Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Műszaki határzár felszámolása

Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon
nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn -
a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár-
rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé,
ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása
látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését:
- Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével
újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való
együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg.
    
    Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne.
    
    Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a
magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal
indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai
helyzetben elavulttá vált.
    
    A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a
berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak
negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori
vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK
lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak
Ausztriába menekülni.
Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a
riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK
lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések
száma? - erről ma még csak találgatni lehet.
    
    A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok
erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is
hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben
javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági
kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta
a két német állam határán történt véres incidensek miatt
fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni.
    
    Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak
felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is
érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges
kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az
ország finn-típusú semlegességének gondolatáról.
    
    Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet
akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a
kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává
lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni
látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették.
    
    Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet
magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek
ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti
kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván
elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a
nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások
történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
    
    
    


1989. május 2., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD