|
|
 |
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (10. rész)
|
2. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan
korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus
társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend,
illetőleg a közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelme
érdekében szükségesek. E cikk nem akadályozza, hogy e jogoknak a
fegyveres erők és a rendőrség tagjai által történő gyakorlását
törvényes korlátozásnak vessék alá.,,
Ezután így folytatta: - Nem látom e szövegekben a vitában
emlegetett diszkriminációra utaló rendelkezést. A konvenció
szövegében található megkülönböztetési tilalom ugyanis teljesen
világosan az egyesülési jogokat gyakorló személyekre, s nem a
kialakítandó szervezetek típusára vonatkozik. A politikai párt súlya
azonban megkövetelheti például, hogy 10 tagnál többen hozzák létre,
vagy hogy az ország legmagasabb alkotmányjogi fóruma, az
Alkotmánybíróság végezze el a regisztrációs eljárást, s ítélje meg a
beterjesztett program alapján - minden esetleges befolyást kizárva,
kételytől mentesen - azt, hogy a párttá alakult szervezet az
Alkotmány keretei között kíván-e működni. S valószínűleg a
felügyelet ellátása keretében a döntést is az Alkotmánybíróság
hozhatja meg. Nem hiszem, hogy ez ,,diszkrimináció,, az idézett
cikkelyek értelmében, legfeljebb ,,pozitív,, diszkrimináció, amit
egy párt társadalmi súlya, politikai sebezhetősége, így fokozottabb
jogi védelme indokol. S csak épppen megemlítem: a Német Szövetségi
Köztársaság 1964. augusztus 5-én kelt törvénye az egyesületekről,
21. pragrafusával kifejezetten kiveszi a törvény hatálya alól a
politikai pártokat. Ennyit a diszkriminációról.
- Felmerült a vitában, s hadd térjek ki erre is, hogy a javaslat
éppen a politikai pártra vonatkozó rendelkezéseivel politikai
problémát old meg vagy kísérel megoldani jogi szabályozással.
Politikai problémák jogi kezelése persze nem idegen a közjogtól a
legdemokratikusabbnak tekintett társadalmakban sem, lévén, hogy a
közjog szabályai politikai viszonyokat szabályoznak. Képmutatás
lenne erről megfeledkezni. S a jogállam nem is azt jelenti, hogy a
jog nem szabályoz politikai folyamatokat, pontosabban nem ad
számukra keretet. Az azonban igaz - s erre már rámutatott a
politikatudomány -, hogy minden politikai viszony nem oldható fel a
jogban, mert ugyan feltehető, de valójában illúzió, hogy a politika
joggá való oldásával eltávolítható a kockázat a politikából.
(folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|