális
politikával lehet megnyerni.

    Moldvay István végezetül kifejtette: nem ért egyet az
országgyűlési képviselői tiszteletdíjak felemelésével. Úgy
vélekedett, hogy napjainkban, amikor több mint félmillió állampolgár
él a létminimum alatt, akkor a képviselők nem fogadhatják el e
tiszteletdíj-emelést. Ő maga lemondott a díjtételről, s azt
felajánlotta az Országgyűlés közelmúltban alakult gyermek- és
ifjúságvédelmi csoportja számára.


    Avar István (Budapest, 17. vk.) színművész, a Madách Szinház
    -----------

tagja kétperces hozzászólásában nem értett egyet Moldvay István
javaslatával, hogy a képviselők költségmegtérítési díját ne emeljék
fel. Szerinte e díj emelésére szükség van, hiszen főleg a vidéki
képviselőknek már-már ráfizetéssel jár a sok felutazás és szállodai
díj. Avar István szerint az nem kiváltság, hogy a képviselők
költségmegtérítési díja nem adózik, mert az ilyen díjak más esetben
sem adókötelesek. (folyt.köv.)


1989. május 10., szerda 18:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Egészségügyi főiskolai tagozat a pártiskola épületében

1989. május 11., csütörtök - A politikai intézményrendszer
megújulásával és a tanácsi munka korszerűsítésével több megyei és
városi intézmény épülete, illetve épületrésze kap új funkciót
Zalaegerszegen. Az MSZMP Zala Megyei Bizottsága például az állami
oktatás céljaira ajánlotta fel oktatási és képzési központját, amely
a pártszékházban működik tovább. A nemrég 27 millió forintos
költséggel felújított létesítményt - használati joggal - a megyei
tanács vette át. Hasznosítására már elkészült a terv. Eszerint ez év
őszétől a helyi számviteli főiskola kollégiumi és tantermi gondjait
enyhíti, jövő szeptemberben pedig helyet kap benne a Pécsi
Orvostudományi Egyetem 30 - később pedig 60 - fős kihelyezett
egészségügyi főiskolai tagozata is. A két érintett minisztériummal
már folynak a tárgyalások. További kedvező változás, hogy a megyei
tanács szervezetének átalakítása lehetővé teszi a megyei levéltár
krónikus elhelyezési gondjainak enyhítését. Az ifjúsági és
sportosztály felszabaduló helyiségeiben pedig a nevelési tanácsadót
és a munkaerőszolgálati irodát helyezik el. (MTI)


1989. május 10., szerda 21:46


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD