|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése (1. rész)
|
1989. március 7., kedd - Kedden délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével - Jászai Mari téri székházában - összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei, megyei jogu pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, az Országgyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői.
A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi
Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás
napirendjéről.
1. A Magyar Szocialista Munkáspárt akciótervére vonatkozó
javaslat - előadó Berecz János, a Központi Bizottság titkára;
2. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről - előadó Szűrös
Mátyás, a KB titkára;
3. Különfélék;
4. Személyi javaslat.
Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét.
(folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (2. rész)
|
Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a májusi értekezlet óta
eltelt időszakban a párt vezető testületei - ha néha megkésve is, de
- rendszeresen foglalkoztak a legfontosabb politikai, gazdasági
kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan
problémák is, amelyekhez egy politikai pártnak a véleményét és a
viszonyát ki kell alakítani. Az MSZMP így számos kérdésben
külön-külön dolgozta ki a részletesebb álláspontját. Egyes esetekben
pedig még adós a politikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek
nem kapcsolódnak egymáshoz egy összefüggő politikai, gondolkodási,
cselekvési rendszerben. A közvélemény számára ez a helyzet, a
politika formálódásának ez a módja nehezen áttekinthetővé vált. A
párttagság ugyanilyen problémák előtt áll. Sőt részére még a
politika képviselete is néha gondot okoz, hiszen csak részletenként
ismeri meg. Ebből is fakad bizonytalansága, befeléfordulása, s ami
még súlyosabb gond: a társadalom irányában tapasztalható cselekvési
bizonytalansága.
Mindezek következtében elemi erővel tört fel a párttagság igénye
egy világos, közérthető és követhető politikai program iránt - ez a
Központi Bizottság legutóbbi ülésén egyértelmüen megfogalmazódott.
Az is világossá vált, hogy most olyan cselekvési programra,
szándékaink kinyilvánítására van szükség, amely tartós törekvéseken
alapul, de rövid távra szól. Ebből következően nem vállalhatja fel a
15-20 éves távlatú stratégia megalkotását, amelyen Pozsgay Imre
vezetésével bizottság dolgozik. A Politikai Bizottság javasolt
programtervezete uganakkor a stratégia irányaival szerves
kapcsolatban áll.
A továbbiakban a programról szólva Berecz János hangsúlyozta:
felvállalja, hogy egy politikai pártnak a magyar nemzet érdekében, a
legfontosabb időszerű kérdésekben megfogalmazott cselekvési
programja legyen. Ez egyben a soron következő vlasztásokra lehet
kiindulási alap, orientációs irány. Közzétételével az a szándék,
hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követhető és
mindenki által ellenőrizhető, a gyakorlatban is értelmezhető
tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy
felismeri-e benne az egyéni, a közösségi és a nemzeti érdekeit. Az
MSZMP tagjai pedig e program ismeretében , birtokában képviselhetik
politikánkat. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (3. rész)
|
Mitől a mi pártunké tehát ez a program? - tette fel a kérdést az
előadó. Melyek azok a jegyei, amelyeket mi vállalunk és
képviselhetünk? A program egyetemes és nemzeti irányadó értékei a
szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszméket,
amelyeknek a középpontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk
helyezni szerves, természetes társadalmi környezetükbe, és
megvalósítható tartalommal. Szabadságeszményünk a személyiség
önállósága, az emberi jogok érvényesülése. Azoké a jogoké,
amelyekben az ember szabadsága a társadalom terméke, s nem a
politika adománya. Az egyéni szabadságra épüljön a nép szabadsága.
- Felfogásunkban az igazságosság az esélyek egyenlőségére való
törekvést jelenti, fejtette ki a Központi Bizottság titkára. Azt,
hogy a törvények valóban és ne csak kinyilatkoztatásokban
vonatkozzanak mindenkire. Az egyenlő esélyt a hatalomban való
részvételre, a munkához való jogban, a tulajdonformákban, a
kultúrában, a szociális biztonságban egyaránt képviseljük. Meg
akarjuk állítani az elszegényedést és megakadályozni a gazdasági
hatalom mindenféle koncentrálódását. A szolidaritás eszméje a
szabad, autonom egyének és közösségek összetartozásának érzése,
cselekvésük motivációja. Beletartozik a társadalomnak, a
közösségeknek egymásért vállalt felelőssége és az egyes ember
melletti kiállása.
- Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a
demokrácia. Meggyőződésünk, hogy ezek az eszmék a szocializmus
kiépülésével teljesedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell és
pártunk cselekedni akar. Politikai programjának középpontjába
állítja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a
jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a korszerű,
Európában és a világba beépülő hatékony gazdaságot. A szellemi
alkotómunka felszabadítását. Nem lehetünk többé szűkkeblűek s
politikai vakok
Mozgósításra, előírásra újat alkotni lehetetlen.
Valamennyi alkotó elme javaslataira, felelős cselekedetére van
szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra - szögezte le
az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a
Magyar Szocialista Munkáspárt egyesült párt. Értelmezése a
továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szelleméhez
kell visszatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai
játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak
valljuk az egyesülésbe hozott gondolatiságot. Ha elvi politikát
folytatunk, akor nins jogunk mást tenni. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (5.. rész)
|
- Sajátosan MSZMP program ez azért is, mert gyakorlati teendőit
tekintve nem akar felelőtlenül igérni, mert a párt nemcsak elosztást
igér, hanem a források megteremtését is akarja. Akik e programot
választják, azok nem illúziókat, hanem a valóságot és így a
biztonságot választják - jelentette ki, hozzátéve, hogy a
programtervezet - mint ahogy a párt eddigi gyakorlata is -
meghaladja az osztálykereteket. A fizikai és szellemi munkájukból
élő dolgozók pártjaként, néppártként fogalmazzuk meg a programot,
amely egyaránt fordul a munkásság különböző rétegeihez, az
értelmiséghez, az agrárgazdaság dolgozóihoz és a különböző
nemzedékeikhez. Támaszkodni kíván a termelésbe, a szolgáltatásba
bekapcsolódó kisvállalkozókra, keresve az együttműködést az ország
minden haladó erőivel. A társadalom mennél több rétege találja meg
érdekeit, céljait a programban, a reformokban, annál inkább lehet
sikeres a párt. Tudomásul kell venni, hogy az úgynevezett
,,csendes,, rétegeknek ma is van véleményük és jól felismerhető
érdekeik. Ennek hangot is adnak: konszolidált, számukra elfogadható
körülmények között - a szavazóurnáknál és a munkában. Rendezetlen,
érdekeiket súlyosan, tartósan károsító viszonyok közepette akár az
utcán is követelik érdekeik érvényesítését. Érdekünk tehát, hogy
szándékaink, programunk alapján már ma megtaláljuk, illetve
erősítsük velük a kapcsolatokat - hangsúlyozta.
A gyakorlati tetteket követelő feladatokról szólva Berecz János
megállapította: ma már nem elegendő pártunkban csak megújulni.
Sokkal többről és másról van szó. Kétségtelenül könnyebb új pártot
alakítani, mint a meglévő élére állni. A jövő belülről megvalósított
újraépítkezés a gyökeres reformok jegyében. Ez az újjáépítés csakis
egy minőségében új, konstruktív programon alapulhat. Az MSZMP-nek
programpártként a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás
értékeit hírdetve új politikai tartalommal kell megjelennie a
politikai közéletben. Ebben a párt nem cél. A demokratikus
szocializmusért vívott politikai küzdelem mozgalmi, szervezeti
kerete és eszköze. Ebben a szellemben a párt képes önmaga
újjáfogalmazására. Nem is tehet mást, hiszen benne él a magyar
társadalomban, s május óta szüntelen önvizsgálata is készteti erre -
mondotta, s felhívta a figyelmet arra: a különböző áramlatok ne
egymás kiszorítására fecséreljék energiáikat. Ehelyett közös nevezőt
találva a különböző törekvések alkotó módon szolgálják a politika
érlelését, a párt szerepének erősítését. Legyünk egységesek a
szokszínűség elfogadásában, abban, hogy ez a párt cselekvési erejét
szolgálja. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (6. rész)
|
A párt és a cselekvési program hitele nem a szavakon, hanem a
tetteken múlik - erősítette meg a KB titkára. Azon, hogy a párt
következetesen újjáépítse önmagát, mielőbb menjen végbe
öntisztulása, erősödjön erkölcsi tartása, etikája, politizáló
képessége. Határozottan forduljon a társadalom és a választók felé.
Hitelt a program megvalósításában tett eredményes lépések adhatnak,
ha az állampolgárok megtalálják benne saját elképzeléseiket,
reményeiket és a pártszervezetek pedig cselekvésre hívnak mindenkit
a benne foglaltak megvalósítására. Nem maradhat csupán szándék,
megvalósításához lépnünk kell - ez kötelességünk. Ugyanakkor
számítsunk arra is, hogy a különböző politikai mozgalmak
programversenye ránk is, minden egyes elvtársunkra, szervezeteinkre
ösztönzőleg, sőt kényszerítőleg is hat. Ugyanakkor minél hatékonyabb
cselekvésünk, annál inkább hat más nézetekre, esetleg közelíthet
hozzánk vagy eltávolíthat. A társadalom minél nagyobb rétegei tudnak
azonosulni szándékainkkal, azzal arányosan nő a politikai értelemben
vett meghatározó szerepünk. Két fontos területre kell koncentrálni:
a nemzetei sorskérdések ügyében, a legkülönbözőbb politikai erők
megegyezésére van szükség. Ez alapja a különböző szintű politikai
kapcsolatoknak és a konstruktív ellenzékiségnek is. A másik
kérdéskör a különböző politikai erőknek egymás közötti sajátos
politikai viszonya, esetleg koalíciója. Ebben a nemzeti
sorskérdéseken túlmenően már egyéb politikai, kormrányzati téren is
egyetértésre lehet törekedni.
A programtervezet egyetemes és nemzeti értékei, valamint konkrét
javaslataink kiindulási pontot nyújthatnak ahhoz, hogy a
konzultációk politikai témakörei szélesebbé, megalapozottabbá,
világosabbá váljanak - fejtegette a továbbiakban Berecz János.
Cselekvési programunk egy olyan időszakban fogalmazódik meg, amikor
átmenetben vagyunk a politikai pluralizmus, a képviseleti
demokrácia, a jogállamiság rendszerébe. Most e folyamat kezdetén
természetes, hogy a politikai mozgalmak, a pártok szervezetei között
folyik az alku, az egyezkedés. Ebben a folyamatban néha disszonáns
hangok is hallatszanak. Ilyen például az a kijelentés, hogy a
fegyveres testületek dolgozói a jövőben nem lehetenek az MSZMP
tagjai. A különböző szervezetek nem korlátozhatják az
állampolgárokat jogaik érvényesítésében - szögezte le. - Egyetlen
más szervezetnek sem lehet köze ahhoz, hogy kik az MSZMP tagjai.
Minden állampolgár, munkahelyétől és hivatásától függetlenül, maga
dönti el, milyen szervezetet támogat tagként vagy szavazatával.
(folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (7. rész)
|
Ugyanakkor óva intünk mindenkit attól, hogy a fegyveres
testületeket a politikai versengés célpontjaként kezeljék, azokat
függetleníteni kell a napi politikai harcoktól. Feladatuk a haza, a
közrend, az alkotmány szolgálata.
- A természetes állapot a jövőben az lesz, hogy a pártközpontok
közötti politizálás súlypontja a képviseleti demokrácia
intézményeiben, a parlamentben lesz, és a teljes nyilvánosság előtt,
annak ellenőrzésével zajlik majd.
- Cselekvési programunk egy mozgalom pártpolitikája. Ezt azért
is elodázhatatlan tisztázni, mert a párt és az állam szétválasztása
szükségessé teszi, hogy szembenézzünk a párt és a kormány
viszonyában rejlő újtípusú problémákkal. A helyzet ellentmondásos.
Jelenleg a mi pártunk adja a kormányt, ezért támogatni köteles a
munkájában. Ugyanakkor a program több ponton eltérhet a kormányétól.
Tehetjük ezt, hiszen azt pártpolitikai szempontok alapján alkotjuk
meg, amely átfogóbb, nagyobb igényű lehet. A leghatározottabban
támogatjuk a kormány erőfeszítéseit az új gazdaságpolitikai program
kidolgozására, sőt éppen társadalmi céljaink elérhetővé tétele
érdekében sürgetjük is azt. Tudjuk, hogy a kormányzat teljesítménye
visszahat a párt befolyására is.
Berecz János meggyőződéssel szólt arról, hogy e cselekvési
program az ország érdekeit képviseli, éppen ezért nem a hatalom és a
társadalom áll szemben egymással. A reális helyzetértékelés
érdekében szükséges megállapítani, hogy ma a politikai
versenyhelyzetben alapvetően a hatalomgyakorlás mikéntjét, jellegét
illetően lépnek fel különböző erők. Az MSZMP e kérdéssel összefüggő
álláspontját a cselekvési programtervezetben rögzíti. E szerint a
különböző politikai erőknek a hatalom gyakorlásában való alkotmányos
részvétele is elképzelhető.
- A hazánkban lejátszódó társadalmi folyamatok nem
elszigetelten, hanem meghatározott nemzetközi környezetben zajlanak.
Felzárkózásunk és sikeres fejlődésünk lényeges feltétele sokirányú,
szoros kapcsolódásunk a világ folyamataihoz. Legalapvetőbb, a
programban kinyilvánított érdekünk: a béke, a függetlenség, a népek
barátsága - szögezte le az előadó, aki ezt követően azt elemezte:
miként vállalhatja fel a cselekvési programot a párttagásg.
Meggyőződése szerint a pártvezetés nem rendelheti el a tagság
viszonyát a programhoz; azt a tagságnak, szervezeteinek és az egyes
párttagnak kell kialakítania.
(folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 11:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (8. rész)
|
Ez nem lehet egyszeri tett. A vezetés célja az, hogy megnyerjen
mindenkit, aki a program megvalósításában együtt tud és akar
haladni. E helyről is hívjuk fel a párttagságot, s ennek a
közleményben adjunk is hangot, hogy mindenki tartson velünk. Ez
azonban nem lehet kényszer. Mindenki, aki velünk kíván tartani, a
meggyőződése, a programhoz való viszonya alapján dönthet - mondotta
végezetül Berecz János.
(folyt.köv.) kj/rj
1989. március 7., kedd 11:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (9. rész)
|
Már a KB tagjainak előzetesen megküldött írásos javaslathoz és a
szóbeli kiegészítéshez füzött kérdések kapcsán, s a vita során is a
legteljesebb nézetazonosság mutatkozott meg abban, hogy az MSZMP-nek
szüksége van átfogó, a korábbi értékeket és az új felismeréseket is
tartalmazó, a stratégiai elemeket, valamint a konkrét feladatokat is
a realitások talaját rögzítő, cselekvésre mozgósító programra. Ezt a
párttagság is igényl i, s nélkülözhetetlen a jelenlegi politikai
csatározások s a későbbi választási küzdelmek során is. Ám, hogy a
jelenlegi formában, szövegezéssel beterjesztett program a
megfelelő-e, azt a legkülönfélébb módon közelítették meg az ülés
résztvevői. Általánosságban a többség a dokumentum megfogalmazásait
helyénvalónak ítélte, Szilágyi Tibor a programot minősítve
kijelentette: az gondolatiságát tekintve óriási előrelépés a májusi
pártértekezletet megelőző időszakhoz képest, történelmi jelentőségű
anyag. Mégis, s ez a polémiában hangot kapott, olyan programot adni,
amely - Medgyessy Péter szerint - egyszerre szárnyaló és realista,
új értékrendet teremtő, figyelembe veszi a társadalom adaptációs
készségét s a garanciákat is rögzíti, rendkívül nehéz. Ennek a
megállapításnak igazsága felől nem hagyott készséget egyetlen
hozzászóló sem. Ördögh Szilveszter például arra figyelmeztetett,
hogy egy ilyen felhívás stilusának szigoru műfaji szabályoknak kell
megfelelnie, megengedhetetlen abban a pontatlanság, a brossura
jelleg. Gyuricza László szerint viszont e programjavaslat bizonyos
fokig szakít a hasonló jellegü régi dokumentumok terjengősségével,
új a hangja és igéretes a tömörsége is. Jelenlegi formájában azonban
- s ezt már Berend T. Iván mondta - nem kívánatos a nyilvánosság elé
lépni e dokumentummal, ám a vita alapján, jelentős átalakítás után
nagy figyelmet válthat ki. A programba foglalt minden szó, minden
fordulat fontos - hangoztatta, és ennek megfelelő felelősséggel
foglalt mindenki állást, még az aprónak tünő részkérdésekben is.
Nagy Sándor azt javasolta, hogy ne egy, hanem két dokumentum
szülessék, a KB fogadjon el egy, az alapelveket rögzítő programot,
amely hosszabb távra szól és emellett egy jóval konkrétabb, a
választásokhoz kapcsolódó akciótervet, felhívást is.
A Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? című akcióterv
iránymutató értékként rögzíti a szabadság - igazságosság -
szolidaritás hármas jelszavát. Erről többen úgy vélekedtek, hogy e
formula hasonlít a francia forradalom jelszavára, ám most a konkrét
helyzetben másra, többre van szükség. Berend T. Iván például
javasolta, hogy jelszóként használják az ,,új fellendülést,
demokráciát, szocializmust,, hármasát. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (10. rész)
|
Nyers Rezső megfelelőnek tartotta az iránymutató értékek
meghatározását, ám szorgalmazta, hogy valamilyen megfogalmazásban az
értékalkotó munka tisztelete is kapjon helyet a sorban. Mórocz Lajos
nehezen meghatározhatónak ítélte az igazságosság fogalmát, s a
,,szabadság - demokrácia - összefogás,, hármas jelszó alkalmazását
kérte.
Medgyessy Péter kifogásolta, hogy a program túl sok olyan
igéretet tartalmaz, amely az elkövetkezendő két-három év alatt nem
valósítható meg. Ezzel összefüggésben többen, így Kovács Ferenc is
azt firtatta, hogy a programban megfogalmazottakat milyen
időtartamra vállalja a párt. Az időtényező fontosságát, a szükséges
változások meggyorsítását húzta alá Medgyessy Péter, amikor
kijelentette: ha az MSZMP időt veszít, akkor a társadalommal szemben
követ el súlyos hibát. Mintegy erre válaszolva Nyers Rezső azt
állította: ,,Tőlünk emberektől, kommunistáktól függ, hogy kinek
dolgozik az idő. Annak dolgozik - folytatta -, aki rokonszenvet tud
ébreszteni és határozottan cselekszik a társadalom érdekében.,, Az
idő nem részrehajló, annak dolgozik, aki a legjobban és a
leghatékonyabban tevékenykedik - értett egyet Nyers Rezsővel Hollán
Zsuzsa.
Majd mindenki szóvátette, hogy a programban nem kerülhető meg az
MSZMP múltjához való viszonyának kifejtése. Medgyessy Péter szerint,
ha nincs világos elhatárolódás a korábbi hibáktól, akkor a
programnak nem lehet hitele. Deklarálni kell, mi az, amit vállalunk
és mi az, mitől elhatároljuk magunkat - mondta. Maróthy László
leszögezte, hogy szigoru elhatárolódásra van szükség a sztálini
modelltől, a törvénysértésektől, ugyanakkor vétek lenne lemondani a
dinamikus fejlődésre, megújulásra kész MSZMP-ről. Ki kell jelenteni,
hogy a tagság nélkül politizáló pártvezetési stílus hibákhoz
vezetett, s a paternalizmus sem lehet egy demokratikusan szervezett,
modern pártnak a vonása. A folyamatos megújulás igényének kell
jellemzővé válnia.
Ugyanakkor többen elmondták, hogy a párt ne a most következő
időszak politikai harcaiban, vállalja múltját, jelenét, ne engedje
elhomályosítani az elért eredményeket, és azt se, hogy helyes, a
párttagság által is igényelt törekvéseit kisajátítsák más
szervezetek. A realista szemlélet, az őszinteség - mutatott rá
Csehák Judit -, kellő fedezetet jelent ahhoz, hogy a Központi
Bizottság ismét bizalmat kérjen a párttagságtól.
(folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB Ülése (11. rész)
|
A korábbi tapasztalatok ösztönözték a hozzászólókat arra, hogy
megemlítsék, a program keveset szól a garanciákról. ,,A garanciák
között - húzta alá Tétényi Pál, - lényegesnek kell tekinteni a
párttagság százezres tömegeit, akiket meg tudunk nyerni ennek a
programnak, s lényegesnek azt is, hogy a párt felismerte az
elkövetett hibákat, kezdeményezte kijavításukat.,,
Nyers Rezső ezzel összefüggésben fontosnak ítélte leszögezni:
sem az intézményrendszer, sem a jog nem lehet valódi biztosíték.
Csak az emberi cselekvésben lehet hinni, így a program garanciája
kizárólag az: milyen párt áll mögötte. Ez attól is függ, hogy hitelt
szerzünk-e magunknak, mint reformkommunisták - mondta. E
gondolatkört kifejtve elmondta, hogy szerinte döntően két befolyásos
irányzat létezik ma. A reformokra törő az egyik, a reálpolitikus a
másik, bár ez utóbbit mások rendpártinak, vagy konzervatív
irányzatnak nevezik. Van természetesen több más irányzat is, de ez a
kettő a döntő, amelynek össze kell fognia reformpolitikai alapon.
Nézete szerint a pártmozgalomban új ,,sorakozóra,, van szükség.
,,Aki igazában, szívében, agyában nem vállalja ezt a programot -
mondotta -, attól barátságosan el kell válnunk. És akkor még mindig
maradnak bőven a pártban.,,
A vita egyik fő vonulatát jelentette annak elemzése, hogy milyen
az MSZMP jellege, kié a párt, mely rétegekre öszpontosítsa
elsősorban figyelmét, s ezt milyen módon deklarálja. Steiner Arnold
úgy itélte meg, hogy az MSZMP-nek - a párt célját, összetételét
tekintve - néppártnak kell lennie, bázisa pedig a bérből és a
fizetésből élő milliók tömege. Ugyancsak ő javasolta, hogy az MSZMP
folytasson ifjúságpárti politikát. Feltétlenül ide kivánkozik -
vélte Berend T. Iván -, hogy az MSZMP ezzel a névvel a reform, a
demokratikus szocializmus jegyében 1956 őszén jött létre. Azóta a
magyar társadalomban mélyreható változások mentek végbe, az MSZMP
már nem osztálypárt, minden réteghez, az egész néphez kíván szólni.
Vagy ahogyan Gyuricza László meg is válaszolta az általa feltett
kérdést: kinek a pártja vagyunk? - ,,mi azoknak a pártja vagyunk,
akiknek a jövőben is szükségük lesz ránk.,, Csehák Judit véleménye:
az MSZMP-nek mindenekelőtt realistának és őszintének kell lennie.
,,Semmilyen választási küzdelem és agitációs félsiker miatt nem
igérhetünk olyant, amit biztosan nem tudunk teljesíteni. Ugyanakkor
konkrétan meg kell fogalmaznunk azokat a tennivalókat, amelyeket a
változatlan célként deklarált értékek valóra váltása érdekében - s a
bizalmat is erősítendő -, következetesen, lépésről lépésre végre
kell hajtanunk.,, (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (12. rész)
|
Tétényi Pál - de természetesen más is - szóvá tette, hogy a
program gazdasággal foglalkozó része nem kielégítő. Hiányzik az
anyagból annak megfogalmazása, hogy a teljesítmény növelése
elengedhetetlen a stabilitás megteremtéséhez. E részlet erősítését
szorgalmazva Kovács Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a jólét
nem a konferenciákon, a megbeszéléseken, az utcán teremtődnek meg,
hanem az üzemcsarnokokban, a munkahelyeken, a földeken. Éppen ezért
szükségesnek tartotta kiemelten kezelni a munka fontosságának
megfogalmazását a programban. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a
gazdaságban még felemásak a reformok, a helyes piaci törekvéseket
itt-ott még voluntarista vonások kísérik. Véleménye szerint a
programban szerepeltetni kell a különböző tulajdonformák
egyenjogúságát és meg kell határozni a versenyfeltételeket is.
Maróthy László a korábbi hibás gazdasági, elosztási politika
meghaladására hívott fel. Berend T. Iván pedig a vállalkozás
szabadságát, annak tartós biztosítását látná szivesen a programban
is rögzítve. Szólt a falu fontosságáról, mint az új fellendülés
egyik bázisáról, amelyet szintén nem szabad kifelejteni a
tervezetből.
Hoós János annak őszinte megfogalmazását szorgalmazta, hogy
jelenlegi helyzetünkben a szerkezetátalakítás az életszínvonalat is
érintő lépéseket kényszerít ki a vezetéstől. Ez a világpiac igénye,
ugyanis hazánk jó hírneve csak akkor válhat anyagi erővé, ha ehhez
itthon megtesszük a kellő intézkedéseket. Az, hogy az inflációt
sikerüljön 10 százalék körüli szinten tartani, már önmagában óriási
eredménynek számítana. Reálisan tehát a következő időszakban a
gazdasági növekedést nem lehet dinamizálni, az évi 1,2 milliárd
dolláros kamatteher miatt a fogyasztást még optimális esetben sem
lehet növelni. Csehák Judit ugyancsak józanul számot vetett azzal,
hogy minden reformlépés új feszültségekkel jár és ennek hatásától a
vezetés képtelen valamennyi réteget, valamennyi embert egyformán
megvédeni. Kérte, hogy kapjon hangot a dokumentumban az egészség-, a
környezetevédelem, a szociálpolitika és a társadalombiztosítás
néhány fő törekvése, annál is inkább, mert a különböző alternativ
szervezetekkel ezeken a területeken lehet leghamarabb
együttmüködést, közös platformot kialakítani.
Horváth István arra hívta fel a figyelmet, hogy ez még nem a
párt, hanem csak a Központi Bizottság akcióprogramja, hiszen a
tagság véleménye nem ismert minderről. ,,Egyik feladatunk azt is,
hogy elgondolkozzunk: vajon hogyan fogadja majd a párttagság az
elkészülő dokumentumot? (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (13. rész)
|
Úgy-e, hogy - szándékaink szerint - ezzel az akcióprogrammal a mai
felgyorsult világban a kommunisták, a párttagok fel tudják venni azt
a kívánatos fordulatszámot, amit a társadalom fejlődése igényel,, -
füzte a gondolathoz Korom Mihály. Mások is szóltak arról, hogy a
dokumentum címére adott válasz megvitatásából nem rekeszthető ki a
párttagság. Pál Lénárd szerint erre éppen a hiányolt garanciák miatt
van szükség. Steiner Arnold egyenesen úgy fogalmazott: az új
platform, a választási törvény, a szervezeti szabályzat
megvitatására, megváltoztatására és a szükséges személyi változások
végrehajtására a nyár elejére hívjanak össze munkakongresszust.
Megszámlálhatatlan konkrét szövegmódosító javaslat is elhangzott
a vitában. Mórocz Lajos az internacionalizmus, a Szovjetunióhoz való
viszony témáját ítélte olyannak, mint amely nem hiányozhat a
dokumentumból. Bereczky Gyula azt sürgette, a tézisszerű
megfogalmazások mellett legyenek befejezve a befejezetlen mondatok,
vagyis ne hiányozzék a válasz: a leírtakat ki, hogyan és mikor fogja
megvalósítani. Nagy Sándor arról szólt, hogy a párt belső életének,
viszonyainak módosulása mennyire garantálja a változásokat, egyuttal
további tucatnyi kérdést (például a tulajdonreformnak, a gazdaság
alkotmányosságának, a reálbér-alakulásnak, az antiinflációs
politikának, a településfejlesztésnek a kérdését) javasolta
megválaszolni a dokumentumban. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (14. rész)
|
A vitában tizenkilencen mondtak véleményt, további öten (Barts
Oszkárné, Romány Pál, Duschek Lajosné, Deák László és Marjai József)
írásban adták be felszólalásukat.
Berecz János rövid összefoglalójában hangsúlyozta: a felszólalók
sok munkát adtak a szerkesztő bizottságnak, hiszen nem lesz könnyü a
számos észrevétel, javaslat bedolgozása a dokumentumba. Rámutatott,
hogy egy rövid távú programnál sem lehet eltekinteni a hosszabb
időre szóló feladatok felvázolásától. Ugyanakkor hozzátette: a most
megvitatott dokumentum nem választási program, csupán kiindulópontja
lehet a választásokra történő felkészülésnek. Mivel a kormánnyal
teljes mértékben össze kell hangolni a lépéseket, megköszönte a
felszólalt kormánytagoknak a jobbító szándékú javaslatokat, nem
titkolta azonban, hogy a jövőben lehetnek eltérések a kormány és a
Központi Bizottság programváltozatai között, s ezeket vállalni kell.
Összefoglalva a dokumentum sorsára tett felszólalói
észrevételeket, három változatot fogalmazott meg. Az első szerint az
előterjesztést szerkesztő bizottság dolgozná át, majd a dokumentum a
Politikai Bizottság elé kerülne, s néhány napon belül megjelenne a
sajtóban. A másik változat alapján nem a gyorsaság, hanem a
megfontoltság lenne a fő szempont - hangsúlyozta, így a Politikai
Bizottság az átdolgozott tervezetet a következő, még márciusban
megrendezendő központi bizottsági ülés elé terjesztené. A harmadik
változatot, hogy az előterjesztést bocsássák széles körű pártvitára,
nem javasolta, részben a helyi pártélet zsúfoltsága miatt, részben
azért, mert a rövid távra szóló program minden bizonnyal
teljesíthetetlen ,,kívánságlistával,, érkezne vissza a Központi
Bizottság elé.
Elmondta, hogy azért nem esik szó a sajtóról az írásos
tervezetben, mert a KB következő ülésének napirendjén szerepel a
nyilvánosságpolitikáról, a sajtópolitikáról és a pártsajtóról szóló
előterjesztés.
A zárszót követően Fock Jenő kért szót. Érvekkel támasztotta alá
véleményét: a párttagság, de talán az egész nép kíváncsi az MSZMP
mondanivalójára, ezért nem lenne célszerű a dokumentum
nyilvánosságra hozatalával hosszabb ideig várni. Kérte, hogy a
szerkesztő bizottság és a KB tanácsadó testülete két napon belül
dolgozza át a tervezetet, a Politikai Bizottság pénteken vitassa
meg, s a dokumentumot szombaton hozzák nyilvánosságra.
A Központi Bizottság - 9 ellenszavazattal - Fock Jenő javaslatát
fogadta el. Egyhangú szavazással döntött a testület arról, hogy az
előadói beszédet és a vitaösszefoglalót szerkesztett formában
megjelentetik, s az ülésről közleményt is nyilvánosságra hoznak.
(folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (15. rész)
|
Ezután Szűrös Mátyás tartotta meg tájékoztatóját időszerű
nemzetközi kérdésekről.
- A nyolcvanas évtized végére a magyar külpolitika is
korszakhatárhoz érkezett. Helyzetünk alapvető ellentmondása ma az,
hogy míg a nemzetközi politikai feltételek igen kedvező lehetőséget
kínálnak egyre súlyosabbá váló belső problémáink megoldásához, a
világ és Európa nemzeteinek közösségébe való betagozódásunkhoz,
addig a világgazdasági helyzet alakulása drámai módon leértékelte
nemzeti teljesítményünket, mérhetetlenül megnehezítette a nemzetközi
munkamegosztásban való tevékeny részvételünket - hangoztatta a
Központi Bizottság titkára, hozzáfűzve: cselekvésünk lehetséges
irányát alapvetően meghatározza a KGST-együttműködés válsága is. A
szervezet, amely ma a kétoldalú kapcsolatok kereteként működik, az
olcsó és szinte korlátlan nyersanyag- és energiaszállítás
megszűnésével már a hetvenes években elveszítette dinamizáló és védő
szerepét. A KGST-kapcsolatok sok tekintetben konzerválják elmaradott
gazdasági szerkezetünket. Hazánknak ezért alapvető érdeke fűződik a
szervezet gyökeres megreformálásához.
A KGST válsága nem indokolja a szervezetből való kivonulásunkat.
A tagországokkal folytatott kétoldalú együttműködés külgazdasági
kapcsolatainknak hosszú távon mással nem pótolható összetevője. A
KGST-országokkal folytatott együttműködésünkben meghatározó a
szovjet kapcsolat, amely azonban ma számos zavarral küzd. Oka
elsősorban az, hogy a két gazdaság működésének elvei egyelőre
nincsenek összhangban egymással. Ez azonban nem csökkenti objektív
ráutaltságunkat a más viszonylattal nem kiváltható szovjet piacra.
Ezért nemzeti érdekünk, hogy a magyar-szovjet gazdasági és politikai
kapcsolatokat - új alapokra helyezve - elmélyítsük, hatékonnyá
tegyük.
Nincs más lehetőségünk, mint a rugalmas, hatékony alkalmazkodás.
Ennek elmulasztása nem cscak gazdasági, de politikai területen is a
peremre szorulásunkhoz vezetne, az ezzel járó elszegényedéssel és az
elkerülhetetlen társadalmi megrázkódtatásokkal.
A kérdések kérdése azonban az, hogy Magyarország képes lesz-e
minden tekintetben Nyugat-Európa együttműködő partnerévé válni.
Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy mi magunk mindent megtegyünk
az együttműködésre alkalmas gazdasági szerkezet kialakításáért.
További alapfeltétel társadalmi stabilitásunk megőrzése. Egy
kormányozásra képtelen MSZMP-t, egy kormányozhatatlan Magyarországot
a nyugat nem tekinti igazán partnernek. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (16. rész)
|
A nyugathoz való kapcsolódás nem csökkenti - és nem is
csökkentheti - számunkra a szocialista kapcsolatrendszer
jelentőségét. Nem a szövetségeseinkkkel folytatott együttműködés
korlátozására, leépítésére kell törekednünk, hanem a nyugati
államokhoz fűződő kapcsolatainkat kell minél érdemibbé, minél
tartalmasabbá tennünk. A szocialista együttműködés továbbfejlesztése
változatlanul nemzetti érdekünk.
Az elmúlt évek fejleményein végigtekintve elmondhatjuk, hogy
kialakult egy önálló, markáns arculatú magyar külpolitika, amely
tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak szövetségeseink és
partnereink körében szerte a világon.
E külpolitikai megújulás kezdetét jelezte a szocialista
együttműködés elveinek és gyakorlatának átértékelése, a nemzeti és a
közös érdekek összefüggéseinek tisztázása még a nyolcvanas évek első
felében. Törekvéseink eredményeként oldódtak szövetségi
rendszerünkben az alá-fölérendeltségi viszonyok, s helyükbe
mindinkább az egyenjogú partneri kapcsolatok lépnek. Fordulatot
jelentett a magyar külpolitikában a szomszédos országokban élő
magyarsággal kapcsolatos politikánk gyökeres átértékelése, a sorsuk
alakulásáért viselt felelősségünk vállalása. Hozzáláttunk az önálló
magyar biztonságpolitika külpolitikai összefüggéseinek
kidolgozásához, és nyilvánosan, nemzetközi fórumokon megerősítettük:
hazánk érdekelt abban, hogy a leszerelés, illetve a haderőcsökkentés
első szakaszában érintett országok sorába kerüljön, és lehetségesnek
tartjuk, hogy szövetségi rendszerünk jelentős csökkentéseket hajtson
végre, akár egyoldalúan is. Ma már tudjuk: a mi fellépésünk is
szerepet játszott abban, hogy a szovjet vezetés elhatározta a
jelentős haderő- és fegyverzetcsökkentést, s hogy hazánkból is
kivonnak szovjet erőket. Jelentős átalakulás következett be
kétoldalú kapcsolatainkban is; kiegyensúlyozott viszonyt
alakítottunk ki minden világhatalommal, amelynek során rendeztük
kapcsolatainkat Kínával. Ezt a külpolitikát megerősítette az MSZMP
országos pártértekezlete. Nagyon fontosnak tartom továbbá, hogy a
gyors ütemben fejlődő pártok, alternatív szervezetek sem
kérdőjelezték meg annak alapvető vonásait. Talán úgy is lehetne
fogalmaznunk, hogy a külpolitika azon nagyon kevés terület egyike,
ahol még van társadalmi egyetértés. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (17. rész)
|
A magyar külpolitika és a külpolitizálás azonban az ország belső
fejlődésének szempontjából is korszakhatárhoz érkezett. A magyar
külpolitika nagy ellentmondása jelenleg az, hogy a megváltozott
világ kihívásai gyors és határozot válaszadást követelnek meg
tőlünk, s miközben ehhez a külső feltételek kedvezőbbek, mint
valaha, belső helyzetünk egyre jobban korlátozza mozgási
lehetőségeinket, kijelöli a kényszerpályát. Egyre inkább fenyeget
annak veszélye, hogy a belső háttér korlátai, a magyar gazdasági és
társadalmi bénultság hiteltelenné teszi mindazt, amit legfelső
vezetésünk, a diplomácia legkülönbözőbb szintjei politikai
megállapodásokon elértek.
Napjaink egyik fejleménye, hogy formálisan is megtörtént a
gyakorlatban már korábban bekövetkezett változás, a külügyi
kormányzat közvetlen pártirányításának felszámolása. Nyilvánvaló
azonban, hogy egy párt soha nem mondhat le az állami külpolitika
befolyásolásáról, akár kormányon van, akár ellenzékben.
Különösen fontossá válik mindez akkor, amikor a Központi
Bizottság február 10-11-i ülése történelmi jelentőségű döntést
hozott arról, hogy az MSZMP elfogadja a többpártrendszer
kialakítását. Stratégiai feladatunk az új helyzetre való
felkészülés: biztosítanunk kell, hogy az MSZMP minden területen
,,versenyképessé,, váljék. Vonatkozik ez a külügyi kérdésekre is.
Pártunknak számolnia kell azzal, hogy az újonnan létrejövő
pártok előbb-utóbb kialakítják együttműködésüket külföldi
partnereikkel. El kellene azonban kerülni, hogy a nemzetközi
kapcsolatokban olyan egészségtelen versengés alakuljon ki, amely
gátolja a közös nemzeti érdek képviseletét és érvényesítését. Épp
ezért a külügyi munkát mielőbb a pártok, szervezetek közötti
párbeszéd napirendjére kell tűzni.
Mindez igen nagy és felelősségteljes feladatot jelent. Pártunk
azonban rendelkezik a megoldásához nélkülözhetetlen feltételekkel: a
józan tárgyilagossággal, a kellő szellemi tőkével és tapasztalattal.
A magyar külpolitika tekintélyt, megbecsülést szerzett hazánknak,
pártunknak.
Az elmúlt időszak kiemelkedően fontos nemzetközi eseménye volt,
hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet harmadik,
1986. novemberében kezdődött bécsi utótalálkozója ez év januárjában
befejezte munkáját. A találkozó két területen hozott minőségi
változást jelentő előrelépést: a katonai, illetve a
humanitárius-emberi jogi kérdésekben. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (18. rész)
|
A záródokumentum emberi jogi-humanitárius kérdésekkel foglalkozó
részei azt tanúsítják, hogy az emberi jogok kérdésköre az államközi
kapcsolatok szerves részévé vált. Az e kérdésekben megfogalmazott
rendelkezések nagy része a Varsói Szerződés országai többségének e
téren való lemaradását, s az átalakítás hozta lehetőségeket tükrözi.
E rendelkezések kialakítása során a Varsói Szerződés részéről még
mindig a nyugati követelések kivédésére való törekvés volt az
irányadó, s nem volt saját cselekvési koncepciója még az olyan,
számára hagyományosan kedvező területeken sem, mint a kultúra és az
oktatás.
Jelentősnek és hatását tekintve példa nélkülinek tekinthető az
úgynevezett emberi dimenzió konzultációs és ellenőrző rendszerének
létrehozása, melynek keretében évente emberi jogi-humanitárius
találkozókra kerül sor. Fontos helyet foglalt el a találkozón az
emberi jogi-humanitárius kérdések közötti a nemzeti kisebbségek
témaköre, amelyben minőségileg új, előremutató kötelezettségek
elfogadására került sor.
Az eddig inkább blokkjellegű tárgyalásokhoz szokott találkozón
újszerű volt a csoportokon belüli egységek megbomlása. A Varsói
Szerződésen belüli eltérések erőteljesen nyilvánultak meg a
gazdasági, s különösen az emberi jogi-humanitárius kérdések vitái
során. A találkozó a Varsói Szerződésen belüli sokszínűség
szemléletes megnyilvánulásának fóruma lett, és ezzel összefüggésben
Románia nemzetközi tekintélye további hanyatlásának színterévé vált.
Magyarország európai elkötelezettségének, az összeurópai
megértés és együttműködés kialakításának, a földrész
megosztottságának kiküszöbölése szellemében lépett fel a bécsi
találkozón. Elgondolásaink helyet kaptak a záródokumentumban.
Jelentősnek tartjuk, hogy először kerültek rögzítésre a nemzetiségi
egyének kapcsolattartási lehetőségei a más államokban élő, velük
azonos nemzeti eredetű személyekkel, joguk az anyanyelvi
információkhoz, nyelvük, kulturális és történelmi műemlékeik
megőrzéséhez, valamint a saját kultúra oktatásához, az arról szóló
ismeretek megszerzéséhez. A záródokumentumban foglalt minden
rendelkezés valamennyi résztvevő állam számára kötelező.
Magyarország azokat ilyen alapon fogja végrehajtani, és a
végrehajtást számonkérni a többi résztvevő államtól. Nem fogadjuk el
Románia ,,értelmező-fenntartási,, nyilatkozatát, amely szerint
válogatni lehetne a kötelezettségek között. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (19. rész)
|
Az ,,Európa és az európai együttműködés jövője az 1990-es évek
küszöbén,, című pártközi kerekasztal-konferencia előkészítéséről
Szűrös Mátyás elmondta: a kötetlennek és dokumentum nélkülinek
tervezett szimpózium vagy kerekasztal-konferencia lehetséges
megvitatandó témái közül pártunk különösen időszerűnek tartotta, és
ezért napirendként javasolta a hagyományos fegyverzetkorlátozás és
leszerelés, valamint az európai kapcsolatrendszer szerves részét
képező emberi jogok kérdéskörének megvitatását. Kifejezésre
juttattuk, hogy a szimpózium vagy kerekasztal-konferencia - sikeres
megrendezése esetén - egy rendszeres pártközi fórum első állomása
lenne, s a későbbiekben számítunk további pártok bekapcsolódására,
részvételére is. A megkeresett pártok kezdeményezésünket hasznosnak,
időszerűnek, előremutatónak, újszerűnek és támogatást érdemlőnek
minősítették. A rendezvényre május közepén kerülhetne sor.
A továbbiakban az elmúlt időszakban folytatott magas szintű
megbeszélésekről szólt a KB titkára. Mint mondotta, Grósz Károly
részvétele a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapítvány
davosi tanácskozásán jó lehetőséget kínált arra, hogy a nyugati
világ jelentős politikai és gazdasági vezetőit tájékoztassuk a
magyar Európa-politika és a hazánkban kibontakozó reformfolyamat fő
vonásairól.
A nyugat-európai politikusokkal, üzletemberekkel folytatott
megbeszéléseken a partnerek jelezték készségüket a Magyarországgal
való együttműködés továbbfejlesztésére. Ugyanakkor hangsúlyozták:
hazánk nemzetközi megítélésének mércéje ma az, hogy képesek
vagyunk-e javítani gazdasági és műszaki-tudományos
teljesítményünket. Megfogalmaztak olyan aggodalmakat is, hogy vajon
Magyarországon a politikai és gazdasági folyamatok nem szakadnak-e
el túlságosan egymástól, képesek vagyunk-e biztosítani a szükséges
összhangot.
- Az MSZMP, a magyar külpolitika az elmúlt időszakban is
megkülönböztetett figyelmet fordított a környező országokhoz fűződő
jószomszédi kapcsolatainak ápolására - folytatta az előadó. - E
törekvés jegyében került sor Grósz Károly elvtárs prágai és
jugoszláviai munkalátogatására, valamint Németh Miklós elvtárs
moszkvai tárgyalásaira és találkozójára az osztrák kancellárral.
(folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (20. rész)
|
Grósz Károly elvtárs és a CSKP Központi Bizottságának
kezdeményezésére február 15-én Csehszlovákiába látogatott. Beható
véleménycserét folytatott Milos Jakes elvtárssal, a CSKP
főtitkárával. A megbeszélések jelentőségét aláhúzza, hogy miközben
Csehszlovákia több szempontból legfontosabb partnereink közé
tartozik, a szocializmus fejlődésének egyes kérdéseiről vallott
eltérő nézeteink, a csehszlovák fél részéről tapasztalható bizonyos
ideológiai-politikai fenntartások hosszabb ideje nehezítik az
együttműködésben rejlő lehetőségek teljesebb kihasználását.
A bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatosan Grósz
elvtárs szorgalmazta a környezetvédelmi intézkedéseket szabályozó új
kormányközi megállapodás aláírását. A főtitkárok kitértek az egymás
országaiban élő nemzetiségiekkel kapcsolatos elvi-politikai
kérdéskörre. Jakes elvtárs kijelentette, hogy Csehszlovákia nem
érdekelt az ott élő magyar nemzetiség létszámának csökennésében,
szándéka, hogy minden eszközzel segítse kulturális életének
fejlesztését.
Az évek óta minden területen kiegyensúlyozottan, jelentősebb
problémáktól mentesen fejlődő magyar-jugoszláv kapcsolatok jelentős
állomása volt Grósz Károly elvtárs és Sztipe Suvar elvtárs, a
Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnökségének elnöke közötti,
február 27-i munkatalálkozó.
A megbeszéléseken ismét megerősítést nyert, hogy a két párt és a
két ország kölcsönösen és hosszú távon érdekelt egymás
stabilitásában, a reformfolyamatok sikerében, a jószomszédi viszony
további elmélyítésében. Kapcsolatainknak továbbra is gazdagító és
stabilizáló tényezője a nemzetiségi kérdés azonos elvi alapokon
történő megközelítése, az e téren folyó együttműködésünk.
A legfelső szintű megbeszéléseken magyar kezdeményezésre két -
nemzetközi jelentőségű - megállapodás született. Jugoszláv részről
készek megismertetni velünk az 1956-os eseményekre vonatkozó
dokumentumaikat. Továbbá egyetértenek azzal, hogy dolgozzunk ki
közös nemzetiségi deklarációt, amelyet Grósz Károly elvtárs
legközelebbi hivatalos látogatása során lehetne aláírni, illetve a
legközelebbi legfelső szintű találkozón.
Németh Miklós elvtárs február 13-án határmenti munkatalálkozón
megbeszéléseket folytatott Franz Vranitzky osztrák szövetségi
kancellárral. Osztrák részről nemcsak a kétoldalú kapcsolatok
bővítésére készek, de elképzelhetőnek tartják bizonyos ,,közvetítői
szerep,, vállalását is más országok vagy országcsoportok felé. Az
1995-ös Budapest-Bécs világkiállítás előkészületeit illetően
megállapodás született arról, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni
a rendezvény pénzügyi feltételeinek biztosítása érdekében. (folyt.)
1989. március 7., kedd 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szűrös Mátyás beszéde (21. rész)
|
A szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatainkban különösen
fontos esemény volt Németh Miklós elvtárs látogatás a Szovjetunióban
- állapította meg szűrös Mátyás, jelezve, hogy Németh Miklós erről
külön tájékoztatót ad.
Nyugat-európai politikai kapcsolataink fejlesztésének jelentős
eseménye volt, hogy az Európa Parlament elnökének meghívására
február második felében első alkalommal utazott hivatalos magyar
parlamenti küldöttség Strasbourgba. Küldöttségünk látogatása
hozzájárult a Magyarország iránti érdeklődés és rokonszenv
megerősítéséhez.
Az elmúlt időszak fontos külpolitikai eseménye volt, hogy Straub
F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, a Magyar Népköztársaság
képviseletében február 22-25. között részt vett Japánban Hirohito
császár gyászszertartásán. A japán vezetők - akik fokozott
érdelődést tanúsítanak hazánk iránt - megerősítették: készek arra,
hogy a jövőben a Világbankkal együttműködve hitelekkel segítsék
Magyarországot gazdasági feladatainak megoldásában.
A közeli hónapokban a Külügyminisztérium tárgyalásokat kezd
diplomáciai kapcsolataink helyreállításáról Izrael Állammal. Ehhez
kedvező hátteret jelent, hogy az elmúlt időszakban megélénkült a
szovjet diplomácia közel-keleti aktivitása. Elemi érdekünk Izraellel
úgy erősíteni kapcsolatainkat, hogy az ne befolyásolja hátrányosan
az arab országokkal fenntartott jó viszonyunkat. Ennek figyelembe
vételével készülünk hazánkban fogadni Jasszer Arafatot, a
Palesztínai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának
elnökét.
Ez év február 1-jén Szöulban a magyar külügyi államtitkár és a
dél-koreai külügyminiszter jegyzőkönyvet írt alá a teljes körű
diplomáciai kapcsolatok felvételéről és nagykövetek kölcsönös
akkreditálkásáról. Egyidejűleg gazdasági és kereskedelmi
megállapodást kötöttek. Mindez korántsem jelenti azt, hogy lazítani
akarnánk kapcsolatainkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal.
Ezt az álláspontunkat időben a KNDK vezetésének tudomására hoztuk.
Ennek ellenére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
elfogadhatatlan hangvétellel elítélte a kapcsolatok rendezését a
Koreai Köztársasággal; s diplomáciai kapcsolataink ügyvivői szintre
csökkentésével válaszolt erre. Koreai kérésre phenjani
nagykövetünket hazarendeltük. A KNDK vádaskodásával a szocialista
országok közül nyíltan egyedül Románia értett egyet. Lépésünket
szocialista partnereink megértéssel fogadták - mondotta végezetül
Szűrös Mátyás. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szerkesztőségek figyelmébe
|
1989. március 7., kedd - A következő két mondatot a keretben
kérjük a Berecz-vita lezárása, illetőleg a Szűrös-előterjesztés
k ö z ö t t felhasználni.
-----------
A KB-ülés napirendjének első pontját lezáró határozathozatalt
követően a testület személyi kérdésről döntött. A KB tagjai
elfogadták az Országgyűlés elnöki posztjára vonatkozó előterjesztést,
amely szerint a Tisztelt Ház elnökének Szűrös Mátyást, az MSZMP
KB jelenlegi titkárát javasolják. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 19:43
|
Vissza »
|
|
Az MSZMP KB ülése (22. rész)
|
Szűrös Mátyás előadói beszédéhez kapcsolódva Németh Miklós
miniszterelnök tájékoztatta a testületet Mihail Gorbacsovval, az
SZKP KB főtitkárával és Nyikolaj Rizskov kormányfővel tartott
moszkvai megbeszéléséről. Mint mondotta, mindkét találkozón
rendkívül nyílt, baráti, őszinte eszmecserét folytattak. A témák
között szóba kerültek a két országban zajló politikai és gazdasági
folyamatok, jelenségek, feszültségek, a politikai és a gazdasági
reformok közötti viszony problémái; elméleti-filozófiai és egészen
konkrét kérdések egyaránt. Ezek áttekintése során megállapíthatták,
hogy bizonyos jelenségek, folyamatok mindkét országban hasonlóak,
ugyanakkor a nemzeti és történelmi sajátosságok miatt ugyanazokra a
kérdésekre gyakran más és más választ kell adni.
Mihail Gorbacsov kijelentette: tisztelettel és bizalommal
tekintenek az MSZMP KB február 10-11-i ülésén hozott döntésekre,
mint olyan elhatározásokra, amelyek a sajátos magyar körülmények
mérlegelésére alapozva keresik a megoldás útját. Bíznak abban, hogy
ezek érett, jó döntések. A szovjet pártvezető hangsúlyozta, hogy az
alapkérdés a tényleges demokrácia megteremtése; ezt tartják a
pluralizmus lényegének. A Szovjetunióban arra törekszenek, hogy a
pluralizmust az egypártrendszer keretei között bontakoztassák ki, ám
nincs fenntartásuk azzal szemben, ha más országok más úton járnak.
Meggyőződésük, hogy a demokrácia működését most jogi garanciákkal is
alá kell támasztani, s a különböző érdekeknek nyíltan kell ütközniük
egymással. Mihail Gorbacsov hozzáfűzte azt is: a dolgozóknak a
hatalomba való tényleges beleszólását hetven év óta nem sikerült
biztosítani, s ennek egyik fő oka az lehet, hogy nincs közvetlen
közük a tulajdonhoz. Ezért a szovjet vezetés is egyik középponti
feladatának tartja a tulajdonosi tudat, kötődés erősítését.
A főtitkár - utalva arra, hogy a múlt értékelése náluk különösen
gyötrelmes feladat - kitért az 1956-os eseményekkel kapcsolatos
magyarországi vitákra is. Miként rámutatott, a leegyszerűsítés
veszélyes, hiszen nem egynemű folyamatról volt szó, s mindnyájan
tudjuk, mibe torkollott. Az MSZMP KB erre vonatkozó állásfoglalását
higgadtnak, mértéktartónak nevezte. Kiemelte annak fontosságát, hogy
a múltról folytatott vita ne ossza meg a társadalmat, a mai
generációnak elsősorban a jelenért, s méginkább a holnapért kell
felelősséget éreznie, ennek tudatában cselekednie. (folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 20:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (23. rész)
|
Németh Miklós beszámolt arról is, hogy Mihail Gorbacsov
tájékoztatást adott a Szovjetunióban zajló folyamatokról, az elmúlt
évek legfontosabb tapasztalataként említve, hogy évtizedes
struktúrákat, politikai, gazdasági és erkölcsi viszonyokat nem lehet
egycsapásra megváltoztatni. A célokat ki kell tűzni, s ezek
érdekében cselekedni, de annak tudatában, hogy igen hosszú utat kell
még bejárni. A mai gazdasági folyamatok, az agrárpolitika számos
kérdése ugyancsak szóba került a főtitkárral folytatott
megbeszélésen.
A Minisztertanács elnöke felidézte a Nyikolaj Rizskovval tartott
találkozó során megvitatott főbb kérdéseket is. Partnere
tájékoztatást adott a szovjet belpolitikai élet folyamatairól, ennek
részeként a népi küldöttek választásának előkészületeiről.
Részletesen felvázolta a szovjet gazdaság előtt álló fő
tennivalókat, kiemelve a vásárlóerő és az árualap megbomlott
összhangjának, a belső piaci egyensúly hiányának problémáját, mint
olyan jelenséget, amelyet a következő ötéves terv során feltétlenül
orvosolni kell.
A két kormányfő egyetértett a KGST radikális megreformálásának
szükségességével, ám ennek ütemét, s eszközeit illetően mutatkozott
bizonyos felfogásbeli különbség is.
A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve Németh Miklós felvetette,
hogy tavaly a fizetési mérleg kiegyensúlyozására nem az áruforgalom
kölcsönös növelésével törekedtünk - s várhatóan az idén is ez lesz a
helyzet -, hanem a magyar export csökkent. Nyikolaj Rizskov
elismerte, hogy ez a folyamat nem felel meg a korábbi megállapodások
szellemének és hangsúlyozta, hogy mindkét részről erőfeszítéseket
kell tenni a forgalom kiegyensúlyozására. A kölcsönösen előnyös
együttmüködés számos más részterületét is számba vették, azzal, hogy
a magyar kormányfő következő hivatalos szovjetunióbeli látogatásakor
visszatérnek a megvitatott problémákra. A tapasztalatokat összegezve
Németh Miklós arról számolt be, hogy munkalátogatása eredményes
volt, közös feladataink, gondjaink konstruktív megközelítését
érzékelte a szovjet partnerek részéről.
A napirend vitájában felszólaló Horváth István a beszámolóval
egybecsengően úgy értékelte, hogy hazánk nemzetközi tevékenységében
nincs szükség fordulatra, de változások kellenek a hazai folyamatok
és a külső környezet módosulásával összhangban. Egyetértett azzal a
törekvéssel, hogy szövetségi rendszerünk keretein belül tovább
erősítsük az önálló külpolitika pozicióit, mozgásterét és alapvető
orientációnk változatlansága mellett folytassuk a nyitást a fejlett
és a fejlődő világ együttmüködésre kész országai felé. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 20:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (24. rész)
|
Orbán István az Európai Közösség integrációjához való magyar viszony
leegyszerüsítő kezelésének veszélyeire figyelmeztetett, rámutatva,
hogy alkalmazkodásunk szükségességét hangoztatva nem lehetnek
illuzióink. E rendkivül nagy követelményeket támasztó, integrálódó
piacra a magyar gazdaság néhány év alatt képtelen lesz behatolni,
ezért a közösséggel való kapcsolatainkat építve nem feledkezhetünk
el a világ egyéb régióiról, száznál is több olyan országáról, ahol a
magyar termékek eséllyel jelenhetnek meg.
Szűrös Mátyás rövid válaszát követően a Központi Bizottság
egyhangúlag elfogadta a beszámolót, Németh Miklós kiegészítésével
együtt. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (25. rész)
|
A KB végezetül áttekintette a március 15-ei, ünnepi
előkészületeket. Berecz János bevezető tájékoztatójában
hangsúlyozta, hogy március 15-e nemzetünk, államunk, egész népünk
ünnepe. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront, a KISZ
ebben a szellemben készül a méltó megemlékezésre. Kiemelte azoknak a
felhívásoknak a jelentőségét, amelyek az együttes ünneplésre
szólítottak; ezt támogatták a nagyobb társadalmi szervezetek, az
egyházak, s vidéken sok helyen az együttes megünneplés mellett
döntöttek a különböző szervezetek. Ugyanakkor - főként Budapesten -
számos tömörülés külön-külön megemlékezésre készül.
Az MSZMP véleménye szerint különösen fontos, hogy idén
kidomborodjék az ünnepségek állami jellege. A párt javasolja, hogy
az Országgyűlés március 14-én délután tartson ünnepi ülést, majd a
képviselők közösen koszorúzzák meg Kossuth Lajos szobrát.
Kezdeményezi továbbá, hogy az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az
Országgyűlés elnöke március 15-én reggel koszorúzza meg a Magyar
Hősök Emlékművét, majd az Elnöki Tanács és a kormány elnöke Kossuth
Lajos szobránál helyezze el a megemlékezés virágait.
A Magyar Szocialista Munkáspárt - miként a Központi Bizottság
által elfogadott felhívás is tartalmazza - a Hazafias Népfronttal
együtt március 15-én 11 órára a Múzeum-kertbe politikai nagygyűlésre
hívja az ünneplőket. A résztvevők Bem tábornok és Petőfi Sándor
szobra, valamint a Batthyány örökmécses megkoszorúzása után vonulnak
a nagygyűlésre, amelynek szónoka Nyers Rezső lesz. A szervezők -
előzetes jelentkezés után - bármely szervezet képviselője számára
biztosítják, hogy elmondhassa ünnepi megemlékezését.
- Elsőrendű célunk - mondotta Berecz János -, hogy március 15-e
megünneplése felemelő, méltóságteljes, szép és tartalmas legyen,
elkerülve minden konfrontációt. Éppen ezért fontos körülmény, hogy a
televíziónak a ,,nemzet nevében,, történő lefoglalása széles körű
ellenérzést váltott ki, erre nem is kerülhet sor.
Berecz János végezetül ismételten aláhúzta: a Magyar Szocialista
Munkáspárt március 15-ét saját ünnepének is tekinti. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (26. rész)
|
Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor Major László, a
párt szóvivője megnyitotta a tanácskozást követő hagyományos
nemzetközi sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy a szóvivői
értekezlet idején Grósz Károly főtitkár az MSZMP Politikai
Főiskoláján a párttag országgyűlési képviselőket informálja a KB
üléséről. Közölte azt is, hogy a testület jóváhagyta az MSZMP
jelöltjeként Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnöki posztjára. A
jelölést a Hazafias Népfront jelölő bizottságához eljuttatják. Az
MSZMP-nek az a véleménye, hogy ha az Országgyűlésen további
jelöleket állítanak, akkor a párt azzal egyetért, de leszögezte: az
MSZMP-nek egy jelöltje van, Szűrös Mátyás, a párt parlamenti és
külügyi titkára.
Mivel a KB-ülés utolsó napirendi pontjának is Berecz János volt
az előadója, aki az első napirend előterjesztőjeként személyesen
kívánta az újságírókat témájáról tájékoztatni, a szóvivő
formabontásként a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolóról adott
áttekintést. Szólt arról, hogy Szűrös Mátyás több mint egy órás
előadásában 1984-től napjainkig vázolta fel a magyar külpolitika
törekvéseit. Az MSZMP nemzetközi tevékenységét elemezve
bejelentette: széles körű pártközi találkozó szervezésén
munkálkodik, s több mint 2O párttal már fel is vette a kapcsolatot.
Az előkészítés célja, hogy a nyár elején Budapesten létrejöjjön egy
kerekasztal-konferencia, amelyen kötetlen formában, dokumentumok
elfogadása nélkül vitassák meg az európai sorskérdéseket, a földrész
államainak, népeinek egymáshoz való viszonyát. E szimpóziumon az új
Európa filozófia megfogalmazását tervezik.
A kétoldalú államközi kapcsolatokról szólva a legutóbbi
találkozók sorában kiemelkedőnek minősítette Grósz Károly
jugoszláviai megbeszélését, amelyet az előadó úgy értékelt:
történelminek nevezhető, hogy a jugoszláv fél késznek mutatkozott a
magyarokkal közös nemzetiségi deklaráció aláírására. A nemzetközi
közvéleményt élénken foglalkoztató két kérdésről, a magyar-izraeli
és a magyar-dél-koreai kapcsolatokról elmondta: Magyarország újabb
tárgyalásokat kezdeményez a közeljövőben Izraellel. A Koreai
Köztársasággal alakuló viszonyunk célja elsődlegesen az, hogy
enyhítse a feszültséget a Koreai-félszigeten, a kapcsolatfejlesztés
nem irányul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. (folyt.
köv.)
1989. március 7., kedd 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (27. rész)
|
A nemzetközi témához kapcsolódó újságírói kérdések következtek
ezután. A magyar-román viszony alakulását firtató kérdésre Major
László elmondta: az összeurópai folyamatokról szólva Szűrös Mátyás
kifejtette, hogy egységes egészként kell értelmezni az emberi
jogokat, nem lehet szelektíven kiválasztani azt, amelyik egy-egy
országnak tetszik.
A konzultatív találkozó részletei iránt érdeklődő kérdés kapcsán
a szóvivő leszögezte: az MSZMP továbbra is szolidaritást vállal a
Palesztínai Felszabadítási Szervezettel, s nem lát antagonisztikus
ellentétet abban, hogy kapcsolatot tartunk Izraellel és a PFSZ-szel,
a közel-keleti válság e két szereplőjével. Itt is a magyar
külpolitika realitásérzéke jelenik meg, s remény van arra, hogy
szerény eszközeivel Magyarország is hozzá tud járulni egyfajta békés
megoldáshoz.
- Nem mindenről azonos véleményt képvisel Magyarország és
Csehszlovákia, mert eltérő a két ország szocialista fejlődésének
útja, s bizonyos kérdések megoldásán is másként gondolkodnak -
hangzott a Grósz Károly és Milos Jakes találkozójának értékeléséről
adott válasz. A csehszlovák pártvezetés azonban nagy figyelemmel
követi a magyar folyamatokat; érdekeltek abban, hogy a déli szomszéd
stabil ország legyen. Az MSZMP február 1O-11-i ülését nagy
jelentőségűnek, tartalmasnak és kiegyensúlyozottnak ítélték. A
szóvivő hozzátette: mi is érdekeltek vagyunk a csehszlovákiai
stabilitásban - ez a kölcsönös érdek fejeződött ki a tárgyalásokon.
A külföldi sajtó képviselői az iránt is érdeklődtek, hogy ki
lesz Szűrös Mátyás utódja a Központi Bizottságban. Major László
utalt arra, hogy demokratikus és normális ügyrend a pártban az, hogy
Szűrös Mátyást jelölték a Parlament elnöki tisztére, és még nem
választották meg. Ebből következően KB-titkári funkciójából sem
mentették fel. Antidemokratikus lenne, ha már kijelölnék utódját.
Ugyancsak külföldi újságíró felvetésére hangzott el az, hogy Németh
Miklóst Moszkvában rendkívül nagy rokonszenvvel és megértéssel
fogadták, s érdeklődéssel kérdezgették a magyar tapasztalatokról.
(folyt. köv.)
1989. március 7., kedd 20:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (28. rész)
|
Berecz János, a Központi Bizottság titkára az ülésen
elhangzottakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy éles vita alakult ki
a cselekvési program jellege körül. Mint mondotta: a demonstratív
kongresszusok ideje lejárt, az MSZMP-nek az új helyzethez kell
igazodnia. A hosszabb távú pártprogram még nem készült el, a
párttagság azonban joggal várja el, hogy az MSZMP tisztázza a
múlthoz, a szocializmushoz való viszonyát, fogalmazza meg a
gazdasági, társadalmi értékeket. Az ülésen felmerült az a kérdés is,
hogy reálisak-e a kitűzött konkrét célok. A Központi Bizottság
titkára kifejtette: az MSZMP csak úgy őrizheti meg hitelét, ha
nemcsak programadó, hanem egyben értékteremtő párt is lesz, s
megvalósítható feladatokra vállalkozik.
A vitában felvetődött az a kérdés is, hogy milyen párt legyen az
MSZMP? Egyetértés alakult ki abban, hogy egyesült párt, reformpárt
és politikai programpárt legyen, amely a demokratikus szocializmus
megteremtését deklarálva a jogállamiság, a többpártrendszer, a
demokratikus közélet kialakítását, a gazdasági megújulást és a
nemzeti összefogást támogatja.
A Központi Bizottság ülésén úgy döntöttek, hogy a következő
ülésen foglalkoznak a sajtószabadságról szóló törvénytervezettel, a
párt sajtópolitikájával.
Kérdésekre válaszolva Berecz János kiemelte: amennyiben az
Országgyűlés megalkotja a párttörvényt, a választójogi törvény
milyenségére, a választókerületek kijelölésére már nem egyedül az
MSZMP tesz, tehet javaslatot. Ezért elképzelhető, hogy a területi
elvhez kötődő, illetve a listás választás kombinációjára kerül sor
1990-ben, az országgyűlési képviselők választásakor. A hatalom
megosztás alkotmányos garanciái elsősorban az alkotmányban
fektethetők le, de a választójogi törvény és a párttörvény is módot
ad majd arra, hogy az Országgyűlésben megjelenjen az ellenzék és a
különböző politikai szervezetek megegyezéses alapon vegyenek részt a
hatalom gyakorlásában.
Az, hogy az MSZMP a demokratikus szocializmus kifejezést
választotta, nem jelenti azt: a szocialista internacionálé
programjában kialakított tartalmat elégségesnek tekinti. A különböző
tulajdonformák egyenjogú megjelenése mellett a társadalmi, közösségi
tulajdon dominanciáját hangsúlyozza az MSZMP és a tervgazdálkodás
bevált elemeit is meg kívánja tartani.
Történelmi tény, hogy az MSZMP egyesült párt. Ideológiát az
újjászerveződött szociáldemokrata pártnak kell kialakítania és majd
elválik, hogy ez mekkora támogatást élvez a tömegek részéről.
(folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP KB ülése (29. rész)
|
A mostani új helyzetben realitásként kell számolni azzal, hogy az
MSZMP taglétszáma tovább fog csökkenni - mutatott rá a Központi
Bizottság titkára.
A további kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: kétségtelen, hogy
sérelmek érték azokat az állampolgárokat, akik a korábbi években
március 15-én tüntetéssel adtak hangot elégedetlenségüknek. 1987-ben
és 88-ban azonban már nem ismétlődtek meg a rendőri intézkedések, s
ez tettekkel kifejezett önkritika is volt. Az MSZMP mostani
felhívásában a március 15-e megünneplése kapcsán az együttműködést,
s az ebben kifejezett közös munkálkodást szorgalmazza.
Hogy hányan léptek át a Magyar Szociáldemokrata Pártba az
MSZMP-ből, azt nem tartják nyilván - mondotta Berecz János. Egy
újabb kérdésre felelve hozzátette: az 1956 átértékelésével
kapcsolatban kialakúlt vita nyomán háromezren hagyták el az MSZMP-t,
de nem mindegyik kilépés függ össze a forradalom megítélésével
kapcsolatban felhozott új szempontokkal.
A Központi Bizottság titkára elképzelhetőnek tartja, hogy az
úgynevezett fundamentalisták létrehoznak egy baloldali pártot, ez
azonban szerinte az MSZMP erősítését szolgálja majd. Kitért arra is,
hogy a vitában több javaslat is elhangzott országos pártértekezlet,
illetve országos munkakongresszus összehívására. Ezeket az
indítványokat a Központi Bizottság nem utasította el, de nem is
szavazott róluk. Erről a kérdésről júniusig, a Központi Bizottság
kibővített üléséig még van idő dönteni. Végezetül leszögezte, a KB
március végén is összeül és minden bizonnyal áprilisban és májusban
is tanácskozik, mert az elkövetkező időben igen sok tennivalója
akad. (MTI)
1989. március 7., kedd 20:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|