Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (1. rész)

1990. március 20., kedd - Az MDF és az SZDSZ kezdeményezéséhez csatlakozva több párt szervezésében demonstrációt tartottak kedden este a Hősök terén. A téren sokezren gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat az erdélyi magyarokkal, és tiltakozzanak a romániai, marosvásárhelyi véres események ellen. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre olvasta fel Sütő András március 17-én írt levelét, melyben a román kormányzattól követeli, hogy azonnal lépjen közbe a magyarságot ért atrocitások megszüntetése érdekében.


Kányádi Sándor romániai magyar költő élesen elhatárolta magát a
Marosvásárhelyen történtektől. Hangsúlyozta, hogy a fasiszta
csoportosulások nem dúlhatják fel a forradalom eddig elért
eredményeit. Románia nevében bocsánatot kért a történtekért, és
kérte az egybegyűlt tömeget, ne vonuljanak a román nagykövetség elé,
mert az nem használna az ügynek.

    Göncz Árpád a Magyar Írók Szövetsége nevében szólt a nagygyűlés
résztvevőihez. Mint mondotta: a Magyar Írók Szövetségének
választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a történtekről, Sütő
András és környezete bántalmazásáról. Leszögezte: a kulturális
autonómiát a magyarságtól senki meg nem tagadhatja. Felelőssé tette
a helyi hatóságokat, amiért tétlenül szemlélték, hogy a magyarok
elleni gyűlölet idáig fajult. Felhívta a résztvevők figyelmét arra,
hogy a gyűlölet és a harag rossz tanácsadó, s csak rendíthetetlen,
nyugodt méltósággal szabad rá válaszolni.

    Csurka István arról szólt, hogy reményeink ellenére Romániában
sajnos nem szűnt meg teljesen a diktatúra. Pedig a demokrácia
mindenütt azt kell hogy jelentse, hogy a szabadsághoz, az
egyenlőséghez mindenkinek, a kisebbségnek is joga van. Úgy tűnik
azonban, Romániában egyesek megijedtek a demokráciától. Hangoztatta,
hogy Európa ma új egység felé halad, és kérte a jelenlévőket is, ne
engedjék, hogy ezt egyes erők megváltoztassák. Mindenkinek tudomásul
kell vennie, hogy az Európához való tartozás csak a demokrácia és a
szabadság elvei alapján valósítható meg. Bejelentette, hogy az MDF
az ENSZ-hez fordul, és ha nem szűnik meg a magyarok üldözése
Romániában, a Biztonsági Tanács összehívását is követelni fogják.
Felolvasta azt a tiltakozó levelet is, amely a magyarellenes pogrom
azonnali beszüntetéséért és a felerősödő sovinizmus ellen emel szót.
(folyt. köv.)



1990. március 20., kedd 20:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (2. rész)


Felszólította a magyar kormányt, tegyen meg mindent az ott élők
biztonsága érdekében, és az ENSZ-et, hogy követelje ugyanezt a román
kormánytól.

    Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvívője arról szólt, hogy hazánk
végtelen türelemmel szemlélte, ami az erdélyi magyarsággal történik,
ám ez a türelem fogytán van. Követelte Ion Iliescu és Petre Roman
romániai vezetőktől, hogy azonnal tegyenek intézkedéseket a
magyarságot ért sérelmek orvoslására, és hassanak oda, hogy soha
többé ilyen ne fordulhasson elő. Mint mondotta: mi nem vonjuk
kétségbe a határokat, de követeljük, hogy az erdélyi magyarság
legyen szabad. Aki ezt nem veszi figyelembe, a magyar demokrácia
teljes erejével találja szemben magát. Hazánk nem tűrheti többé
tétlenül erdélyi magyar testvéreink bántalmazását.

    Keresztes Sándor, a KDNP elnöke azt emelte ki beszédében, hogy
az átalakulás hosszú folyamat, s az elmúlt évtizedekben a román
népbe táplált nacionalizmust nagyon nehéz megváltoztatni. Segíthet
azonban a keresztény értékek elterjesztése, ami egyébként egész
Nyugat-Európában előnyösen alakította a demokráciát.

    Sebestyén László, a Magyar Néppárt nevében a tiltakozó
nagygyűléshez szólva kiemelte: mindenkinek tudomásul kell vennie
Európában, hogy a magyarokat immár nem lehet titokban bántalmazni.
Felhívta az ENSZ vezetőit, foglakozzanak komolyan a magyarság
ügyével. Kérte a román demokratákat, fogjanak össze magyar
testvéreikkel, mert csak ez vezethet a megbékéléshez.

    Németh Zsolt, a Fidesz választmányi tagja azt emelte ki: nemzeti
érdekünk, hogy Erdélyben a magyarok magyarok maradhassanak.
Ugyancsak nemzeti érdekünk fűződik ahhoz, hogy az erőszakot ne
hagyják büntetlenül, s hibbant, részeg csőcselék ne okozhasson
beláthatatlan következményekkel járó felfordulást, hiszen ez újból
lángba boríthatja Romániát.

    Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára arra
hívta fel a figyelmet, hog y mintegy 5 millió azoknak a száma, akik
bár szülőföldjükön élnek, távol vannak hazájuktól. Sorsuk nem lehet
közömbös, s az egész világnak ki kell állnia az elnyomott magyar
nemzetiség érdekében. Ezért hazánknak is kötelessége, hogy segítsen
felrázni a világ népeit, s tudatosítsa, mi történt a magyarsággal.

    Csepella Imre az Erdélyi Szövetség képviseletében szólalt fel, s
arra kérte az egybegyűlteket: értsék meg, nem az egész román nemzet
tette azt, ami az elmúlt 24 órában történt. Az atrocitás senkinek
sem jó, s nem lehet vezérelv a jövőben sem. Az önrendelkezéshez
minden népnek, így az erdélyi magyaroknak is joga van. (folyt. köv.)



1990. március 20., kedd 20:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (3.)


Kónya Imre, a Független Jogászfórum képviselője arról szólt,
hogy a világban mindenütt, így Romániában is igaz: a csőcselék csak
azokat bántja, akik mögött nem áll senki. Ezért is fontos, hogy a
magyar nemzet teljes szívével az erdélyi kisebbség ügye mellé
álljon. Ehhez azonban szükséges erőink egyesítése, ami egyáltalán
nem könnyű feladat. Nehéz elfelejteni sérelmeinket, legyőzni át nem
gondolt előítéleteinket. Azonban tudomásul kell venni, ha
csatlakozni kívánunk Európához, ez elengedhetetlen követelmény.
Ezután felolvasták a jogászfórum üzenetét a román néphez, s
hangoztatta: bízunk abban, hogy képesek lesznek eltakarítani a
forradalmi események szennyes hordalékát.

    A tiltakozó nagygyűlés befejező aktusaként Debreczeni Károly
református lelkész közös imára hívta fel a jelenlévőket, majd az
egybegyűltek elénekelték a Székely Himnuszt. (folyt.köv.) őz/ka-rj



1990. március 20., kedd 20:55


Vissza »


Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (4. rész)


Csaknem kétezren tiltakoztak a debreceni Kossuth-szobor előtti
téren a marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulások miatt. A
gyertyás tiltakozást az ellenzéki pártok szervezték, de a közelben
lévő Aranybika Szálló Bartók-terméből oda vonultak az ugyanebben az
időben rendezett szocialista párti választási nagygyűlés résztvevői
is. Így esett meg, hogy az ellenzéki pártok szervezte megmozdulás
első szónoka Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök volt.

    Bevezetőjében leszögezte: karácsonykor Romániában nem
forradalom, hanem a Ceausescu-család elleni népfelkelés volt.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decemberében a magyar nép őszinte
szolidaritásától vezérelve önzetlenül segítette Románia népeit.

    - A magyar nemzet segítségére szégyenletes a mostani válasz.
Emeljük fel szavunkat, és tettekkel is segítsük az erdélyi
magyarságot - mondotta. - Pogrom történt Erdélyben, aminek egyik
legnagyobb áldozata Sütő András.

    A drámaírót és a temesvári hőst, Tőkés Lászlót a Romániában élő
legnagyobb magyaroknak nevezte a szónok, majd így folytatta:

    - A Magyar Köztársaság felelősséget érez az országhatárokon
kívül élő magyarságért, s mindent megtesz sorsuk javítása érdekében.
Ezt azonban csak összefogással tehetjük, nem pártokra tagozódva.
Kérte a jelenlévő pártokat és az egybegyűlteket, hogy egységesen
lépjenek fel a világban élő 15-16 millió magyar érdekeiért, mert a
magyar kisebbség létét nemcsak Romániában fenyegeti veszély.

    Szűrös Mátyás elmondta, hogy a magyar-román viszony új alapokra
helyezése érdekében jószomszédi deklaráció kidolgozását és aláírását
kezdeményezte Ion Iliescu román államfőnél, azonban erre mindeddig
nem kapott választ. (folyt.köv.)



1990. március 20., kedd 20:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Romániai magyarokért - demonstráció országszerte (5. rész)


Miskolcon a Kossuth Lajos-szobornál több száz ember gyújtott
gyertyát az alkonyi órákban tartott demonstráción, tiltakozásul az
erdélyi magyarokat ért atrocitások ellen. Egy volt marosvásárhelyi
néptanító olvasta fel azt a tiltakozó táviratot, melyet a város
polgárai nevében a román nagykövetnek címzett a Fidesz, az FKgP, a
KDNP, az MDF, az SZDP, az SZDSZ és a Zöld Párt. Ebben egyebek között
kijelentik: ,,Tiltakozunk a vasgárda módszereit idéző terrorisztikus
hecckampány és pogrom ellen, követeljük a felelős személyek és
szervezetek felelősségre vonását és az erdélyi magyarság egyéni és
kollektív szavatolását.,,

    Az ország más nagyvárosaiban is azonnali intézkedéseket
sürgettek a felvonulók a magyarellenes román akciók megfékezésére. A
nyíregyházi tiltakozók - több százan - azt követelték, hogy Románia
kormánya haladéktalanul akadályozza meg a vérengzéseket, és a
bűnösöket állítsa bíróság elé. A résztvevők egyben Európa és a világ
közös, határozott fellépését szorgalmazták a soviniszta
megnyilvánulásokkal szemben.

    Kaposvárott a szabaddemokraták, a szocialisták és a független
kisgazdák egyaránt elítélően szóltak a Marosvásárhelyen
történtekről, és a közös demonstráció résztvevői egyöntetűen
támogatták azt az indítványt, hogy a város lakossága nevében
tiltakozó táviratot küldjenek Románia budapesti nagykövetségére.

    Az MDF szegedi szervezetének hívására az Aradi vértanúk terén
lévő kopjafánál több százan gyűltek össze. A helyi Erdély Körrel
együtt szervezett demonstráción a szónokok aggodalmuknak adtak
hangot, és imára hívták az embereket Sütő András életéért.
Emlékeztettek arra, hogy az erdélyi magyarság sorsa nem
pártpolitikai ügy, hanem az általános emberi jogok ügye.

    Tolna megye településein a gyertyagyújtás mellett harangszóval
tiltakoztak a romániai nacionalista pogromok, az erdélyi magyarság
bántalmazása ellen. Győrött néma tüntetés volt. (MTI)



1990. március 20., kedd 20:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1087 sz. hírre


A mai mtib1087 sz. Romániai magyarokért - demonstrációk
országszerte (1. rész) című hírünk 3. bek. 1. és 2. sorában a név
helyesen:

    Magyar Írószövetség

    ua. hír 4. bek. 1. sora helyesen:
    Csurka István, az MDF elnökségének tagja arról szólt...
     -----------------------
(MTI)



1990. március 20., kedd 21:01


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD