Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 12.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség és az MSZOSZ közös nyilatkozata

"A kétoldalú tárgyalások keretében a felek megállapodtak arról, hogy a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség működési feltételeit - a vagyon végleges megosztásából ráeső tulajdon megelőlegezéseként - a jelenlegi MSZOSZ székházában biztosítják. A munkavállalók jobb érdekvédelme céljából szorosabb együttműködésben, rendszeres találkozásokban, a rendelkezésre álló információk folyamatos cseréjében, együttes fellépésében és közös akciókban érdekeltek. "
SZER, Világhíradó:

Önállósodási törekvések Szlovákiában

"A várható gazdasági nehézségek kezelése érdekében elkerülhetetlen a dolgok állásának, valamint a hatásköröknek a tisztázása. A szlovák kormány ezirányban - úgy tűnik - teljesen világos és határozott elképzelésekkel rendelkezik, melyre a cseh fél egyelőre nem tudott dinamikusan reagálni. Meglepte őket Meciar hajthatatlansága, erődemonstrációs kijelentései, és nemzeti érdekekkel alátámasztott abszolút érvényű intézkedései."

Kulcsár Kálmán expozéja (12. rész)

A demonstráció, a tüntetés természeténél fogva nagyobb teret ad a
demagógiának, mint a megfontolásnak, ezért esetleg felületesen
közvetítheti a politikai ,,üzenetet,,, ha mindenképpen
figyelmeztetésnek is értékelhető. Az is világos azonban, hogy ha
hosszabb szünet után nyílik meg a lehetőség a gyülekezésre, a
demonstrációra, természetszerűen válik, legalábbis egy időre, a
végső eszköz helyett kézenfekvő, szinte meggondolás nélkül
alkamazott eszközzé. Mindezzel nem kívánnám lefokozni a
jelentőségét, hiszen említettem már, hogy egyik legfontosabb
szabadságjognak tartom, csak éppen érzékeltetni szeretném a
szabályozása körül kialakult vita mélyebb összfüggéseit.

    - Így merült fel a kérdés: vajon szükséges-e egyáltalán
szabályozni a gyülekezési jogot, nem elegendő-e csak az Alkotmányban
történtő rögzítése?

    - Vannak államok, amelyek ezt az utat követik. Ilyen például az
Egyesült Államok, amelynek az alkotmányához fűzött első kiegészítés
megtiltotta a Kongresszusnak, hogy törvényt hozzon egyebek közt a
polgárok békés gyülekezésével kapcsolatban. Nem lehetséges tehát
további törvényi szabályozás, ezért a hatóságok, ha ezt szükségesnek
látják, belátásuk szerint próbálják különféle módon szabályozni a
gyülekezést. Ezeket a kísérleteket - néhány kivétellel - a
Legfelsőbb Bíróság sorra-rendre alkotmányellenesnek nyilvánította. A
lényeg az, hogy ilyen szabályozáshiányos jogrendszerben az
alkotmánybíráskodási gyakorlat alakítja ki a szükséges korlátokat.
Más államok azonban szabályoznak, éspedig részletesen szabályoznak.
Hivatkozhatnék például a Német Szövetségi Köztársaságra, éspedig az
1953. július 24-én kelt szövetségi törvényre ,,A gyülekezésről és
felvonulásról,,, amely a most benyújtott javaslathoz képest jóval
részletesebb, s hadd tegyem hozzá: sok tekintetben nagyobb
megszorításokat jelentő rendelkezéseket tartalmaz; vagy
hivatkozhatnék a hasonló, 1953-ban kelt és 1968. október 23-án
módosított osztrák szövetségi törvényre.

    - Vannak államok továbbá, amelyekben a szabályozás részletei a
törvényi szinten kívül másutt is megjelennek, ahol a
belügyminiszter, illetőleg a rendőrség kiterjedt hatáskörben
jogosult intézkedni. Ilyen - tudomásom szerint - a francia
szabályozás. Szeretném azonban világossá tenni: most sem, ahogyan
korábban sem a beterjesztett javaslatban választott szabályozási
módszer indokaként, hanem összehasonlító példázás miatt utaltam az
említett országokra. (folyt.köv.)


1989. január 9., hétfő 22:12


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD