Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)

1990. március 29., csütörtök - Bár a kormány a választások első fordulója után működésének ,,finisébe,, érkezett, a csütörtöki kormányülés zsúfolt napirendje egyáltalán nem tükrözte ezt. A Minisztertanács több mint húsz témát vitatott meg, köztük számos olyan előterjesztést, amely már a kormányzatváltás előkészítését is szolgálta.


Bajnok Zsolt szóvivő elsőként az állami tulajdonú bérlakások
elidegenítésének helyzetét és a lakóépület-fenntartás
ésszerűsítésének feladatait elemző előterjesztéssel ismertette meg a
szokásos szóvivői értekezleten összegyűlt újságírókat.

    A Minisztertanács megállapította, hogy az állami tulajdonú
tanácsi bérlakások jelenlegi bérleti rendszerét, a bérlakások
értékesítésének feltételeit, az épületek fenntartásának,
felújításának, korszerűsítésének és kezelésének szervezeti
rendszerét az önkormányzati és a tulajdoni törvény hatályba
lépésével egyidejűleg új alapokra kell helyezni. A lakásbérleti
viszonyokat illetően olyan rendszer kialakítására van szükség,
amelyben érvényesül a hatékony tulajdonosi magatartás, a tulajdonos
és a bérlő jogai és kötelezettségei egyértelműen szabályozottak. A
bérlakások elidegenítésének feltételeit a jövőben a helyi
önkormányzatoknak a változó körülményekhez igazodóan kell
szabályozniuk, és a bérlőkkel való szoros együttműködésben önállóan
kell kialakítaniuk az épületek fenntartásának és kezelésének
leghatékonyabb szervezeti formáit.

    Az önkormányzati tulajdon kialakulásáig tartó átmeneti
időszakban a bérlakások elidegenítésének szabályozás a
Minisztertanács szerint nem szükséges módosítani. Ugyanakkor
felhívja a tanácsok figyelmét arra, hogy az adott jogszabályi
keretek között, a bürokráciát a lehető legkisebb szintre szorítva,
folytassák az állami tulajdonú bérlakások ésszerű értékesítését.

    Az ingatlankezelési rendszer korszerűsítésére a
Belügyminisztérium az érdekelt kormányzati szervekkel együttműködve
részletes irányelveket dolgozott ki. Ezek szerint a jövőben a
lakóépületek fenntartását nem kizárólagosan egy szervezeti forma -
az IKV - keretében kell ellátni, hanem különböző érdekeltségű
szervezetek végezhetik. A lényeg, hogy a leghatékonyabb megoldást
találják meg az adott településen. A Minisztertanács egyetértett
azzal, hogy a Belügyminisztérium az irányelveket bocsássa a tanácsok
rendelkezésére, az új bérleti rendszerre való felkészülés
elősegítése érdekében. (folyt.köv.)



1990. március 29., csütörtök 19:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)


A Minisztertanács áttekintette a hiteladóval összefüggő
kérdéseket is. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság a napokban
megsemmisítette a hiteladóról szóló törvényt és a végrehajtására
kiadott minisztertanácsi rendeletet. A februárban és márciusban
érvényben lévő törvény alapján az adókötelezetteknek csak kisebb
hányada befizette be az adót, a nagy többség nem teljesítette
esedékes adófizetési kötelezettségét. A jogszerűséghez ragaszkodva
be kellene hajtani az elmaradt adót azoktól, akik február, március
folyamán nem fizették be. A Minisztertanács azonban igazságtlannak
tartana egy ilyen megoldást; ezért a kormány elnöke levélben fordult
az Alkotmánybíróság elnökéhez, s arra kérte, hogy a hiteladó
törvényt visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg. Amennyiben az
Alkotmánybíróság egyetért ezzel a kéréssel és ilyen értelmű döntést
hoz, az adóhatóság nem hajtja be az adóhátralékot. Azok pedig, akik
már befizették a kamatadót, visszakapják pénzüket. A költségvetés
bevételeiből ily módon kieső pénz pótlására a későbbiekben az új
parlamentnek és az új kormánynak kell meghoznia az intézkedéseket.

    A kormány örömmel értesült arról, hogy II. János Pál pápa Angelo
Acerbi címzetes érsek személyében kinevezte a Szentszék budapesti
képviselőjét. A kormány e döntést fontos lépésnek tartja a
diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról kötött megállapodás
végrehajtásában, a magyar-vatikáni kapcsolatok építésében. A kormány
a jelenlegi sajátos magyar viszonyokat figyelembe véve - a Szentszék
megértését remélve - úgy látja célszerűnek, hogy a Magyar
Köztársaság vatikáni nagykövetének kijelölésére már az új kormány
tegyen majd javaslatot.

    A Minisztertanács csütörtöki ülésén véleménycserét folytatott a
békés átmenet március 25-ével lezárult első szakaszáról és a
választások néhány tapasztalatáról. A választások lebonyolítását és
a szavazatok összeszámlálását illetően megállapította, hogy az
alkotmány és a választójogi törvény szellemének és előírásainak mind
az előkészítés, mind a lebonyolítás megfelelt. A választások
tisztaságához és eredményéhez semmi kétség nem férhet. A kormány
megelégedéssel nyugtázta, hogy a nemzetközi megfigyelők és a világ
közvéleménye osztja ezt az értékelést. Ebben igen nagy szerepe volt
a választások előkészítésében és lebonyolításában részt vett
államigazgatási, illetve tanácsi dolgozóknak, valamint a választási
szervek munkájába bekapcsolódott embereknek. A Minisztertanács
elismerését és köszönetét fejezi ki munkájukért. Egyúttal felkéri
őket, hogy áldozatos munkájukkal segítsék a választások második
fordulójának előkészítését és eredményes lebonyolítását.
(folyt.köv.)



1990. március 29., csütörtök 19:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)


     A kormány határozott véleménye, hogy a választások abszolút
tisztasága és az eredmények megkérdőjelezhetetlensége nagyobb érték,
mint a szavazat-összeszámlálás, illetve a részeredmények
nyilvánosságra hozatalának üteme. Ezért nem tekinthető érdemleges
hibának, hogy a választások előzetes eredménye a törvényben
megjelölt időpontnál később vált ismertté.

    Ugyancsak a békés átmenet egy szakaszának lezárásával
összefüggésben állapította meg a kormány, hogy a Magyar Televízió és
a Magyar Rádió felügyeletére létrehozott felügyelő bizottság - az
úgynevezett kuratórium, amelyet éppen a békés átmenet céljainak
minél eredményesebb szolgálatára hívtak életre - az elmúlt
időszakban megfelelt feladatának. A választások második fordulójával
a békés átmenet egy újabb szakasza lezárul. Ezért a kormány úgy
határozott, hogy a felügyelő bizottságot az új parlament alakuló
ülésének időpontjával egyidejűleg megszünteti.

    A csütörtöki ülésen a Minisztertanács elnöke felkérte az
igazságügyminisztert, hogy a belügyminiszterrel és a legfőbb
ügyésszel együttműködve a kormány következő ülésére terjesszen elő
törvényjavaslatot a közkegyelem gyakorlására a többpártrendszeren
alapuló új országgyűlés megalakulása alkalmából.

    A kormány áttekintette a foglalkoztatási szempontból kritikus
helyzetben lévő körzetek többlettámogatásának ügyét. Az érintett
körzetek közé tartozik Egercsehi és Recsk térsége, Bátonyterenye,
Ózd és Pécs. A kormány úgy határozott, hogy a Foglalkoztatási
Alapból többlettámogatást nyújt e térségek számára több célú
felhasználással. Eszerint Egercsehi 70 millió, Recsk 40 millió,
Bátonyterenye térsége 360 millió forintot kap. Ózdnak 130 millió,
Pécsnek pedig 140 millió forint jut. Ebből az összegből fedezhetik a
feleslegessé vált munkaerők végkielégítését, a korengedményes
nyugdíjazást, a vállalkozást segítő juttatásokat, az áttelepülés,
illetve az új munkahelyek létrehozásához szükséges támogatás
költségeit. A szóvivő példaként megemlítette, hogy a
többlettámogatással Ózdon 350 ember végkielégítéséhez, 50 ember
áttelepüléséhez nyújt támogatást a kormány, és százötvenen
részesedhetnek vállalkozást segítő juttatásban. A kritikus
körzetekké nyilvánított térségekben működő vállalatokat egyébként
jelentős nyereségadó-kedvezmény is megilleti.

    A kormány elé került az anyagi gondokkal küszködő Országos
Meteorológiai Szolgálat ügye is. Az a döntés született, hogy a
szolgálatot a költségvetés mintegy 10 millió forinttal támogatja,
továbbá, hogy a Baranyában és Bács-Kiskunban működő rakétás
jégesőelhárítást - a nagy költségek és az alacsony hatékonyság miatt
- megszüntetik. (folyt.köv.)



1990. március 29., csütörtök 19:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)


Emellett elkerülhetetlen a meteorológiai szolgálat szervezeti
korszerűsítése és létszámcsökkentése. A korszerűsítés lényege, hogy
az fizesse a költségeket, aki igénybe veszi a szolgáltatásokat.

    A kormány áttekintette a távközlés ezredfordulóig szóló
fejlesztési tervét. A kormány egyetértett az eddig megtett
lépésekkel, szervezeti változásokkal. Üdvözölte, hogy a postatörvény
módosítása nyomán megszűnt az állami tulajdon kizárólagossága, s
helyébe az állami tulajdon többségének követelménye lépett. A
fejlesztési program egyébként mintegy 3 millió új telefonállomás
létesítését, illetve a hálózat teljes automatizálását irányozza elő.
A kormány egyetértett azzal, hogy a költségvetési hozzájárulás e
nagyszabású tervek beruházási szükségletének csupán 10 százaléka
lehet.

    A kormány ülésén döntés született két, úgynevezett
kisebbségpolitikai alapítvány létrehozásáról. Az egyik a
Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért, a másik pedig a
Határon Túli Magyarságért elnevezést viseli majd. Az előbbi elnöki
tisztét társadalmi megbízatásként Rátkay Ferenc művelődési
miniszterhelyettes látja el, az utóbbi elnökéül Csoóri Sándor költőt
kérte fel a kormányt. Mindkét alapítvány 20-20 millió forintos
keretösszeggel kezdi meg munkáját. A kormány 5 millió forintot
biztosít a Duna-táj Intézet létesítésére. Az intézet - Tabajdi Csaba
irányításával - a közép-európai nemzeti és etnikai kisebbségek
kutatásával foglalkozik.

    A kormány döntött arról is, hogy kétmillió forintot utal át a
Magyarok Világszövetségének a magyarok III. világkongresszusának
előkészítő munkálataira. A világeseményt a tervek szerint 1992-ben
rendezik meg.

    A Minisztertanács határozatot hozott a kormányőrség
tevékenységének átmeneti szabályozásáról. A testület működéséről és
feladatairól eddig nem rendelkezett törvényi szabályozás. A most
megszületett kormányhatározat szerint a kormányőrség feladata a
magyar és a hazánkba látogató külföldi vezetők életének, testi
épségének megóvása. A szabályozás értelmében a testület őrködik a
köztársasági elnök, a miniszterelnök a házelnök, az államminiszter,
a belügyminiszter, a külügyminiszter testi épségén. A kormányőrség
feladata a Parlament, a kormányépületek, a belügyi és a külügyi
tárca épületeinek védelme. (folyt.köv.)



1990. március 29., csütörtök 20:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)


A szabályozás érdekessége, hogy a köztársasági elnök és a
miniszterelnök még magánprogramja esetében sem mondhat le
személyének védelméről.

    Az ipari miniszter előterjesztésében a kormány áttekintette a
recski ércvagyon hasznosításának ügyét. Köztes megoldásként a
Minisztertanács úgy döntött, hogy a bányászkodást tartósan
szüneteltetik Recsken. Ezzel együtt felhatalmazta az illetékeseket,
hogy folytassanak tárgyalásokat e jelentős nemzeti kincs esetleges
hasznosításáról. A tartós szüneteltetés sem lesz olcsó mulatság,
hiszen az idén 187,2 millió, jövőre pedig több mint 300 millió
forintot kell állagmegóvásra, környezetvédelemre fordítani.

    A kormány döntött arról, hogy tárgyalásokat kezdeményez a mongol
félnél a cagandavai wolframérc-lelőhely ipari hasznosításáról
1982-ben megkötött megállapodás megszüntetésére.

    A Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a kormányt a Világbank
átfogó szerkezetkiigazítási kölcsönéről. Közölte, hogy februárban
sikeres tárgyalásokat folytattak a Világbank illetékeseivel egy
200-300 millió dolláros hitel folyósításáról. A pénzt a gazdasági
reformok támogatására, vállalatok szerkezetátalakítására, illetve a
szociális védőháló erősítésére fordítanák. A tárgyalások áprilisban
folytatódnak, s várhatóan már az új kormány köti meg a
megállapodást. Amennyiben sikerül tető alá hozni az egyezséget a
Világbankkal, akkor japán bankok készek hasonló összegű támogatást
nyújtani Magyarországnak.

    A belügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács döntött
arról, hogy április 1-jéig, illetve július 1-jéig két szakaszban
létre kell hozni a repülőtéri biztonsági főigazgatóságot. Az új
szervezet az Országos Rendőr-főkapitányság szerveként fog működni, s
a nemzetközi előírásokkal összhangban egy és oszthatatlan
felelősségű szervként a repülőtéri biztonság ügyének gazdája lesz.

    A kormány áttekintette a jamburgi beruházás néhány időszerű
kérdését. A Minisztertanács nem kívánja egyoldalúan felmondani a
jamburgi kormányközi egyezményt, ezért úgy döntött, hogy április
1-jétől felfüggeszti a szerződéskötési tilalmat, és felhatalmazza a
fővállalkozó VEGYÉPSZER-t, hogy 1500 fős létszámmal június 30-i
befejezéssel szerződjön, illetve munkát vállaljon. A szóvivő ezzel
kapcsolatban elmondta, hogy a magyar fél jelenleg nem ismeri
pontosan a szovjet partner álláspontját és pozícióit. Ezért a
végleges döntés majd a tárgyalások függvényében születik meg.

    Széchenyi István születésének közelgő 200. évfordulója kapcsán a
kormány az ünnepségsorozatot előkészítő bizottság felállítását
határozta el. (folyt.köv.)



1990. március 29., csütörtök 20:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (7. rész)


Nyíri Sándor elmondta: Paskai László bíboros levéllel fordult a
miniszterelnökhöz, s arra kérte, hogy Mindszenty József
születésnapján nyilvánosan hangozzék el összegzés a koncepciós per
felülvizsgálatának állásáról. A legfőbb ügyész helyettese a
kormányszóvivői tájékoztatót választotta e nyilvánosság fórumául.

    Nyíri Sándor a Mindszenty-per körülményeit felidézve
hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű koncepciós pereket nem lehet
önálló jogesetként megítélni, csak a magyar történelembe ágyazva
szabad vizsgálni. Ez a szemlélet határozta meg a Legfőbb Ügyészség
felülvizsgálati tevékenységét is. Az igen kiterjedt kutatásokra
alapozó vizsgálat feltárta a konstruált perek keletkezésének,
előkészítésének, lefolytatásának ördögi mechanizmusát. A perek
ideológiai alapjának előkészítését a vizsgálat Révai Józsefnek egy
1945-ben írott cikkében érte tetten. Révai az 1945-ös választások
előtt a Szabad Népben feltette a kérdést: ki a reakciós? Válasza:
reakciós az, aki antikommunista. A legfőbb ügyész helyettesének
véleménye szerint innen datálódik a magyar politikatörténetben és a
magyar jogalkalmazásban a koncepciós ítélkezés. Révai gondolata az
idők folyamán úgy módosult, hogy aki nem kommunista, az mind
reakciós, mind ellenség. A Mindszenty-per megértésének másik kulcsa
a Magyar Kommunista Párt 1946-os nagy-budapesti pártértekezletének
határozatában lelhető fel. Itt jelenik meg az a tétel, hogy ,,a
gyülekező reakció egyik legveszedelmesebb góca a klerikális reakció,
amely a katolikus egyház felső köreinek vezetésével szervezkedik,,.
A magyar jogalkalmazásban innen kezdve vezérmotívum lett a reakció
,,szervezkedése,,. 1947-ben a Tájékoztató Iroda alakuló ülésén Révai
József már felvetette a klerikális reakció felszámolását. 1948 május
12-én már Rákosi asztalán volt a budapesti államvédelmi osztály 49
oldalas összefoglaló jelentése Mindszenty Józsefről. A hercegprímást
1948. december 26-án lefogták. Mindezek alapján összeáll a kép:
Rákosi a jog eszközeivel kívánta megtörni a magyar katolikus
egyházat, illetve rajta keresztül valamennyi egyházat. A háború után
az ország lakosságának mintegy 60 százaléka katolikus volt, így
tehát a perrel - amelyet tudatosan szerveztek, szereplőit tudatosan
választották ki - csaknem 6 millió magyar ember lelkére mértek
csapást. Kemény diktatórikus rendet vezettek be, amelyben puszta
fikcióvá vált a véleménynyilvánítás, a vallásszabadság, a
gondolatszabadság és egy sor más alapvető állampolgári jog.
(folyt.köv.)



1990. március 29., csütörtök 21:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (8. rész)


Az embernyomorító, koncepciógyártó mechanizmus feltárásának,
tudatosításának fontosságát abban összegezte a legfőbb ügyész
helyettese, hogy a múlt tanulságainak számbavétele elősegítheti egy
olyan jogállam megteremtését, amely jogi és szervezeti garanciák
beépítésével gátat vet hasonló tragédiák megismétlődésének. A
,,törvény szolgájaként,, dr. Nyíri Sándor hitet tett az önálló, a
politikától, a kormányzati tevékenységtől független
igazságszolgáltatás mellett. ,,Az igazságszolgáltatás - ha szükséges
- igenis kerüljön szembe a kormányzattal, a politikával, ez a
garancia arra, hogy ilyen tragédiák sose ismétlődhessenek meg.,,
(MTI)



1990. március 29., csütörtök 21:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD