Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Ritkulnak a párt sorai

(Hajnal László Gábor)
München, 1989. április 15. (SZER, Világhíradó) - A pártból tavaly
kizárt négy személy rehabilitálásának kilátásai és a párt sorainak
megritkulása a témája Hajnal László Gábor kommentárjának:
Alig egy esztendeje, hogy a Népszabadság 1988. április 9-ikén rövid
hírben közölte: "A Központi Ellenőrző Bizottság határozata alapján
kizárták az MSZMP soraiból Király Zoltánt, Bihari Mihályt, Bíró
Zoltán és Lengyel Lászlót." S mert bővebb indoklás nem látott
napvilágot, elkezdődtek a találgatások. Váltakozva nyilvánult meg a
félelem és a rokonszenv, de a válaszra legilletékesebbek
hallgattak. A tavaly májusi pártértekezlet után sem lehetett a
négyek esetét firtatni, noha ők magánemberként már nyilatkozgattak
a tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak.
    
    Szabadíts Béla dokumentumfilmet is forgatott velük, keresve a
döntés előzményeit, és az érintettek tárgyilagos véleményeit kötet
formában is megjelentették nemrégiben. Tanulságos olvasmány ez,
hiszen az interjúban gyakorta lelhetjük azt a kifejezést:
"reformkommunista", vagyis ezzel bélyegezték, vádolták a pártból
kizártakat.
    
    A kulisszák mögött dúló csatározásokról keveset tudóknak az ilyen
minősítés alig jelentett többet retorikai szópárosításnál, hiszen
1988-ban még a hivatalos közleményekben csak az szerepelt, hogy az
MSZMP egységes. A tájékozottabbak viszont gondolkodni kezdtek, hogy
a reformereket 1925 után margón túlra szorította Sztálin. A
Trockij-Kamenyev-Zinovjev perek szinte máig érvényes
figyelmeztetésként intik a demokráciát óhajtókat, hogy a
monolitikus társadalmakban a sokrétűség vágya ábránd.
    
    Pedig Lukács György papírra vetette, hogy a szocializmus demokrácia
nélkül diktatúra, de lám a kommunista ideológusnak éppen ez az
elmélete a mindennapok valósága. Hiába próbálkoztak 1945-től 1948-
ig hazánkban, majd 1956-ban ismét, aztán 1968-ban Csehszlovákiában
és az új gazdasági mechanizmusnak nevezett esztendőben megint
Magyarországon a lehetetlennel, a párt konzervatív erői, az
úgynevezett fundamentalisták gátat vetettek az emberarcúság
formálásának.
    
    Az eseményekre figyelőknek mégis érthetetlen döntés volt, hogy a
Központi Ellenőrző Bizottság soraiból éppen azokat távolította el,
akik világosan látták a gazdasági, politikai romlás okait, de
bírálataik - maradjunk a funkcionáriusi fogalmazásnál - építő
jellegűnek minősültek. Persze nem szabad elfeledkezni arról, hogy
az 1988-as év nem hasonlítható a korábbiakhoz, mert a sokféle
mozgolódás, törekvés az alternatív csoportok fokozatos erősödése, s
az MSZMP-n belüli, már nem titkolható hatalmi harcok láttán
némelyek úgy gondolhatták, az MSZMP tisztikarában a kizárással
elejét vehetik a további nyakaskodásoknak. Ám épp az ellenkezője
történt.
    
    Meghunyászkodás helyett mind többen nézték immár nyitott szemmel az
események alakulását. Nem lehet véletlen, hogy 1987 őszétől
napjainkig százhúszezren léptek ki a pártból és közülük
ezerkétszázán a felső szintű vállalati, tanácsi, szövetkezeti
vezetők köréhez tartoznak. A csalódottság, félelem, de a köpenyegén
mozdítás szándéka is nyilvánvaló, hiszen a távozóknak 12 százaléka
merte kimondani, hogy ezt az irányt nem támogatja. 45 százalék
viszont nem indokolt semmit. A maradék bő egyharmadhoz a betegek,
meghaltak, sértődöttek tartoznak.
    
    Az MSZMP tehát most igen felemás helyzetbe került. Mind a
mennyiséggel, mind a minőséggel bajok vannak és megtetéződik az
egész azzal, hogy már a látszategységet sem lehet hirdetni.
    
    Berecz János április első hetében arról beszélt A mai nap című
újságban, hogy esetleg visszaveszik még ebben a hónapban a tavaly
kizárt négyeket. A gond csak az, hogy a szándék közlése előtt, akár
a kizáráskor, elfelejtették megbeszélni az érintettekkel, mi is a
véleményük most például a kéznyújtásról, amivel jócskán elkéstek. A
Kossuth rádió reggeli Párbeszéd műsorában április 11-ikén Lengyel
László, Bíró Zoltán és Bihari Mihály úgy nyilatkozott, hogy nincs
szándékuk visszatérni.
    
    Ha felütjük a Magyar Hírlap március 31-iki számát, ott lelhetünk
egy tudósítást a KB ülése utáni nemzetközi sajtókonferenciáról,
ahol Berecz azt mondta: "Akik szembe fordulnak az MSZMP
reformprogramjával, azoknak nincs helyük a pártban." Nagyon
figyelemre méltó kijelentés, hiszen alig egy évvel korábban még a
reformkommunistasággal indokolta a kizárásokat.
    
    Bíró Zoltán esetében még az is a vádpontok között szerepelt, hogy
aláírta a Tiszatáj megjelenését felfüggesztő határozat ellen
tiltakozó ívet, és noha ezért külön büntetést nem kapott, nem
hosszabbították meg szerződését a Politikai Főiskolán, ahol a
művelődéspolitikai tanszéken tanított. Ám mit közöltek most, pont a
költészet napján az Esti magazinban: erkölcsileg is rehabilitálták
az 1986 közepén betiltott folyóirat szerkesztőségét. Akkor ez
hogyan is van? Napjainkban azoknak nincs helyük a pártban, akik pár
hónappal ezelőtt még kizárták a reformereket?
    
    A pártfegyelmivel leváltott Vörös László, Annus József, Olasz
László dorgálása is érvénytelen, visszamehetnek a Tiszatájhoz. De
mi lészen a korábbi döntések végrehajtóival, jóváhagyóival?
    
    Szeplőtlenítik-e Bíró Zoltánt, amiért egy ma már beismerten
igazságtalan határozatot vétózott? A választ immáron nem szabad
csak a párttól várni, szavahihetőségét jócskán és örökre
eljátszotta, de azt meg kell (...?), hogy a múltat bevallja, hiszen
titkolnia többé ezt sem lehet. +++
    


1989. április 15., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD