|
|
 |
|
 |
Ülést tartott az Országos Vallásügyi Tanács (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - Jelenlegi összetételében utoljára
ült össze kedden az Országos Vallásügyi Tanács a Parlamentben. A
tanácskozáson ismét nagy jelentőségű kérdéseket tűztek napirendre:
tájékoztatót hallgattak meg egyes állami tulajdonban álló ingatlanok
egyházi tulajdonba adásának lehetőségeiről, a Művelődési
Minisztérium egyházakkal kapcsolatos tevékenységéről, a
büntetésvégrehajtási intézetekben fogvatartottak
vallásgyakorlásáról, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság
érvényesüléséről a Magyar Honvédségnél.
Németh Miklós miniszterelnök - aki egyben az OVT elnöke is -
megnyitó beszédében kitért azokra a tragikus eseményekre, amelyek az
utóbbi napokban Marosvásárhelyen történtek. Mint mondotta:
mélységesen sajnáljuk és aggodalommal tölt el bennünket az, hogy
Romániában megsértik a nemzetiségek kollektív és egyéni jogait.
Brutális erőszakkal lépnek fel az alapvető emberi jogok
érvényesítéséért szót emelő erőkkel szemben. Ebben a helyzetben
kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a demokratikus Románia
megteremtéséért küzdő erőkkel, legyenek azok bármilyen
nemzetiségűek. Kinyilvánítjuk szolidaritásunkat és együttérzésünket
a Romániában élő magyar nemzetiségű állampolgárokkal.
A miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány a nemzet
sorsáért érzett felelősségtől vezérelve tájékoztatja az eseményekről
az Emberi Jogok Bizottságát, az ENSZ főtitkárát, azzal a kéréssel,
hogy segítsék a tragikus események lokalizálását, nehogy
beláthatatlan következményekkel járó, akut válsággóc alakuljon ki.
Tájékoztatást vár a román kormánytól a marosvásárhelyi tragikus
eseményekről, s elvárja a rendzavarók felelősségre vonását. A Magyar
Köztársaság Kormánya a leghatározottabban támogatja a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség Maros megyei és marosvásárhelyi intéző
bizottságának hétfői nyilatkozatát, amelyben követelik a nemzetiségi
kisebbségek létbiztonságának és intézményeik biztonságának
szavatolását, olyan kormányintézkedések meghozatalát, amelyek véget
vetnek a példátlan uszításnak, szavatolják egyéni és kollektív
jogaikat.
A magyar kormány különrepülőgépet küldött - orvosokkal és
megfelelő kórházi személyzettel - Bukarestbe azért, hogy az
időközben odaszállított Sütő Andrást Budapestre hozzák - közölte
Németh Miklós. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 16:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az Országos Vallásügyi Tanács (2. rész)
|
A miniszterelnök a továbbiakban az egész nemzet nevében
köszönetet mondott az egyházak, felekezetek vezetőinek, papjainak,
lelkészeinek azért a felelősségteljes gondolkodásért, magatartásért,
amely egész tevékenységüket jellemezte és jellemzi az ország
sorsfordító korszakában. Utalt a nemrégiben hatályba lépett
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényre, amelyben -
először a magyar történelemben - az állam lemondott az úgynevezett
főkegyúri jog gyakorlásáról, kinyilvánítva, hogy semmilyen formában
nem kíván befolyást gyakorolni az egyházi tisztségek betöltésére.
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter fűzött
kiegészítést az egyes állami tulajdonban álló ingatlanok egyházi
tulajdonba adásának lehetőségéről szóló írásos előterjesztéshez.
Kiemelte: annak érdekében, hogy az egykor egyházi tulajdonban volt
ingatlanokat visszaadhassák, a kormány az Országggyűlés elé
terjesztette az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot. Ám a parlament
utolsó, ünnepi ülésén már nem tűzte azt napirendjére. Ebben a
tervezetben javasolták - egyebek között - ezen ingatlanok forgalmi
és elidegenítési tilalmát is. A tervezet puszta elkészülte azonban
önmagában is visszatartó erőt jelent az ingatlanok átruházására. A
miniszter reményét fejezte ki, hogy az új törvényhozás első ülései
egyikén foglalkozik e kérdéssel.
Az ngyházak és felekezetek jelenlévő vezetői számos gondot
vetettek fel. Megkérdezték például, miért kell bérleti díjat
fizetniük azoknak az egyházi intézményeknek, amelyek a korábban
tulajdonukban volt, később államosított épületekben működnek.
Rögzíteni tartották szükségesnek, hogy hány éven belül kell rendezni
az iskolák, gyülekezeti házak, lakások sorsát. Többek kérték a
kormányt: addig is, amíg nem alkot törvényt az Országgyűlés, tiltsa
meg az ingatlanok továbbadását. Olyan javaslat is elhangzott, hogy
törvényben kell kimondani az államosítás előtti tulajdonviszonyok
visszaállítását. Ez utóbbi felvetést az igazságügyminiszter elvileg
elképzelhetőnek tartotta, ám szerinte megfontolandó: célszerű-e egy
ilyen intézkedés. Felhívta a figyelmet: az ingatlanforgalmat
kizárólag törvény korlátozhatja. Az említett törvény elfogadásáig
azonban - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel konzultálva
- lehetségesnek tart ,,egy nem igazán jogszerű,, adminisztratív
intézkedést: a földhivatalok késleltessék az ingatlanok telekkönyvi
bejegyzését.
Ehhez kapcsolódóan Németh Miklós ígéretet tett arra: kormánya
nyomatékosan felhívja a leendő Minisztertanács figyelmét, kérje az
ezzel kapcsolatos törvényjavaslat sürgős tárgyalását az
Országgyűléstől. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 16:57
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott az Országos Vallásügyi Tanács (3. rész)
|
Glatz Ferenc a Művelődési Minisztérium elképzeléseit vázolva
szólt - egyebek között - arról a tapasztalatról, hogy az egyházi
iskolák visszaadása egyházellenes hangulatot is eredményezett, az
állami iskolák pedagógusai például sokhelyütt kenyerüket féltik,
mások az állami iskolák visszaszorítását feltételezik. Az egyházi
iskolák anyagi feltételeiről szólva rámutatott: mivel az egyházak
ezen tevékenysége a jövőben minden bizonnyal bővülni fog, a
költségvetési támogatásból ilyen értelemben egyre kevesebb jut az
iskolák fenntartására. Holott minden 18 év alatti diáknak azonos
feltételeket kell biztosítani, járjon állami, egyházi vagy
magániskolába. A miniszter említést tett arról is, hogy a
Munkásőrség és a Demisz volt épületeinek jegyzékét rövidesen
közzéteszik, s az egyházak pályázat útján hozzájuthatnak azokhoz.
Platthy Iván, a Művelődési Minisztérium egyházi főosztályának
vezetője több egyházi vezető felvetése kapcsán elmondta: az
egyetemek készek teológiai fakultást indítani, s szó lehet a
tanárképző főiskolákon egyházi, vallástanár-képző tagozat
működéséről is. A Zeneművészeti Főiskolán újra indul az egyházi
zenei tanszak.
Az egyházak és felekezetek írásban juttatják el módosító
javaslataikat az igazságügy-miniszternek a fogvatartottak
vallásgyakorlásáról szóló rendelet-tervezetéhez. Ennek lényege: a
büntetésvégrehajtási intézetekben lehetővé kell tenni, hogy az
elítéltek istentiszteleten vegyenek részt, lelkészi gondozásban
részesüljenek, vallásos irodalmat tartsanak maguknál. Ugyancsak
lehetőségük nyílik egyházi házasságkötésre, keresztelő és temetés
tartására. A készülő rendelettel kapcsolatban elhangzott: az
egyházaknak ökumenikusan, egymással és a fegyintézetek vezetőivel
együttműködve kell eleget tenniük újszerű feladatuknak, amelyre - a
tapasztalatok szerint - van igény.
Végezetül Szombathelyi Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi
miniszterhelyettes adott áttekintést arról, hogyan érvényesül a
lelkiismereti és vallásszabadság a Magyar Honvédségnél. Rámutatott:
minden honvédségi létesítményben és azokon kívül is szabadon
gyakorolhatják vallásukat a katonák. A laktanyán kívül akár
katonaruhában is részt vehetnek az istentiszteleten, holott annak
viselése tilos például a pártrendezvényeken. Vallásos irodalmat is
tarthatnak maguknál, sőt a könyvtárakban is olvashatnak ilyen
jellegű műveket. A honvédség semmiféle nyilvántartást nem vezet a
vallásos fiatalokról. Hozzátette: a legutóbbi bevonuláskor 18-an
tagadták meg a katonai szolgálatot. Polgári szolgálatot a 80 ezer
bevonulóból 654 kívánt ellátni. (MTI)
1990. március 20., kedd 17:18
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|