Rendszerváltás és az MTI

	Parlamenti bizottságok ülése (1. rész)
1990. május 11., péntek - Pénteken ülést tartott az országgyűlés Választási és Mandátumvizsgáló, valamint Alkotmányügyi, Törvényelőkészitő és Igazságügyi Bizottsága. A Választási és Mandátumvizsgáló Bizottság megvizsgálta és rendben lévőnek találta Haraszti Miklós (SZDSZ) megbizólevelét, akinek igazolására csak most, a Legfelsőbb Biróság döntése nyomán kerülhetett sor. Elfogadták dr. Bilecz Endre megbizólevét is, aki az egyéni választókerületből bejutott Haraszti Miklós helyett lépett előre az SZDSZ Nógrád megyei listáján, s került be a törvényhozásba. A két képviselő az Országgyülés következő, jövő heti ülésétől gyakorolhatja képviselői jogait. Az ülésen felmerült, hogy a Választási és Mandátumvizsgáló bizottság jövőbeni müködéséhez, feladatkörének pontos meghatározásához változtatni kell a házszabályon, amely ugyanis nem tartalmaz ilyen megnevezésü bizottságot. Rendezésre vár az is, hogy a jelenlegi házszabály szerint az időközi választáson elért mandátumok igazolására ma még a Mentelmi és Összeférhetetlenségi bizottság jogosult. Felvetődött, hogy a bizottság feladatkörébe tartozhatnának a parlament tisztségviselőinek megválasztásával kapcsolatos ügyek is. A jövőt tekintve kérdéses az is, hogy mit takar a bizottság nevében a választási ügyekben való illetékességre utaló jelző, mert azt az előzetes tárgyalások során a pártok még csak nem is körvonalazták. A parlamentáris rendszerekben korábban a választási bizottságok általában vitás választási kérdésekben biráskodhattak, de a legtöbb országban e hatáskört épp a pártatlanság miatt átadták a biróságoknak. A bizottság megállapodott abban, hogy feladatkörének meghatározásához alkotmányjogászok segitségét veszi igénybe. /folyt. köv./ 1990. május 11., péntek 13:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Parlamenti bizottságok ülése (2. rész)
Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság ülését a kezdetétől a végéig - mintegy négy órán át - lényegében az SZDSZ, illetve az Igazságügyi Minisztérium és az MDF közötti vita jellemezte. Azzal kezdődött, hogy dr. Salamon László (MDF), a bizottság elnöke előterjesztette a testülethez érkező levelek, beadványok kezelésére vonatkozó javaslatát, amely szerint ő jelölné ki, hogy a testület mely tagját milyen ügyek intézésével bízza meg. Ez ellen azonnal szót emelt Tölgyessy Péter (SZDSZ), hangsúlyozva: a bizottság elnöke nem a testület vezetője, tagjai pedig egyenrangúak, ezért elfogadhatatlan a javasolt módszer. Amikor a beadványok kezelésének módjában végül is sikerült megállapodni, a bizottság SZDSZ-es képviselői felvetették: azt tartanák az Országgyűlés számára a legjobb munkamódszernek, ha plenáris üléseit kedden és csütörtökön, bizottsági üléseit pedig hétfőn és szerdán tartaná. A plenáris ülések első napján folytatnák le a törvénytervezetek általános, második napján pedig részletes vitáját. Így a köztes bizottsági napon lehetővé válna, hogy a bizottságok a módosító indítványokat alaposan átgondolják, megvitassák, s ezzel elkerülnék a teljes ülések folytonos megszakítását. Bár Kónya Imre (MDF) kétségbe vonta, hogy ez a téma - akár javaslat formájában is - e bizottság kompetenciájába tartozna, a testület végül is úgy döntött: a maga számára ezt a munkamódszert választja, és javasolja az Ügyrendi, illetve a Házbizottságnak az indítvány mielőbbi átgondolását, majd bevezetését. Ezt követően a bizottság viszonylag rövid idő alatt végzett a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló törvény módosítására vonatkozó tervezettel. Tölgyessy Péter mindössze annyi megjegyzést fűzött hozzá: érdemes lenne a későbbiekben azon gondolkodni, hogy megszűnjék az állampolgárságtól való megfosztás intézménye. Ismeretes, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén a Független Kisgazdapárt javasolta: az elhunyt személyek is kapják vissza állampolgárságukat. A javaslattevők elsősorban a néhai Nagy Ferenc egykori miniszterelnök és társai rehabilitálására gondoltak. A sürgősséggel beterjesztendő törvényjavaslat természetesen ennél általánosabban fogalmaz. Füzessy Tibor (KDNP), - bár e bizottságnak nem tagja - indítványozta, hogy az elhunytak esetében az állampolgárság visszaállítását kössék a hozzátartozók kérelméhez. Ezt azonban a bizottság elvetette, és egyhangúlag az eredeti törvényjavaslatot támogatta. (folyt. köv.) 1990. május 11., péntek 16:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Parlamenti bizottságok ülése (3. rész)
Az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat vitája csaknem három óra hosszan tartott, mígnem sikerült konszenzusra jutnia a bizottságnak. A nézetek először akkor ütköztek össze, amikor kitünt: a bizottság döntését az a tény cáfolta, hogy nem lehetett külön-külön megtartani az általános és a részletes vitát. Ezt a döntést egyébként Tölgyessy Péter mondanivalóját félbeszakítva hozta meg a bizottság, aki szerint általáno sságban európai mércével mérhető ez a törvényjavaslat, részleteiben azonban kimunkálatlan, szinte minden egyes pontja kifogásolható. A paragrafusokat ízekre szedő tételes vitában dr. Salamon László és a többi MDF-es képviselő is ahhoz ragaszkodott, hogy a bizottság tagjai szövegszerű módosító javaslatokat tegyenek. Ám amikor az egyik pontnál hosszadalmasra nyúlt és meddővé vált a vita, Eörsi Mátyás (SZDSZ), majd dr. Gál Zoltán (MSZP) is szóvá tette: nem lehet a képviselőktől elvárni, hogy jogilag is kifogástalanul megfogalmazott szövegjavaslatot tegyenek, nem is ez a dolguk, ez a minisztérium feladata. Ők csak tartalmi orientációt adhatnak. Czoma László független képviselő annak a véleményének adott hangot: az egész kormányzati strukúrát át kellene látni ahhoz, hogy részkérdésekben állást tudjanak foglalni. A későbbiekben, újságírók körében azt a kijelentést tette: ,,megint olyan törvényeket szavazunk meg, amelyek a hatalom megszerzését, kisajátítását és kizárólagosságát szolgálják,,. Ez a gondolat húzódott meg ama vitapont mögött is, hogy kinek a javaslatára lehet kinevezni az államtitkárokat. Az eredeti törvénytervezet szerint ez mindig a miniszterelnök javaslatára történt volna. Az SZDSZ képviselői és Gál Zoltán szerint azonban ez olyan erős miniszterelnöki pozícióteremtéshez járulna hozzá, amely elfogadhatatlan. A vitázó bizottság nem is jutott túl a több mint 20 paragrafust tartalmazó tervezet harmadik szakaszán, amikoris alapvető munkajogi kérdéseket feszegettek. Főként az SZDSZ megítélése szerint az államtitkárok jogállását nem lehet a Polgári vagy a Munka Törvénykönyve alapján meghatározni - ahogyan ezt Bogdán Tibor igazságügyiminiszter-helyettes állította -, az ő helyzetük speciális, így rájuk speciális szabályoknak kell vonatkozniuk. Tölgyessy Péter a törvénytervezet vitájának egészéről fejtette ki: az SZDSZ nem azért aggályoskodik, mert akadályozni akarja a kormányalakítást. Nem kíván olyan javaslatot megszavazni - ahogyan ezt az előző plenáris ülésen jobb meggyőződése ellenére, de a mielőbbi kormányalakítás érdekében tette -, amely szakmailag kifogásolható. (folyt.köv.) 1990. május 11., péntek 16:31
Vissza »

	Parlamenti bizottságok ülése (4. rész)
Véleménye szerint a kormányalakítást nem az SZDSZ akadályozza, hanem az, hogy a koalíciós tárgyalások lassan haladnak, holott már réges rég megkezdődhetett volna a miniszterjelöltek meghallgatása, s meg kellett volna tartani az alakuló ülést. Ezért pedig nem az ellenzéket, hanem a kormányzó pártot és partnereit terheli a felelősség. Végül is a bizottság SZDSZ-frakciója rövid tanácskozási szünet után bejelentette: a törvénytervezetet nem tartja alkalmasnak arra, hogy a május 15-ei plenáris ülésen előterjesszék és megtárgyalják. Ezért ott csak arról kellene dönteni, hogy létezzék a politikai államtitkári (parlamenti), a címzetes államtitkári (a kormánybiztos hatáskörét túlhaladóan, de a tárca nélküli miniszterét el nem érően), a közigazgatási és a helyettes államtitkári (adminisztratív, minisztériumi) státus, továbbá hogy kinek a javaslatára nevezi ki ezeket a személyeket a köztársasági elnök. A végleges törvényt pedig az államtitkárok jogállásáról a miniszterek jogállásának szabályozásával egyidejűleg kellene megalkotni. A bizottság az indítványt elfogadva úgy határozott: az Igazságügyi Minisztérium kedd reggelre dolgozza ki a törvényjavaslat új, rövidített változatát. Ez az előbbiek mellett rendelkezzen a megbízatás időtartamáról is, illetve arról, hogy az államtitkárokra átmenetileg csak az a munkajogi szabály vonatkozik: az e tisztségben töltött idő munkaviszonynak tekintendő. (MTI) 1990. május 11., péntek 16:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »