|
|
 |
|
 |
Nemzeti csúcs - nem kellően előkészítve
|
---------------------------------------
München, 1990. február 7. (SZER, Magyar híradó, Hamburger
Mihály) - 16 politikai párt, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági
elnök, Németh Miklós kormányfő és Fodor István, az Országgyúlés
elnöke részvételével ma délután újabb nemzeti csúcsülés kezdődött a
Parlamentben.
A meghívottak közül két szervezet - az SZDSZ és a Fidesz -
Szűrös Mátyáshoz írott levelében indokolta, miért nem kívánnak részt
venni a megbeszéléssorozaton. Mindez újabb bizonyítéka annak, milyen
nehéz az átmenet egy nem demokratikus politikai rendszerből a
demokráciába. A választási harc már teljes erővel folyik, s a
tárgyalások megkezdése valóban felfogható úgy is, mint az MSZP
választási manővere.
Az MSZP meghúzta a vészharangot, egyedi jelenségekből általános
politikai válságra, a békés átmenet veszélyeztetésére következtet. S
mindennek hátterében a későn elkezdett gazdasági átalakítás van, a
maga rendkívül népszerűtlen következményeivel: a naponkénti
áremelésekkel, az inflációval és a munkanélküliséggel.
A Magyar Szocialista Pártnak, amely a legutóbbi
közvéleménykutatás szerint 10,8 százalékkal a negyedik helyre
szorult, és a Németh Miklós-kormánynak tehát érdekében áll
valamiféle kompromisszum kialakítása, a választási küzdelmek
letompítása. Erre utal a kapkodás, a nemzeti csúcs hirtelen
összehívása kellő előkészítés nélkül. (folyt.)
1990. február 7., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nemzeti csúcstalálkozó - 1. folyt.
|
Szűrös Mátyás azt a 18 pártot hívta meg a tanácskozásra, amelyek
már az előző, decemberi találkozón is részt vettek. Az SZDSZ, amikor
a részvétel ellenében döntött, nemcsak az elsietett előkészítéssel,
hanem azzal is érvelt, hogy a meghívott pártok kiválasztása
önkényes, ezt 51 működő párt közül választották ki. Szerintük
szükség van a tárgyalásokra, de csak három hét múlva, amikor
befejeződik a kopogtatócédulák összegyűjtése. Csakhogy ez éppúgy nem
jelent igazi legalizálást, mint a közvéleménykutatások. A
kopogtatócédulák körüli visszaélések és e rendszernek a belső
ellentmondásai - melyről egyre több szó esik - kétségessé teszik
ennek legalizáló erejét.
Általánosságban is megfogalmazható azonban egy ellenvetés az
SZDSZ és a Fidesz álláspontjával szemben. A szabaddemokraták mostani
népszerűségüket - az előző közvéleménykutatáskor még csak 8
százalékot, most 18,8 százalékot értek el - valóban radikális
különállásuknak köszönhették. A Fidesznek már kevésbé kamatozott
ugyanez a taktika. Ők az előző, novemberi 13 százalékkal szemben
most csak 7,1 százalékot értek el.
Pozsgay népszerűségének csökkenésében nagy szerepe volt annak,
hogy a szilárd pártállam időszakában kialakított taktikai
elképzeléseit nem volt képes megújítani. Elképzelhető, hogy az SZDSZ
és a Fidesz hasonlóan jár, ha nem képes a rugalmas váltásokra.
(folyt.)
1990. február 7., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Nemzeti csúcstalálkozó - 2. folyt.
|
Jól mutatja egy másfajta politizálás lehetőségét az MDF
álláspontja. Az MDF részt vesz a tárgyalásokon, és egyúttal olyan -
igaz, a gazdasági reformfolyamatnak némely ponton ellentmondó -
követeléseket fogalmaz meg, amelyek rendkívül népszerűek: árstopot
az alapvető élelmiszerekre, a nemzeti vagyon védelmét, valamint azt,
hogy a választási kampány időszakában ne engedélyezzék a tervezett
szovjet hadgyakorlatokat Magyarország területén.
A nemzeti csúcs tehát szorosan illeszkedik a választási
küzdelembe. Inkább ezt a célt, semmint a válság elhárítását
szolgálja. És ennyiben persze igazuk van a részvételt elutasítóknak
is. +++
1990. február 7., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|