|
|
 |
|
 |
Miniszterjelöltek az önkormányzati bizottság ülésén (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Dr. Horváth Balázst (MDF), a
belügyi tárca várományosát és dr. Kiss Gyula tárca nélküli
kisgazdapárti jelöltet hallgatta meg hétfőn a Parlament
Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi
Bizottsága.
Több mint három órán át tartott a leendő belügyminiszter
bizottsági meghallgatása. A 48 esztendős jogász röviden vázolta
szakmai pályafutását, részletesebben szólt a belügy jövőjéről, s
mintegy másfél órán át állta a kérdések rohamát. Mindenekelőtt
azonban bejelentette: lemond e bizottságban betöltött alelnöki
tisztéről, s egyben bizottsági tagságáról.
A tárcával összefüggő elképzeléseit fejtegetve hangsúlyozta:
legfőbb szándéka, hogy a Belügyminisztérium a belügyek minisztériuma
legyen. Elsődleges feladatának a rendőrség szervezeti és
költségvetési elkülönítését tartja. Terve az, hogy a
rendőr-tiszthelyettesi és -tiszti képzés alapvető átalakításával, a
személyi állomány fejlesztésével visszaadja a rend valódi őreinek
szerepét és tekintélyét a rendőrségnek. Azt viszont nem tartja
megvalósíthatónak, hogy önkormányzati rendőrség működjék, hiszen
fennáll annak a veszélye, hogy a leendő polgármester, főpolgármester
szert tehessen egy ,,saját bandériumra, önálló kis hadseregre,
fegyveres erőre,,.
A minisztérium átszervezését is tervezi, s ezzel összefüggésben
mihamarabb kívánatosnak tartja a közszolgálati törvény megalkotását.
A minisztériumban a miniszter, a politikai, valamint a közigazgatási
államtitkár mellett 6 főosztályt szerveznek majd. Ebből kettő az
úgynevezett civil szférával, s ugyancsak kettő rendészeti
feladatokkal foglalkozna. Ez utóbbiak egyikéhez tartozna a polgári
védelem és a tűzoltóság, valamint a határőrizet és a határrendészet,
amelyet - véleménye szerint - össze kellene kapcsolni a Vám- és
Pénzügyőrséggel. Szükségesnek ítélte a kormányőrség átalakítását,
mert szerinte ez a testület időzített bomba a leendő belügyminiszter
alatt.
A minisztériumi apparátussal kapcsolatban kifejtette: ismeretei
szerint 300 embert érint a korkedvezményes nyugdíjbavonulás
lehetősége - ezt sokallja. Ezért már készített az Antall-kormánynak
egy javaslatot a Németh-kormány e rendeletének módosítására. Szólt
arról is: a Belügyminisztériumból sokan távoztak az MDF-programtól
megriadva. Szerinte ez a magatartás az érintettek szakmai
ismereteit, eddigi politikai múltját illetően furcsa dolgokat takar.
(folyt.köv.)
1990. május 21., hétfő 20:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Miniszterjelöltek az önkormányzati bizottság ülésén (2. rész)
|
Mint mondotta: éppen ezért ezeknek az embereknek a távozását nem is
sajnálja. Hozzáfűzte azonban: nem kíván B-listázni, de ez nem
jelenti azt, hogy ha megfelelő ismeretek birtokába kerül, mindenki
helyén marad a minisztériumban.
Az önkormányzatokkal foglalkozva sürgetőnek minősítette az
önkormányzati és az önkormányzati választási törvény mielőbbi
megalkotását, s véleménye szerint ezeket a választásokat szeptember
végén lenne célszerű megtartani. Az önkormányzatok
működőképességének biztosítása érdekében jogszabályok tömegét kell
megalkotni, meg kell találni a kapcsolódási pontokat például a
tulajdonjog, a vagyonjog, a földtulajdon, az adó szabályozásakor.
Más véleményekkel ellentétben szükségszerűnek ítélte az
önkormányzati megyék fenntartását.
Vázlatos koncepcióját a részleteket firtató kérdésekre adott
válaszaiban indokolta, elismerve: az helyenként ellenkezik más
pártok és tárcák elképzeléseivel. Ezekről a kérdésekről azonban majd
a vonatkozó törvényjavaslatok parlamenti tárgyalásakor lehet és kell
is vitatkozni.
Dr. Horváth Balázs meghallgatását követően fél órát vett igénybe
annak eldöntése: dr. Kiss Gyula meghallgatásában illetékes-e az
önkormányzati bizottság. Dr. Wekler Ferenc, a testület elnöke már az
ülés elején közölte: megdöbbenéssel vette kézhez az értesítést, hogy
ennek a bizottságnak kell meghallgatnia dr. Kiss Gyulát is. Az ő
meghallgatását megelőzően maga dr. Kiss Gyula is hasonló érzéseiről
számolt be. A bizottság több tagja fenntartással fogadta ezt a
,,kötelezettséget,,, különösen azután, hogy megismerkedett dr. Kiss
Gyula leendő feladataival. Mint a tárca nélküli miniszterjelölt
szavaiból kiderült: az ő feladata lesz esetenként a miniszterelnök
helyettesítése, adott központi kormányzati feladatok elvégzése,
hozzá tartozik majd az egyházi és kisebbségi ügyekkel foglalkozó
államminiszterek felügyelete, a kormányzati ifjúsági feladatok, a
politikai rendszerváltással összefüggő jogszabályalkotás, továbbá a
határokon túl élő magyarság problematikája, jelesül: a politikai
értelemben vett kisebbségi kérdés és az emigrációs magyarság
honosításával, ingatlanszerzésével, hazatelepülésével kapcsolatos
jogi kérdések.
A bizottság ülésén jelenlévő vendégképviselők - az Emberi jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság tagjai - nem kevéssé sérelmezték,
hogy nem az ő bizottságuk hallgathatta meg, kifejezett kérésük
ellenére a miniszterjelöltet. Az önkormányzati bizottság a
kormányalakítás sürgető kényszerét tudomásul véve, bár a gyakorlat
ellen tiltakozva végülis meghallgatta dr. Kiss Gyulát. (MTI)
1990. május 21., hétfő 20:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|