|
|
 |
|
 |
A parlamenti alkotmányozó bizottság ülése (2. rész)
|
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az új alaptörvény
előkészítésének menetéről és szabályozási koncepciójáról
tájékoztatta a testület tagjait. Elmondta: a koncepciót a következő
napokban-hetekben a társadalmi szervezetekkel és az alternatív
szervezetek képviselőivel is megvitatják. Az eddigi véleményeket,
javaslatokat hasznosítva az Igazságügyi Minisztériumban megalakított
alkotmányelőkészítő kodifikációs titkárság véglegesíti ezt a
szöveget, amelyet megvitat az MSZMP Politikai Bizottsága és Központi
Bizottsága, majd március 8-án az Országgyűlés. A parlamenti ülés
után azonnal megkezdik, és a tervek szerint június 30-ig kidolgozzák
az Alkotmány szövegét. Ez év második felében társadalmi vitára
bocsátják a közérthető magyarázó szöveggel együtt. Szükséges ugyanis
- hangsúlyozta a miniszter - hogy az ország népe megértse az új
jogintézmények célját, rendeltetését. A vitában elhangzó
véleményeket is figyelembevéve véglegesítik majd az Alkotmány
szövegét, s azt az illetékes politikai és kormányzati szervek
döntésétől függően, már ez év decemberében az Országgyűlés elé
terjeszthetik. Ha az Országgyűlés elfogadja az új Alkotmányt,
sorsáról minden bizonnyal népszavazás dönt.
A vitákban elhangzó véleményeket ismertetve a többi között
elmondta: egyértelműen igénylik, hogy egyszemélyi államfő erős
köztársasági elnök, erős Parlament, és erős kormány legyen. A
bíróságok szabályozásával kapcsolatban javasolták: meg kell
teremteni a fellebbezés második szintjét. Ha ez megvalósul,
fokozatosan átalakítják a bíróság rendszerét - mondotta a miniszter.
Szólt arról is, hogy a közvélemény várakozása indokolja az
állampolgári jogok szóvivője intézményének létesítését. Ez a magyar
jogrendszertől idegen, az állampolgári panaszok nagy száma azonban
indokolja a létrehozását. A koncepció szerint az új alkotmány
rendelkezik a legfőbb állami számvevő székről is. Ennek
létjogosultságát senki nem vitatja, mert a pénzügyi ellenőrzés
lehetőségét nyújtja a Parlament számára. Általánosan elfogadott
vélemény: az ország szimbólumait is meg kell jeleníteni az
alkotmányban. Erről a koncepcióban alternatív javaslatot
terjesztenek elő. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|