|
|
 |
|
 |
Több ezer képviselőjelölt - 386 mandátum (1. rész)
|
1990. március 7., szerda - A választójogi törvény értelmében
az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a
választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e
törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes
köztársasági elnök március 25-re tűzte ki. A megszerezhető 386
országgyűlési képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt
pályázik.
Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők háromféle
módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin,
illetve az országos listákon. A háromféle jelölési mód egymásra
épülő rendszert alkot.
A választójogi törvényben foglaltak szerint az országban 176
képviselőt egyéni választókerületben választanak meg. Az egyéni
választókerületekben pártoktól függetlenül (állampolgári
kezdeményezésre és támogatással), valamely párt támogatásával vagy
színeiben válhattak jelöltté. Az egyéni választókerületekben két
vagy több párt közösen is állíthatott jelöltet. Az egyéni
választókerületek számát a választópolgárok arányában határozták
meg. A legtöbb egyéni választókerület Budapesten (32), Pest megyében
(16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb
pedig Nógrád megyében (4). Az eddigi információk szerint a 176
egyéni választókerületben több mint 1600 képviselőjelöltet
regisztráltak, közülük több mint 200-an független jelöltként
indulnak a választásokon, a pártok közül pedig négynek - a Független
Kisgazdapártnak, a Magyar Demokrata Fórumnak, a Magyar Szocialista
Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének - szinte mindenütt
sikerült jelöltet állítania.
A választójogi törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból
152-őt csak a pártok szerezhetnek meg - területi listás
választással. Az országban 20 területi választókerület van: Budapest
és a 19 megye. A területi listaállítás egyik feltétele volt - s itt
kapcsolódik össze az egyéni és a területi listás jelölési mód -,
hogy a pártok a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4,
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében legalább 2 egyéni
választókerületben állítsanak jelöltet. A területi listán a pártok
kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandátumot a területi
választókerületben meg lehet szerezni. (folyt.köv.)
1990. március 7., szerda 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Több ezer képviselőjelölt - 386 mandátum (2. rész)
|
Például: Budapesten 28 képviselői mandátum szerezhető meg, így egy
párt listáján 56 név szerepelhet. A területi választókerületeket
figyelembe véve egyébként a legtöbb mandátumot Budapesten, illetve
Pest megyében (14) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a
legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni.
Természetesen két vagy több párt ez esetben is állíthatott közösen
listát, ezzel a lehetőséggel azonban egyetlen párt sem élt. A pártok
jelöltjei indulhatnak egyéni választókerületben és területi listán
is. Ha viszont a jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek
megválasztottak, akkor a párt területi listájáról automatikusan
törölni kell a nevét.
A legtöbb párt (14) Somogy megyében indul, míg a legkevesebb (9)
Budapesten. Mind a 20 területi választókerületben állított listát a
Független Kisgazdapárt, a Fidesz, a Hazafias Választási Koalíció, az
MDF, az MSZP és az SZDSZ.
Március 25-én a választópolgárok az egyéni választókerületben -
az értesítésben megjelölt szavazókörben - voksolnak. Szavazáskor két
szavazócédulát kapnak.
Az egyik az egyéni választókerületükben megválasztható jelöltek
névsorát tartalmazza. Közülük egy konkrét személyre kell majd leadni
a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán.
A másik szavazócédulán az adott területi választókerületben -
tehát Budapesten, vagy a megyében - listát állított pártok neve és
jelöltjei szerepelnek abban a sorrendben, ahogyan a területi
választási bizottságnál kisorsolták. A szavazáskor a választópolgár
csak a pártra szavaz, a feltüntetett névsorral semmi dolga nincs. A
pártokra leadott voksokat területi és országos szinten is
összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján dől majd
el: melyik párt hány mandátumhoz jutott. (folyt.köv.)
1990. március 7., szerda 14:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Több ezer képviselőjelölt - 386 mandátum (3. rész)
|
A harmadik jelölési mód az országos lista állítása volt. Az
országos lista állításának joga is szorosan kapcsolódott a területi
listák állításához, ahogyan a területi listaállítás az egyéni
jelöléshez. Országos listát az a párt állíthatott, amely legalább
hét területi választókerületben állított listát. Azóta már
ismeretes, hogy ez 12 pártnak sikerült. Az országos listán 58
képviselői mandátumot lehet megszerezni. Ugyancsak a törvényben
rögzített számítási rendszer alkalmazásával osztoznak majd a pártok
ezen az 58 mandátumon. A választópolgárok semmiféle országos listára
nem szavaznak közvetlenül. (MTI)
1990. március 7., szerda 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|