Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Pozsgay-interjú

(Sally Ackroyd)
London, 1989. február 14. (BBC, Bővített változat) - A BBC
budapesti tudósítója ma délután interjút készített Pozsgay Imrével.
    
    Hallgassák meg a beszélgetést. A kérdéseket angol kolléganőm
helyett én olvasom fel.
    
    Az első kérdés a KB-ülés hangulatára vonatkozott.
    
    - Nagy vita volt és eredményes ülés, hiszen nagyon fontos
határozatok születtek. Fontosnak tartom, hogy 1956 értékelésében
sikerült előbbre lépni, de legfontosabbnak azt, hogy az MSZMP
kezdeményezőén lép föl. a többpártrendszer létrehozásában.
    
    Kezdeményezőén lépett föl a többpártrendszer ügyében, a vita pedig
világossá tette, hogy elkerülhetetlen a párt szervezeti életének
átalakítása, megújítása is, mert - bár a különböző álláspontok
között a vita a tolerancia jegyében folyt -, de még mindig
nincsenek szervezeti biztosítékok arra, hogy az alternatívák és a
különböző platformok hogyan szerveződjenek meg a pártban.
    
    A párton belüli alternatívákhoz való viszony és a platformok
szabadsága - vagyis a vita feltételei - még kissé esetlegesek, és
nem végigvihetők minden tekintetben a viták. Ez a helyzet pedig
nehezíti az egységes álláspont kialakítását, hiszen az látnivaló,
hogy ebben a helyzetben, viták nélkül nem lesz egység. Úgyhogy
eredményes központi bizottsági ülés volt, egyszersmind inspiratív
arra, hogy a párt megújulását erőteljesebben szorgalmazza.
    
    - Milyen támogatást kapott a KB ülésén az Ön álláspontja?
    
    - Egészen ezt fölmérni nem lehetett, mert az állásfoglalás-
tervezet, vagy a közlemény-tervezet már eleve kompromisszumosan
fogalmazódott. Mert itt még erősebb volt a félelem a
pártszakadástól, mintsem az álláspontok tisztázására való
késztetés. Emiatt egészen pontosan nem fölmérhető az, amit ön
kérdezett. Ugyanakkor az a tény, hogy a Központi Bizottság nagy
többsége - elenyésző kisebbséggel szemben - bizalmáról biztosított,
azért mutatja, hogy nem az elutasítás volt a jellemző.
    
    - A kompromisszumos egységtörekvésnél jobban szeretett volna
élesebb vitát, amely jobban tisztázza az álláspontokat?
    
    - Igen, szívesebben láttam volna ilyen vitát, de belátom ennek a
veszélyeit is, és ezért elfogadtam ezt a kompromisszumot. Itt nem a
magamra leselkedő veszélyekre gondolok.
    
    A másik: hogy sem a magatartásomat, sem a kijelentésemet illetően -
annak tartalmát illetően - nem gyakoroltam önkritikát. Ugyanakkor
azt is meg kell mondanom, hogy a Központi Bizottság ezt tudomásul
vette, és ennek ellenére adta meg a bizalmat.
    
    - Milyen messzire lenne hajlandó elmenni a kompromisszumok terén?
    
    - Most nehéz válaszolni, mert mindig a konkrét helyzet diktálja a
magatartást - ebben engem nem pártszempontok vezetnek, hanem az
ország stabilitásának érdeke. Ugyanakkor ez a stabilitás azt is
igényli, hogy folyamatos, visszaesések nélküli haladás legyen az
országban. Ugyanis Magyarország történelmében destabilizációhoz
mindig a visszarendeződések és a visszaesések vezettek. Ilyen
erőknek nem kívánok segítséget nyújtani.
    
    - 1956-ról: úgy érzi, hogy a központi bizottsági ülés komolyan
újraértékelés kezdetét jelenti - vagy ezen az ülésen határt szabtak
annak, hogy meddig hajlandó elmenni a párt?
    
    - Úgy hiszem: erről a párt véleménye - amit el kell fogadnunk, -
mármint hogy népfelkelés volt - ez közelít a nép véleményéhez, a
közvéleményhez, bennünket a történelmi igazsághoz, és nem távolít
el bennünket szövetségeseinktől.
    
    - Sokan azt mondják, hogy a párt még mindig túlságosan hangsúlyozza
az ellenforradalmi elemek szerepét az eseményekben. Kádár János is
ezt mondotta 1956 decemberében. Bizonyos tekintetben itt nincs sok
változás.
    
    - Hát a közleményünk pontosan úgy fogalmaz, hogy valódi felkelés,
népfelkelés volt, de kezdettől fogva kísérő jelensége volt a
restaurációs törekvés, a lumpen elemek garázdálkodása, és október
végétől megszaporodtak az ellenforradalmi cselekmények - de ez nem
a jellegét határozta meg a folyamatnak. És ez az a kérdés, ami
fölött a tudományban és a történelmi albizottságban is majd tovább
folyik a vita, hiszen itt még számos nemzetközi összefüggést
tisztázni kell.
    
    Azonkívül: tömegmozgalmaknak ilyen kísérőjelenségei a
világtörténelemben mindig voltak, mindig lesznek. A felkelés vagy
népfelkelés kifejezés pedig történelmileg azért helytálló, mert a
forradalomnak és az ellenforradalomnak határozott célja van - itt
viszont egy nép sértettsége és elégedetlensége fejeződött ki,
amiben azonban nagyon erőteljes reformszellem és reform-áramlatok,
megújulási áramlatok is megnyilvánultak azért.
    
    - Magyarország politikai jövőjével kapcsolatban határozatot hoztak
a többpártrendszer bevezetéséről. Hogyan látja Ön a hatalom
megoszlását?
    
    - A többpártrendszer gyakorlati ténye ma már a magyar politikai ,
életnek, függetlenül attól hogy regisztrálták-e már ezeket a
pártokat (...) MSZMP-hez hasonló politikai párt részéről vakság
lenne nem szembenézni ezzel a ténnyel. A többpártrendszer
véleményem szerint alkalmas arra, hogy a szabadság technológiáit ki
lehessen dolgozni az országban.
    
    - Mit ért Ön ez alatt?
    
    - Egy politikai kultúrát, amelyik független a társadalmi
rendszerektől, az európai ember létéhez és lényegéhez tartozik.
    
    - De Grósz úr egyértelműen leszögezte, hogy az alkotmány
szocialista alkotmány lesz, és hogyha a pártok nem ismerik el a
társadalom szocialista jellegét, akkor nem fogják bejegyezni őket.
    
    Ilyen egyszerű ez - mondotta. Az Ön véleménye szerint hogy van ez?
    
    - Ez a politikai törekvés érthető, és teljesen racionális egy olyan
társadalomban, amelyik szocializmust épít, és szocialista építéssel
foglalkozik. Én ugyanakkor ezt egy politikai szándéknak tekintem,
ami a legkomolyabb formában így megnyilvánult. Bár úgy hiszem, hogy
Magyarország a szocializmust nem politikai és jogi deklarációkban
fogja kifejezni, hanem az emberi jogok szellemében, és a politikai
jogok kiépítésében.
    
    - De a független szervezetek már úgy nyilatkoztak Grósz Károly
beszédéről, hogy az lehetőséget teremt a manipulációkra. Vagy: a
párt azt mondhatja, ennek vagy annak a pártnak a programja nem
szocialista - tehát nem indulhat a választásokon.
    
    - Én erre megint csak azt tudom mondani, hogy ez lehet az MSZMP
politikai törekvése - ugyanakkor a jogi helyzet az ilyen
követelményeket nem támaszt. Ugyanis még hátra van ehhez egy nagyon
fontos aktus. A Központi Bizottság még nem tárgyalta meg az
alkotmányt. Ezt a kérdést majd csak azután tudom megválaszolni.
    
    - Tehát Ön egy olyan alkotmányt látna szívesen, amely nem mondja ki
egyértelműen, hogy Magyarország szocialista állam.
    
    - Véleményem szerint egy alkotmánynak nem politikai programot és
deklarációt kell tartalmaznia, hanem az emberi jogokat.
    
    - Milyen fajta választásokat szeretne 1990-ben?
    
    - 1990-ben a realitásokból kiinduló választásokat látnék szívesen.
    
    Mégpedig egy kiegyezéses alapon működő választást, amelyik számol a
következő körülményekkel:
- Itt 40 éven keresztül egy monolitikus és monopolisztikus
hatalomgyakorlás folyt. Ezalatt nem jöttek létre olyan politikai
mozgalmak és szerveződések, amelyek kormányképes erőt tudtak volna
felszínre hozni. Ugyanezen idő alatt a válság miatt leértékelődött
az MSZMP kormányzóképessége is. De mégiscsak birtokolja a
kormányzáshoz szükséges technikai és szolgálati tudást, és
birtokolja a kádereket is.
    
    - Ebből a helyzetből egy szabad választásos rendszerben csak káosz
lehetne. Ezért itt azt hiszem, hogy egy kiegyezéses, mandátumot
felosztó választást kell 90-re előkészíteni - vagy egy kétkamarás
rendszert, amelyikben a második kamara garantálja az MSZMP
felügyeletét a folyamatok fölött, hogy 1995-re -, tehát a következő
választásokra - kialakuljanak egy szabad választáshoz a politikai,
a kulturális és szervezeti feltételek.
    
    - Úgy gondolja, hogy 1990-ben listás választások lesznek, melyeket
a párt készítene elő?
    
    - Valószínű, hogy azt már nem a párt, hanem közösen készítenék elő
a szervezetek, de én úgy hiszem, hogy az alternatív és független
szervezetek többsége is ezt elfogadná mint együttműködési formát,
hiszen ők ugyanezt a problémát látják egy másik oldalról. Az
átmenetnek túl nagyok a kockázatai, hogysem ilyen kiegyezés nélkül
neki lehessen menni. 1956-ot itt nem akar senki.
    
    - Az MSZMP abszolút többséget kapna?
    
    - Nem feltétlen abszolút többséget, de elsőbbséget a
kormányalakításban.
    
    - Szabad kérdeznem az Ön személyes helyzetéről? Mennyire érzi magát
elszigeteltnek a Politikai Bizottságon belül?
    
    - Nem érzem izoláltnak magamat, viszont vannak vitakérdések,
amelyekben bizony elszigetelődik az ember. A helyzetem nem egy
szakadatlan kisebbségi helyzet, hanem vannak kérdések, amelyikben
kisebbségben maradok. De ez többünkkel meg szokott esni.
    
    - El tud képzelni egy olyan helyzetet, hogy a párt kettészakad, és
ön a reformtáborban találja magát?
    
    - Ilyen vágyam nincs, mert az ilyenfajta pártszakadásnak az a
kockázata, hogy nem ott szakad, ahol az ember szeretné. Én jobban
szeretnék egy vitában megtisztuló és megújuló pártot, ahol
világosan el lehet dönteni: ki akar ennek a pártnak a tagja
maradni, ki nem hajlandó ebben a politikában részt venni. El kéne
szakadni a világnézeti párt vallásos képzetétől, es egy politikai
párt mozgalmi formáit kellene felvenni. A többpártrendszer ezt ki
fogja kényszeríteni az MSZMP-ből is ebben a küzdelemben, ami majd a
választási ciklusokban folyik a politikai hatalomért. Mert akkor
más politikai normákra lesz szükség, másfajta politikusokra, akik
nem bürokraták és hivatalnokok csupán.
    
    - Van a pártnak megfelelő számú ilyen politikusa?
    
    - Szerintem megvannak. Jó lenne hogyha előlépnének.
    
    - És most egy kérdés, feltételes módban. Milyen messze ment volna
el a kompromisszumokban abban az esetben, ha a Központi Bizottság
nem fogadta volna el az ötvenhatos állásfoglalását, és a
többpártrendszer lehetőségét? Mit tett volna Ön ebben az esetben?
    
    - Akkor nem vállaltam volna a politikai vezetésben való részvételt.
    
    Ez lehet, hogy ma még személyekre nézve megterhelő, és
megnyilvánulását tekintve botránynak számit -, de egy új politikai
helyzetben ezt is természetesnek kell majd elfogadni.
    
    - A jövőben tehát nem egy olyan Pozsgayt látunk majd, aki - a
kompromisszumokat mindennel fontosabbnak tartva - kevésbé lesz
szókimondó?
    
    - Nem, ilyenre nem kell számítaniuk - és én ezt a központi
bizottsági ülésen is elmondtam. Megmondtam, hogy amikor engem
választottak nem zsákbamacskát vásároltak, pontosan tudták hogy kit
vásárolnak. S e tekintetben a jövőben is kiszámítható leszek.
    
    Pozsgay Imre válaszolt a BBC tudósítója, Sally Ackroyd kérdéseire.
    
    +++


1989. február 14., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD