|
|
 |
|
 |
A jogállamiság alapjai 2.
|
Igen, valóban felemás a helyzet, hiszen a majdan meghozandó
alaptörvény előtt kellett két alapvető szabadságjog ügyében dönteni.
Csak hát a társadalom mozgásai nem köthetők határidőkhöz, s mert
napjaink jellemzője, hogy egyre több egyesület, szervezet és
szövetség alakul, s mert egyre gyakrabban élnek az állampolgárok
különböző csoportjai a demonstrációk, tüntetések jogával -
kényszerítő erővel jelentkezett az igény e jogok
törvénybeiktatására.
A döntés alapos előkészítés és társadalmi vita után a többség
akaratának megfelelően született meg. Kulcskérdés most már, hogy
állampolgári jogon, hogyan élünk e törvények biztosította jogokkal?
A statisztikák szerint napjainkban több mint hétezer egyesület
működik hazánkban. Lenyűgöző a számadat, kiváltképp akkor, ha
hozzátesszük, hogy becslések szerint az egyesületeknek a taglétszáma
meghaladja a háromilliót. Azonban korántsem ilyen szép a kép, ha
hozzátesszük, hogy az egyesületek több mint fele sportegyesület,
másik meghatározó része tűzoltó egyesület, s hogy a legújabb
számadatok már tartalmazzák az utóbbi években gombamódra szaporodó
városvédő és városszépítő egyesületeket is.
A két új törvény természetesen nemcsak ezekre vonatkozik, hanem
a társadalmi önszerveződés ennél lényegesen szélesebb körű és
szélesebb tartalmú megnyilvánulásaira is. Tudnunk kell, hogy
kiváltképp a korábban alakult egyesületek létrehozása sokkal inkább
hatalmi elképzelésre és hatalmi akaratra jött létre, mintsem a
spontaneitás és önszerveződés okán és jogán. A két új törvény
markánsan tartalmazza a politikumot, a politikában való
résztvállalás lehetőségét is. S nemcsak azért, mert az egyesülési
törvény kimondja a pártalapítás jogát - annak részletes
feltételrendszere az augusztusban tárgyalandó párttörvény
tervezetének megvitatása során alakul ki az Országgyűlésben -, hanem
azért is, vagy elsősorban azért, mert az egyesületek, a létrejövő
közösségek erőteljesebben képesek egyes társadalmi csoportok
érdekeit érvényre juttatni az állami-, politikai-és társadalmi élet
különböző szintjein és területein.
Garanciákról is esett szó a törvények vitája során. S e
garanciák elengedhetetlenek. A feltételrendszer részletesen, de
korántsem túlszabályozottan biztosítja az állampolgár és az
államrend jogait és védelmét. Elhangzott az ülésszakon többször is:
a törvények koncepciója a szabadságjogok lényegét biztosítja, kevés
tiltáson túl mind az egyesülést, mind pedig a gyülekezést feltételek
nélkül az állampolgárra bízza, s törvényi garanciát ad e két jog
alkotmány szerinti gyakorlására. (folyt.)
1989. január 12., csütörtök 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|