|
|
 |
|
 |
felcím. Külön utakon, egy irányba? főcím. Kiskoalíció - nagy
várakozások
|
Budapest, 1990. április 9. kedd (MTI-Press)
Az országgyűlési választások második fordulójában eldőlt a
mandátumokért folyó harc és a szabad választások után talpra állt a
képviseleti demokrácia. A Magyar Demokrata Fórum meggyőző fölénnyel
megnyerte a választást, s a maga 164 mandátumával az ország
legerősebb pártja lett. Ám mégsem eléggé erős ahhoz, hogy egymaga
alakítson kormányt. Így, amit korábban csak feltételeztünk, mára
bizonyossá vált: a Magyar Köztársaság szabad választások utáni első
kormánya koalíciós kormány lesz.
A közvéleménykutatók már hónapokkal ezelőtt prognosztizálták a
kialakult helyzetet s a döntés napjához közeledvén, csak tovább
erősödött a koalíciós várakozás a közvéleményben. Amíg az első
forduló előtt a legvadabb találgatásoknak is tere nyílt, március
25-e után körvonalazódott, hogy a két meghatározó politikai erő a
Magyar Demokrata Fórum, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége lesz.
A lakosság többsége kezdetben kizárólag "nagykoalícióban"
gondolkodott, hisz történelmi emlékezetünkből felidézhette annak
tényét, hogy az ELLENZÉKI KEREKASZTAL ALAPÍTÓ SZERVEZETEI KÖZÖS
ZÁSZLÓ ALATT INDULTAK HARCBA AZ ÁLLAMPÁRT LEBONTÁSÁÉRT. A
radikálisok és a centrumhoz közelállók a jelesebb politikai
évfordulókon, március 15.-én vagy október 23.-án saját zászlók alatt
vonultak fel, de a különböző transzparensek ellenére jól megfért
egymással a két párt népes tábora.
De a jobbközép és a szociálliberális irányzat közötti kezdeti
különbségek egyre kitapinthatóbbá váltak. Már a háromoldalú
tárgyalások finisében jelentkezett ez, az aláírók és az alá nem írók
táborába csalva az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőit. A népszavazás
felé tett lépések is inkább a távolodás, mint a közeledés jelképeivé
váltak. A köztársasági elnök közvetlen választása kérdésében ugyan
végül kialakult a közmegegyezés, de a nemzeti médiák kirekesztő
birtoklása ürügyén kipattant, mindmáig hullámzó vita mélyebb sebeket
ütött a politikai riválisokon. A március 15.-i közvetítések
elmaradása pedig már a közvélemény számára is világosan jelezte a
nagykoalíció mérsékelt esélyeit. Bár a külföldi megfigyelők azt
próbálták sugallni, hogy Magyarország számára a mai helyzetben nincs
üdvözítőbb politikai recept a nagykoalíciónál, ELVÁRÁSUKRA A
VÁLASZTÓPOLGÁROK NEM TETTÉK RÁ A JÓVÁHAGYÓ PECSÉTET. (folyt.)
1990. április 10., kedd 16:38
|
Vissza »
|
|
Külön utakon, de egy irányba? 2.
|
alc. "És mégis mozog a föld
"
A koalíciós várakozások magyar evolúcióját nyomon követve
érdemes egy kicsit tallózni a két választási forduló között
megfogalmazott nyilatkozatokban is. Annál inkább, hiszen ekkor
minden közvéleménykutatási előrejelzésnél szélesebb minta állt a
lakosság rendelkezésére. Ez pedig nem volt más, mint az első
választási fordulóban leadott több mint 5 millió szavazat. Március
25.-én a szavazóurnákból még nem rajzolódott ki teljes pontossággal
a népakarat, de mintegy indexként jelezte, a két héttel későbbi
gátszakadást.
A vasárnapi választási forduló előtt koalíciópártinak
mutatkozott a FIDESZ, persze a nagykoalíció mellett tette le a
voksát. VESZÉLYES PERIÓDUS ELÉ NÉZ AZ ORSZÁG - hangsúlyozták -, S
VÉGZETES HIBA LENNE, HA ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT A PÁRTOK BEVINNÉK A
MAGUK ÉLES ELLENTÉTEIT A PARLAMENTBE. A kereszténydemokraták már a
nemzeti centrum felé igyekeztek, kormányszínekben képzelve el a
jövőt. A kisgazdák programjukból elsősorban a "mégis mozog a föld"
XX. századi teóriáját emelték kormányzati szintre, mint
vitathatatlan témagazdák.
Az SZDSZ nyitottnak látszott a nagykoalícióra és saját
választási szövetségét minősítve utalt arra; minden párt szavazóinak
már a kampány kezdetén illett volna tudnia, hogy pártja mit kíván
kezdeni a bizalommal. De hát tudjuk, a politika nem mindíg a tiszta
erkölcs, hanem a racionális gondolkodás az érdekek, párttaktikák
világa.
alc. Politikai apartheid?
Az MSZP-nek az a háládatlan szerep jutott a második foruló előtt
és után, hogy jobbára kéretlenül és kültagként kellett kifejtenie a
véleményét egy lehetséges koalícióról. Politikai ellenlábasai
ugyanis hallgatólagos megállapodást kötöttek arról, hogy az
MSZMP-vel és annak úgymond utódszervezeteivel nem lépnek koalícióra.
POZSGAY IMRE A POLITIKAI APARTHEID ÚJKORI MEGNYILVÁNULÁSAIT
RÖVIDLÁTÁSNAK, STRATÉGIAI TÉVEDÉSNEK MINŐSÍTETTE. Kifejtette, hogy
az úgynevezett erős pártok is csupán a szavazatok egynegyedét
szerezték meg az első fordulóban, így az MSZP-t nem sikerült
politikai karanténba helyezni.
A második fordulóban kialakult végeredmény szerint viszont az
MSZP nem szerezte meg a mandátumok 10 százalékát sem. (folyt.)
1990. április 10., kedd 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Külön utakon, de egy irányba? 3.
|
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy AZ ELSŐ FORDULÓBAN A
VÁLASZTÓPOLGÁROK EGYHARMADA, MINTEGY 2,5 MILLIÓ VÁLASZTÓPOLGÁR NEM
NYILVÁNÍTOTT VÉLEMÉNYT, A MÚLT VASÁRNAP PEDIG A VÁLASZTÓK KÖZEL
FELE, CSAKNEM 4 MILLIÓ VÁLASZTÓPOLGÁR MARADT TÁVOL A
SZAVAZÓURNÁKTÓL. Nem minden politikai kockázat nélkül való, ha most
bármely párt ezt a 4 millió nem szavazó állampolgárt könnyedén a
saját potenciális támogatói közé sorolja.
A szavazás eredménye és az azóta elhangzott nyilatkozatok
tükrében a közvélemény már elkönyvelte a kiskoalíció tényét. Az MDF
elnöke ANTALL JÓZSEF nyilatkozatában bizakodásának adott hangot,
hogy a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt az
MDF koalíciós partnere lesz. De arra is utalt, hogy a kérdés
eldöntése, a szuverén pártok belügye, azok vezető testületei
jogosultak dönteni erről. Ami minden bizonnyal hamar megtörténik, s
ez örvendetes, hiszen az idő sürget. KÖZJOGI ÉRTELEMBEN A
VÁLASZTÁSSAL LEZÁRULT A POLITIKAI ÁTMENET. Egy hónapon belül össze
kell hívni az új parlamentet, megválasztják az Országgyűlés új
tisztikarát, mindenekelőtt az Országgyűlés elnökét, aki átveszi az
ideiglenes köztársasági elnöktől a stafétabotot. Első teendője az
lesz, hogy a legerősebb párt vezetőjét felkéri a kormányalakításra.
alc. A nagykoalíció elleni érvek
Az új kormányt az Országgyűlés fogja megválasztani. Mindehhez
alapos előkészítő tárgyalásokra lesz szükség. Némi fényt vetíthet a
kormányzat elképzeléseire az a tv-nyilatkozat amiben az MDF elnöke
összefoglalta a nagykoalíció elleni érveit is: "MI EDDIG SEM
TARTOTTUK VOLNA HELYESNEK A NAGYKOALÍCIÓT, TEHÁT NEM A VÁLASZTÁSI
EREDMÉNY BEFOLYÁSOL BENNÜNKET. NEKÜNK AZ VOLT A VÉLEMÉNYÜNK, HOGY A
MAGYAR DEMOKRÁCIÁNAK ÉS EGY PARLAMENTÁRIS RENDSZERNEK ARRA VAN
SZÜKSÉGE, HOGY KIALAKULJON MAGYARORSZÁGON A KÉT PÓLUS A POLITIKA
TERÜLETÉN. A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE ÉS A MAGYAR DEMOKRATA
FÓRUM TŰNT MINDENKÉPPEN ANNAK A KÉT POLITIKAI PÁRTNAK, AMELYEK ITT A
KÉT FŐ ERŐT JELENTIK. ÚGY GONDOLOM, HOGY NEM HASZNÁL A PARLAMENTÁRIS
DEMOKRÁCIÁNAK, HA EZ A KÉT PÁRT EGYSZERRE ÁLDOZZA FÖL MAGÁT, AKÁR
EGY NEHÉZSÉG ESETÉN, AKÁR EGY OLYAN POLITIKA VÉGREHAJTÁSA TERÜLETÉN,
AMI ELŐTTÜNK ÁLLHAT." Az MDF elnöke szerint NEM ALAKULT KI A
VÁLASZTÁSOKON POLITIKAI PATTHELYZET, AMI A NAGYKOALÍCIÓT SZÜKSÉGESSÉ
TENNÉ, UGYANAKKOR OLYAN SÚLYOS VÁLSÁGRÓL SEM BESZÉLHETÜNK, AMI
EGYFAJTA NEMZETI EGYSÉGKORMÁNY MEGTEREMTÉSÉT INDOKOLNÁ. (folyt.)
1990. április 10., kedd 16:47
|
Vissza »
|
|
Külön utakon, de 4.
|
A választási eredmények közzétételét követő első megbeszéléseket
értékelve a kisgazdák szerint szabad az út a kiskoalíció előtt, mert
a másik két párt lényegében elfogadta a kisgazdák földprogramját. Az
új földtörvény tehát bizonyára már erre épül, miként a mezőgazdasági
tárcának is a Kisgazdapárt az első számú várományosa.
Áthidalhatatlan konfliktusok nincsenek, így csak napok kérdése, hogy
a koalíciós partnerek egyeztessék programjukat, szervezeti és
személyi elképzeléseiket. A parasztság erkölcsi rehabilitációját az
MDF is szorgalmazza.
alc. Az ellenzék alkotmányos fegyvere
Az SZDSZ reakcióiból kitűnt, hogy változatlanul a konstruktív
ellenzékiség mellett teszik le a voksukat. Ám kérdés, maradnak-e
egyáltalán eszközei az ellenzéki padsorokba szorult pártoknak?
Az MDF közel 60 százalékos parlamenti többségre támaszkodhat
koalíciós partnereivel. Rendes körülmények között ez megbízható
védőernyőt jelent a kormányzati politika számára. A magyar
törvényhozási rend egyik sajátossága azonban, hogy az alapvető
jogokat érintő kérdésekben csak alkotmányjellegű törvényekkel lehet
dönteni. Ehhez viszont minősített, kétharmados többség szükséges.
ÍGY AZ ELLENZÉK KEZÉBEN HATALMAS ALKOTMÁNYOS FEGYVER MARAD, amivel
ha jól él, biztosíthatja a kisebbségben maradt pártok érdekeit. Egy
alkotmánymódosítás persze változtathat ezen a helyzeten, csakhogy az
alkotmánymódosításhoz is kétharmados többségre lesz szükség...
A parlamenti mandátumok megoszlása előre vetíti azt a sajátos,
politikailag pikáns helyzetet, hogy a kiskoalíció pártjainak egy
alkotmányerejű törvénymódosításához az SZDSZ, a FIDESZ, vagy "uram
bocsá" - alternatív megoldásként - az MSZP támogatását is meg
kellene nyernie. Az MDF-nek viszont épp ezért érdekében állhat, hogy
megossza a parlamenti ellenzéket.
Ha hinni lehet az eddigi nyilatkozatoknak, a tervezett koalíció
a nyugati értékeket követve sem fogja másolni a nyugati demokráciák
közjogi megoldásait s vélhetően saját, magyar utat kíván járni. A
politikai paletta várhatóan tovább tisztul, hiszen A PÁRTSZERKEZET
MA MÉG MEGLEHETŐSEN KÉPLÉKENY állapotban van. A középjobbon belül is
találhatunk baloldali tendenciát s egyes szakértők úgy tartják, hogy
az SZDSZ oldalán erősödni fognak a szociáldemokrata vonások. Ám a
politikai arculat változásaival párhuzamosan a gazdasági kérdések
egyre inkább előtérbe kerülnek. Így a koalíciós pártok gazdasági
csomagtervéről is bizonyára egyre többet hallunk. (folyt.)
1990. április 10., kedd 16:48
|
Vissza »
|
|
Külön utakon, de 5.
|
A várható kormányprogram feltehetően ötvözni igyekszik a
különböző elképzeléseket, s azokból a legjobbakat próbálja
megvalósítani.
alc. Tárcaigények
Ami a tárcák elosztását illeti, hiba volna felelőtlen
találgatásokba bocsátkozni. A kisgazdák a mezőgazdasági tárcára úgy
gondoljuk, szinte elővételi jogot váltottak. A kereszténydemokraták
minapi tájékoztatóján pedig kiderült, hogy a szociális, kulturális
tárca mellett, esetleg az igazságügyit is szeretnék megkapni.
Aligha képzelhető el, hogy a legerősebb kormányzópárt kiengedné
a kezéből a Belügyminisztériumot, miközben már folynak a
helyhatósági választások előkészületei. A rendszerváltozás ugyanis
csak akkor válhat teljessé, ha a helyi hatalom is megmérettetik. Ami
viszont a gazdasági tárcák, posztok felosztását illeti, akármelyik
párt birtokolja is majd ezeket, az irányítás minden kockázatát most
az MDF-nek kell elsősorban viselnie. A gazdasági kudarc visszahull
rá, a siker őt erősítheti. És nyilvánvaló: az ország lakossága -
amelyet az urnák előtt látszólag megosztott a szavazás - a gazdasági
válságból való mielőbbi kilábalást illetően egyaránt érdekelt.
(MTI-Press)
1990. április 10., kedd 16:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|