|
|
|
|
Csapatkivonás - SZDSZ-Fidesz sajtótájékoztató
|
---------------------------------------------
München, 1990. március 13. (SZER, Magyar híradó) - A szovjet csapatok kivnásáról megkötött megállapodás volt a fő témája két ellenzéki párt sajtótájékoztatójának. A fiatal demokraták és a szabaddemokraták házatáján Szilágyi Sándor járt.
- A szovjet csapatok kivonásáról aláírt megállapodás hiányosságai miatt a Fidesz és az SZDSZ élesen bírálja a kormányt. Mindkét párt érvei lényegében azonosak. A különbség az, hogy a kivonulás időhatárát az SZDSZ nem kívónja a választási kampány során firtatni, míg a Fidesz nem korlátozza önmagát.
Pető Iván, az SZDSZ szóvivője leszögezte: a magyar kormány előnytelen feltételekkel kötött megállapodást a szovjet kormánnyal. A megállapodás legbántóbb hiányossága, hogy nem mondja ki: a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása nélkülöz minden jogalapot. Ugyanúgy törvénytelenül özönlötték el hazánkat 1956-ban, mint Csehszlovákiát 1968-ban, mely utóbbi tényt a szovjet fél elismerte.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke elmondotta: ennek azért van jelentősége, mert ha a szovjet kormány netalán meggondolná magát, és mégsem óhajtaná kivonni a csapatait, Csehszlovákia esetében nehezebb helyzetben lenne, mint Magyarországon. A szabaddemokraták álláspontja - szögezte le Kis János - hogy érvényes Nagy Imre 1956. november 1-jei nyilatkozata a Varsói Szerződés felmondásáról. Ezt az új parlamentnek törvényerőre kell emelnie, és erről az alapról rendezni viszonyunkat a Varsói Szerződés tagállamaival. (folyt.)
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csapatkivonás - sajtótájékoztató, SZDSZ, Fidesz - 1. folyt.
|
A Fidesz képviselői hasonlóan érvelnek. Kósa Lajos - aki a 12 országos párt egyik megfigyelőjeként a megállapodás aláírásakor Moszkvában járt - leszögezte: a párizsi szerződés értelmében a szovjet csapatoknak az 1955-ös Osztrák Államszerződés megkötésekor el kellett volna hagyni hazánkat. Elfogadhatatlan továbbá, hogy az egyezmény nem rendezi az anyagi kérdéseket. Mint köztudott: a szovjet fél 42 milliárd forint végkielégítésre tart igényt a Magyarországon hagyandó ingatlanjai után.
Orbán Viktor, a Fidesz országos listavezetője ezzel kapcsolatban leszögezte: a kormányközi szerződést az új parlamentnek fölül kell vizsgálnia azon az elvi alapon, hogy "egy petákot sem fizetünk", tekintve a 45 éve okozott károkat - különsen azt a pusztítást, amit 1956-ban okoztak az orosz csapatok. Nem véletlen - fűzte hozzá -, hogy nem államközi szerződés, hanem kormányközi megállapodás született ebben a kérdésben. Az előbbihez ugyanis parlamenti ratifikálás szükségeltetne. A cél átlátszó: az MSZP sikerének feltüntetni a megállapodást - holott nyilvánvaló, hogy a szovjet fél érdekelt csapatai kivonásában - hiszen a bécsi tárgyalásokon előreláthatólag 198 ezer főben állapítják majd meg a Kelet-Európában állomásoztatható katonái számát, szemben a jelen helyzettel, amikor is Kelet-Németországban 360, Csehszlovákiában 70, Magyarországon pedig 50 ezer szovjet katona állomásozik.
A Fidesz úgy gondolja, az oroszok technikástól kivonulhatnának 3 hónap alatt. Az 560 ezer tonnányi hadianyagot pedig utánuk lehetne küldeni. (folyt.)
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csapatkivonás - sajtótájékoztató, SZDSZ, Fidesz - 2. folyt.
|
Egyetértés van a Fidesz és az SZDSZ között abban is, hogy mindketten képtelen ötletnek tartják a kormány, pontosabban a BM legújabb ötletét: ne április 8-ikán, hanem 22-ikén bonyolítsák le a választások második fordulóját. A Fidesz nehezményezi továbbá, hogy az enyéni választólapokon jelöltjeik mellett nem a közismert nevük, a Fidesz szerepel, hanem az, hogy Fiatal Demokraták Szövetsége.
Deutsch Tamás, a Fidesz Országos Választmányának tagja viszont élesen bírálta az SZDSZ-t azért, mert - mint mondotta - merev, kompromisszumokra képtelen álláspontjukkal veszélyeztetik az idei március 15-ike közös megünneplését.
Az egyik SZDSZ-ügyvivő keresztülhúzza a megállapodást, amit a másikkal már sikerült tető alá hozni - mondotta Deutsch Tamás -, és két nappal a nemzeti ünnepünk előtt nem lehet tudni, hogy végül mi a helyzet. A Fidesz - az MDF és a Kisgazdapárt támogatásával - azt szeretné, ha nem pártszónokok, hanem a határainkon túl élő magyarok képviselői beszélnének ezen a napon. Az SZDSZ viszont ragaszkodik a pártszónokához.
Hogy végül melyik álláspont lesz az erősebb, azt majd meglátjuk március 15-ikén délben, Petőfi Sándor szobránál. +++
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|