Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Képviselők

(Kasza László)
München, 1989. január 28. (SZER, Gondolatforgató) - A magyar
képviselő több mint 40 éven át csak a pártnak tartozott,
felelősséggel. Természetes tehát, hogy ennek megfelelően is
viselkedett. Vagyis tette azt, ami a pártnak tetszett, hogy
legközelebb újból jelöljék, ami egyet jelentett további négy éves
kényelmes képviselői státusszal. Választói, választóinak véleménye
nem érdekelte. Miért is érdekelte volna? Tőlük nem függött semmi.
    
    Sőt! Tisztelet a kivételnek, számos képviselőt egyenesen
idegesítettek a választói panaszok, mi több: személyes sértésnek
tekintette azokat.
    
    Ennek a "csak a pártot képviselem" magatartásnak iskolapéldája az a
levél, amelyet Dr. Juratovics Aladár szegedi képviselő írt egyik
választójának, Ökrös Tamásnak. Juratovics ebben egy beadványra
válaszol, amelyet 1009-en írtak alá, és kérik tőle, hogy szavazzon
a Bős-Nagymaros vízerőmű megépítése ellen. Mert úgy gondolom, hogy
megmutatja, miként értelmezheti több mint négy évtizede egy magyar
képviselő választói véleményét. Milyen hangon beszélhet azokkal,
akiket állítólag képvisel. Felolvassuk Juratovics Aladár levelét:
" - Ökrös Úr!
    
    Megkaptam az 1988. szeptember 13-án keltezett levelét a Bős-
Nagymaros vízlépcső-rendszer építésével kapcsolatban. Mellékelten
küldöm az én véleményemet, melyből egyértelműen kiderül, hogy a
Bős-Nagymaros vízlépcső-rendszerre miért van szükség. Tehát nem
értek egyet semmiféle leállítással, és az Önök által felvetett
népszavazással. Ez gazdasági, nemzetközi kérdés, ami nem lehet
népszavazás tárgya. A továbbiakban kérem, minthogy felelős
gazdasági-vezetői beosztásom, és közéleti munkámban ne zavarjanak,
a szerintem laikus, megalapozatlan véleményükkel. A magam részéről,
az e tárgyban levelezést, és bármilyen érintkezést feleslegesnek
tartok, és nem igénylem.
    
    Szeged, 1988. szeptember 26-án.
    
    Dr. Juratovics Aladár országgyűlési képviselő."
Egy parlamenti képviselő visszahívása lehetséges akkor, ha kerülete
választóinak 10 százaléka szavazást javasol visszahívása ügyében. A
nevüket tartalmazó aláírási listát a Hazafias Népfront továbbítja a
hitelesség megvizsgálása után az Elnöki Tanácshoz, amely kiírja a
választást. Amennyiben a választáson a szavazásra jogosultak
legalább fele részt vesz, és az érvényes szavazatok több mint fele
a képviselő visszahívása mellett szól, le kell mondania
tisztségéről.
    
    Jelenleg az a helyzet, hogy két képviselő Vida Miklós, és Dauda
József esetében összegyűlt a szükséges számú aláírás, és a Hazafias
Népfrontnál vár arra, hogy eldöntsék mi történjen vele. A
Gondolatforgató mai műsorában a két aláírásgyűjtési akció egy-egy
résztvevőjét Wachsler Tamást, és Győri Molnár Lajost, a Fidesz két
tagját, valamint Dr. Fodor Gábor jogászt kérdezem telefonon arról,
hogy mi a véleményük a kezdeményezés országos üggyé alakulásáról,
és milyen eredményt várnak?
    
    Kezdjük talán azzal Wachsler Tamás, hogy te, - Vida Miklós
visszahívásának egyik kezdeményezője - vajon számítottál-e akkor
decemberben, amikor megszületett a gondolat arra, hogy egy ilyen
országos jelentőségű lavinát indítotok el?
    
    Hát, amikor elkezdtük ezt a dolgot, akkor még nagyon sötétben
tapogatóztunk, és fogalmunk nem volt, hogy mi is sül ki belőle, és
nagyon reméltük, hogy sikerülni fog a dolog mert, minket is nagyon
kellemes meglepetésként ért, hogy mekkora visszhangja lett, és
külön öröm volt, amikor hallottuk, hogy ezzel más helyeken is
megpróbálkoznak. Tehát mondjuk azt, hogy titokban reméltük, de még
kigondolni sem mertük.
    
    Nos, hogy ha jók az értesüléseim, akkor három országgyűlési
képviselő visszahívása van folyamatban. Az általatok kezdeményezett
Vida Miklós ugye aztán, Dauda Sándor Zuglóban, és Cservenka
Ferencné. Tudtok ezenkívül ínég valamilyen hasonló
kezdeményezésről?
    
    Egészen konkrétan neveket, adatokat mondani tudok. De több helyről
megkerestek ezen kívül Pestről és vidékről is minket, hogy tervezik
ezt, még nem kezdődtek el ezek a dolgok. De szerintem valószínű,
hogy egy hónapon belül több helyen is beindul ilyen akció. Te, ugye
Vida Miklós visszahívása ügyében vagy elsősorban illetékes. Ez volt
az első kezdeményezés. A közvélemény azonban csak arról értesült,
hogy összegyűlt a szükséges mennyiségű aláírás a visszahívási
procedúra elkezdéséhez. De azóta nem tudja pontosan, hogy mi is
történt ezekkel az aláírásokkal, milyen stádiumban van az ügy? Hát
igen. Vida Miklós ügye most abban a stádiumban van, hogy erősen fő
a feje a Népfrontban az uraknak meg az elvtársaknak, hogy hogyan
lehetne ezt a dolgot 1990-ig kihúzni. Szerintem, és most
elkerülhetik a kását egyelőre, ami azt jelenti, hogy amik történtek
eddig részint a XIV., részint a VIII. kerületi Népfront
Bizottságnál, ott bejelentették, hogy leellenőrzik, hogy valóban
kerületbeli lakosok írták-e alá ezeket az íveket, és ezt
közzétették a sajtóban.
    
    Ebben a nyilatkozatban volt az is, hogy a Belügyminisztérium és az
Igazságügyi Minisztérium szakértőit kérik fel, hogy segítsenek. Hát
ez egy, több tiltakozás született, például 62 matematikus
professzornak volt egy tiltakozása, akik azt mondták, és állítják,
hogy nincs szükség arra, hogy a választókat személyenként
ellenőrizzék, hanem matematikai, statisztikai módszerekkel meg
lehet oldani az ellenőrzést.
    
    Nagyon fontos tartom a Szabad Demokraták Szövetségének a
tiltakozását is. Utána ezek a tiltakozások történtek, amire
megjelent a sajtóban a Népfrontnak a nyilatkozata arról, hogy eszük
ágában sincs senkit beidézni, ezek a szakemberek csak arra
kellenek, hogy valamiképpen egy, ennek a dolognak a jogi
körvonalait megadják mert, hogy ilyen még nem volt, nincs is
szabályozva szinte, egyáltalán nincs szabályozva és (...)
legalábbis ők. Hát ez nekünk nagyon nem tetszik, de alkalmazkodunk
a helyzethez. Mi azt találtuk ki, hogy a Fidesz tanácsa állást
foglalt. Hivatalosan kértük a VIII. kerületi Népfrontot, hogy ha
létrejönnek ezek a bizottságok, akkor ebbe a Fidesz képviselőjét is
delegálhassuk.
    
    A másik ügyet, Dauda Sándor ügyét azt pedig Győri Molnár Lajos
tudná bővebben beszélni.
    
    Dauda Sándor országgyűlési képviselő visszahívási indítványa is már
be van adva a Hazafias Népfronthoz. Ez a beadás egy kicsit
nehézséges volt, mert minden szervezet, hivatalos szervezet
próbálta magától elhárítani ennek az elfogadását, ennek az
indítványnak az elfogadását. Először a kerületi Népfrontnak
mutattuk be. Innen tovább utasították azzal, hogy nem az ő
asztaluk. Innen a Minisztertanácshoz mivel, hogy ők írják ki a
választásokat. Innen is
tovább utasítottak minket a Hazafias Népfronthoz, akiknél aztán
végül is sikerült ott hagyni, miután kértünk egy elismervényt arra,
hogy átadtuk az aláírásokat.
    
    A tömegkommunikáció egyébként elég erősen fellép Dauda Sándor
védelmében. De Dauda Sándor védekezése kicsi, gyermeteg, és
nevetséges. Jórészt arra épül, hogy az ártatlanságát, a politikai
események áldozataként tüntesse fel magát. Sajnáltatja magát, azt
állítja nincs irodája, nincs írógépe, nincs titkárnője, nagyon
nehéz a dolga. Tehát olyan eszközökkel él, amivel azt hiszi, hogy
sikerül megnyerni a lakosság bizalmát.
    
    Beszéltél ugye arról, hogy a hivatalos szervek egyfajta
jogbizonytalanságra hivatkoznak. Erre térjünk még vissza a
későbbiekben. Viszont hírt kaptunk olyan eseményekről, amelyek nem
erre a jogbizonytalanságra vonatkoznak, hanem egyfajta furcsa
módszerekre. Például szó volt ugye arról, hogy a VIII. kerületi
gázműveknél a párttitkár, az üzemvezető, igazgató nyomást próbáltak
gyakorolni a munkásokra, hogy vonják vissza az aláírásukat. Arról
is hallottunk, amit aztán később cáfoltak, de mindenesetre ez is
bekerült a köztudatba, hogy a Népfront úgy kívánja igazolni az
aláírások helyességét, hogy egymás után behívatja, hogy arra
kötelezi az embereket, hogy bemenjenek a Népfrontba és igazolják
saját maguk, hogy ők írták ezt alá. Hogyan vélekedtek ezekről a
módszerekről?
    
    Hát ezek a behívatások és egyéb módszerek nagyon ijesztőek.
    
    Ijesztőek, már magukban a tényekben is, és abban is, hogy nyilván a
lakosságot akarják megfélemlíteni az ilyen személyes behívásokkal.
    
    Dehát ezek abszolút nem fair módszerek. Meglennének az eszközök
arra, hogy ellenőrizzék ezt, más eszközök, tisztességesebb eszközök
is. Pontosan nem tudom, mint ahogy az előbb mondta Tamás, hogy
végül is hogy fogják ellenőrizni az aláírásokat. Egy példát
említenék még ezzel kapcsolatban, Szabó Piroska a Budapesti
Pártbizottság ülésén mondta, hogy az aláírásgyűjtő egyetemistákat
ki kellett volna rugdosni a lakásokból. Na, és ennek meg volt a
negatív következménye, ugyanis Zuglóban, amikor Dauda Sándor
országgyűlési képviselőt hívtuk vissza, aláírásokat gyűjtöttünk a
visszahívására, két kislányt, akik szintén aláírásokat gyűjtöttek,
egy lakó megfenyegette, erőszakot akart velük szemben alkalmazni,
elzavarta őket. El akarta tőlük venni az aláírásgyűjtő íveket, és
azonban ez szerencsére nem sikerült neki.
    
    Köszönöm szépen Győri Molnár Lajos.
    
    Wachsler Tamás, úgy tudom, hogy sor került arra is, hogy egy
látszólag társadalmi ellenakciót is indítsanak abban a körzetben,
ahol gyűjtötték az aláírást. Tehát Vida Miklós választási
körzetében szórólapok jelentek meg, tudomásom szerint névtelenül,
amelyeken valaki azt állítja, azt bizonyítja, hogy Vida Miklós
igenis kitűnő képviselő. Tudtok arról, hogy honnan származnak ezek
a szórólapok?
    
    Hát nem tudjuk sajnos. Arc nélküli emberek állnak mögötte, ahogy
azt az utóbbi 40 évben megszokhattuk. Én megmondom őszintén, nem
értem meg ezektől az ellenröpcédulától, aki ugye azt írta, hogy a
Vida itt az ellenröpcédula, nézzék meg a választók, hogy mire adják
az aláírásukat. Szerencsére megnézték.
    
    Az imént Győri Molnár Lajos mondta, hogy amikor ők összegyűjtötték
Dauda Sándor visszahívására a szükséges aláírásokat, alig találtak
fórumot, ahol át tudták volna azt adni, hajlandók lettek volna azt
átvenni. Érdekesnek tartom ezt, pontosabban különösnek, hiszen
akkor már az egész ország sajtója két-három hete arról cikkezett,
hogy megindult az eljárás Vida Miklós esetében. Tehát ebben a
fázisban már a Hazafias Népfrontnak pontosan kellett volna tudnia,
hogy ő illetékes-e a listák átvétele ügyében. Ez a különös jelenség
indít arra, hogy megkérdezzem, vajon tényleg csak a valóban létező
jogbizonytalanságról van itt szó, amelyet a törvény elégtelen volta
feltételez, vagy pedig hozzájárul ehhez a bizonytalansághoz a
tudatlanság tettetése is? Az illetékesek ezzel igyekeznek valahogy
pad alá rejteni az egész eseményt. A kérdést, vagy feltételezést
dr. Fodor Gábor jogászhoz intézem:
- Igen, de azt hiszem, hogy pontosan erről a kettős dologról van
szó. Egyfelől mindenképpen létezik jogi bizonytalanság. Ez a
kérdés, a visszahívás kérdése nincs szabályozva hatályos
törvénnyel. Pont mielőtt beszélgettünk volna lapoztam fel egy
egyetemi jegyzetet. (...?) akkor készült, amikor ez a most hatályos
választójogi törvénytervezet is külön elkészült. Ebben a jegyzetben
semmit nem említenek meg a visszahívással kapcsolatban. Ennek
ellenére a visszahívás intézménye létezik. Tehát tudjuk, hogy van
ilyen, de nem szabályozott.
    
    Tehát csak pusztán ennyit mond ki a törvény, hogy lehetséges a
visszahívás. De ezen belül, hogy hogyan, pontosan mi kell hozzá
azonkívül, hogy összegyűlnek ezek az aláírások, hová kell beadni,
és aztán ezt kinek és milyen határidővel kell elintézni, ezekről
egyáltalán nem szól. Tehát, láthatóan ez az intézmény azért, került
be a törvénybe, hogy lehessen ilyet mondani, hogy van visszahívás,
de soha senkinek nem fordult meg a fejében, hogy ezzel valaki élni
is fog, meg is fogja csinálni.
    
    Na most, miután viszont több lelkes ember lévén, és úgy döntött,
hogy a Bős-Nagymaros kérdés után, hogy megpróbálja ezt a
visszahívást, akkor szembesültek ezzel a helyzettel, hogy most itt
létezik egy ilyen jogi kategória, és egyáltalán létezik egy olyan
választójogi törvény, amilyen (...) és néhányan megpróbálják ezt a
visszahívást.
    
    Tehát itt mindenképpen kettős dologról van szó. Egyfelől a jogi
bizonytalanság, másfelől a másik, hogy emellett, hogy nem is tudják
és valóban nem tudják, és kapkodnak, hogy kinek kell megcsinálni
ezeket a dolgokat? Emellett van egy tendencia is benne, hogy nem
kell ezt úgy sürgetni. Szóval az idő, úgy gondolják, hogy talán
nekik dolgozik ebben a dologban. Lehet, hogy ha sokáig altatják az
ügyet, néhány hónapig, akkor már nem fogja annyira érdekelni az
embereket.
    
    Szerintem egyébként az egész ügynek a lényege pontosan itt
keresendő. Ez annyira rávilágított, és reflektorfénybe állította
azt a helyzetet, hogy a választójogi törvényt, és egyáltalán az
egész választási procedúrát rövid időn belül, hónapok alatt
meghaladta az idő Magyarországon. Olyan helyzetben vagyunk most,
hogy lehet hozni nyilván egyesülési, gyülekezési törvényt, és lehet
hozni párttörvényt. Dehát ezt mindenki tudja, hogy pártok már
léteznek Magyarországon. Léteznek független alternatív szervezetek.
    
    Tehát a jelenlegi törvényhozás úgy néz ki, hogy az élet diktálta
események után kullog nagyon erősen, és a választójogi törvénnyel
kapcsolatban ezek az esetek arra világítottak, hogy ez a
választójog és egyáltalán ez a választójogi koncepció képtelen
működni. Ez hónapok alatt, illetve nagyon rövid idő alatt az egész
társadalom meghaladta, lerázta magáról, és nem kívánja ezt. - Kissé
megzavartál Fodor Gábor azzal, amit mondtál. Ugyanis én azt hittem,
hogy legalábbis nagyvonalakban úgy történik ez a visszahívási
procedúra, ahogy azt a magyar sajtó írta, és jogászprofesszorok
erről beszéltek tehát. A választók 10 százaléka aláírásával kéri a
kérdéses képviselő visszahívását, leadják a listát a Népfrontnál. A
Népfront eljuttatja ezt az Elnöki Tanácshoz, az Elnöki Tanács
kiírja a választásokat, a választásokon részt vesz a szavazók 50
százaléka, és legalább 50 százaléknál több a visszahívás mellett
szól, akkor a képviselőnek le kell mondani. Viszont Te azt mondtad
az előbb, hogy még ez sem egészen pontos, ez sem egészen világos,
hogy ennek így kell történnie.
    
    Tehát, azt kell hogy mondjam, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy
így van. Azzal állunk szemben, hogy nincs szabályozva. Tehát, a
Hazafias Népfront kapkod. Amennyiben ugye a 10 százalék beadja az
aláírást, és ezt megvizsgálják elvileg, eredetileg nem biztos, hogy
az elnökségnek kellene beadni, de mivel ez egy ad hoc elnökség, itt
úgy néz ki, hogy emiatt ez a zavar, és a Népfront próbálja intézni
ezt az ügyet, illetve ide-oda továbbítgatni. Dehát, hogy ezt
megvizsgálják, és valóban kiderül, hogy tényleg a
választókerületben a választópolgárok írták alá, illetve az ottani
választópolgárok 10 százaléka, akkor ki kell írni igazából egy
ülést, és ezen az új ülésen, és új választásokon a
választókörzetnek tagjai válasszák az új képviselőt, és nyilván el
kell nyernie a szükséges szavazatokat. Illetve, hogy ha
pótképviselő van, akkor erre az egész procedúrára nincs szükség,
hanem a pótképviselő lép automatikusan a képviselő helyébe. Én azt
hiszem a Vida-ügyben ez a helyzet van. Tehát ott létezik
pótképviselő, a Daudánál nem tudom, hogy yan-e pótképviselő, tehát
ott lehet, hogy egy hosszabb procedúra van.
    
    Takács Imre jogászprofesszor azt mondta a Kossuth Rádió
idevonatkozó kérdésére, hogy a képviselő visszahívása felőli döntés
a Népfront, illetve az Elnöki Tanács részéről erkölcsi normák
alapján történik, és miután ez mindenki számára interpretálható
fogalom, nem tartja valószínűnek, hogy egyáltalán sor kerül a
választások kiírására, mert kinek számára ez, kinek számára az az
erkölcsös. Ha tehát valamilyen meggondolás alapján nem írnák ki a
választásokat, van lehetőség arra, hogy jogorvoslásért bírósághoz
forduljatok?
    
    Szerintem meg lehet próbálni, és biztos, hogy meg is fogjuk
próbálni, amennyiben valóban az előbb általad említett Takács-féle
vélemény lesz a döntő. Egyébként én ezt sem osztom. Én azt mondom,
hogy ennek vannak objektív kritériumai. Például objektív kritériuma
ennek a méltatlanság-témának az, hogy vajon az a képviselő, akinek
a visszahívásával foglalkoznak: hányszor találkozott azokkal,
akiket képvisel a Parlamentben? Ezek milyen ülések voltak, tehát
milyen kérdésekről beszéltek, és abban a kérdésben, amiről most szó
van, konkrét kérdésben Bős-Nagymaros ügyében, kikérte-e
választóinak véleményét, és valóban a választóinak a véleményét
képviselte ott, az országgyűlésben?
    
    Mert egyelőre nálunk ilyen képviseleti rendszer van. Tehát ez
számon kérhető rajta. Ez egy elég objektív dolog. Tehát én (...)
ezt véleményt, mely szerint igazából megfoghatatlan kategória, és
nem lehet számon kérni ezt egy képviselőtől.
    
    Köszönöm szépen Dr. Fodor Gábor.
    
    A következő kérdésem Wachsler Tamáshoz szól. Hallottuk, hogy milyen
jogi problémák vannak a választási törvény interpretálásánál.
    
    Beszéltünk arról, hogy ehhez a bizonytalansághoz hozzájárul a
hivatalos szervek nem akarása, akik szívesen pad alá eltennék az
egész kérdést. Ezek után: mondd, mi a ti tervezett, következő
lépésetek?
    
    Azt tervezzük, hogy mindenképpen meg kéne keresni a választókat
legalább egy levéllel, amiben emlékeztetjük őket, hogy ez a dolog
nem múlt el, nincsen a végén, hogy egyelőre vesztegel, és ebben a
levélben természetesen köszönjük részvételeket, és az aláírásukat
is, amit adtak. Viszont a fontosabb dolog az az lesz, amikor majd
kiírják a választást, az a 30 nap, vagy pedig amennyivel több lesz
az a mi 30 napunk. Ezalatt az idő alatt egy óriási kampányt
szeretnénk kifejteni, és fogunk kifejteni, amiben elmondjuk
véleményünket, erre már nagyon keményen készülünk.
    
    Próbáljunk egyfajta közbülső mérleget vonni. Az egyik oldalon áll a
tény, hogy 40 év után állampolgári kezdeményezésre megpróbálkoznak
egy képviselő visszahívásával. A másik oldalon áll a tény, hogy
jogbizonytalanság, és a hivatalos szervek nem akarásán ez az egész
akció esetleg megbukik. Tételezzük fel a legrosszabbat. Azt, hogy
nem történik semmi. Egyik képviselőt sem hívják vissza, egyik
esetben sem írják ki a választást. Mi a véleményetek, ennek
ellenére történt valami? Megmozdult valami az országban, vagy
szalmaláng volt az egész?
    
    Én úgy gondolom mindenképpen megmozdult valami, sőt egy érdekes
tendencia van, hogy az első képviselői visszahívást egyértelműen a
Fidesz kezdeményezte, de a másodikat és a harmadikat már a (...)
tömörülése, a Demokrata Fórumnak a helyi szervezete, ami azt
jelenti, hogy elég volt egy szikra, ami (...) és most már a helyi
lakosok kezdik el ezeket a dolgokat. Tehát, szerintem igenis mozgás
indult meg ez ügyben, és én nem tudom elképzelni, hogy ez a dolog
annyiban maradjon. Tehát úgy is, hogy biztos vagyok benne, hogy
további képviselők visszahívását próbálják fogják megszervezni. Az
elmúlt hetekben már többször beszámoltál Wachsler Tamás arról, hogy
miként is kezdtétek el ezt a képviselő-visszahívási procedúrát,
hogyan folytattátok le. Ennek ellenére számos hallgatónk kérdezte
újra, hogy mit is kell tenni neki, hogy ha ők, az ők kerületükben
hasonló gondolatra, ötletre jönnének? Kérem mond el még egyszer
röviden, hogy mit csináltatok ti!
    
    Úgy kezdtük, a technikai lebonyolítás úgy történt, hogy
fogalmaztunk egy levelet, amit több ezer példányban lefénymásoltuk
és eljuttattuk a választókhoz, tehát bedobáltuk a levelesládákba.
    
    Ennek a levélnek a tartalma az volt, hogy miért gondoljuk azt, hogy
a Vida Miklós alkalmatlan az országgyűlési képviselői tisztség
betöltésére. Majd a vége az volt, hogy a napokban személyesen is
felkeressük, és akkor utána tényleg ez történt, kettesével,
hármasával jártuk a házakat esténként. Tehát délután hattól este
kilencig. Becsengettünk a lakásokba, elmondtuk hogy miért jöttünk,
és akkor a választók vagy aláírták vagy nem. Többnyire aláírták.
    
    Amikor összegyűlt a kellő számúnál jóval több, tehát ötszázzal több
aláírás még úgy, hogy végig se jártuk az egész körzetet,
Benyújtottuk a Hazafias Népfront kerületi elnökségéhez, ahol
átvették és utána elindult volna verkli, hát most annyira beindult.
    
    Tudjuk azt, hogy Vida Miklós visszahívásánál fontos szerepet
játszott a magatartása, a parlamenti magatartása a Bős-Nagymaros
ügyben. Ez a kérdés szerepet játszott ugyan Dauda Sándor esetében
is, de úgy tudom Győri Molnár Lajos, hogy más meggondolásaitok is
Tudni kell, hogy Dauda Sándor volt az a szeptember őszi ülésszakon,
aki azt jelentette ki, hogy "nagyon szeretné, hogy ha a
képviselőtársai nem csinálnának cirkuszt a parlamentből", itt
nyilvánvaló, hogy ez az utalás kire vonatkozott. Nem Berecz úrra,
illetve nem Puja Frigyesre, hanem természetesen Király Zoltánra.
    
    Aztán második, 1985 óta ő még - bár ezt állítja - egyáltalán nem
tartott nyilvános, meghirdetett képviselői beszámolót. 1985 óta
négy év eltelt. Joggal kérdezhetik meg a választói, hogy azóta mit
végzett, hogy képviselte az érdekeiket, ha még beszámolót sem
tartott számukra? A másik, vagy harmadik ilyen probléma, ami a
helyi lakosokat nagyon foglalkoztatja, hogy Dauda Sándor nem zuglói
lakos. Ez megkérdőjelezi azt is, hogy egyáltalán képviselheti-e a
helyi lakosság problémáit? És van még egy nagyon érdekes részlet.
    
    Mint amikor Vida Miklós országgyűlési képviselő visszahívását is
kezdeményeztük, és egy kicsit elkezdtünk mi is vizsgálódni, hogy mi
is a helyzet dr. Vidával? Kiderült, hogy nagyon sok apróság, kis
fekete foltocska van még a korábbi időkből a lelkén, és ugyanez van
Dauda Sándornál is. Amint elkezdték piszkálni őt, kiderült, hogy
például önkéntes rendőr.
    
    Az imént hallottuk Győri Molnár Lajos, hogy miként szervezték meg
Vida Miklós visszahívásának indítványozását. Érdekelne, hogy hogyan
történt ez Dauda Sándor esetében? Te egyike voltál annak a
bizottságnak, amely ezt az ügyet kezébe vette.
    
    Dauda Sándor visszahívásáról tudni kell, hogy Zuglóban a 45-ös
választókörzetnek a képviselője. Dauda Sándor visszahívását nem a
Fidesz kezdeményezte, nem is az MDSZ, nem is a TDDSZ, nem is az
FDSZ, nem más alternatív szervezet, hanem az Zuglói Közéleti
Tömörülés, ami a helyi lakosoknak egy kibontakozó mozgalma. A
kezdeményezést nagyon támogatta egyébként a Fidesz minden formában,
etikailag, stb. Más szervezetek is támogatták. Január 7-én, 8-án
volt az aláírásgyűjtés, egy akcióban folyt le két nap alatt az
aláírásgyűjtés, ahol körülbelül hetven fő jelent meg, akik
segítettek ebben az aláírásgyűjtésben, és már hétfő estére, vagyis
vasárnap estére összegyűlt a 2506 aláírás, ami jóval több mint az
1939, amire szükség lett volna. Ezt csak azért mondom el, mert
látnivaló, hogy ha egy kis közösség összefog, tulajdonképpen két
nap alatt képes arra, hogy az országgyűlési képviselőjének a
visszahívásához összegyűjtse a megfelelő aláírás mennyiséget.
    
    Amennyiben a részletek érdekelnének még valakit, a Fidesz elérhető
a következő budapesti telefonszámon: 149-582, 149-582. Köszönöm a
beszélgetést. +++


1989. január 28., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD