|
|
|
|
A tűzoltás sikeres volt, a kedvező folyamatokat meg kell
szilárdítani - az MNB elnökének sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A Magyar Nemzeti Bank továbbra is szigorú pénzügyi politikát kíván folytatni. Az idén sikerült először elérni azt a célt, hogy számottevő mértékben korlátozzák a hitelkiáramlást, és így takarékosabb gazdálkodásra szorítsák a vállalatokat. Míg a GDP (a bruttó nemmzeti termék) nominálértékben 18-20 százalékkal növekedett az első fél évben, addig a hitelállomány bővülése csak 7 százalékos volt. A szűkös hitelkeretből azonban a korábbinál lényegesen több jutott a kisvállalkozásoknak, magánvállalkozóknak. Tavaly a számukra nyújtott hitelek állománya 10,4 milliárd forint körül alakult, s jelenleg már eléri a 30,4 milliárd forintot.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a statisztikai adatok nem türközik hűen a gazdaság teljesítőképességének alakulását, rosszabb képet mutatnak a valóságosnál. Ez azzal magyarázható, hogy év közben a KSH csak az állami szektor eredményeit mutatja ki, a magáncégekét, a kisvállalkozásokét nem. Márpedig éppen az tapasztalható, hogy az állami szektor teljesítménye jelentősen csökkent, ezt azonban ellensúlyozzák a magánvállalkozások. Így a visszaesés kisebb a kimutatottnál, s nem olyan súlyos a recesszió, mint amiről a KSH tudósít.
A gazdaság egyik legkritikusabb pontja továbbra is az infláció alakulása. Jelenleg 26 százalékos a fogyasztói árszínvonal-emelkedés, s 1 év alatt 10 százalékos gyorsulás tapasztalható az inflációs rátában. A havi adatok azonban azt mutatják, hogy az árnövekedés lassulóban van, s így elképzelhető, hogy az inflációs szint az év végén sem haladja meg a 26 százalékot. Surányi György szerint jövőre a kormány kísérletet tehet az áremelkedés megfékezésére, s mindenképpen elkerülhetővé válik az inflációs robbanás. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kormány továbbra is szigorú pénzügyi politikát folytasson, amire a Magyar Nemzeti Bank el van szánva.
Az MNB nem kíván változtatni árfolyampolitikáján, mivel a jelenlegi árfolyamok kellő ösztönzést biztosítanak az exportőrök számára. Így csak olyan, vagy annál kisebb mértékű forint árfolyamváltozás szükséges, amelyet a nemzeti valuta, illetve a külföldi fizetőeszközök közötti inflációs szintkülönbség indokol. Ennek megfelelően a jegybank a közeljövőben nem kívánja leértékelni a forintot a külföldi valutákhoz képest. Hasonlóan stabil marad az MNB kamatpolitikája is. Jelenleg a rövidlejáratú hitelek nominálkamata 28-30 százalék, ami 5-6 százalékos reálkamatot jelent. A magas infláció miatt nincs lehetőség a kamatszínvonal csökkentésére. (folyt.köv.)
1990. augusztus 10., péntek 13:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|