|
|
|
|
Interjú Őry Csabával
|
--------------------
München, 1990. augusztus 10. (SZER, Magyar híradó) - A vállalati tanácsok választásának kérdését, pontosabban kifejezetten ennek az időpontját a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája is bírálta. A vállalati tanácsokat szeptember 15-ikéig kellene megválasztani, ez a dátum túlságosan közel esik a szeptember 30-iki önkormányzati választások időpontjához. Őry Csabát, a Liga ügyvivőjét Ara-Kovács Attila kérdezte:
- Milyen összefüggést, alkalmasint ellentétet feltételeznek Önök a két választás ténye között?
- Mindenekelőtt azt kellene elmondanom, hogy a Liga álláspontja teljesen egyértelmű abban a kérdésben, hogy szükséges valamennyi régi rendszerben posztját elnyert igazgatót újra pályáztatni a saját munkahelyén, valamint abban is egyetértünk, hogy a dolgozói képviseletnek egy olyan új formáját kell megteremteni, amely valóban képviseli a dolgozók összességét.
Ezzel szemben először is úgy látjuk, hogy ennek a két célnak nem felel meg a jelenlegi rendelet, és az a körülmény, hogy egyidőben van két választási kampány, két tendenciát erősíthet meg. Az egyik tendencia az, hogy ott, ahol a régi világ, a régi rend a munkahelyeken még erős - és a munkahelyek többsége sajnos még ilyen -, ott nyomás alatt az emberek könnyen legitimálhatják a régi embereket. Ahol viszont már valamennyire megbomlott a régi hatalmi rendszer, ott könnyen beszűrödhetnek a helyhatósági választási kampánynak az indulatai, a vitái, ne adj isten az is előfordulhat, hogy a pártok a vállalati tanácsok újraválasztása címén a helyhatósági választási kampányokat éltetve telepítik a munkahelyeken belülre.
- Miért gondolják Önök - ahogy állásfoglalásukból kitűnik -, hogy a dolgozók egyelőre még hajlamosak a régi vezetés mellett voksolni? (folyt.)
1990. augusztus 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Őry Csabával - 1. folyt.
|
- Egyrészt azért, mert a anciéme regime él a régi munkahelyeken. Ráadásul az átalakulás plusszterheket is jelent, munkanélküliséggel is fenyeget. Arról számolnak be a tagszakszervezeteink, hogy a munkahelyi vezetés, illetve a régi szakszervezeti bürokrácia, ezek összefonódva kifejezetten akadályozzák azt, hogy kimondják a véleményüket, hogy kifejezetten kockázatosnak tartják az emberek, hogy kimondják a véleményüket. Attól, hogy a nagypolitikában megváltoztak a keretek, ettől a munka világában, abban a legszűkebb környezetben, ahol tulajdonképpen a legtöbb eldől - a saját biztonságunk és saját lehetőségeink tekintetében - még nagyon is él a régi világ.
- Hogyan ítélik meg a privatizáció menetének és vállalati tanácsok választásokkal kapcsolatos jelenlegi, azaz eléggé bizonytalan összefüggéseit?
- Általában a privatizációval kapcsolatban az emberek nem tudják, a dolgozók nem tudják azt, hogy hogyan tudnának befolyást gyakorolni erre. Ez nem elsősorban a vállalati tanácsokkal kapcsolatos kérdés. Annyiban összefügg természetesen, hogy ahol a vállalati tanács a tulajdonosi jogok gyakorlására jön létre, ott a privatizációra - a vállalati tanácsban való részvétel útján - befolyást lehet gyakorolni.
De egyébként a Munka Törvénykönyvének a 10. szakasza is lehetőséget ad arra, hogy akár a szakszervezetek vagy munkástanácsok, tehát bármilyen érdekképviseleti szerv révén ellenőrizzék ezt. Vagy amikor nincs igazából rögzítve és tisztázva az, hogy milyen információ adási kötelezettsége van a munkaadónak, és valójában nem alakultak ki azok az eljárások ma még, aminek révén mondjuk a munkavállalók meg tudnák ítélni azt, hogy egy adott igazgató alkalmas-e, vagy egy adott privatizáció hasznos-e nekik.
- Köszönöm a beszélgetést +++
1990. augusztus 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|