|
|
 |
|
 |
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. május 9., kedd - Az Országgyűlés ipari bizottságának Juhász Mihály elnökletével kedden tartott ülésén Németh Miklós miniszterelnök bemutatta a képviselőknek az ipari miniszterjelöltet, Horváth Ferenc államtitkárt.
A kormány elnöke mindenekelőtt tájékoztatót adott arról, hogy
miként választotta ki jelöltjeit az egyes tárcák élére és beszélt az
új összetételű kormány legfőbb feladatairól. Elmondta: a több tárca
élén bekövetkező személycserék szükségesek, a kormány összetételének
megváltoztatása azonban nem elégséges a jelenlegi holtpontról való
kimozduláshoz. Egységes kormányzati munkára van szükség,
meghatározott program alapján. A Minisztertanács cselekvési
programja május végére megfogalmazódik, a hároméves részletes
kormányprogram várhatóan az őszi ülésszakon kerül a honatyák elé.
Addig formálódik a program; összevetik azt a pártok, társadalmi
szervezetek ilyen jellegű elképzeléseivel.
Németh Miklós az elkövetkezendő időszakot a kormányzás
szempontjából átmenetinek minősítette. A szervezeti és személyi
változások korántsem tekinthetők lezártnak. A választások
kimenetelétől függően elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormány
tagjai a későbbiekben politikusok legyenek, a minisztériumi
apparátusok viszont közgazdászokból, műszaki, gazdasági
szakemberekből álljanak. A mostani kormányátalakításnál többes
jelölést szeretett volna, ám a legtöbb fölkért elhárította a jelölés
lehetőségét. Az Ipari Minisztérium élére három miniszterjelölt volt,
végül is a jelenlegi államtitkár vállalta egyedül.
A kormányfő szerint a bizalmatlansági indítvány bevezetése
növelni fogja a miniszterek felelősségérzetét, meggondoltabb
nyilatkozatokra készteti őket. Ezzel kapcsolatban megemlítette: a
kormány szóvivőjének legutóbbi, áremeléssel kapcsolatos bejelentése
nagy vihart váltott ki, annál is inkább, mert arról olyan formában
nem esett szó a kormány ülésén. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezután Horváth Ferenc felvázolta az ipar irányításával
kapcsolatos elképzeléseit, de kerülte a részleteket, mert, mint
mondta, koncepciója a keddi lapokban, az MTI híradása nyomán már
napvilágot látott. Kijelentette: - elszánta magát arra, vállalva a
vitákat is, hogy a tárca nem hoz többé elhamarkodott döntéseket. A
kormányzati munkával kapcsolatban szólt arról, hogy a miniszterek
felelőssége a jövőben nő, és szükségesnek tartja, hogy a kormány
tagjai ne gyakoroljanak egymásra nyomást. Inkább jó, személyes
viszonyt alakítsanak ki, s önálló döntésekkel tehermentesítsék a
testületi kormányzati munkát. Az Ipari Minisztériumban olyan gárdát
kíván majd kialakítani, amelyben ötvöződnek a vállalati és az
államigazgatási tapasztalatok, a nemzetközi tapasztalatok és a
műszaki-gazdasági szemlélet.
Ezután az ipari bizottság ülésén résztvevők közül tizenkét
képviselő intézett kérdéseket a miniszterjelölthöz és Németh
Miklóshoz. Mérei Emil (Baranya m.) és Andi Gábor (Baranya m.) a
hazai bányászat leépítése után érdeklődött; Gágyor Pál (Budapest) és
Kovács Károly (Budapest) a műszaki fejlesztés és a
szerkezetátalakítás összefüggéseire hívta fel a figyelmet; László
Ferenc (Fejér m.) a feldolgozóipar prioritása helyett általában a
gazdaságosan működő területek fejlesztését sürgette; Horváth János
(Székesfehérvár) azt kérdezte, mi a minisztérium terve a hadiipari
termelést leépítő vállalatokkal; Kókai Rudolt (Szolnok m.) arról
szólt, hogy végre meg kellene határozni, milyen termékeket gyártson
az ipar és ahhoz milyen háttériparra van szükség. Juratovics Aladár
(Csongrád m.) a hatékony iparpolitika megvalósításához szükséges
feltételek megteremtését sürgette; Kovács László (Pest m.) és Tollár
József (Zala m.) szorgalmazta, hogy az iparban végre igazi gazdája
legyen, és határozottabb döntéseket sürgettek az egyes kérdésekben.
Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13.vk.) arra volt kíváncsi, hogy mi
történik akkor, ha a Parlament valamelyik jelölt kinevezését nem
szavazza meg; Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m.) azután érdeklődött,
mi lesz Kapolyi László sorsa. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ipari miniszterjelölt: Horváth Ferenc - Az Országgyűlés ipari bizottságának ülése (3. rész)
|
Németh Miklós a felvetett kérdésekre válaszolva elmondta: ha a
Parlament valamelyik jelöltjét leszavazná, a következő ülésig időt
kérne új jelölt kiválasztására. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a
bizalmatlansági indítvánnyal a képviselők közül már most élni
kívánnak valamelyik miniszter ellen. Egy másik kérdésre válaszolva
kifejtette: a párt és az állam funkcióinak szétválasztása nem könnyű
feladat, a régi reflexek még működnek. Az MSZMP csakúgy, mint minden
más párt, fejtse ki álláspontját stratégiai kérdésben, az állam, a
kormány pedig váljon a hatalom gyakorlásának centrumává. Azzal
kapcsolatban, hogy Grósz Károly a közelmúltban a gazdasági
minisztérium felállítását is felvetette, Németh Miklós azt mondta: a
kérdéssel már régóta foglalkozik a kormányzat. Az ilyen
csúcsminisztérium szervezését sokféle módon lehet elképzelni, de
arra vonatkozóan, hogy azt miképpen szervezik meg, még nem született
döntés. Szerinte kifejezetten káros, hogy a hír idő előtt
kiszivárgott, mert az apparátus alaposabb információk hiányában
elbizonytalanodhat, ami zavarja a munkát.
Arról is szólt, hogy folyamatban van az elmúlt 15-20 év
történelmének felülvizsgálata, de hangoztatta: jó volna mielőbb a
jelenre koncentrálni.
A miniszterelnök szorgalmazta a szocialista országokkal való
együttműködés és a KGST-kapcsolatrendszer új alapokra helyezését,
mivel a velük folytatott árucserében keletkező veszteségeket a
magyar gazdaság nem tudja hitelekkel finanszírozni. Közölte, hogy a
kormányzat preferenciákat kíván nyújtani azoknak az
iparvállalatoknak, amelyek a hadiipari termelés csökkenése miatt
nehéz helyzetbe kerültek, illetve a további honvédelmi kiadások
leépítése következtében a közeljövőben jutnak ilyen helyzetbe.
Kapolyi Lászlóval kapcsolatban elmondta, hogy személyét illetően
szélsőségesek a megítélések. Korábban szó volt nagyköveti
kinevezéséről, de a kormány elnöke kérte, hogy maradjon itthon a
kormányzati munkát segíteni. Több munkaajánlatot is tett
Kapolyinak, ő ezeket egyelőre nem fogadta el, s gondolkodási időt
kért.
Horváth Ferenc válaszában kifejtette: az eddigi iparpolitikai
koncepció átértékelésére szükség van. Három év alatt meg kell
teremteni az ipar fejlődőképességét. Az úgynevezett uránügyről
szólva azt mondta, hogy a bánya bezárása 1992-ben várható - ezt ő
személy szerint szorgalmazza -, s addig fel lehet készülni az ott
dolgozók helyzetének méltányos rendezésére.
A válaszokat követően a bizottság egyhangúlag javasolta Horváth
Ferenc miniszteri jelölését. (MTI)
1989. május 9., kedd 17:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|