|
|
 |
|
 |
Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal (1. rész)
|
1990. március 02.péntek (MTI-Panoráma) - Furcsa, de így van:
a közép- és kelet-európai államszocialista rendszerek bukása miatt
Ausztriában viták tárgyává lett az ország állami címere. Illetve
csak egy eleme: a benne található sarló és kalapács. Sok osztrákot
feszélyezi a címernek ez a jellegzetessége, amióta a környező keleti
országok a kommunista eszmevilág külsőségeitől is szabadulni
igyekeznek, felszámolva a mozgalmi jelképek, minősítések ( a vörös
csillag, a sarló és kalapács, vagy a köztársasági államforma
,,szocialista,, és ,,népi,, jelzője) állami szintű használatát.
A sarló-kalapács motívum az osztréák címerben azonban régi
hagyomány, igaz, a kommunizmus térhódításának kezdeti korszakában
gyökerezik. Ezt a címert a Habsburg-birodalom felbomlása után, 1919
májusában fogadta el a Német-Ausztriának nevezett egyik utódállam,
az első osztrák köztársaság parlamentje. Akkor a birodalmi címer
kétfejű sasát egyfejűvé alakították, törzsére piros-fehér-piros
nemzeti színű pajzsot, a sasfejre a császári korona helyett és - a
polgárság jelképeként - városfalat utánzó tégla-koronát, a madár
lábainak karmai közé pedig sarlót és kalapácsot illesztettek. A
munkásmozgalom addigra már világszerte elterjedt szimbólumaival a
munkások és parasztok fontos államalkotó és társadalmi szerepét
akarták kifejezni. Heraldikai felhasználásuk egyúttal tükrözte a
forradalmi hangulatú parlament tagjainak azt a várakozását, hogy az
orosz, a magyar és a bajor tanácsköztársaság megalakulása után
hamarosan Ausztriában is győzni fog a proletárdiktatúra.
Ám a történelem másként ,,rendelkezett,,: a kommunista
forradalom nem tört ki, az országot 1938-ban bekebelezte a hitleri
Németország, majd 1945-ben megszületett a második, a mai
köztársaság. Az új állam csak annyit változtatott a korábbi címerén,
hogy a náci uralom aloli felszabadulás emlékére a címersas lábain
szétszaggatott bilincs-láncot helyezett el. 1954-ben, nem sokkal az
1955. évi osztrák államszerződés megkötése és a szovjet megszálló
csapatok kivonulása előtt a kereszténydemokrata irányzatú néppárt
ugyan követelte, hogy a címerből távolítsák el a sarlót és a
kalapácsot - mint ,,az elnyomás és függőség jelképeit,, -, de
kívánságának nem tudott érvényt szerezni.
A vitát a Wochenpresse címő hetilap indította el. Jan uár végén
m,aga a főszekesztő, Hans Magenschab hozta a közvélemény tudomására
vezércikkben azt a nézetét,. miszerint az osztrák címer ma már nem
felel meg az ország helyzetének, a kor szellemének. Hivatkozott
tapasztalataira: eszerint a cimerben lévő sarló-kalapács miatt
Ausztriát külföldön már korábban is valamiféle kommunista
alávetettségű országnak tekintették. (folyt)
1990. március 2., péntek 10:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal (2. rész)
|
Most pedig, hogy a kommunizmus csődjével jelképei is lejáratták
magukat, ez a címer-motívum még kevésbé tartható, hisz (a
Szovjetuniót leszámítva) Európában lassanként Ausztria lesz az
egyetlen ország, amelynek állami jelvénye őrzi a ,,kommunista
szimbólum-nyelvet,, - írta.
A később közölt olvasói hozzászólások nem éppen támasztották alá
Magenschab nézeteit. A hat levél közül öt ellenezte a címer
módosítását, arra hivatkozva, hogy a szimbolika nagyon is jól
kifejezi a mai osztrák társadalom viszonyait, a polgári demokratikus
jóléti állam jellegét és céljait, s erőltetett dolog a sarlónak és
kalapácsnak mindenáron valami kommunista mondanivalót tulajdonítani.
Az érvek szerint ezen az alapon ugyancsak lejáratottnak tekinthető a
kereszténység jelvénye, a kereszt (mivel a történelemben azzal is
sokan éltek vissza), továbbá az osztrák nemzeti szinek közül csak a
fehér maradhatna meg, minthogy a piros véletlenül megegyezik a
kommunisták vörös zászlajának szinével.
A vitába nemrég bekapcsolódott a Neue Kronen Zeitung, Ausztria
legnagyobb példányszámú napilapja is, s közölte több vezető
pártpolitikus erősen eltérő álláspontját. Josef Cap, a kormányon
lévő szocialista párt országos titkára szerint semmi ok sincs a
címer sarlójának és a kalapácsának szégyenlésére és eltüntetésére,
mert ezeknek történelmileg nincs közvetlenül közük a kommunista
mozgalomhoz. A szintén kormányon lévő Néppárt parlamenti
csoportjának vezetője, Fritz König is ellenezte az azonosítást a
kommunista jelképekkel, mégis kiiktatásuk mellett foglalt állást,
mondván: ábrájukat ma már legtöbben nem a munkásság és parasztság,
hanem a kommunizmus szimbólumának érzik. Ugyanez a lap adott hírt a
legújabb fejleményről: az ellenzékben lévő Szabadságpárt hivatalosan
kezdeményezte, hogy a parlament törölje az osztrák címerből a sarlót
és a kalapácsot.
Ahhoz, hogy az ellenzéki indítvány az osztrák törvényhozásban
megkapja az előírt kétharmados többséget, szüksége lenne a
képviselői mandátumok összesen mintegy 80 százalékát birtokló
mindkét nagy kormánykoalíciós párt támogatására. Ez azonban a
jelenlegi erőviszonyok és véleménykülönbségek közepette nehezen
képzelhető el. Ha pedig e kérdésben idővel népszavazást tartanának,
egyáltalán nem biztos a sarló-kalapács ellenes tábor győzelme.
Alighanem erősebbnek bizonyulna a már több mint hetvenéves címerhez
is kapcsolódó hagyománytisztelet és az osztrákok nemzeti önérzete,
amely nemigen viseli el, hogy az ország belső ügyeinek eldöntését
nemzetközi, külföldi nézőpontok szabják meg. +++
Sebestyén Tibor (Bécs) - MTI-Panoráma
1990. március 2., péntek 10:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|