|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (13. rész)
|
Furcsa, de végül is megmagyarázható ellentmondás, hogy az
idegen, mesterséges konstrukciók alkotása és a társadalomra való
erőltetése - az alkotmány esetében is - napi vagy rövid lejáratú
viszonyokkal is összefügg, még akkor is, ha ezekből a viszonyokból
kiindulva hosszú távú megfogalmazásra is törekszenek. Ezért is
válnak az ilyen alkotmányok elsősorban politikai deklarációkká,
ezért is túlnyomóak a programjellegű elemek, s ezért is halvány a
jogi karakterük.
Ezzel is összefügg tehát, hogy az alkotmány jogi jellegét,
éspedig túlnyomó részben biróság előtti hivatkozásul is szolgáló
normajellegét hangsúlyozzuk.
Az alkotmány jogszabály. Leírtuk, elmondtuk már, de nem
ismételhetjük eléggé. Igaz, nem független a politikai viszonyoktól,
eszméktől, törekvésektől. Nem is lehetséges ez, hiszen a politikai
rendszert érintő, strukturáját, elemeit sok tekintetben formalizáló
szabály, de jogszabály. Politikai tartalmával és hatásával
természtesen politikai dokumentum, de ez a politikai jelleg a jogi
szabályozáson át jut kifejezésre, s ez azt is jelenti: a jog belső
logikáján, racionalitásán keresztül is: hiszen bármennyire is ki van
téve maga az alkotmányozás folyamata is a különböző hatásoknak,
végül is - hosszabb távra is sikersen - nem jelenítheti meg a napi
politikai erőviszonyokat, rövid lejáratú törekvéseket, és ezek
indokául szolgáló eszméket.
Az alkotmány jogszabály volta és az ebből adódó következmények
segítenek eligazodni egy másik, sokat viatatott kérdésben is: a
társadalmi, gazdasági és politikai rendszer jellege, illetőleg e
jelleg megfogalmazása problémájának megoldásában, a politikai erők,
szervezetek, pártok és az állam viszonyának alkotmányos
megjelenítésében is. Ezek a viták ma még nem fejeződtek be, sőt
nagyon valószínű, hogy a szabályozási elvekről, a tervezett
jogszabályszövegről kialakuló társadalmi méretű vita még sok új
szempontot is hoz majd már meglévők megerősítése vagy elvetése
mellett. Ezúttal és egyetlen szemponttal én is inkább
továbbfejleszteni szeretném ezt a vitát, mintsem bármilyen módon
lezárni.
A jogi szabályozás lényeges tulajdonságai, például
koherenciájának szükségessége ugyanis nem elhanyagolható eszközt ad
számunkra ahhoz, hogy egyrészt a politikailag kusza szituációból
fakadó elemekből kiszűrhessük a hosszabb távú folyamatok jeleit, s
így a készülő alaptörvény egyszerre szolgálhassa a napjainkban
szükséges megoldásokat és a jövőbe vezető folyamatokat, s ezzel is
másrészt, meghatározza azokat a megállapításokat, amelyek a
társadalom jellegét illetően az alkotmányba kívánkoznak.(folyt.köv)
1989. március 8., szerda 15:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|