Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Horn Gyula fogadása a magyar-román értelmiségi csúcs résztvevőinek

1990. március 20., kedd - Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere kedden este fogadást adott a Magyar-román párbeszéd - Értelmiségiek a történelmi kiegyezésért címmel megtartott kétnapos magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó részvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelent Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, valamint a magyar politikai, kulturális élet számos vezető személyisége. (MTI)





1990. március 20., kedd 19:28


Vissza »


Horn Gyula fogadása a magyar-román értelmiségi csúcs résztvevőinek (2. rész)


Az egybegyűltek előtt a kormányfő beszédet mondott. Németh
Miklós mindenekelőtt köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akik
azért jöttek össze a kétnapos tanácskozásra, hogy az ész, a szellem,
az erkölcs és értelem alapján vitassanak meg olyan kérdéseket,
amelyeket a mai gyötrelmes hétköznapokban inkább az indulat, a
felkorbácsolt érzelmek és a gyűlölködés alapján közelítenek meg a
tömegek. Ezek az indulatok és a sérelmekből táplált érzelmek igen
mély gyökerűek a magyarok és románok között. Vastag történelmi talaj
és kitartó ápolás erősítette őket sok évtizeden keresztül. Mérgezett
lélekkel élnek egymással és egymás szomszédságában népeink, pedig
örök együttélésre ítéltettek. A népek összekeveredtek a
Kárpát-medencében és a határok ide-oda tologatása soha nem volt
kielégítő eszköz a közöttük feszülő ellentétek megoldására; sőt,
mindig csak újabb sérelmeket okoztak, újabb feszültségeket
keltettek, s a revíziót állították a politika, a közgondolkodás
középpontjába. Ennek kapcsán Bibó István gondolatait idézte a
kormányfő: ,,egy olyan világban, amelyben egy nemzetnek a
legaggasztóbb és legszorongatóbb kérdése az, hogy milyen területeket
félt, vagy milyen területeket követel, bekövetkezik az az állapot,
hogy a nemzet prosperitását elsősorban a területi státussal hozzák
kapcsolatba... Ez a szemlélet mélyen antidemokratikus... A
demokrácia ugyanis a műgonddal alkotó ember szemléletének győzelmét
jelenti a hódító és a birtokló ember szemléletével szemben, s
leglényegesebb tanítása az, hogy egy nemzet mélységben és
magasságban a többszörösére növekedhet annak, amennyit akár a
legnagyobb erőfeszítéssel is a többi nemzet rovására növekedni
képes... Az bizonyos, hogyha valami ok miatt egy területi vita
domináns üggyé válik egy nemzet életében, akkor egy még nem
demokratikus közösséget megakaszthat a demokratikus fejlődés útján,
sőt egy demokratikus közösségben is a demokratikus szellem
visszaesését válthatja ki,,.

    E gondolatokat folytatva Németh Miklós rámutatott: a
normalizálásnak, az igazi jószomszédságnak mindkét oldalon jelentős
tábora van. Ezt példázza a mostani tisztázó szándékú értelmiségi
találkozó is. A kormányok mellett a szellem embereinek vállára is
óriási teher nehezedik, rendkívül nagy a felelősségük abban, hogy a
minden eddiginél kedvezőbb, vérrel kiküzdött jelenlegi helyzetet
kihasználja-e a két ország, vagy elszalasztja. (folyt. köv.)



1990. március 20., kedd 21:08


Vissza »


Horn Gyula fogadása a magyar-román értelmiségi csúcs résztvevőinek (3. rész)


A kormányfő megrendülten szólt a marosvásárhelyi tragédiáról,
amelynek nyomán lángoló gyűlölet, erőszak és terror foglalja el a
megértésnek, a kisebbség védelmének helyét. Tragikus jelkép, hogy a
brutális erőszak legdurvábban egy mindig szelíden szóló, az erőszak
minden formáját elutasító, a két nép közeledéséért oly sokat tevő
íróemberre, Sütő Andrásra támadt.

    A magyar álláspontot tolmácsolva kijelentette: a magyar kormány,
a különböző pártok és politikai szervezetek nyilvánosan állást
foglaltak a megértés, a jószomszédi viszony megteremtésének
szükségessége mellett. A magyar fél jóindulatát, a történelmi
újrakezdés szándékát nem csak szavakban, de tettekben is
bizonyította a decemberi romániai forradalom idején is.

    A történelem menete most valamennyi kelet-európai nép számára
kiváló lehetőséget kínál hosszú ideje rendezetlen dolgaik
tisztázására, a görcsök oldására, a megosztottság felszámolására.
Igen nagy szükség van a toleranciára, a józan felelősségtudatra, a
higgadtságra. Mert nemcsak a lehetőségek nagyok, hanem a
veszélyforrások is számosak; főleg az intoleráns, kizárólagosságot
hírdető virulens nacionalizmus részéről. A lehetséges súlyos
veszélyekre hívták fel megdöbbentő erővel a magyar és a nemzetközi
közvélemény figyelmét azok a kifejezetten magyarellenes atrocitások,
amelyek az utóbbi napokban történtek Romániában. A kormányfő
sajnálattal állapította meg, hogy a korábbi hivatalos román politika
által szított fajgyűlölet mélyen hatolt a lelkekbe és a pogrom
határát súroló vad indulatokat képes kiváltani. Reményét fejezte ki:
felelős tényezők Romániában is tettekkel bizonyítják, hogy
felismerték, az európaiság rang, és annak elnyeréséhez a
demokratikus viszonyok tudatos megtervezésén és kiépítésén keresztül
visz az út.

    Németh Miklós meggyőződését fejezte ki, hogy a budapesti
dialóguson szövődött kapcsolatok, barátságok fennmaradnak a jövőben
is, és hathatósan szolgálják a történelmi megbékélés ügyét. A
térségből ugyanis a kiutat nem Karabah felé kell keresni. Akik mégis
arrafelé vesznek irányt, azokat erkölcsi kötelességünk
figyelmeztetni: ez az ösvény nem Európába vezet, hanem onnan kifelé.
S ha a figyelmeztetés nem elég, akkor együtt, akár élőláncot alkotva
kell eltorlaszolnunk ezt az utat. (MTI)



1990. március 20., kedd 21:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD