Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Országgyűlés - negyedik nap (1. rész)

1990. március 2., péntek - Pénteken reggel folytatta munkáját az Országgyűlés februárban megkezdődött ülésszaka. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Tallóssy Frigyes írásban is benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról. Ezt a Parlament tudomásul vette.


A plénum ezt követően Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.)
     ---------------
önálló indítványát tűzte napirendjére. A képviselő az Országgyűlés
társadalombiztosítási, terv- és költségvetési, valamint szociális és
egészségügyi bizottságának együttes állásfoglalásával megtámogatva
szükségesnek tartotta a nyugdíjak, a családi pótlék, a
gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj összegének további
emelését. Sztrapák Ferenc felhívta a törvényhozás figyelmét arra,
hogy az idei infláció az előzetesen kalkulált 15 százalékot
jelentősen meghaladja, ami hovatovább rendkívüli terheket ró a
nyugdíjból, nyugellátásból élőkre, illetve a gyermeküket nevelő
szülőkre. A képviselő megrázó példákat sorolva bizonyította, hogy az
áremelkedések immár a kisnyugdíjasok puszta megélhetését is
veszélyeztetik. Sztrapák Ferenc - a három országgyűlési bizottság
támogatását is megszerezve - felkérte a kormányt, hogy a juttatások
emelésének mértékéről, módjáról, időpontjáról dolgozzon ki
alternatívákat, és azt még az Országgyűlés márciusi ülésszakáig
nyújtsa be. Javasolta azt is, hogy a kompenzáció forrásául a
társadalombiztosítási alapban meghatározottakon túl a költségvetés
is szolgáljon. (folyt. köv.)



1990. március 2., péntek 09:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (2. rész)


Békesi László pénzügyminiszter drámai hangon reagált a
-------------
képviselői indítványra, hangsúlyozva: szíve és kormánya legjobb
szándékai szerint egyetértő választ adna a felvetésre; azt, hogy
vállalják és meg tudják teremteni a fedezetét. Ezt azonban nem
teheti meg - mondotta -, ezért a kormány végleges álláspontjának
ismertetése előtt néhány, a témához kapcsolódó információt bocsátott
a képviselők rendelkezésére. Elismerte, hogy az 1990-re jóváhagyott
költségvetésben és a társadalombiztositás pénzalapjaiból biztosított
konpenzáció sok tekintetben nem fedezi az áremelkedéseket. Utalt
arra, hogy a Parlament már decemberben is számolt azzal, hogy a
kompenzáció kérdésére vissza kell térni, de nem március elején,
hanem májusban, ugyanis a gazdasági folyamatokat még nem lehet
megfelelően látni. A helyzet azóta romlott, például nincs a kormány
kezében érvényes megállapodás erre az évre a Szovjetunióval, ami
alapvetően befolyásolja a külkereskedelmet, az ipar és a
mezőgazdaság értékesítési lehetőségeit. Nem várható újabb
többletjövedelem; s amennyiben nem jön létre elfogadható
megállapodás a szocialista külkereskedelemben, a bevételek nem
növekednek, hanem csökkennek. Mindez érintheti a foglalkoztatást és
a társadalombiztosítás bevételeit is. A kormány tehát nem tud
március 14-én - a következő ülésszakon - olyan konkrét javaslatot a
Parlament elé terjeszteni, amiből az tetszik ki: elő tud varázsolni
sok milliárd forintot. Az a kormányzati kötelezettségvállalás reális
tehát, amely májusra ütemezte a konpenzációval kapcsolatos döntést.

    A miniszter a továbbiakban a terheket elemezve kifejtette: a
családi pótléknál és a gyermekellátási formáknál indítványozott
300-4OO forintos azonnali növelés, illetve a nyugdíjak minimálisan
52OO forintra emelése 28-29 milliárd forint terhet jelentene. A
képviselők emlékezetébe idézte, hogy az Országgyűlés - a kormány
javaslatára - a kompenzáció csökkentett mértéke miatt döntött úgy,
hogy 4 milliárd forintot bocsát a tanácsok rendelkezésére a
legrosszabb helyzetben lévők gondjainak enyhítésére; ez az összeg a
helyi tanácsok rendelkezésére áll. A racionalitások alapján a
kormány azt kéri, hogy a Parlament ne változtassa meg a decemberi
döntést, mivel valódi, érdemi döntési alternatívát május előtt
felelősen nem tud a képviselők elé terjeszteni. Békesi László
kijelentette: az új Országgyűlés és az új kormány egyik első
feladata lesz, hogy áttekintse az 1990-es államháztartást és
költségvetést, s döntsön a legfontosabb ügyekben, közöttük a
kompenzációban s más feszítő kérdésekben. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 11:23


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (3. rész)


Az indítványt tevő Sztrapák Ferenc elismerte, hogy az általa
előterjresztettek pontosításra szorulnak, azonban kijelentette: nem
látja be, hogy két hét nem lenne elegendő egy reálisabb javaslat
benyújtására.

    Mivel a képviselő önálló indítványát továbbra is fenntartotta,
az elnöklő Horváth Lajos vitára bocsátotta azt. A képviselői
indítványhoz illeszkedően a társadalombiztosítási, a terv- és
költségvetési, valamint a szociális és egészségügyi bizottság
állásfoglalás-tervezetet nyújtott be. A tervezettel Sztrapák Ferenc
azonosult, a kormány viszont azzal nem értett egyet. Miután a
vitában senki nem kívánt részt venni, határozathozatal következett.
Az Országgyűlés a tervezetet 189 egyetértő, 18 ellenző és 55
tartózkodó szavazat mellett elfogadta.

    Eszerint a bizottságok szükségesnek tartják az ez évi infláció
15 százalékot jelentősen meghaladó volta miatt - az 1989. évi
XLVIII. törvény 3. paragrafusa 4. bekezdése alapján - a nyugdíjak, a
családi pótlék, a gyes és a gyed összegének további emelését. Ezért
felkérik a kormányt, hogy az emelés mértékéről, módjáról,
időpontjáról dolgozzon ki alternatívákat, és azt az Országgyűlés
márciusi iülésszakáig nyújtsa be. A kompenzáció forrásául a
Társadalombiztosítási Alapban meghatározottakon túl, tekintettel a
szociálpolitikai szempontok érvényesítésére, a költségvetés is
szolgáljon.

    Ezután váratlanul a kormány elnöke kért rendkívüli szünetet,
hogy összeülhessen a Minisztertanács. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 11:26


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (4. rész)


A hosszúra nyúlt szünetet követően az elnöklő Horváth Lajos
bejelentette: a kormánynak és a három illetékes parlamenti
bizottságnak sikerült közös álláspontot kialakítania a családi
pótlék, a gyes és a gyed minimuma, valamint a nyugellátás további
emelésére Sztrapák Ferenc által benyújtott indítványról. Az
állásfoglalást a képviselők írásban kapják meg.

    Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesztett
     -----------------
elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételi munkára
elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időközben
bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok
sérelmeinek orvoslásáról. A képviselő kérte: az Országgyűlés
nyilvánítsa ki, hogy az említett események a sztálini politika,
valamint a ,,bűnös nemzet,, koncepciója alapján született gyakorlat
és elmélet következményei voltak. Ezek az intézkedések ártatlan
emberek tízezreit fosztották meg szabadságuktól és tartották fogva
hazájuktól távol olyan körülmények között, hogy jelentős részük
elpusztult. Az Országgyűlés határolja el magát a jogtiprás ilyen
módszereitől, és a magyar társadalom nevében kövesse meg az
áldozatokat. A parlament kötelezze el magát olyan garanciák
megteremtésére, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben bármikor
magyar állampolgárokat külföldi állam hasonló módon elhurcolhasson
és elítélhessen - indítványozta a képviselő. A határozati javaslat
ugyancsak szorgalmazza, hogy a kormány tegye meg a szükséges
intézkedéseket az érintett személyek kártalanítására.

    A határozattervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság is megtárgyalta, s javasolta: az önálló képviselői
indítványt a parlament március 14-i ülésszakán tárgyalja meg. Ezt a
véleményét azzal támasztotta alá, hogy a kormány a márciusi
ülésszakra már benyújtotta az 1945. és 1963. között hozott
törvénysértő ítéletek semmissé nyilvánításáról szóló
törvényjavaslatot. Ezzel lehetővé válna a törvénytervezet, illetőleg
Debreczeni József határozati javaslatának összehangolása. A
bizottság állásfoglalásával az igazságügyminiszter is egyetértett.

    Debreczeni József azonban ragaszkodott javaslatának a februári
ülésszakon történő megtárgyalásához. Kifejtette: szerinte a két
ügyet külön kell választani, mivel megoldásuk másfajta eljárást
igényel. Rámutatott: ő olyan emberek rehabilitását szorgalmazza,
akiket nem magyar hatóságok ítéltek el. Ezért elképzelhető, hogy a
magyar kormánynak nem kell kártalanítási törvényt hoznia, hanem a
szovjet hatóságokhoz kell fordulnia a kártalanítás ügyében.
(folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 13:25


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (5. rész)


Elmondta továbbá, hogy indítványát a Recski Szövetség és a
Magyar Demokrata Fórum felkérésére tette meg. A Recski Szövetségnek
pedig szintén az a véleménye, hogy a kétféle rehabilitációs ügyet
külön kezelje a Parlament.

    Az elnöklő Horváth Lajos szavazást rendelt el, amelynek
eredményeként Debreczeni József határozati javaslatának tárgyalását
az Országgyűlés március 14-i ülésszakára napolta el.

    Ezt követően tárgyalták meg a pornográfia és szennyirodalom
nyilvános terjesztésének tilalmáról szóló népi kezdeményezést,
amelyek alapján a kulturális, valamint a kereskedelmi bizottság
országgyűlési határozat-tervezetet készített. Azt javasolták, hogy a
Parlament értsen egyet a népi kezdeményezésben foglaltakkal: kérje
fel a kormányt, hozzon szigorú és ellenőrizhető forgalmazási
szabályokat, egyben az ilyen termékek és szolgáltatások
forgalmazására vessen ki külön adót, s ennek bevételét kizárólag
közérdekű célokra lehessen felhasználni. Nem tartották azonban
indokoltnak a Büntető törvénykönyv módosítását.

    Miután a határozat-tervezethez senki nem kívánt hozzászólni,
következett a határozathozatal: 223 igen, 8 nem szavazattal, 38
tartózkodás mellett elfogadták azt.

    Ezután egy korábbi interpellációra adott válasszal folytatták a
tanácskozást. Pregun István (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 1. vk.) az
     -------------
egyházi intézmények költségvetési támogatása tárgyában interpellált.
Az abban foglaltakat a Minisztertanács megvizsgálta, s ennek alapján
indokoltnak tartotta az 1990. évi állami költségvetésről szóló
törvény módosítását. A javaslathoz Békesi László pénzügyminiszter
     -------------
fűzött rövid szóbeli kiegészítést. Mint mondotta: nem volt vita
azon, hogy az állami feladatokat is ellátó egyházi intézmények
azonos mértékű költségvetési támogatást kapjanak a hasonló állami
intézményekkel.

    A törvény értelmében az egyházi iskolák, szociális és
egészségügyi intézmények külön támogatást kapnak, ugyancsak
részesülnek az úgynevezett egyházsegélyből. A kérdés tehát az volt,
hogy ez, az egyházaknak nyújtott 409 millió forintos segély
kizárólag ezen intézmények támogatását szolgálja-e, vagy pedig
hozzájárul maguknak az egyházaknak a működéséhez is. Amennyiben az
egyházsegély teljes összegét intézményeik fenntartására fordítják,
rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek, mint az elmúlt évben.
(folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 13:28


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (6. rész)


Éppen ezért indokolt a képviselő által javasolt 150 millió forint, s
miután az intézmények támogatási előirányzatai a költségvetés
tartalékában is szerepelnek, ebből megoldható a támogatás növelése.

    Még a határozathozatalt megelőzően szót kért az interpelláló
Pregun István, s emlékeztette képviselőtársait, hogy az állami
feladatokat ellátó egyházi intézmények - iskolák és szociális
otthonok - évtizedeken keresztül nem kapták meg azt a központi
támogatást, amit a hasonló feladatkörű állami intézmények.

    Az Országgyűlés egyetértett az interpellációban foglaltakkal, s
így elfogadták az egyházi intézmények állami támogatására
vonatkozóan az idei költségvetés módosítását.

    Ezt követően azok az interpellációk kerültek ismét a képviselők
elé, amelyekre az előző ülésszakon adott választ nem fogadta el a T.
Ház. Filló Pál és Nagyiványi András a lakcímbejelentéssel
     --------- -----------------
kapcsolatos visszaélések tárgyában interpellált, s a belügyi
államtitkár válaszát a januári ülésszakon nem fogadták el a
képviselők. Így az interpellációt kiadták a jogi bizottságnak,
amelynek jelentését az Országgyűlés most elfogadta. Eszerint a
jövőben a fiktív bejelentések kiküszöbölése érdekében az új
bejelentőlapon a szállásadó fontosabb személyi adatait is fel kell
tüntetni.

    Ugyancsak elfogadták a képviselők a mezőgazdasági bizottság
jelentését Kovács András (Heves m., 10. vk.)interpellációjáról,
amely a hazai cukorrépa jugoszláviai feldolgozásával foglalkozott. A
mezőgazdasági bizottság egyetértve a miniszterrel, úgy ítélte: a
cukorrépa-feldolgozás említett konstrukciójára népgazdasági érdekből
a jövőben is szükség van, s azt indokolatlan lenne a képviselő által
javasolt vámintézkedésekkel korlátozni. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 13:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (7. rész)


A Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvében leírt
jelentősebb tények valóságtartalmának vizsgálatáról szóló honvédelmi
vizsgáló bizottsági jelentést Raffay Ernő, a bizottság elnöke
ismertette a plénummal. Mint ismeretes, a témával kapcsolatban
Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. vk.) képviselő nyújtott
be interpellációt az Országgyűlés október 30-i ülésére.

    Raffay Ernő elmondotta: a vizsgálat a könyv valóságtartalmának
    -----------
feltárására és az akkori kormány felelősségének meghatározására
irányult. Természetesen a szerző minden állításának hitelességét nem
állt módjában a testületnek kivizsgálni, ezért csak a legfontosabb
kérdésekre keresett választ. Arra a következtetésre jutott: Bokor
Imre nagyvonalúsággal bánt bizonyos tények időbeni elrendezésével,
és ezeknek a valós tényeknek más idősorrendbe való állításával,
esetleg más következtetésekre juthatott, és juttathatta az olvasót.
A könyv legfőbb érdeme, hogy egy jelenségcsoportra irányította a
figyelmet. Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter tevékenységén
keresztül a hadsereg és a pártállam kapcsolatára, a vezetés
mechanizmusára, ebből következően a felületes jelenségeken
túlmutató, sokkal mélyebb anomáliákra.

    A bizottság elnöke hangsúlyozta: a vizsgálatok során
tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy az elmúlt évtizedekben
valóban kialakult az úgynevezett ,,érinthetetlenek,, csoportja.
Kiderült, hogy egy bizonyos pozicionális szint felett az arra
hivatott hatóságok nem gyűjthettek adatokat az érintett
személyekről, s így a bizottság is hiába próbált ilyen jellegű
tényeket összegyűjteni.

    A bizottság úgy döntött, hogy javasolja: a miniszterelnök adjon
utasítást a pénzügyminiszternek a Czinege-család tagjai vagyoni
helyzetének kivizsgáltatására. Szorgalmazzák továbbá, hogy az APEH
az összes nyugállományú és aktív honvéd tábornoktól szerezzen be
vagyonnyilatkozatot. A bizottság felhívja a Honvédelmi Minisztérium
és a honvédség vezetőinek figyelmét arra, hogy a sorkatonák
magáncélú építkezéseken történő foglalkoztatását szüntessék meg.

    Végezetül a Kádár-korszak kormányzatainak politikai
felelősségéről szólva leszögezte: ezek a kormányok a Honvédelmi
Minisztérium irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos alkotmányos
kötelezettségüket nem teljesítették, s ezért kormányzati felelősség
terheli őket mindazokért a visszaélésekért és immorális
állapotokért, amelyek a hadsereg egyes vezetőinek körében
kialakulhattak. (folyt. köv.)



1990. március 2., péntek 13:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (8. rész)


Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter Raffay Ernő elhangzott
--------------
szavaira reagálva arra emlékeztette a törvényhozást, hogy röviddel
Bokor Imre könyvének megjelenése után maga kérte a Parlamentet egy
vizsgálóbizottság felállítására, hiszen a könyvben leírtak nemcsak a
közvéleményt, de a honvédségben szolgálatot teljesítőket is
felkavarta. (Egy ilyenfajta parlamenti vizsgálóbizottság
felállítására egyébként nem volt példa az utóbbi évtizedekben.) A
hadsereg vezetése önmérsékletet tanúsított a vizsgálat lefolytatása
idején, s fegyelmezetten várta annak eredményeit. Kárpáti Ferenc
egyetértett a bizottságnak azzal az értékelésével, miszerint Bokor
Imre könyvének legfőbb erénye, hogy egy korábbi időszak társadalmi,
kormányzati visszásságaira irányította a figyelmet. A honvédelmi
miniszter ugyanakkor nehezményezte, hogy a közvélemény nem kapott
megfelelő tájékoztatást arról a megújulási folyamatról, amelyen a
magyar honvédség ment át az utóbbi időszakban. A korábbi pártállam
vezetése ugyanis önmaga is felismerte a torzulásokat, s megkezdte
azok felszámolását. A hadsereget pedig már hosszabb ideje az a
törekvés vezérli, hogy tevékenységét a társadalom széles
nyilvánossága mellett végezze, s ezzel is tudatosítsa, hogy a
honvédség a nemzet integráns része. Kárpáti Ferenc - ismét csak
Raffay Ernő szavaira válaszolva - leszögezte: a honvédség mai
formájában alkalmas a nép, az ország szuverenitásának védelmére,
feladatainak teljesítéséhez megfelelően képzett káderekkel
rendelkezik; a hadseregben törvényes rend, fegyelem és szervezettség
van.

    A Parlament elfogadta a Kiskirályok mundérban című könyv
valóságtartalmának vizsgálatáról szóló országgyűlési
határozattervezet. Ugyancsak elfogadta a honvédelmi bizottság
jelentését Király Ferenc képviselő idevágó interpellációja
tárgyában. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 14:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (9. rész)


Ugyancsak a korábbi ülésszakon el nem fogadott interpellációk
között tárgyalt a plénum Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.)
     -----------
indítványáról, amely az 1990. évi erdőtelepítés célcsoportos
beruházási keretének csökkentését kifogásolta. Az interpelláció
eredményeként a MÉM az agrárintervenciós alapból az idén 6 millió
forintot fordít erdőtelepítésre. Az alföldi megyék 200 hektárral
több erdőt telepíthetnek. Az Országgyűlés mezőgazdasági
bizottságának írásos jelentését a képviselő és a testület is
elfogadta.

    Az ezen ülésszakra beterjesztett interpellációk sorában Sütő
     ----
Kálmán (Vas m., 9. vk.) a szombathelyi városi tévéműsor sugárzásának
------
engedélyezése tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Szólt
arról, hogy a növekvő információs igények kielégítésére létrehozott
helyi tévéstúdió, amíg működött, nagy népszerűségnek örvendett. A
korszerű stúdió léte a műsorsugárzási frekvencia-moratórium
meghirdetésével veszélybe került. Más városok tévéstúdiói is hasonló
helyzetbe kerültek.

    A kormány részéről Udvari László közlekedési, hírközlési és
     -------------
építésügyi államtitkár válaszában közölte: a választások
befejeződése után, mindama kérelmek esetében, amelyekre az előzetes
engedélyt megadták, sor kerülhet a moratórium feloldására, a
sugárzási engedély végleges kiadására. Mivel a szombathelyi
tévéstúdió a hatósági előírásoknak és szabályoknak megfelelően
készült, nincs akadálya annak, hogy a választások után a kormány a
sugárzási engedélyt adjon. Az államtitkár tájékoztatásul elmondta,
hogy jelenleg több mint félszáz rádió-, illetve tévéstúdió-alapítási
kérelem vár engedélyezésre.

A választ a képviselő és a testület is elfogadta. (folyt. köv.)



1990. március 2., péntek 14:47


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (10. rész)


Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) a rubelelszámolásu export
--------------
visszafogása következményei tárgyában interpellált a
miniszterelnök-helyetteshez. Kifejtette: a rubelelszámolásu export
visszafogásáról év elején hozott intézkedés számos vállalatnál,
gazdálkodó egységnél nehéz és bizonytalan körülményt teremtett. Az
intézkedés elkerülendő piacvesztéssel, munkanélküliséggel járhat. A
rubelelszámolású aktívum, káros a népgazdaság számára, ugyanakkor -
hangsúlyozta a képviselő - a nagyarányú exportvisszafogás a
következmények feltárása nélkül nagyobb károkat is okozhat. Mit
kíván tenni a kormányzat a kialakult helyzet feloldására, hogyan
kerülendő el a nagyarányú rubelaktívum úgy, hogy a gazdálkodó
szervezetek se jussanak lehetetlen helyzetbe, s mit tesz a kormány a
gazdálkodási gondok kezelése érdekében? - tette fel a kérdést, majd
utalt arra, hogy az interpelláció egy részére a kereskedelmi
miniszter írásban válaszolt, hivatkozva a kormány február 26-i
ülésén meghozott határozatokra, amelyek egy része enyhítheti a
hatásokat. Hellner Károly e választ nem fogadta el, s a kormány
március 13-i, illetve az Országgyűlés március 14-i ülésétől várja a
kielégítő választ.

    A jelen lévő Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes erre
ígéretet tett.

    Hámori Csaba (országos lista) az államigazgatási tisztviselők
    ------------
munkaviszonyáról szóló törvényjavaslat tárgyában interpellált a
miniszterelnökhöz. A képviselő utalt arra, hogy a közalkalmazottak,
és ezen belül a közigazgatási dolgozók körében az utóbbi hetekben,
hónapokban növekvő feszültség, nyugtalanság tapasztalható.
Kifejtette: az átmeneti időszakban fontos lenne, hogy a pártok
közötti egyezségre alapozva meghatározzák azokat a közigazgatási
tisztségeket, amelyeknek betölthetősége szorosan kötődik egy adott
politikai rendszerhez, s amelyeknél sor kerülhet személycserékre a
kormányváltást követően. Úgy vélekedett, hogy e körbe semmiképp sem
tartozhatnak bele a települések közigazgatási tisztségviselői.
Érdeklődött, hogy a kormány milyen intézkedésekkel kívánja
biztosítani az államigazgatási apparátus stabilitását, illetve a
közigazgatási dolgozók indokolt védelmét a választások utáni
tisztviselőcserék, illetőleg közigazgatási átszervezések során.
Megkérdezte továbbá: miért maradt el a közigazgatási törvényjavaslat
benyújtása? (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 14:49


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (11. rész)


Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában azt
----------
hangoztatta, hogy a Hámori Csaba által felvetett kérdés a kormány
megítélése szerint is a békés rendszerváltás egyik kulcskérdése. Az
ország sorsa szempontjából a következő hónapok döntő kérdésének
minősítette, hogy sikerül-e megőrizni az államapparátus és az
államigazgatás működőképességét. Ugyanakkor hozzátette: erre
egyértelmű, világos választ, vagy kormányígéretet nem tud tenni.
Emlékeztetett arra, hogy a közszolgálati törvény előkészítése a
háromoldalú tárgyalásokon vetődött fel, de a Munka törvénykönyve
időközbeni módosítása miatt lekerült a napirendről. Úgy vélekedett,
hogy az adott kérdést törvényi szabályozással nem lehet igazán
megoldani. Abszolút jogi védelem biztosításáról nem lehet szó,
hiszen egy rendszerváltás idején ki van zárva az apparátus,
különösen a vezetés megmerevítése. A kérdést igazán csak politikai
eszközökkel lehet rendezni, azaz a megoldás főként attól függ, hogy
az ország sorsát a jövőben befolyásoló politikai erők kellő
bölcsességet tanusítanak-e, vagy sem.

    Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyaránt
elfogadta. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 14:50


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (12. rész)


Az ebédszünetet követően Sztrapák Ferencnek a Magyar
     ---------------
Szocialista Párt támogatását is élvező indítványát tárgyalták. A
képviselő a családi pótlék, a gyermekgondozás segély és a
gyermekgondozási díj minimuma, valamint a nyugellátás további
emelésére tett javaslatával kapcsolatban a terv- és költségvetési, a
szociális és egészségügyi, valamint a társadalombiztosítási
bizottság együttes ülése - a kormány javaslatára -
határozattervezetet fogalmazott meg, amelyhez Békesi László
     -------------
pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést.

    Bevezetőjében kijelentette: az indítvány eredeti formában
történő elfogadása - akárcsak előző nap a kamatadóval kapcsolatos
képviselői előterjesztés támogatása - alapvetően felborítaná azt a
rendkívül kényes, törékeny egyensúlyt, amely jellemző az év első
hónapjainak gazdálkodására, s amelytől az egész esztendő gazdasági
munkájának eredményessége is függ.

    Hangsúlyozta: a kormány nem folytat időhúzó taktikát, nem a
felelősséget akarja elhárítani, s nem akar mindenáron
kormányválságot provokálni. Ám felhívta a képviselők figyelmét arra,
hogy Magyarországnak az első negyedévben 1,8 milliárd dollárt kell
visszafizetnie adósságai, s annak kamatai fejében. A
talponmaradáshoz elengedhetetlen a Nemzetközi Valutaalappal történő
megállapodás; a szervezet igazgató tanácsa március 14-én dönt a
magyar kormány szándéknyilatkozatáról. Ha az addig hátralévő néhány
nap alatt újabb programokat dolgozunk ki, s elbizonytalanítjuk a
decemberben jóváhagyott gazdasági programot, e megállapodásra nincs
esély. A tét pedig nagy: megkapjuk-e azokat az erőforrásokat,
amelyeket a nemzetközi szervezetek, bankok korábban kilátásba
helyeztek. S ha egy 20-30 milliárd forintos programot függőben
hagyunk, és világossá tesszük, hogy hajlandók vagyunk gyökeresen
felforgatni a költségvetést, egyszersmind a programot, amelynek
alapján mindvégig folytattuk a tárgyalásokat, akkor nem jön létre a
megállapodás. Ha pedig nem jutunk hozzá ezen erőforrásokhoz, a
gazdaság nem tud talpon maradni választásokig sem.

    A miniszter azt kérte, hogy a Parlament most döntsön e
kérdésről. A kompromisszumos javaslatuk lényege: a létminimum alatti
ellátásokat - nyugdíjakat, gyermektámogatásokat - március 1-jétől
emeljék a létminimum szintjére, 4300 forintra. Ehhez 280-300 millió
forint szükséges, s ez még nem borítja fel az egyensúlyt.
(folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 16:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (13. rész)


Sztrapák Ferenc üdvözölte, hogy egy képviselői indítvány nyomán
---------------
sikerült segíteni a legkilátástalanabb helyzetben lévők egy részén,
bár hozzátette: tudomása szerint a létminimum összege már nem annyi,
mint decemberben... A képviselő sajnálattal állapította meg: a
kormány már nem vállalta fel, hogy keresi a további lehetőségeket a
hátrányos helyzetben lévők gondjainak enyhítésére.

    A pénzügyminiszter által ismertetett határozatot 227 igen, 3
nem, 7 tartózkodó szavazattal elfogadták.

    Következő napirendi pontként a Belügyminisztérium Belső
Biztonsági Szolgálata tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság
jelentését tárgyalta az Országgyűlés. A testület vizsgálatának
eredményeiről Mezey Károly a bizottság elnöke tájékoztatta a
     ------------
törvényhozókat. Elmondta, hogy a lehallgatási botrány nyomán életre
hívott parlamenti vizsgálóbizottság teljesítette a rárótt feladat
egyik felét, nevezetesen a belbiztonsági szolgálat működésének
feltárását. Ugyanakkor a testület továbbra is ,,hivatalban marad,, a
következő Parlament összeüléséig, hiszen feladatául szabták azt is,
hogy közvetve ellenőrizze, miként teljesülnek a titkosszolgálati
különleges eszközök ellenőrzésére alkotott jogszabály előírásai. A
direkt ellenőrzéssel az igazságügyminisztert hatalmazta fel a
Parlament, ám ő is köteles havonta beszámolni a
vizsgálóbizottságnak.

    Mezey Károly emlékeztetett arra is, hogy a bizottság
vizsgálódásait - a dolog természeténél fogva - a nyilvánosság
kizárása mellett végezte. A vizsgálat lezárása után azonban a
testület úgy döntött, hogy teljes terjedelmében ismertessék a
jelentést, amely iránt felfokozott érdeklődést mutat a közvélemény.
Mezey Károly a nyilvánosság érdekében a ház előtt fel akarta olvasni
az egyébként igen terjedelmes jelentést. Az elnöklő Fodor István
javaslatára azonban úgy döntött a Parlament, hogy a dokumentumot a
sajtó útján teszik közzé.

    x x x

    A jelentést teljes egészében a sajtó rendelkezésére bocsátjuk -
parlamenti kiadásunkban, külön cím alatt


    x x x

(folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (14. rész)


Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) hozzászólásában
------------
hangsúlyozta: egyértelmű tény, hogy az Állambiztonsági Szolgálat
tevékenységével megsértette az alkotmányt. Hozzátette: a szolgálat
működése nemcsak az új alkotmánnyal volt ellentétes, de még a régi
alaptörvény paragrafusait is sértette.

    A képviselő a biztonsági szolgálat tevékenységét taglalva
elmondta: a vizsgálat legfontosabb tanulságának tartja, hogy ez a
tevékenység szorosan összefüggött a pártállam létével, hiszen maga a
szervezet is a pártállam maradványa, a diktatúra egyik utolsó
védelmezője volt.

    Végezetül Tamás Gáspár Miklós fontosnak tartotta, hogy a most
elkészült, a biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló jelentésből
felolvassa azoknak a politikusoknak a nevét, akik kézhez kapták az
Állambiztonsági Szolgálat jelentéseit. Úgy vélte, hogy ezek a
politikai vezetők - többek közt a köztársaság ideiglenes elnöke, a
kormányfő, az államminiszter, az MSZP elnöke - nem érzékelték az új
demokratikus szituáció erkölcsi és jogi követelményeit. Ezért Tamás
Gáspár Miklós úgy találta, helyes lenne, ha ezek a politikusok a
választásokat követően visszavonulnának a politikai közéletből.

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyar Demokrata Fórum
    -------------
parlamenti csoportja nevében sajnálkozását fejezte ki, hogy a Belső
Biztonsági Szolgálat tevékenységéről készült jelentés nem hangzott
el a plénum előtt. Véleménye szerint a sajtó a terjedelmes
dokumentumot rövidítve közölheti. Furcsállotta, hogy bár
nyilvánvalóan a jelentések tartalmából következtetni lehetett a
benne foglaltak megszerzésének módjára, sem a miniszterelnök, sem az
ideiglenes köztársasági elnök, sem az államminiszter nem tett
hathatós és azonnali intézkedést a hírszerzési források
megszüntetésére.

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) indítványozta, hogy a
    --------------
biztonsági szolgálatról készült jelentést országgyűlési határozatban
rögzítsék. Így az megjelenik a Magyar Közlönyben, ott teljes
terjedelmében olvasható lesz. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 16:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (15. rész)


Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.) bizalmát fejezte ki a sajtó
--------------
iránt; szerinte a tömegkommunikáció az Országgyűlés
állásfoglalásának eleget tenne. Korántsem tartotta viszont
etikusnak, hogy akadnak olyan felszólalók, akik bizonyos
pártpolitikai célokból, az ügyrendi szabályokat megkerülve tárták a
nyilvánosság elé a jelentés leglényegesebb részeit. Javasolta, hogy
az Országgyűlés fogadja el a jelentést, s az ne képezze egyes pártok
privilégiumát, ne szolgáljon választási harcokat.

    Hámori Csaba (országos lista) annak a véleményének adott hangot,
    ------------
hogy Tamás Gáspár Miklós saját pártja érdekében választási
beszédének alapelemeit mondta el. Mint mondotta, képviselőtársa
farizeusként viselkedett, mert olyan jelentések kézbesítettjeiről
szólt, mondta el neveiket ország-világ előtt, amelyek tartalmát az
Országgyűlés, s a közvélemény sem ismerheti. Arról sem szólt, hogy a
jelentések nagy része a bizottság megítélése szerint értéktelen
adatokat tartalmazott. Javasolta, hogy a titkosszolgálati
jelentésekben foglaltakkal ismerkedhessen meg az Országgyűlés. Ez
tisztázhatja, hogy végül is választási propaganda volt-e
képviselőtársa hozzászólása, vagy sem.

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) Bánffy György véleményét erősítve,
    ------------
az MDF parlamenti csoportjának nevében követelte: az Országgyűlés
hallgassa meg a jelentést, szó szerinti felolvasásban. Az említett
állami- és pártvezetők hibájaként rótta fel, hogy a lehallgatási
botrány kirobbanása után is arról nyilatkoztak: nem tudnak arról,
hogy a BM ilyen tevékenységet folytat. Hámori Csaba és Horváth
Miklós felszólalására reagálva leszögezte: tények hangzottak el a
parlamenti vizsgálóbizottság munkájával kapcsolatban, s ezeket
ismertetni kellett, függetlenül attól, hogy választások előtt, vagy
után vagyunk. Az ismertté vált gyakorlat egyébiránt árnyékot vet az
elmúlt év végén tartott háromoldalú politikai egyeztető
tárgyalásokra is: feltételezhető, hogy az uralkodó párt képviselői
minden alkalommal úgy ültek tárgyalóasztalhoz, hogy ismerték az
ellenzék tervezett lépéseit. Ennek fényében joggal állítható, hogy
másként is alakulhattak volna a tárgyalóasztalnál született
megállapodások. (folyt. köv.)



1990. március 2., péntek 16:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (16. rész)


Kállai Ferenc (országos lista) felszólalásában hangoztatta: a
-------------
kialakult szituáció késztette arra, hogy elemezze a jelenlegi
Parlament értelmi és érzelmi megnyilvánulásait. Mint mondta, nem
szeretné, ha a képviselőknek keserű szájízzel, pszichikailag
felborzolt állapotban kellene távozniuk. Ennél fontosabb, hogy amit
az elmúlt években tanultak, elraktározódjék bennük, olyan tisztult
szellemben élhessék tovább életüket, amelynek érdekében a Parlament
is fáradozott. Ez korántsem könnyű, mert a ringben, amelybe az
ország került kemény ütéseket lehet adni és kapni, jóllehet békés
átmenetről beszél mindenki. A képviselő hitet tett a kormány
mellett, mert önmagában is tiszteletre méltó az a bátorság, hogy bár
széke már régen másé, mégis elvállalta a nehéz döntéseket. Jó lenne,
ha a jövő kormánya és Parlamentje legalább ilyen nyiltan - a
rizikófaktorokkal együtt - vállalná az egész nemzet érdekében azt,
amit tesz.

    A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Kállai Ferenc üdvözölné,
ha országosan nyilvánossá válna, mit is hallgattak le. ,,Ha már
krimiben vagyunk, legyünk krimiben, tudjuk meg mi az, ami ekkora
pánikot keltett. Úgyis egyre kevesebb az izgalom a TV-ben,
borzalmasak az unalmas pártműsorok,, - mondta nagy derültség
közepette. Nagy tapssal kísért felszólalásának végén az
elismeréseket azzal utasította el, hogy képviselősége idején két
miniszter is megdicsérte, ám mindkétszer elmarasztaló leveleket
kapott ezért. Az egyikben a miniszter melletti fölköttetését
ígérték. ,,Még csak az kéne, hogy megdicsérjen a belügyminiszter,
akkor elveszteném a jogosítványom,, - mondta.

    Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.) a bizottság tagjaként is
    ------------
néhány körülményt ajánlott a képviselők figyelmébe. Rámutatott: a
testület olyan eseteket is feltárt - s ezeket az ügyészség jelentése
is megerősitette -, amelyekből kitűnt, hogy az eszközök használata
indokolt volt, ugyanakkor ezek az esetek ugyancsak alkotmánysértőek
voltak. Hivatkozott több nyugat-európai ország gyakorlatára, amely
szerint a kormány tagjai és az abban résztvevő pártok megkapják a
nemzetbiztonsági és az információs hivatal jelentéseit. Szintén
javasolta: az államtitkot nem sértő jelentéseket teljes
terjedelemben tárják a nyilvánosság elé, s a közvélemény dönt majd
azok tartalmáról. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 16:31


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (17. rész)


Géczi István (Budapest, 49. vk.) ugyancsak a bizottság tagjaként
------------

kért szót, s az elhangzottak kiegészítéseként idézett a jelentésből.
Eszerint 1989. július 3-án a belügyminiszter előterjesztést nyújtott
be az állambiztonság kérdéseiről. A javaslat az alkotmányos rend
védelmét, a törvények betartását állította az állambiztonsági
tevékenység fő irányába. A kabinet ülésén döntés is született a
jogszabályi változások előkészítéséről. A politikai egyeztető
tárgyalások 1/6-os számú - az erőszakos megoldásokat kizáró jogi
garanciák megteremtésével foglalkozó - munkabizottsága ülésein
ismételten szerepelt a nemzetbiztonsági munka átszervezésének
kérdése. Végül azonban ez nem került a sarkalatos törvények
csoportjába. Az események felgyorsultak, s a gazdasági kérdéseket
állították előtérbe. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az
alkotmányt módositó 1989. évi 21. törvény 39. paragrafus 2.
bekezdése 1990. április 3O-ig adott haladékot az alkotmány
végrehajtásához szükséges törvényjavaslatok Országgyűlés elé
terjesztésére, illetőleg a Minisztertanács hatáskörébe tartozó
jogalkotási feladatok elvégzésére.

    Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) hozzászólásában
    -----------------
rámutatott: személyiségi jogokat sértene, ha nyilvánosságra hoznák
az állambiztonsági szolgálat által begyűjtött információkat. Úgy
ítélte meg: amennyiben a Parlament ehhez hozzájárulna, csak tetézné
a törvénysértéseket.

    Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.) az átmeneti időszak
    -----------
bizonytalanságának, egyfajta tehetetlenségi nyomatéknak tudta be,
hogy a jogállam megteremtésével egyidejűleg továbbra is történtek
törvénytelenségek a biztonsági szolgálatnál. Hozzátette: nem
vádolható visszaéléssel egyik államférfi sem azok közül, akik kézhez
kapták a biztonsági szolgálat jelentését.

    Ekkor Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) ismételten
     -------------------
szavazást kért arról, hogy olvassák fel az állambiztonsági szolgálat
tevékenységéről készült vizsgálati jelentés teljes szövegét. Az
elnöklő Fodor István - bár hitelesnek ítélte az előző szavazást -
újra döntésre kérte képviselőtársait, akik újfent nem értettek egyet
a teljes szöveg felolvasásával. Erre Tamás Gáspár Miklós és a hozzá
csatlakozó másik SZDSZ-képviselő, Balla Éva elhagyta az üléstermet.
(folyt. köv.)



1990. március 2., péntek 16:33


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (18. rész)


Miután a vitában két kérdést közvetlenül hozzá intéztek, szót
kért Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke.
     -------------


    Mindenekelőtt a kormány nevében megköszönte a bizottság
munkáját, s azt a lehetőséget, hogy a testület legutóbbi ülésén
kifejthette véleményét az üggyel kapcsolatban.

    Ezután az elmúlt év nagy jelentőségű eseményeire emlékeztetett,
amelyek elvezettek ahhoz, hogy 1989. október 23-án kikiáltották a
Magyar Köztársaságot.

    - Nem volt könnyű ez az út számunkra, akik több-kevesebb
sikerrel, itt-ott hibázva végigjártuk és járjuk mind a mai napig.
Erre az egy évre azért büszkék lehetünk - az összes hibáival, téves
döntéseivel együtt.

    Nem szégyellem bevallani Tisztelt Országgyűlés - folytatta -,
hogy akkor, amikor az Önök bizalmából engem itt miniszterelnöknek
megválasztottak, bizony kellett 3-4 hónap ahhoz, hogy teljes
mélységében átvegyem, megismerjem a munkát, azt, amit egy kormánynak
tennie kell ahhoz, hogy egy országot vezetni lehessen. Eközben
szervezeti, személyi kérdésekben, sok minden másban döntéseket
kellett hozni, fel kellett tárni fehér foltokat, és el kellett
indulni az örökölttől egy másfajta pályán, más irányba.

    - Majd megítéli a nép és a történelem, hogy ez mennyire
sikerült. Mi nem akarjuk minősíteni saját munkánkat. De kétségtelen
tény, hogy ezt a munkát nekünk úgy kellett végeznünk, úgy kellett a
pártállamot lebontani és a kormány számára egyfajta autonómiát,
önállóságot teremteni, hogy eközben a kormány az akkor még érvényes
alkotmánnyal szemben állt és szemben cselekedett - jelentette ki.
Utalt arra, hogy az elmúlt év nyarán maga kezdeményezte - még a
pártállam struktúrájában, az akkori pártvezetésben - a fegyveres
testületek felügyeletének, működésének felülvizsgálatát. Javaslatait
akkor nem sikerült elfogadtatnia, így azt sem, hogy kiemeljék a
Belügyminisztériumból az állambiztonságot, rendeljék a
miniszterelnök mellé, és létesítsenek egy parlamenti vagy a
Minisztertanács által kinevezett bizottságot, amelyik ezt a munkát
irányítja és ellenőrzi.

    Amikor viszont az alkotmány módosításával erre megteremtődtek a
feltételek, döntenie kellett, melyik területtel kezdje a munkát -
idézte fel Németh Miklós. - Én a hadsereget választottam. És bíztam
abban - az akkori belügyminiszter ígéretét is bírva -, hogy a
minisztériumban az ilyen jellegű munka megszűnik, és az új
alkotmány, a demokratikus jogrend követelményeinek megfelelően
fognak dolgozni. (folyt.köv.) ka-kö



1990. március 2., péntek 17:21


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (19. rész)


Lehet, hogy hibáztam és párhuzamosan kellett volna a két területet
átszervezni, de nem jutott rá energiám és időm. Ezért a felelősséget
vállalom.

    - Hogy 1989. október 23-a után mi történt, azt mindnyájan
tudjuk. Ez a tevékenység alkotmányellenes volt, és sértette a
személyiségi jogokat. El kell az ilyet takarítani, de nem úgy, hogy
egyúttal az ország alapvetően fontos érdekeinek védelmét is
eltakarítsuk
Mert igenis vannak az államnak biztonsági érdekei, így
a terrorizmus, a kábítószer elleni küzdelem, vagy a nemzetközi
kapcsolatokkal összefüggő biztonsági érdekek. Nem is oly régen
idelátogató miniszterelnökök mondtak személy szerint nekem
köszönetet azért, mert Ferihegyen elkapták azokat a terroristákat,
akik X. Y. elnök ellen Magyarországon akartak elkövetni
terrorcselekményt. S ez csak egy példa.

    - Én magam ebben az 1989-es folyamatban három alkalommal kértem
a belügyi szerveket fokozott figyelemre, az ország érdekéből
kiindulva. Az első személyes motívumokat is tartalmazott. Úgy
készítettük elő Nagy Imre és társainak a temetését, hogy az akkori
pártvezetésben sem volt egyetértés. És amikor a kormány magára
vállalta ennek a döntésnek a teljes felelősségét, az ország
közvéleményének támogatását is bírva, akkor a lakásomon lévő
K-telefonon (az állami vezetők külön telefonhálózata - A szerk.)
üzenetet kaptam, hogy amennyiben elmegyek Nagy Imre temetésére,
Király Bélával együtt ott fognak lelőni. Igenis kértem a belügyi
szerveket, hogy legyenek szívesek ennek a kérdésnek utánanézni.

    A második alkalom 1989. október 23-ával, illetve november 4-ével
volt kapcsolatos - mondotta a miniszterelnök, majd ismét
részletesebben szólt arról, miért kérte harmadízben a belügyi
szervek vizsgálatát. Felidézte, hogy egy tavaly novemeri
kormányülésen az ipari miniszter bizonyos jelzéseket adott arról,
hogy egyes nagyvállalatoknál szinte tudatosan termelési zavarok
keltésére törekednének egyesek, mindenekelőtt az
energiaszolgáltatásban, közszolgáltatásban. Ugyanaznap levélben
kapott egy üzenetet; ezt most fel is olvasta: ,,Az MSZMP volt
vezetői más lehetőséget nem látnak a folyamatok visszafordítására,
mint a fegyveres hatalomátvételt. Ehhez megnyerték a nagyvállalatok
vezetőit. Zavart kívánnak kelteni az anyag-, víz-,
energiaellátásban, ezzel a nagyüzemi munkásság elégedetlenségét
kiváltják. Ezt követően a kormány vezetőit letartóztatják.
Csehszlovák és román katonai segítségre számítanak.,, (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:23


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (20. rész)


- Az ezt követő napokban szóltam a belügyminiszternek, hogy
vegyük komolyan ezt a bejelentést. Megadtam a helyet is, azért
tudtam megadni, mert a következő hét végén módot találtam arra, hogy
felkeressem a levél íróját. Kérem, a hír igaznak bizonyult


    A miniszterelnök ezután leszögezte: abból a hét jelentésből,
amelyet október 23-a után kapott, nem lehetett arra következtetni,
hogy azok milyen módszerekkel, milyen alkotmányba ütköző eszközökkel
készültek. Megismételte: abban látja a felelősségét, hogy nem
gyorsította fel az átszervezési munkát, nem tett időben rendet,
ugyanúgy, mint ahogyan - a hadsereg vezetésével egyetértésben - ezt
megtették a magyar honvédségnél. Sajnálatos továbbá, hogy bár
kezdeményezte, a háromoldalú tárgyalásokon ez a kérdés nem került
napirendre.

    Németh Miklós ezután Roszik Gábor, s egyben az egyik hetilap
kérdésére válaszolt: ,,Kapott-e Ön információt az elosztótól?,, A
lehallgatási botrány dokumentumaiban ugyanis van egy visszatérő
záradék: ,,kapják tizennégyen, elosztó szerint,,. A kormányfő
felidézte, hogy a szóbanforgó dokumentumokat január 5-én Kis
Jánostól, az SZDSZ és Fodor Gábortól, a Fidesz képviselőjétől vette
át. Ilyen anyagokkal akkor találkozott először. Már akkor elmondta,
hogy miniszterelnöki minőségében rendszeresen kap a
szakminisztériumok vezetőitől különböző bizalmas anyagokat, így
kapott és kap összefoglaló jelentéseket, elemzéseket a
belügyminisztertől és alkalomadtán a helyetteseitől is. De az
ominózus dokumentumok nem neki készültek. Azóta a vizsgálat során ki
is derült, hogy ezeket a belügyi apparátus saját körében osztotta
el, értékelte vagy dolgozta fel, és selejtezte a későbbiek folyamán.

    Már csak azért sem utaltak a miniszterelnökhöz került jelentések
az igénybe vett módszerekre - mutatott rá Németh Miklós -, mert nem
egy esetben hamarabb olvasta az információt az újságokban, mint a
jelentésekben, ezért nem is fordított azokra túl nagy figyelmet. -
Engem a szervezet a funkció és az alkotmány összhangja érdekelt, és
ezért kezdeményeztem, gyorsítottam meg a munkát, s amikor ez az
úgynevezett Duna-gate botrány kiderült, addigra már készen voltunk
azokkal a javaslatokkal, amiket aztán idehoztunk a Parlamentbe -
tette hozzá.

    E jelentések tartalma nem indokolja a titkosságukat, ,,ki lehet
tenni őket a faliújságra,, - mondotta a miniszterelnök.
Bejelentette: levélben közölte az Állambiztonsági Hivatal és az
Információs Hivatal vezetőjével, hogy törvényes jogkörével élve ezen
iratok államtitokká minősítését megszünteti. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (21. rész)


S - mondván, hogy ily módon már nem követ el semmiféle
államtitok-sértést - közölte, hogy a személyiségi jogok megsértésére
alkalmas adatok törlése után mind a hét iratot átadja majd a
sajtónak is. Az egyikből a képviselők előtt is felolvasott egy
részletet, így illusztrálva a jelentésekről alkotott véleményét:
,,primitív, színvonaltalan,, irományok voltak ezek.

    - Azért is oldottam fel a titkosságukat, mert nem szeretném, ha
újabb legendákat keltenénk. Zárjuk le ezt az ügyet, hiszen a
következtetések, a felelősség megállapítása megtörtént. Van ennek a
népnek éppen elég baja és feszültsége, amivel meg kell küzdeni és
szembe kell nézni


    - Köszönöm tehát a jó tanácsot Tamás Gáspár Miklósnak, hogy
vonuljunk vissza a politikától, gondolom ezt ki-ki maga el fogja
dönteni a felsoroltak közül. Én indulni kívánok a választásokon, és
a nép döntését fogom elfogadni. Légyen az bármi is. Ezt ajánlom
mindenkinek
- mondotta befejezésül Németh Miklós. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (22. rész)


A vitában szót kért Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
     ------------
6. vk.) képviselő is, s kifogásolta: a kormányfő nem jelölte meg
konkrétan, az MSZMP mely volt vezetőiről szerzett olyan
információkat, hogy állítólag november 2-án hatalomátvételre
készülődtek. Ha nem nevezik meg az ügybe belekeveredett vezetőket,
akkor az a vétlenek elleni boszorkányüldözés veszélyével jár.

    Németh Miklós elismerte Berecz János felvetésének jogosságát,
    -------------
s pontosításként közölte, hogy az érintett ügyben nem a volt MSZMP
Politikai Bizottsága, illetve Központi Bizottsága vezetőiről, hanem
megyei, területi MSZMP-vezetőkről volt szó. Ugyanakkor megismételte:
az információ nem volt alaptalan.

    Hellner Károly módosító javaslatot tett a bizottság jelentéséhez
    --------------
fűzött határozat-tervezethez. Azt kérte, hogy az Országgyűlés mondja
ki: a nemzetbiztonságról alkotmányerejű törvény mielőbbi
megalkotását tartja szükségesnek.

    A jelentés előterjesztője Mezey Károly a vitát igen röviden
     ------------
összefoglalva arra kérte a T. Házat, hogy fogadja el az
előterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot.

    Ezután többlépcsős szavazás következett. A törvényhozás elsőként
Hellner Károlynak azt a korábbi javaslatát fogadta el, hogy ne csak
a határozati tervezet, hanem az egész jelentés emelkedjék
országgyűlési határozat rangjára, így annak teljes szövegét
közzéteszi a Magyar Közlöny.

    Végezetül a törvényhozás elfogadta a jelentéshez fűzött
határozattervezetet. Ez kimondja, hogy az Országgyűlés sürgősnek
tartja a rendőrségről szóló törvény és a nemzetbiztonságról
intézkedő alkotmányerejű törvény megalkotását. Az Országgyűlés
felhívja a kormányt, hogy ellenőrizze a Belső Biztonsági Szolgálat
teljes feloszlatását és minden törvénysértő tevékenységének
megszüntetését. A Parlament ugyancsak felhívja a kormányt, hogy a
Büntető törvénykönyv átdolgozása során vizsgálja felül az
állampolgári jogok titkosszolgálati eszközökkel való megsértésének
büntetőjogi következményeit. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 17:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (23. rész)


Az Országgyűlés ezt követően interpellációkkal folytatta
munkáját. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási államtitkárhoz intézett interpellációt Révfülöp és
térsége lakói, illetve az ott nyaralók súlyos vízellátási
problémáinak megoldása érdekében. Emlékeztetett arra, hogy tavaly
junius 8-án a vízszolgáltatásban jelentkező zavarok nyomán a
lakosság tiltakozó felvonulást tartott. A képviselő felvetésére az
államtitkár írásban válaszolt, amelyben tájékoztatta, hogy még az
üdülési szezon kezdete előtt üzembe helyezendő, mintegy 15OO-2OOO
köbméteres víztisztítómű kivitelezését kezdik meg. Sebők János ezt a
reagálást a gondokon enyhítő, de azt meg nem oldó megoldásként
fogadta el. Kérte az illetékeseket, hogy a minisztérium találjon
kielégítő, végleges megoldást, s az erre vonatkozó elképzeléseit
képviselője a március 13-i koordinációs értekezleten ismertesse.

    Az ügyben határozathozatalra már nem kerülhetett sor, ugyanis az
elnöklő Fodor István létszámellenőrzés megtartását látta
célszerűnek. Feltételezése igazolódott: az Országgyűlés délután 16
órára határozatképtelenné vált - mindössze 168 képviselő volt jelen
- ezért az elnök bezárta az ülést. Bejelentette: a képviselők
plenáris ülésen március 14-én találkoznak újra.

    x x x

(folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 18:01


Vissza »


Országgyűlés - negyedik nap (24. rész)


Az Országgyűlés pénteki napjának eseményei dióhéjban:

Az Országgyűlés pénteki munkanapjának kezdetén tudomásul vette,
hogy Tallóssy Frigyes írásban is benyújtotta előző nap bejelentett
lemondását képviselői mandátumáról.

    A plénum ezt követően Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.)
önálló indítványát tűzre napirendre a nyugdíjak, a családi pótlék, a
gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj összegének további
emelésére. Békesi László pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta:
nincsenek meg a feltételek a felvetés megvalósítására. A képviselő
fenntartotta indítványát. Az ügyben a kormány és az illetékes
bizottságok tanácskozásra vonultak vissza.

    Ezután Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) terjesztett
elő határozati javaslatot a Szovjetunióba jóvátételi munkára
elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és időközben
bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok
sérelmeinek orvoslására. A Parlament - a jogi bizottság javaslatára
- úgy döntött, hogy az indítványt március 14-i ülésszakán tűzi
napirendre.

    Ezt követően az Országgyűlés határozatot hozott a pornográfia és
szennyirodalom nyilvános terjesztésének tilalmáról.

    A Parlament módosította a költségvetési törvényt, Pregun
Istvánnak (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 1. vk.) az egyházi iskolák
állami támogatására vonatkozó interpellációjának megfelelően. A
törvényjavaslat elfogadása előtt Békesi László indokolta azt.

    Elfogadta az Országgyűlés a jogi bizottság jelentését, Filló
Pálnak és Nagyiványi Andrásnak a lakcímbejelentéssel kapcsolatos
interpellációjáról. Ugyancsak elfogadták a mezőgazdasági bizottság
jelentését Kovács András (Heves m., 10. vk.) interpellációjáról,
amely a hazai cukorrépa jugoszláviai feldolgozásával foglalkozott.

    Ezután Raffay Ernő ismertette a Bokor Imre Kiskirályok mundérban
című könyvében leírt jelentősebb tények valóságtartalmának
vizsgálatáról szóló honvédelmi vizsgálóbizottsági jelentést. Az
elmondottakra Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter reagált. A
Parlament elfogadta a bizottság jelentését Király Ferenc
(Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. vk.) képviselő idevágó interpellációja
tárgyában.

    A Parlament elfogadta a Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.)
interpellációja kapcsán készített mezőgazdasági bizottsági
jelentést. A képviselő az 1990. évi erdőtelepítés célcsoportos
beruházási keretének csökkentését kifogásolta.

Ezután interpellációk következtek. (folyt.köv.)



1990. március 2., péntek 18:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik nap (25. rész)


Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.) a szombathelyi városi tv-műsor
sugárzásának engedélyezése tárgyában interpellált, amelyre Udvari
László közlekedési, hírközlési és építésügyi államtitkár válaszolt.
Ezt a képviselők és a testület is elfogadta.

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) a rubelelszámolású export
visszafogásának következményei tárgyában interpellált. A kérdésre a
március 14-i ülésszakon visszatérnek.

    Hámori Csaba (országos lista) az államigazgatási tisztviselők
munkaviszonyáról szóló törvényjavaslat tárgyában interpellált.

    Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszát a képviselő
és az Országgyűlés elfogadta.

    Az ebédszünet után Sztrapák Ferenc indítványáról szavaztak. Az
Országgyűlés - meghallgatva Békesi László pénzügyminiszter
kiegészítését - úgy döntött, hogy a minimum alatti ellátásokat,
nyugdíjakat, gyermektámogatásokat március 1-jétől 4300 forintra
emelik.

    A Belügyminisztérium Belső Biztonsági Szolgálata tevékenységét
vizsgáló parlamenti bizottság munkájáról Mezey Károly tájékoztatta a
törvényhozókat.

    A vitában hozzászólt

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.)

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.)

    Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.)

    Hámori Csaba (országos lista)

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.)

    Kállai Ferenc (országos lista)

    Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.)

    Géczi István (Budapest, 49. vk.)

    Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.)

    Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.)

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)

    Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke

    Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.)

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.)

    Mezey Károly ((Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 18. vk.)

    Ezt követően Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) interpellált
Révfülöp és térsége lakói, illetve az ott nyaralók súlyos
vízellátási problémáinak megoldása tárgyában. Az ügyben
határozathozatalra azonban nem kerülhetett sor, ugyanis az
Országgyűlés 16 órára határozatképtelenné vált. A képviselők
plenáris ülésen március 14-én találkoznak újra. (MTI)



1990. március 2., péntek 18:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD