|
|
 |
|
 |
A választási hadjárat első felvonása után
|
-----------------------------------------
München, 1990. február 26. (SZER, Magyar híradó) - Farkas Péter:
- A választási hadjárat első felvonása utáni helyzetet
értékeljük. Ettől aligha választható el a türelmetlenség jegyeit is
magán viselő közhangulat, amelyhez mintegy adalékul szolgál mai
műsorunk is.
Most 12 párt nevét olvasom fel, ugyanis az Országos Választási
Bizottságnál ez a 12 párt jelentette be jelöltjeit az országos
listára: Agrárszövetség, Fiatal Demokraták Szövetsége, Független
Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, Hazafias Választási Koalíció,
Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt,
Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt,
Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a
Vállalkozók Pártja. A jelöltek nevét legkésőbb szerdáig teszi közzé
az Országos Választási Bizottság.
Ezek után néhány szót arról, hogy mi is ez az országos lista?
Eddig elsősorban az egyéni és a területi listákról beszéltünk, mert
a választópolgár március 25-ikén csak ezzel a két szavazólappal
találkozik a szavazófülkében. Az országos listára tehát senki sem
szavaz közvetlenül. Mégis erről a pártlistáról kerül majd ki a 386
országgyűlési képvisselőből 58.
Ezen a listán csak pártok szerepelnek, mégpedig olyan pártok,
amelyek sikerrel tettek eleget két törvényes feltételnek. Az első
feltétel így szól: országos listát az a párt állíthat, amely
legalább 7 területi választókerületben listát állított.
A második követelmény magának a területi lista állításának a
feltétele. Vagyis, területi listán az a párt állíthat jelöltet,
amelyik az adott területi választókerületben lévő egyéni
választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni körzetben
jelöltet tudott állítani. (folyt.)
1990. február 26., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választási hadjárat első felvonása után - 1. folyt.
|
A meglehetősen bonyolult jogi szabályozás célja az, hogy minél
kevesebb szavazat menjen veszendőbe. Ezt a töredékszavazatok
összeszámlálása biztosítja. Ha ugyanis például egy pártjelölt az
egyéni körzetben veszít, a rá leadott szavazatok azonban mégsem
mennek kárba, mert országos szinten mint töredékszavazatokat
összesítik. Így a töredékszavazatokból kialakul egy országos lista,
amelyről - mint mondtam - 58 képviselő jut be a Parlamentbe.
Az országos lista jelentősége azonban sokkal nagyobb, mint ez az
58 mandátum. Azt jelzi ugyanis, hogy mely pártok mögött áll valódi
tömegtámogatás. Ez persze nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a
többi párt programja hibás, vagy jelöltjei tehetségtelenek. Viszont
kiegyensúlyozott kormányzáshoz biztos kormányra van szükség. Olyan
kormányra, amelyet nem ingathat meg a koalíciós vetélkedés, és képes
nemet mondani egyes csoportok követeléseire, hogy az egész
társadalom érdekeit szolgálja.
Az országos lista hivatalos közzététele tehát bizonyos iránytű
szerepet tölthet be a magyar politikai térképen. +++
1990. február 26., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|