|
|
 |
|
 |
A magyar független szervezetek
|
(Kemény István)
München, 1989. április 2. (SZER, Világhíradó) - Párizsból Kemény
István azt vizsgálja: mit kell tenniük a magyar független
szervezeteknek, hogy az átmeneti időszak békés legyen.
- A Szabad Demokraták Szövetsége március közepén kibocsátott
programtervezetének első része annak a társadalomnak működési
elveit írja le, amely parlamentáris demokrácia létrejötte esetén
Magyarországon megvalósítható.
A második rész az átmenet politikai programját vázolja. E rész
szerzői: Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Pethő Iván és Szabó Miklós.
Kiinduló pontja a következő mondat:
A mai politikai küzdőtér szereplőit, a társadalom politizáló részét
reprezentáló független szervezeteket, és a hatalmat gyakorló MSZMP-
t egyaránt félelmek gyötrik.
Ezután sorra veszi az MSZMP és a független szervezetek félelmeit.
Az MSZMP fél egy esetleges felkeléstől. Fél attól, hogy egy szabad
választáson vereséget szenvedne. Fél a szovjet blokkon belüli
elszigetelődéstől, s ezen belül a kisantant újjáéledésétől.
A független szervezetek félnek a diktatúra visszatérésétől. De
félnek attól is, hogy az MSZMP a rendelkezésére álló hatalmi
pozíciók, és eszközök kihasználásával a következő választáson
abszolút parlamenti többséget szerez magának, és attól is, hogy a
jelenlegi parlamenttel olyan törvényeket szavaztat meg, amelyek a
független szervezetek politikai működését erősen korlátozzák.
E félelmek azonban csökkenthetők azon a módon, hogy a két fél
játékszabályokban állapodik meg, és ezeket betartja. A legfontosabb
játékszabály az erőszakról való lemondás. A békés átmenethez az
MSZMP-nek köteleznie kell magát arra, hogy a fegyveres testületeket
a politikai küzdelemben nem használja fel. Hogy az elégedetlenség
esetleges jelentkezése esetén nem függeszti fel a politikai-, és
szabadságjogokat. Hogy a független szervezeteket legitim
tárgyalófélnek ismeri el, hogy a velük kötött megállapodásokat
betartja és, hogy a parlamenttel nem szavaztat meg olyan
törvényeket, amelyek a demokratikus szervezetek politikai működését
korlátozzák.
A független szervezeteknek is le kell mondaniuk az erőszakról,
illetőleg az erőszakra való felhívásról. Deklarálniuk kell továbbá
a következőket:
Az ország szövetségi kapcsolatait olyan realitásnak ismerik el,
amelyeken csak tárgyalásokkal lehet változtatni. Az államosítással,
és az erőszakos kollektivizálással létrehozott tulajdonviszonyokat
kényszerű adottságnak tekintik. Nem kezdeményezik, és nem
támogatják azt, hogy eddigi politikai tevékenységéért bárkit is
jogilag felelősségre vonjanak, vagy más módon hátrányokkal
sújtsanak. A törvénytelenségek elkövetőire a köztörvényes
cselekmények elévülési szabályait tekintik irányadónak. A
közigazgatás demokratikus átalakítása során nem kerülhet sor a
tisztségviselők kampányszerű lecserélésére, és tevékenységük
általános felülvizsgálatára.
A játékszabályok második csoportja a kiegyezésre vonatkozik.
Kiegyeznie két félnek kell: egyfelől az MSZMP-nek, másfelől a
független szervezeteknek. Ezek legitimitásukat egymás kölcsönös
elfogadásából merítik - mindaddig amíg a szabad választások valódi
legitimitást nem teremtenek, A kiegyezés előfeltétele, hogy a két
fél mindegyike a maga oldalán előzetes konszenzust teremtsen. Az
egyik oldalon az MSZMP jusson előzetes megegyezésre a maga
szövetségeseivel - tehát a SZOT-tal és a KISZ-szel. A másik oldalon
a független szervezetek - egymással.
Idézem: Az SZDSZ álláspontja szerint a független szervezetek belső
konszenzusát a politikai pártoknak illetve a pártszerű politikai
szervezeteiknek - jelenleg a Kisgazdapárt, az MDF, az FDP, SZDSZ, a
Fidesz - kell elsődlegesen létrehozniuk. A nem pártszerű független
szerveztek nyomást gyakorló csoportokként játsszanak szerepet a
politikai konszenzus kialakításában. A független pártszerű
szervezetek köre természetesen csak a konszenzus révén bővülhet.
Idézet vége.
A kiegyezés tárgya a szabaddemokraták szerint a választást megelőző
sarkalatos törvények, és az erőszakszervezetek feletti társadalmi
felügyelet. E két témakörre vonatkozó elgondolásaik ismertetésére
egy másik adásban remélek alkalmat találni.
Kemény István beszélt Párizsból. +++
1989. április 2., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|