|
|
 |
|
 |
Főcím: Hol tart az önkormányzati törvény előkészítése? Alcím:
Beszélgetés dr. Gál Zoltán megbízott belügyminiszterrel
|
A szabad választások nyomán megalakult és már a törvényalkotó
munkát is megkezdő új Parlament a rendszerváltozás jegyében látott
hozzá a központi államhatalom alkotmányos alapjainak átrendezéséhez.
A rendszerváltozás azonban nyilvánvalóan csak akkor lehet teljes, ha
a központi hatalom után a helyi hatalom is megmérettetik egy szabad
választáson, ha kialakulnak a helyi önkormányzatok. De hol tart
jelenleg az önkormányzati törvény előkészítése? - kérdeztük dr. Gál
Zoltán megbízott belügyminisztert, a jogszabály előkészítéséért
felelős tárca vezetőjét.
- Az önkormányzat törvény tervezete lényegében a
Belügyminisztériumban készült - válaszolt Gál Zoltán - és azok
között a törvénytervezetek között szerepel, amelyeket a kormány,
illetőleg személy szerint én fogok átadni az új kormánynak. A
törvény előkészítése megítélésem korrekten, jó ütemben s kellő
szakmai megalapozottsággal folyt, abban az értelemben is, hogy már
az előkészítésében is részt vettek a parlamenti pártok képviselői,
és mint arról a közvélemény is tájékozódott, széles körű nemzetközi
tapasztalatokat hasznosítottunk a munka során. A törvény főbb
fejezeteiről Budapesten nemzetközi tanácskozást is tartottunk. A
szakértői közvélemény erős támogatást adott a koncepciónak, európai
szintűnek tartotta a tervezetben vázolt elképzeléseket.
alc. A helyi önkormányzat és az adók
- Mi a lényege az önkormányzati törvénynek? Az, hogy a lakosság
úgyszólván minden tekintetben a terület gazdájává válik? Hogy a
helyi közösség dönt az őt érintő kérdésekben?
- Ezt a megközelítést a tanácsok esetében is gyakran
alkalmaztuk. A tanácstörvénnyel azonban nem sikerült a gazdasági
elosztás szintjén az említett gazdaszerepet, s ezt a felelősséget
megteremteni. Az elmúlt évben történtek bizonyos korrekciók a
tanácsi gazdálkodásban, a központi elosztás rendszerében. Ez a
normativitás irányában hatott és nagyobb nyilvánosságot biztosított
a helyi kérdések eldöntésénél. Más kérdés, hogy az ismert gazdasági
helyzetben ténylegesen több pénzt nem teremtett a helyi célok,
feladatok megvalósításához.
- A helyi önkormányzatot miképpen érintik az adóbevételek?
(folyt.)
1990. május 14., hétfő 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hol tart az önkormányzati törvény előkészítése? (2. rész)
|
- A személyi jövedelemadó-bevétel már most is helyben marad,
noha ez talán nem mindeki előtt ismert. De ha már itt tartunk,
megemlítem, hogy a múlt évi korrekció egybevág sz új önkormányzati
törvény konstrukciójával is. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a
településszintű tanácsok, pontosabban a települések lesznek a
centrumai az önkormányzatnak. Ehhez kell igazodnia az elosztás
formájának is. Egyrészt, hogy a keletkezett jövedelmek automatikusan
helyben maradjanak - ez a vidék lakosságának régi sérelmét orvosolja
-, másrészt pedig az elosztás rendszere is olyan legyen, hogy anyagi
forrásokkal maguk a települések rendelkezzenek. A megye, illetőleg a
központ szerepe ugyanakkor csökkenjen.
alc. Viták a megyék szerepéről
- Ami a megye szerepét illeti, azt hiszem, ez komoly viták
tárgya lesz az Országgyűlésen is, amikor az önkormányzati
törvényjavaslatról esik szó. Hiszen a különböző politikai erők nem
ítélik meg egyformán ezt a kérdést. Vannak politikai pártok, amelyek
testülettel, komoly apparátussal rendelkező megyét képzelnek el, bár
visszafogott, korlátozott szerepkörrel. Mások egyfajta hivatal
megszervezésére gondolnak. Sőt az utóbbi időben, ha nem is elég
hangsúlyosan, bizonyos regionalizmus igénye is megjelent a helyi
igazgatásban. Úgy gondolom, ebből a kérdésből nem kellene
kabinet-ügyet csinálni, ezt a döntést alá kell rendelni az
alapkoncepciónak. Nevezetesen a települések valóságos önállóságának.
A megye szerepét és szervezeti formáit is ehhez kell alakítani.
Tehát nem lehet kizárni, hogy a jövőben a megye teljesen más
funkciót tölt be. Nem a központi igazgatás érdekeit közvetíti
lefelé, hanem a településszintű önkormányzatnak lesz védőbástyája.
- A helyi önkormányzatok létrehozása azonban elképzelhetetlen a
választási szabályok nélkül. Úgy gondolom, erre nem alkalmazható
mechanikusan az országgyűlési választásokról szóló törvény.
- Valóban, önálló törvénytervezet készül az önkormányzatok
választására. Képtelenség a két egymástól eltérő feladatot egy
törvényen belül szabályozni. A konkrét megoldásokat illetően azonban
ma még nem lehet véglegesen kiforrott elképzelésekről beszélni.
Hiszen a választás az elképzelt szervezettel is szorosan összefügg.
Így várhatóan párhuzamosan kell állást foglalni a még nyitott
kérdésekben. Ha egy alulról építkező megyéről beszélünk - amit az
önkormányzatok választanak, delegálnak -, akkor természetesen ahhoz
kell igazítani a választás szabályait is. Egy közvetlen választáson
alapuló rendszer esetén megint más szabályok előírása indokolt.
(folyt.)
1990. május 14., hétfő 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hol tart az önkormányzati törvény előkészítése? (3. rész)
|
alc. A választási rendszer és a pártok
- Végül is a tanácsok mandátuma június 8-án lejár. Felmerül a
kérdés, meg kelle-e hosszabbítani a mandátumukat? Ha igen, mi ennek
a módja?
- A jelenlegi szabályok szerint a tanácstestületek nem
működhetnek tovább, csak a végrehajtó bizottságok. Ezek megbizatása
ugyanis az új végrehajtó bizottságok megalakulásáig tart. Ha az
Országgyűlés nem hosszabbítja meg a testületek mandátumát, az iménti
megoldás érvényes. Én ezt személy szerint politikai szempontból
vitathatónak tartom, helyesebb lenne meghosszabbítani a mandátumot,
ami azt jelentené, hogy a testületek is tovább működnek. Ez
természetesen nagyobb legitimációt adna a helyi igazgatásnak az
átmeneti időszakban. Ez annál is inkább így van, mert a helyi
igazgatásban már kialakult gyakorlat, hogy a testületi munkában
részt vesznek a különböző pártok képviselői. Tehát az a politikai
elrendezettség, ami orszgos szinten létezik, napjainkban már jelen
van a helyi igazgatás szintjén is.
- Lehet-e valami közelebbit tudni az önkormányzati választási
törvényről?
- Erről nyilvánvalóan az új Országgyűlésnek kell dönteni. A
különböző pártok a maguk nézőpontjából közelítik meg a kérdést,
ezért ma még korai volna a részmegoldásokról szólni. De ha a most
kialakult szabályokat nézzük, azt mondhatnám, hogy egy differenciált
önkormányzati választási rendszerben gondolkodunk. Megpróbáltuk
"leképezni" a választási szabályok szintjére az egyes települések
közötti különbségeket is. Könnyű belátni, hogy másfajta szituáció
alakul ki e tekintetben egy 300 lelket számláló, most önállósult
településen, mint mondjuk egy megyeszékhelyen, netán a több mint
kétmilliós fővárosbsn.
- Érvényesülni fog-e a választási törvény sajátos dualizmusa,
vagyis az egyéni jelöltek mellett a pártok is kiállítanak majd saját
jelölteket?
- Ma még csupán alternatív javaslatokkal rendelkezünk. Ennek
alapján azt tudom válaszolni a kérdésre: is-is. Nyilvánvaló, hogy a
többpártrendszert nem lehet nem figyelembe venni az önkormányzati
választásoknál, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani: az
önkormányzatok, a képviselőtestületek feladata éppen a települési, a
helyi érdek érvényesítése, kötődés a helyi dolgokhoz. Ennek a
helyzetnek az egyéni választókerületi szisztéma jobban megfelelne.
Nagyobb településeken azonban nem biztos, hogy mindig az egyéni
választókerületi megoldás fejezi ki, hordozza a valóságos helyi
érdekeket. (MTI-Press)
1990. május 14., hétfő 13:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|