Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Személycserék a Politikai Bizottságban

London, 1989. április 12. (BBC, Panoráma) - Mint hallgatóink már
tudják, négy vezető funkcionárius maradt ki az MSZMP újjáválasztott
Politikai Bizottságából: Berecz János, Csehák Judit, Lukács János
és Szabó István. Közülük kétségkívül Berecz János a legfontosabb.
    
    Most mintegy politikai nekrológként áttekintjük Berecz János néhány
fontosabb megnyilatkozását.
    
    Pártunknak arra kell berendezkednie, hogy lesznek olyan orgánumok,
amelyek a különböző politikai erőktől valóban önállóan kívánnak
működni, más tömegkommunikációs eszközök pedig, a velünk
szimpatizánsoktól a következetesen konfrontálókig, a támogató
véleményektől a kemény bírálatokig terjedő széles skálában
helyezkednek el majd - mondotta Berecz János két héttel ezelőtt az
MSZMP Központi Bizottságának ülésén. Ugyanaz a Berecz János, aki az
írószövetség emlékezetes 1986. novemberi közgyűlésén a párt kemény
vonalát képviselte, ugyanaz a Berecz János, akiről annak idején az
a hír terjengett, hogy az ő döntésére küldték zúzdába a sok
viszontagságot megért dél-magyarországi folyóirat, a Tiszatáj
példányait.
    
    Berecz János egyébként számtalan, eddig meg nem erősíthetett
történet tárgya volt pályafutása során. A személyével kapcsolatos
vélemények is erősen ütköznek. Magánbeszélgetésben volt olyan
bennfentes, aki gyors felfogású, jó svádájú, rafinált politikusnak,
de volt olyan is, aki dogmatikus bunkónak minősítette.
    
    Pályafutása nem sok támpontot ad annak eldöntésére, hogy
voltaképpen miben hitt, mit akart megvalósítani. De valljuk meg a
demokratikus centralizmus korában felívelt, és addig töretlen
karrierek általában egy kaptafára mennek, kifelé feltétlenül a
helyezkedés jellemzi őket.
    
    Az 59. életévét taposó Berecz János paraszti szülők gyermeke, és
mintaszerű pártéletet élt. 1951-től párttag, a budapesti Lenin
Intézet, majd az 1960-as években a szovjet párt központi bizottsága
Társadalomtudományi Akadémiájának növendéke volt. Először DISZ-,
majd KISZ-funkciókat töltött be. 1974-ben lett a Központi Bizottság
külügyi osztályvezetője, 1982-től 1985-ig a Népszabadság
főszerkesztője volt. 1985-ben megválasztották KB-titkárnak, az ő
hatáskörébe került az ideológia és a propaganda kérdése.
    
    Ebben a minőségben rá hárult egyebek közt az is, hogy az 1956-os
forradalom mindenkori hivatalos változatát ő tárja a közvélemény
elé.
    
    1956. október 23-tól a hatalom és a társadalmi célok szempontjából
ellenforradalom zajlott Magyarországon, mert meg akarta fordítani
azt a folyamatot, amely a szocializmus építését biztosította, és a
hatalmat a régi erők kezébe akarta juttatni - állapította meg
Berecz János a Mozgó Világnak 1985 őszén adott interjújában,
hozzátéve:
A hatalom és a társadalmi politika szempontjából ellenforradalom, a
nagy tömegek mozgását tekintve viszont forradalmi tartalommal is
bírt.
    
    Nagy Imréről szólva leszögezte:
Nagy Imre 1956. október 29-től súlyos hibákat, bűnöket, történelmi
tévedéseket követett el, úgy is mondhatnám, hogy
törvénytelenségeket. Az pedig különösen súlyos volt, amikor
fölmondta a Varsói Szerződést, kinyilvánította Magyarország
szövetségi rendszerének felborítását, a koalíciós kormányzat
visszaállítását, végül amikor az ENSZ-hez fordult segítségért.
    
    Három évvel később, 1988 októberében Berecz János már a BBC
tudósítójának is alkalmat adott, hogy rákérdezzen korábbi
állításaira. Minden rendelkezésre álló adat bizonyítja, hogy Nagy
Imre nem kért segítséget sem az ENSZ-től, sem bármilyen külföldi
hatalomtól.
    
    Amikor munkatársunk megkérdezte, hogy miután a Nagy Imre elleni
vádirat ezen igen fontos pontja tévesnek látszik, nem volna-e
tanácsosabb felülvizsgálni a Nagy Imre pert, a következő választ
kapta:
Hogy ezt a konkrét ügyet kell-e felülvizsgálni, vagy nem, azt nem
tudom, de azt, hogy Nagy Imre egész életútját meg kell vizsgálni és
tisztességesen fölrajzolni az egészet, abban biztos vagyok, hiszen
ez egyetlen egy epizód, sajnos a legsúlyosabb epizód az életében,
mert ez egy halálbüntetéssel végződött, de ez nem befolyásolja,
hogy egész életútját értékeljék és tegyék helyre a történészek.
    
    Visszatérve Berecz János politikai pályafutásához, 1987 júniusában
Csehák Judittal együtt került be a Politikai Bizottságba. Akkori
budapesti tudósítónk, Nick Thorpe megítélése szerint:
Berecz vonalvezetésének lényege a pártra és annak vezető szerepére
összpontosul. Bereczet, mint ágit. prop. embert - a jelek szerint -
azért léptették elő, hogy ezzel is hangsúlyozzák a pártnak
mostantól várható élesebb profilját.
    
    Kommentátorunk, Pártos Gábor a következőképp látta Berecz szerepét
1987 júniusában:
Berecz a párt vezető ideológusa - Grósz Károlyhoz hasonlóan - a
párt óvatos reformista centruma felé tendál abban a reményben, hogy
széles körű támogatásra tesz szert. De Berecz nem különösebben
népszerű.
    
    Tehát már a vízválasztónak bizonyult 1988-as pártértekezlet előtt
is bizonyos fajta kettősség jellemezte Berecz János politikai
magatartását.
    
    A politika kulcskérdése hazánkban változatlanul a néphatalom
fenntartása. Ennek garanciáját a nálunk történelmileg kialakult
gyakorlatban a párt vezető szerepének érvényesítése és a néptömegek
aktív részvétele adja a társadalom irányításában - írta Berecz
János a Népszabadság 1987 szilveszteri számában, de még a Központi
Bizottság 1988. szeptember 27-i ülésén is ő volt az, aki
előterjesztette a Budapest, XIV. kerületi 10-es körzeti
alapszervtől érkezett levelet, amelyet a Népszabadság tudósítása a
következőképp foglalt össze:
A levél szerint a 40 év minden értékét tagadó, megkérdőjelező
csoportok, egyének szava messzebbre hallatszik, mint a
szocializmust védelmezőké. A továbbiakban utal az utóbbi időkben
lezajlott tüntetésekre, s arra, hogy egyesek már a Munkásőrség
feloszlatását követelték. Azt mondja a levél: miért nem áll ki a
pártvezetés meghirdetett céljai mellett? Miért nem mozgósítja a
kommunista tömegeket a zavarosban halászok ellen? Ne engedjük
szétverni a pártot.
    
    A véletlen hozta volna úgy, hogy ezt a levelet Berecz János
ismertette a Központi Bizottsággal?
    
    Négy hónnappal később, január végén viszont ugyanez a Berecz János
okoz kínos meglepetést Grósz Károlynak, amikor a főtitkár svájci
távollétében kijelenti:
Veszélyt jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg legnagyobb létszámú,
legerősebb politikai szervezet, az MSZMP nem teljesen alkalmas a
folyamatok irányítására, ugyanis rendeznie kell saját sorait.
    
    Hát ez a rendeződés most bekövetkezett, feltehetően nem olyan
irányban, amelyet Berecz János kívánatosnak tart. Nincs tökéletes
analógia, minden hasonlat sántít, de Berecz János esete Farkas
Mihályét idézi az emlékezetbe, Nagy Imre első miniszterelnöksége
idején, amikor a sztálini kemény vonalvezetés hírhedt
megtestesítője taktikából közeledett Nagy Imréhez* Ezzel azonban
nem nyerte meg a párt reformszárnyának bizalmát, viszont
elvesztette egykori elvbarátainak minden támogatását. Más szóval:
két szék között a földre ült, s a jelek szerint ez történt Berecz
Jánossal is.
    
    A Politikai Bizottságból ma kikerült Berecz János politikai
pályafutását elemeztük. +++


1989. április 12., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD