Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Országgyűlés - harmadik munkanap (1. rész)

1990. január 25., csütörtök - Kilenc óra után néhány perccel az elnöklő Horváth Lajos megnyitotta az Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapját. Az előzetes jelzés ellenére nem az Állami Vagyonügynökségről és az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok vitájával, hanem a titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat határozathozatalával folytatták a munkát.


Horváth Lajos elsőként két percre szót adott volna Roszik
Gábornak (Pest megye 4. vk.), hogy válaszoljon az előző napi vitában
neki címzett kérdésre, ám a képviselő még nem jelent meg a teremben.
Így a döntéshozatalra került sor. Ezt megelőzően Kereszti Csaba, a
jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság
előadója kapott szót. Elmondotta: a két bizottság szerdai ülésén
megtárgyalta a törvényjavaslat vitatott részét, hogy a
titkosszolgálati eszközök alkalmazásának engedélyezése a legfőbb
ügyész vagy pedig egy parlamenti biztos hatáskörébe tartozzon. A
bizottságok más lehetőséget is mérlegeltek, végül is az eredeti
álláspontjuk mellett maradtak. A két bizottság úgy ítélte meg: olyan
személy kaphatja ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti
irányítás alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész
felel meg. A köztársaság legfőbb ügyészét a Parlament választja, az
Országgyűlésnek tartozik beszámolni, interpellálható, visszahívható,
közvetlen jogosítványait a Parlamenttől kapja.

    A bizottsági ülésen fontolgatták azt is, az ügyészi szervezet
érdekelt lehet a rendőri nyomozás sikerében, és ezáltal károsan
befolyásolhatja döntését. A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy
ez az érdekeltség lényegében nem áll fenn. A legfőbb ügyész személye
mellett szól az is, hogy a témában jelentős szakmai ismeretekkel
rendelkezik. Végül az is ezt az álláspontot erősíti, hogy átmeneti
rendelkezésről van szó, csupán egy-három hónapra vonatkozik. Erre az
időszakra parlamenti biztost kiválasztani, munkába állítani,
meglehetősen körülményes és nehézkes lenne. Ezért a bizottság úgy
ítélte meg, hogy a nemzetvédelmi hivatal létrehozásával kapcsolatos
törvény megalkotásakor kell részletesen megvizsgálni a kérdést:
véglegesen milyen funkciót betöltő személy, milyen hatáskörrel
végezheti az engedélyezési eljárást. Mivel az idő sürget, s a
praktikus szempontok sem elhanyagolhatók, ezért a két bizottság úgy
döntött: a legfőbb ügyészre kell bízni, hogy engedélyezze a
titkosszolgálati eszközök alkalmazását. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 09:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (2. rés


Országgyűlés - harmadik munkanap (2. rész)
Mielőtt a szavazásra került volna sor, Gál Zoltán
     ----------
belügyminisztériumi államtitkár kért szót, és szintén azt a
változatot ajánlotta a képviselők figyelmébe, amely szerint a
legfőbb ügyész rendelhetné el egyes különleges eszközök
alkalmazását.

    Ez alkalommal adott választ Raffay Ernő képviselőnek az előző
napon feltett kérdésére, miszerint a KGB-nek, illetve a szovjet
belügyminisztériumnak vannak-e tanácsadói Magyarországon. Mint
mondta, ilyen tanácsadók nem tartózkodnak hazánkban, itt vannak
azonban képviselőik, mint ahogy a magyar Belügyminisztériumnak is
vannak munkatársai e két szovjet szervezetnél.

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) annak az álláspontjának
    ----------
adott hangot: az a tény, hogy a lehallgatási botrány kirobbanhatott,
annak is köszönhető, hogy a legfőbb ügyész nem állt hivatása
magaslatán. A legfőbb ügyésznek ugyanis - véleménye szerint -
hivatalbeli kötelessége lett volna, hogy a köztársaság kikiáltása
után felülvizsgálja mindazokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek
az alkotmánnyal ütköznek. Ezt a legfőbb ügyész nem tette meg, ezért
személy szerint is felelősnek tekinthető. Így a képviselő nem
ajánlotta az Országgyűlésnek, hogy a további ellenőrzéssel a legfőbb
ügyészt vagy helyetteseit bízzák meg.

    Az elnöklő Horváth Lajos kérésére ezután az Országgyűlés
megszavazta, hogy ne nyissanak újabb vitát a törvényjavaslat felett,
majd szavazás következett. A szerdaihoz hasonló módon most sem kapta
meg az elfogadáshoz szükséges minősített, kétharmados szavazati
többséget a különleges eszközök alkalmazását engedélyező személyre
tett két javaslat egyike sem.

    Ekkor állt fel Németh Miklós miniszterelnök, és a kormány nevében
     -------------
egy újabb javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy arra az átmeneti
időre, amíg az új parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvényt,
addig az igazságügyminiszter legyen az, aki engedélyt adhat a
különleges eszközök alkalmazására.

    Mivel merőben új javaslat hangzott el, az elnök a házszabályok
szerint szünetet rendelt el, s a kérdést kiadta megvitatásra a jogi
igazgatási és igazságügyi bizottságnak. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 10:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (3. rész)


A szünet után Fodor István vette át az elnöklést, s - mivel úgy
vélte, elhúzódik a bizottság ülése - javasolta, hogy folytassák a
munkát az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az
Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatok vitájával.

    Filló Pál (Budapest 18. vk) az utóbbiról kívánta véleményét
    ---------
kifejteni. Mint mondotta: ez egyike azoknak az alapvető gazdasági
jogszabályoknak, amelyek ugyan kevésbé látványosak, de meghatározzák
a gazdaság továbblépésének útját. Véleménye szerint azonban az
előterjesztett törvénytervezet szélsőségesen egyoldalú
gazdaságpolitikai álláspontot képvisel. Javasolta, hogy azok a
vállalatok, amelyek jelenleg is vállalati tanácsi, illetve
közgyűléses irányítás alá tartoznak, kapjanak törvényi biztosítékot
arra, hogy a vállalat csak akkor kerülhessen államigazgatási
felügyelet alá, ha ezzel a dolgozói kollektíva többsége egyetért.

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) utalva arra, hogy az
    -------------
állambiztonsági ügyek kapcsán Tamás Gáspár Miklós képviselőtársa
Németh Miklós mértéktartó, határozott és jövőbe mutató hozzászólását
minősíthetetlennek ítélte, annak a véleményének adott hangot, hogy a
miniszterelnök tételesen valóra váltotta korábbi ígéreteit. A most
tárgyalt két gazdasági törvényjavaslat is ennek jegyében került az
Országgyűlés elé. A továbbiakban a vagyonügynökséggel kapcsolatos
törvénytervezetet elnagyoltnak, helyenként szakszerűtlennek ítélte;
javasolta, hogy a szakbizottság jogászok bevonásával tárgyalja meg.

(folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 11:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)


Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.) helyeselve a vagyonügynökség
---------------
létrehozását, rámutatott: jelenleg sem körvonalazódott a
tulajdonreform törvényi koncepciója, holott éppen ebből kellett
volna levezetni a kapcsolódó törvényeket, így a vagyonvédelemét is.

    A tulajdonreform kapcsán a képviselő fontosnak tartotta az
alkalmazotti részvényvásárlást, a dolgozói tulajdon megteremtését.
Mint mondotta, ha késik ennek jogi szabályozása, úgy félő, hogy a
munkavállalók kiszorulnak az állami vagyon működtetéséből. A
továbbiakban felhívta a figyelmet a cégbírósági bejegyzések
elhúzódására, hangsúlyozva, hogy ez gátolja a tőkemozgást, valamint
a külföldi tőke befektetési lehetőségeit is. Végezetül ismételten
leszögezte, hogy egyetért az Állami Vagyonügynökség létrehozásával,
ám óva intett attól, hogy intézmény felállításával megismétlődjön a
központi újraelosztás, a gazdasági folyamatokba való beavatkozás.

    Marx Gyula (Zala megye 2. vk.) támogatta, hogy a privatizáció
    ----------
ellenőrzött folyamat legyen, s ennek kézbentartására egy jól
szervezett, rugalmas szervezetet tartott alkalmasnak. Az állami
vagyon kiárusításának állandó dilemmájával összefüggésben nyugati
szakemberek véleményét idézte: szerintük mi ábrándokba ringatjuk
magunkat, ha azt hisszük, hogy lepusztult vállalatainkat majd nagy
lelkesedéssel fogják megvásárolni vagy azokba betársulni a különböző
vállalkozók, tőkések. Arra is figyelmeztettek, hogy valószínűleg
túlértékeljük saját helyzetünket, amikor azt hisszük, hogy egy
nyugati vállalkozó szemében is annyit ér egy eladásra kínált
vállalatunk, mint amennyit mi arról gondolunk. Meggyőződése szerint
tehát azoknak, akik a vagyonalappal foglalkoznak majd, ezeket a
szempontokat is mérlegelniük kell. A továbbiakban a képviselő
hangsúlyozta: olyan tisztségviselőkre van szükség, akik messzemenő
bizalmat élveznek.
(folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 11:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)


Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) azt kifogásolta,
-----------------
hogy bár már egy éve tapasztalhatók a spontán privatizáció
nemkívánatos hatásai, az e folyamat megállítását célzó
törvényjavaslatok mégiscsak most kerültek a Parlament elé. A
benyújtott törvénytervezetek pedig - véleménye szerint - hézagosak,
kijátszhatók, kompromisszumoktól szabdaltak. Ezért több módosító
javaslatot is benyújtott, mert úgy véli, hogy változtatások nélkül e
jogszabályok nem érhetik el alapvető céljukat.

    Koltai Imre (Pest m., 28. vk.) azt fejtegette, hogy a tárgyalt
    -----------
törvényjavaslatok találkoznak a menedzserek érdekeivel is,
amennyiben azok nemcsak az államadósság és a költségvetési hiány
csökkentését szolgálják. A menedzsereknek is az az érdekük, hogy
tőkebevonással lehetőséget kapjanak az elavult technikai színvonal
megújítására. Majd szomorúan állapította meg, hogy miközben az
Országgyűlés elviekben elfogad olyan nagy horderejű döntéseket, mint
például a piacgazdaság építése, a működőtőke bevonása, egyre több az
ellenvetés amikor más törvénytervezetek kapcsán azokat a
gyakorlatban is érvényesíteni kellene.

     Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) azt hiányolta: a
     ---------------
jogszabálytervezeteket úgy tárgyalják, hogy még nem léteznek azok a
vagyonpolitikai irányelvek, amelyek a vagyonügynökség működésének
alapjául szolgálnának. Mivel az elképzelések szerint a
vagyonpolitikai irányelveket a jövőben mindenkor az új esztendő
költségvetésével együtt tárgyalnák, erre az idén is csak az év végén
kerülne sor. Ezért azt javasolta, hogy a Minisztertanács az idén
kivételesen korábban, még a törvénytervezetek hatályba lépése előtt
nyújtsa be az Országgyűlésnek a vagyonkezeléssel kapcsolatos
irányelveket, mert anélkül a vagyonügynökség létrehozásáról,
működéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés nem fogadhatja
el. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 11:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)


Bognár József (országos lista) határozottan ellenezte a két
-------------
törvény meghozatalának elhalasztását; arra a veszélyre
figyelmeztetett, hogy ez súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Elsősorban azzal, hogy a külföldi tőke számára kedvezőtlenebbé
válhatnak a magyarországi feltételek, s a tőkés úgy is dönthet,
hogy nem nálunk fekteti be a pénzét. A privatizációval
kapcsolatban Bognár József az előnyöket hangsúlyozta, mégpedig azt,
hogy így megindulhat a gazdasági fejlődés, bővülhet a piacképes
termékek köre. Helytelennek tartotta, hogy a privatizációt sokan az
ország kiárusításával azonosítják. Ebben az esetben - hangsúlyozta -
azt kell figyelembe venni, hogy mekkora szellemi kincset, menedzseri
tudást, magasabb technikai színvonalat kapunk cserébe gyakran
értéktelen anyagi javakért, annak érdekében, hogy az ország
gyorsabban tudjon előrehaladni.

    Fodor István az általános vitát lezárva bejelentette, hogy a
részletes vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. E
munkafázisban csak Balla Éva (Budapest, 46. vk.) kért szót, aki
     ---------
hangsúlyozta, hogy mindkét törvényjavaslatot támogatja. A
vagyonügynökség felügyelete kérdésében egyetért a kormány
álláspontjával, amely szerint az a Minisztertanács alá tartozzon.
Benyújtott módosító javaslataihoz hozzáfűzve kezdeményezte:
rögzítsék törvényben, hogy a vagyonügynökség az állami vagyon
elidegenítését vagy kezelésbe adását csak kivételesen tehesse meg.
Ajánlotta továbbá, hogy a vagyonpolitikai irányelvek mindenkor abból
induljanak ki, hogy az állami vagyon értékesítéséből származó
bevételek elsősorban az államadósság csökkentésére legyenek
felhasználhatók, s a költségvetési kiadások fedezetéül nem
szolgálhatnak. Indítványozta azt is, hogy a spontán és az állami
privatizálás egyaránt ellenőrzés alatt álljon - utalva az
úgynevezett engedékenység és a korrupció veszélyére. Javasolta, hogy
a vagyonügynökség igazgatótanácsát első ízben az 1990. évi
országgyűlési választások után kell megválasztani. Az ügyvezető
igazgatót azonban - ideiglenes jelleggel - az Országgyűlés a törvény
hatályba lépésével egyidejűleg válassza meg, s bízza meg az ügyek
intézésével. Végleges megválasztásáról az igazgatótanács
megválasztásával egyidejűleg kell dönteni.

Ezzel a részletes vita lezárult. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 11:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)


Ezt követően a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek
módosítása került a képviselőtestület elé. Roszik Gábor
     ------------
(Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi
tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A
gödöllői képviselő a Ptk. alapítványokra vonatkozó rendelkezéseinek
módosítására tett javaslatot, miszerint: szűnjék meg az alapítványok
államigazgatási felügyelete. Az Igazságügyi Minisztérium
előterjesztését László Jenő államtitkár ismertette, hangsúlyozva: a
Ptk. rendelkezéseinek módosítását az teszi indokolttá, hogy az
elmúlt ülésszakon elfogadott új lakásgazdálkodási koncepcióhoz kell
igazítani a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó passzusait.

    A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisztelt Ház, és
mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta.

    A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról
szóló törvényjavaslat elfogadása után a plénum a Kossuth-díjról
szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját.

    László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid
előterjesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas
mulasztása, hogy az utóbbi több mint 40 évben számos kiváló művész,
tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai
okokból nem került sor. E kiválóságok egy része hazánkat elhagyva,
jelentős alkotásokat hozott létre, nemzetközi tekintélyre tett
szert, mások itthon nyújtottak kimagasló teljesítményeket. A kormány
a törvényjavaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljától
vezérelve abból indult ki, hogy akkor sincs késő, ha a nemzeti
elismerés már csak posztumusz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének
időpontjául pedig március 15-ét javasolja.

    Az államtitkár szólt arról is, hogy a nagy hagyományú
Kossuth-díj odaítélése akkor is alkalmasnak tűnik az elismerésre, ha
a jelenlegi adományozási rendszer miatt sokat veszített
presztízséből. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy e kitüntetés
erkölcsi súlyát visszaállítsa, s odaítélése a nemzet tiszteletét és
megbecsülését fejezze ki.

    Miután a témában illetékes kulturális bizottság számos módosító
javaslatot nyújtott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot
általános és részletes vitában tárgyalta. Először Tóth János, a
kulturális bizottság előadója kapott szót, aki olyan alternatív
javaslatot ismertetett, amelyet a bizottság még nem tárgyalt.
Nevezetesen azt, hogy a díjat Széchenyi Istvánról nevezzék el.
Véleménye szerint a tudományos-kulturális teljesítmények
össztársadalmi hasznának állami elismerése jogosan köthető össze
Széchenyi nevével. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 12:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)


Hozzáfűzte: nem kívánják Kossuth és Széchenyi szembeállítását
folytatni, ahogyan azt a történelmi viták során tették, főként az
1950-es években, ám a névváltoztatás a nemzeti szimbólumrendszer
egészséges működtetését szolgálhatja.

    A javaslatra elsőként Bognár József (országos lista) reagált,
     -------------
aki ugyancsak a nemzedékeken áthúzódó történelmi vitára utalva
felhívta a figyelmet arra: támogatja egy új díj alapítását, amelyet
Széchenyiről neveznek el, de a Kossuth-díj nevének ilyetén
megváltoztatása nemzeti érzést sérthet.

    Eke Károly (Csongrád megye 10. vk.) a névváltoztatásról véleményt
    ----------
formálva nem féltette Kossuth tekintélyét, mondván: az ő igazsága
egyre mélyebben él az emberi szívekben. Miután azonban itt egy
díjról van szó, amelynek tekintélyét hihetetlenül lejáratták - s
beszennyezték az idők során Kossuth nevét és szellemét is azzal,
hogy arra teljességgel méltatlanoknak ítélték oda -, egyetért a
névváltoztatással. Szerinte a díj tekintélyének visszaállítását
szolgálhatja, ha azt Széchenyi nevével fémjelzik.

    Ördög Ferenc (Zala megye 7. vk.) szerint az arra méltatlanoktól
    ------------
vissza lehet vonni a díjat, de a hirtelen névváltoztatás nem a
legszerencsésebb megoldás. Ezért javasolta, hogy a Parlament döntése
előtt a javaslatot tárgyalja meg a kulturális bizottság.

    Ehhez az indítványhoz csatlakozott Cselőtei László
     ---------------
(Pest megye 2. vk.), hozzátéve, hogy válasszák ketté a díjat, s a
volt Állami-díjat minősítsék át Széchenyi-díjjá, ez jobban kifejezi
az elismerés tartalmát is.

    Glatz Ferenc művelődési miniszter ezzel a kompromisszumos
megoldással értett egyet.

    A törvényjavaslat részletes vitájában senki sem kért szót. Az
elnöklő Fodor István a névváltoztatásra vonatkozó javaslatot
véleményezésre kiadta a kulturális bizottságnak. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 12:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (9. rész)


Ezután a képviselők rátértek az 1989. évi állami költségvetés
hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési
határozattervezet megvitatására.

    A kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter fűzött szóbeli
kiegészítést az előre kiküldött írásos előterjesztéshez. A miniszter
emlékeztetett arra: az 1990. évi állami költségvetés
előterjesztésekor arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy 1990-től a
költségvetés tervezésének és finanszírozásának rendjében fontos
változtatást terveznek. Annak lényege: 1989 lesz az első olyan
esztendő, amikor a IV. negyedévi állami költségvetést terhelő
kamatkiadások már nem húzódnak át a következő évre. Az előző
ülésszakon arról is tájékoztatta a Parlamentet, hogy annak
nagyságrendje a zárszámadásig pontosan nem mérhető fel, de minden
bizonnyal a csomagtervben jóváhagyott 21 milliárdos hiánnyal szemben
ez a negyedéves áthúzódás körülbelül 30-33 milliárd forintos
többlethiányt fog 1989-re jelenteni. A végső elszámolásra
természetesen a költségvetési zárszámadás keretében kerülhet sor,
valamennyi vállalati, illetve költségvetési szerv
mérlegbeszámolójának ismeretében, ami a szokásoknak megfelelően,
valamikor az év közepe táján kerülhet a Parlament elé. Addig azonban
gondoskodni kell a költségvetés finanszírozásáról, a likviditás
megőrzéséről. Most tehát nem az 1989. évi költségvetés előzetes
hiányának jóváhagyásáról van szó - mondta a miniszter -, hanem a
kormány ahhoz kér felhatalmazást, hogy a zárszámadás törvényének
végleges elfogadásáig átmenetileg felhatalmazást kapjon rövid
lejáratú jegybanki hitel finanszírozásához. A Parlamentet e
felhatalmazás megadására kérte.


    Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 19. vk.) a mostani
    ------------

Országgyűlés eddigi munkáját úgy összegezte: politikai téren sokat
tettek, a gazdaságot viszont az összeomlás határához juttatták.
Támogattak és megtapsoltak három miniszterelnököt, négy OT-elnököt,
négy pénzügyminisztert, s mindeközben egyre nőtt a költségvetés
hiánya. Meggyőződése, hogy a nagy rábeszéléssel elfogadtatott idei
költségvetés ellenére is bekövetkezik az azzal éppen elkerülni
kívánt összeomlás. Így pedig jobb lett volna korábban tiszta vizet
önteni a pohárba egy koalíciós kormány megalakításával. Ma sincs
látszata a kilábalásnak annak ellenére, hogy évek óta bizalmat
adnak a kormányoknak, a hiány rendezésére pedig engedélyt. Mikor
mondjuk már, hogy elég - tette fel a kérdést a képviselő.
(folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 13:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (10. rész)


Utalva a kormány korábbi jószándékú, de megalapozatlan
intézkedéseire kifejtette kétségét: aki nem tudja, hogy saját népe
miként reagál egy intézkedésére, az nem ismeri a népét, s ha nem
ismeri, hogyan tudja vezetni, méginkább szolgálni. Mint mondta: nála
már kiapadt a bizalom kútja.


    Király Zoltán (Csongrád megye 5. vk.) kérdéssel fordult a
    -------------

a miniszterhez, s mint mondotta, a választól teszi függővé,
elfogadja-e a költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról
szóló határozattervezetet. Szakmai forrásokból szerzett értesülései
szerint évek óta létezik egy titkos letéti számla, melyen 10
milliárd forintot tart a Pénzügyminisztérium. Ha ez valóban így van,
akkor a miniszter adjon számot arról, hogy ez mi célt szolgál és
miért nem a költségvetési hiány kiegyenlítésére fordítják.

    Békesi László pénzügyminiszter válaszában azt a meggyőződését
fejezte ki, hogy az eddigi hibás gazdaságpolitikával való végleges
leszámoláshoz az egyik legfontosabb feltétel: minden területen, így
az államháztartás elszámolásának területén is tiszta helyzetet kell
teremteni. A kormány vállalkozott erre, ezt tükrözi a decemberi
ülésszakon beterjesztett idei költségvetés is. Az akkori
állapotokhoz képest nem alakult ki új helyzet, legfeljebb az, hogy
az idén nem folytatják azt a gyakorlatot, miszerint az előző
esztendő utolsó negyedévének állami kamatterheit a következő évre
csoportosítják át. Ennek részben technikai okai voltak, de
kétségtelen az is, hogy ezzel a kamatteherrel kímélni lehetett a
tárgyév költségvetését. Az 1990-es költségvetést már tisztán, a
folyó esztendő bevételeinek és kiadásainak egyenlegeként állítják
elő, azt a múlt egyetlen áthúzódó öröksége sem fogja terhelni.

    A decemberben hangoztatott 49-50 milliárdos költségvetési hiány,
illetve a most bejelentett 53-54 milliárdos hiány közötti
különbséget az is előidézte - folytatta Békesi László a magyarázatot
-, hogy december utolsó két hetében 26.5 milliárd forintot tett ki a
kedvezményes lakáshitelek egyösszegben való törlesztése; ennek 45
százaléka azonban a költségvetést terhelte. Bár még nincs meg a
végleges zárszámadás, az már biztos, hogy a Parlament által is
elfogadott 21 milliárd forintos költségvetési hiánnyal szemben a
tényleges hiány körülbelül 16-17 milliárd forint lesz. Ez az, amit
az év végi kedvezményes hiteltörlesztési akció, illetve a negyedik
negyedévi kamatátütemezés megszüntetése ,,visz fel,, körülbelül
53-54 milliárd forintra. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 13:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (11. rész)


A miniszter vitatkozott Técsy László képviselőnek azzal az
állításával, hogy a magyar gazdaság összeomlása elkerülhetetlen.
Véleménye szerint ez a gazdaság számos feszültséggel, válságjellel
küzd, de a kormány felelősséggel állítja, az összeomlás elkerülhető.
Jó esély van arra, hogy erre az évre az ország külső finanszírozását
meg lehet oldani. Elkezdhetünk végre azon a keserves úton menetelni
- mondotta -, amely az eddigi hiány drasztikus csökkentését és így
az egyensúly javítását célozza. Az idén maximum 10 milliárd forintos
hiányról lehet szó; a gazdaság valamennyi előirányzata s programja
ennek a célnak a megvalósítását szolgálja.

    A miniszter arról is szólt, hogy a felhalmozódott költségvetési
hiány - amelynek értéke körülbelül 500 milliárd forint az 1100
milliárdos összes államadósságból - nem egyszerűen a belső állami
költekezés következménye. Nem szabad elfeledkezni a magyar
gazdaságnak arról a sajátosságáról, hogy a kívülről igénybe vett
erőforrások a költségvetés közvetítésével kerültek a magyar gazdaság
vérkeringésébe. Azaz: a 20 milliárd dollárnyi eladósodás megjelenik
a magyar államháztartás hiányában. A hiány tehát lényegében
forintban fejezi ki a bruttó dolláros adósságállományt.

    Király Zoltán kérdésére a miniszter úgy válaszolt, hogy nincs
tudomása semmiféle letétről, az államháztartást teljeskörűen
mutatta be a kormány a Parlamentnek. Olyan külön letéti számlák,
amelyek nem az államháztartás részeként számolhatók el, nem
léteznek.

    Végül a miniszter kérte a képviselőket, ne értsék félre a
kormány szándékát, nem megelőlegezett döntést kérnek az 1989. évi
zárszámadás elfogadásáról, nem a tavalyi deficit jóváhagyását kérik,
hanem csak átmeneti felhatalmazást addig, amíg a költségvetési
törvényjavaslat a Parlament elé kerül, hiszen a költségvetést addig
is finanszírozni kell.

    Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés 188 igenlő
szavazattal, 40 ellenvéleménnyel és 61 tartózkodás mellett elfogadta
az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti
finanszírozásáról szóló határozattervezetet. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 13:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (12. rész)


Ezt követően Bölcsey György kért szót, hogy a jogi bizottság
     --------------

álláspontját tolmácsolja Németh Miklós miniszterelnök javaslatával
kapcsolatosan, miszerint az igazságügyminiszter felügyelje a belső
biztonsági szolgálat tevékenységét. Bölcsey György elmondta: a
bizottság egyetért a miniszterelnök indítványával, és ennek
értelmében az erről szóló előterjesztés immár egy harmadik
változatban kerül a Tisztelt Ház elé. Felkérte ugyanakkor az
Országgyűlésben jelenlévő pártok képviselőit: nyilatkozzanak e
kérdésben, hogy azután ne lehessen lépten-nyomon megkérdőjelezni,
úgymond ,,megtorpedózni,, a miniszter ilyen irányú tevékenységét.
(folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 13:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (13. rész)


A szünet után a képviselők az egyéni vállalkozásról szóló
törvényjavaslat vitájával folytatták a munkát. A törvényjavaslatot
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Elmondta: a
működőképes piacgazdaság megteremtéséhez nélkülözhetetlen a
tulajdonviszonyok átfogó átalakítása. Lényeges, hogy a gazdaságban
növekedjék a magántulajdonon alapuló vállalkozások részaránya. A
vállalkozások különböző formáit, az állami vállalatokat, a gazdasági
társaságokat, a szövetkezeteket már törvények szabályozzák. A
társasági törvény rendelkezései kiterjednek a társas
magánvállalkozások széles körére is. Mind ez ideig hiányzik azonban a
nem társasági formában működő magánvállalkozások törvényi
szabályozása. A magánvállalkozások bizonyos területeit a kisiparról,
illetve a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletek
szabályozzák. Ezek a szabályok azonban a személyes munkavégzéssel
járó hagyományos kézműipari, illetve kiskereskedői tevékenységgel
foglalkoznak. Jelenleg Magyarországon 40 ezer magánkereskedő
tevékenykedik, s a magánkereskedelemben dolgozók létszáma eléri a 72
ezret. A kisiparosok száma 164 ezer, s a foglalkoztatottakkal együtt
pedig 225 ezerre tehető.

    A magánvállalkozás gazdaságban betöltött szerepének növeléséhez
feltétlenül szükség van arra, hogy az ilyen vállalkozások köre jelentősen
kiszélesedjen. A törvényjavaslat ezért nem tesz különbséget a
kisipari, magánkereskedői tevékenység között, kiterjed a
magánszemély által létesített vállalatszerű vállalkozásra is. Az
egyéni vállalkozó ipari, kereskedelmi szolgáltató vagy
mezőgazdasági tevékenységet, iskolán kívüli magánjellegű oktatást,
kulturális szolgáltató tevékenységet egyaránt folytathat. Egy
vállalkozónak több üzlete, illetve több telephelye is lehet. Ezekben
több, akár egymástól jelentősen eltérő gazdasági tevékenységet
folytathat. A vállalkozó a jövőben kérelmére egyéni cégként a
cégjegyzékbe bejegyezhető.

    A törvényjavaslat elfogadása esetén az egyéni vállalkozás alanyi
joggá válik. Minden Magyarországon élő nagykorú személy
vállalkozhat, ha csak a vállalkozás szempontjából súlyosnak minősülő
bűncselekményt nem követett el, vagy a vállalkozástól súlyos
mulasztás miatt nem tiltották el. A törvényjavaslat megszünteti a
kisipari, illetve a magánkereskedelmi jogszabályokban eddig előírt
engedélyezési eljárást. A tanácsi szakigazgatási szervek a
vállalkozásra jogosító igazolványt a vállalkozó bejelentése alapján
mérlegelés nélkül kötelesek kiadni, ha a vállalkozó a törvényben
meghatározott feltételeknek megfelel. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 14:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész)


Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy az előzetes viták során
elsősorban a KIOSZ és a KISOSZ felvetette: a vállalkozóknál is meg
kellene határozni a képesítési előírásokat. A javaslat szerint
képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozás keretében is
csak az végezhet, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik. A
képesítési előírások azonban nem a vállalkozói igazolvány
kiadásához, hanem egy-egy konkrét tevékenységhez, telephelyhez,
üzlethez kötődnek. A szaképettségre ugyanis nem általában a
vállalkozáshoz, hanem a konkrét tevékenységhez van szükség. A
szükséges képesítéssel rendelkezhet maga a vállalkozó, de segítő
családtagja vagy alkalmazottja is. Ez a javasolt szabályozás
összhangban van a társasági törvény előírásaival is.

    A képesítési követelményeket egyébként sem az egyéni
vállalkozásról szóló törvényben kell megállapítani. Ezeknek az
előírásoknak egyaránt érvényesülniük kell az állami vállalatok, a
szövetkezetek és a gazdasági társaságok esetében is. A
törvényjavaslat szerint a vállalkozó a felelős azért, hogy a
képesítéshez kötött munkakört szakképzett személy lássa el. Ennek
megsértése esetén a szakigazgatási szerve az igazolványt
visszavonhatja, az adott telephelyen a tevékenység folytatását
megtilthatja.

    A személyes munkavégzés helyett a javaslat a vállalkozó
személyes közreműködését írja elő az üzleti tevékenység
folytatásában. Így az egyéni vállalkozó nem az igazolványban
meghatározott tevékenység személyes gyakorlására kötelezett.
Személyes közreműködése a vállalkozásban a szervezésig, az
irányításig terjedhet, hiszen elsősorban befektetett tőkéjének
gyarapításában érdekelt.

    Kulcsár Kálmán azt javasolta, hogy csak április 1-jén lépjen
hatályba a törvény, amennyiben azt a Parlament elfogadja. Addig
ugyanis feltétlenül szükséges, hogy megtörténjen a kapcsolódó
jogszabályok felülvizsgálata. Ez a munka egyébként folyamatban van.
A törvény javasolt hatályba lépéséig rendelkezésre álló idő
lehetőséget ad a tanácsi apparátus felkészülésére is. Ez
egyébként nem jelent többlet adminisztrációs terhet. A már működő
kisvállalkozók ugyanis a korábban kiadott magánkereskedői vagy
iparigazolványuk, illetve működési engedélyük alapján folytathatják
tevékenységüket.

    Végezetül az igazságügyminiszter arról szólt, hogy a
törvényjavaslattal párhuzamosan szükség van a társasági törvény
helyenkénti módosítására is. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 14:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (15. rész)


Így célszerű hatályon kívül helyezni a társasági törvénynek és a
külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvénynek azt a
rendelkezését, amely szerint a külföldiek gazdasági társaságban csak
akkor vehetnek részt, ha hazai joguk szerint céggel rendelkeznek,
vagy őket a hazai joguk szerinti vállalati nyilvántartásba
bevezették. Ezáltal a külföldi természetes személyek magyarországi
befektetései jelentősen könnyebbé válnak.

    Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat emellett a
vállalkozások nagyságrendjét adminisztratív eszközökkel nem kívánja
korlátozni. Nem állapítja meg ezért a foglalkoztatható alkalmazottak
számát sem. Ennek következtében szükséges a társasági törvény azon
szakaszainak hatályon kívül helyezése, amelyek kizárólag természetes
személyekből álló gazdasági társaságoknál előírják az alkalmazotti
létszámhatárt, s ezt 500-ban állapítják meg - mondotta befejezésül
Kulcsár Kálmán. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 14:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (16. rész) -


A minisztert követően a reformügyi bizottság képviseletében
felszólaló Morvay László (Bp. 33. vk.) kijelentette: a bizottság az
     -------------
egyéni vállalkozás átfogó, összehangolt, egységes szabályozását
indokoltnak tartja. Utalt arra, hogy az elmúlt években megnőtt a
gazdaságban a kisvállalkozások jelentősége, egyre erőteljesebben
bekapcsolódnak a háttéripari feladatok ellátásába, a hiánycikkek
csökkentésébe, a szolgáltatások bővítésébe. Bár eddig is voltak
kezdeményezések a kisvállalkozások és a nagyipar sokoldalú
együttműködésére, az ehhez szükséges jogi, szervezeti formák, a
gazdasági szabályozás hiánya fékezte annak kibontakozását. A
továbbiakban az egyéni vállalkozásokról szóló törvény alapvető
gazdasági célkitűzéseit sorolta: segítse elő a szellemi
teljesítmények gyorsabb hasznosítását, a műszaki, technikai
fejlődést, bővítse a fejlesztési és beruházási lehetőségeket,
járuljon hozzá, hogy kisebb-nagyobb pénzeszközök bekerülhessenek a
gazdasági vérkeringésbe; csökkentse a bürokráciát.

    A képviselő a továbbiakban kitért arra, hogy a törvényjavaslat a
személyes ipargyakorlás kötelezettsége helyett a személyes
közreműködést írja elő. Ez azzal jár - hangsúlyozta -, hogy a
kisiparos vállalkozóvá válhat, mert mint közreműködő a vállalkozás
irányítójaként is működhet. Beszámolt arról is, hogy a bizottság
ülésén élénk vita folyt a törvényjavaslatról, s a kialakult
állásfoglalás szerint indokolt annak mostani tárgyalása. Jogosnak
tartotta azt az indítványt, amely szerint a hatályba lépés idejét el
kell halasztani a képesítéshez kötött tevékenységekről szóló
jogszabály megszületéséig. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 14:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (17. rész)


A bizottsági előadó előterjesztését követően megkezdődött a
törvényjavaslat általános vitája. Miután több képviselő, illetve a
Csongrád megyei képviselőcsoport is azt javasolta, hogy az
Országgyűlés vegye le napirendjéről a törvényjavaslatot, az elnöklő
Jakab Róbertné felhívta a figyelmet a házszabály rendelkezéseire.
Ezek szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslatot a plénum
köteles megtárgyalni, viszont az általános vita után dönthet úgy,
hogy azt részletes vitára alkalmatlannak tartja, és visszautalhatja
az előterjesztőnek.

    Az általános vitában elsőként Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.)
     -------------
kapott szót. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezt a
törvényjavaslatot a plénumnak most kell megtárgyalnia, és vita után
elfogadnia. Mivel a képviselő módosító javaslatait az illetékes
bizottság jórészt beépítette a törvényjavaslatba, s azokkal a
miniszter is egyetértett, részletesen nem tért ki rájuk, csak azt
kérte képviselőtársaitól, hogy a szavazáskor támogassák azokat.
Végezetül azt kérte a sajtótól, hogy a sikeres vállalkozásokkal
éppúgy foglalkozzék, mint azzal, ha néhány ember pártot alapít, mert
a gazdaság a vállalkozások, a produktum nélkül nem tud kilábalni
kilátástalan helyzetéből.

    Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) a törvényjavaslat egyetlen
    ------------
paragrafusát emelte ki, amely úgy szól: a képesítéshez kötött
tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathatja, ha a
jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel,
vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan
személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Példákat és
kérdéseket sorolt annak illusztrálására, mennyire helytelen, ha maga
a vállalkozó nem rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Hiszen -
véleménye szerint - ez a magyar kisipari tevékenység
lezüllesztéséhez vezethet. Élesen ellenezte azt is, hogy a
törvényjavaslat eltörölje a mestervizsgát. Összehasonlításként
elmondta, hogy még négy-öt évvel ezelőtt hazánkban 38
mestervizsgához kötött ipari tevékenység volt, addig ma csak 14, míg
az NSZK-ban például 124. Varga Miklós hangsúlyozta: nem azt
javasolja, hogy a szakmával nem, de tőkével és vállalkozói kedvvel
rendelkező állampolgár ne vállalkozhasson, hanem azt, hogy csak
olyan területen kaphasson engedélyt, amely nem kapcsolódik a
szakmunkásképzéshez. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 14:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)


Balogh László (Pest megye 29. vk.) a törvényjavaslat
-------------
szellemét, törekvéseit jónak minősítette, ugyanakkor nagyon
fontosnak tartotta, hogy a vállalkozni szándékozókat előre
tájékoztassák mindazokról a tudnivalókról, amelyeket később
számonkérhetnek rajtuk, nehogy utólag, a későbbi büntetések révén
ismerjék csak azokat.

    Több hozzászóló nem lévén, itt lezárták a törvényjavaslat
általános vitáját, majd az Országgyűlés döntése alapján az elnök
részletes vitára bocsátotta azt.

    A részletes vitában elsőként Varga Lajos (Pest megye 26 vk.)
     -----------
kapott szót, aki az MSZP vállalkozói tagozatának észrevételei
alapján Huber Jenő képviselőtársával közösen több módosító
javaslatot terjesztett be a jogszabálytervezethez. Ezekről szólva
üdvözölte, hogy kezdeményezésük nyomán a törvénytervezetben
megfogalmazódik: az egyéni vállalkozók befektetései teljes védelmet
és biztonságot élveznek. Ez a kitétel ugyan az Alkotmányban is benne
foglaltatik, de mint mondta, itt olyan ismétlésről van szó, amely
a bizalmat erősíti.

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) a törvénytervezettel
    -------------------
kapcsolatos javaslatait ismertette a képviselőházzal. Mint mondotta:
e szövegmódosításokkal elsősorban a vállalkozások nagyobb
jogbiztonságát kívánja elősegíteni, illetőleg csökkenteni annak
lehetőségét, hogy az egyéni vállalkozást korlátozhassák.

    Javaslatai sorában szerepelt egyebek közt az a kitétel, hogy egy
személy, akár több vállalkozásba is kezdhessen. Ugyancsak
felvetette, hogy töröljék a tervezetből a ,,segítő családtag,,
fogalmát, mivel ez igazságtalan adóhátrányokat okozhat a vállalkozók
számára.

    Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) bejelentette, hogy
    --------------
javaslatainak jó részét írásban terjesztette be, most csak a
vállalkozók biztonságát szolgáló kiegészítő javaslatot tesz.
Véleménye szerint szükség van arra, hogy megteremtsék a cég- és
bankinformáció rendszerét. Választ várt arra a kérdésre, hogy a
társadalombiztosítási járulék esetleges be nem fizetése miért jár a
vállalkozók engedélyének visszavonásával, s első lépésben miért nem
csak bírósági eljárást von maga után. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 14:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (19. rész)


Még az ebédszünet előtt a plénum visszatért a különleges
titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti
szabályozásáról szóló törvényjavaslatra azzal a szándékkal, hogy
végre megszülessék a döntés. Elsőként a Parlament politikai
csoportjainak vezetői ismertették csoportjuk álláspontját arról,
hogy kinek a joga legyen a különleges titkosszolgálati eszközök
engedélyezése.

    (Reggel a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi
bizottság a legfőbb ügyészt javasolta a Parlamentnek. Eke Károly
Csongrád megyei képviselő ezt élesen ellenezte, s a szavazás sem
hozott eredményt. Ekkor javasolta Németh Miklós miniszterelnök, hogy
az említett jogot az igazságügyminiszter kapja meg. A két bizottság
ismételten összeült, és végül is ezt a javaslatot támogatta.
Állásfoglalását írásban szétosztották a képviselők között.)

    A két bizottság legutolsó javaslatát, vagyis azt, hogy a
felügyeleti jogot az igazságügyminiszter és személy szerint Kulcsár
Kálmán kapja meg, támogatta a független képviselők, a Magyar
Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták
Szövetsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Néppárt és a
semleges képviselők csoportja.

    Eke Károly, a független képviselők csoportjának vezetője egyben
bejelentette: indítványozzák, hogy a parlamenti vizsgáló bizottság
elnöke Mezey Károly legyen, Viola Károlyt pedig tagnak javasolják.
Hámori Csaba, az MSZP frakcióvezetője elmondta: ülésükön új
kérdésként vetődött fel a képviselők mentelmi joga, illetve a
különleges eljárások kapcsolata. Újabb törvénymódosító javaslattal
nem kívánnak élni, ám ezt a szempontot javasolják figyelembe venni a
nemzetbiztonsági törvény kidolgozásakor. Király Zoltán, az
MDF-csoport ügyvivője bejelentette: tavaly augusztusban azzal a
szándékkal hozta létre az ellenzéki demokraták parlamenti
frakcióját, hogy az ellenzék pártoktól független intézményes
képviseletét is megjeleníthessék a Parlamentben. Mivel ez a csoport
ezután MDF-csoportként működik tovább, ő pedig személy szerint nem
tagja az MDF-nek, lemond ügyvivői tisztéről. Lékai Gusztáv ekkor
jelentette be a plénumnak, hogy az eddig pártokhoz nem tartozó
képviselők ezentúl semleges képviselők csoportja elnevezéssel
tevékenykedik, 127 taggal. S miután így a független képviselők
csoportjával együtt a Parlament többségét alkotják, javasolta, hogy
a felállítandó vizsgálóbizottság elnökét e két csoport tagjai közül
válassza meg a bizottság. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 15:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (20. rész)


Szót kapott Boros László képviselő, a Független Szociáldemokrata
Párt tagja, aki ebbéli minőségében kérte, hogy elmondhassa
véleményét, s egyben javasolta, hogy a vizsgálat során a Szabad
Demokraták Szövetsége rendelkezésére álló anyagot minden párt kapja
meg.

    Már a csoportvezetők hozzászólásaiból is kitűnt, hogy egyúttal
állást foglaltak a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló
bizottság felállításáról is. Erre két változatot terjesztett elő a
jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság. Az
egyik változat szerint ebbe a bizottságba csak a független
képviselők csoportjának tagjai, a másik változat szerint valamennyi
politikai csoport egy-egy képviselője kerülne be. A plénum
minősített többséggel úgy döntött, hogy ezt az utóbbi változatot
támogatja. Ugyancsak minősített többséggel elfogadta a különleges
titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti
szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, ehhez kapcsolódóan Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter felügyeleti jogát.

    Még a szavazás előtt szólásra jelentkezett Balla Éva, aki
ígéretet tett arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége minden, a
birtokában lévő anyagot átad a többpárti parlamenti
vizsgálóbizottságnak.

    A szavazás után Szíjártó Károly legfőbb ügyész reagált Eke
Károly délelőtti hozzászólására, amelyben a képviselő enyhén szólva
elmarasztalta őt a Duna-gate botránnyal összefüggésben. Szíjártó
Károly hangulatkeltőnek és bántónak ítélte a képviselő
felszólalását. Mint mondotta: minden törvényi alapot és tárgyi
ismeretet nélkülöz ez a magatartás, mert a Belügyminisztérium
állambiztonsági főcsoportfőnöksége tevékenységének törvényességi
felügyelete, vizsgálata, a belső utasítások és rendelkezések
észrevételezése soha nem tartozott a legfőbb ügyész, illetve az
ügyészi szervezet kompetenciájába. Erre semmiféle jogszabály,
törvény nem hatalmazta fel a legfőbb ügyészt.

    Végezetül Roszik Gábor válaszolt arra a kérdésre, hogy a
lehallgatási ügy kapcsán miért a Fekete Dobozhoz fordult, s miért
nem a Parlamenthez. Kifejtette: három nappal korábban Raffay Ernő
ugyanebben a kérdésben a belügyminiszterhez fordult, de nem kapott
kielégítő választ, sőt bebizonyosodott később, hogy a miniszteri
válasz nem is felel meg a valóságnak. Azzal a megjegyzéssel pedig,
hogy az iratok megsemmisítése folyik, nem látta értelmét ismét a
belügyminiszterhez fordulni a plénum előtt. Ez ugyanis egyhónapos
csúszást jelentett volna, s továbbra is lehallgatták volna a
telefonokat, felbontották volna a postát, gyűjtötték volna az
adatokat. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 15:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (21. rész)


A szünet után Bíró Imre (országos lista) kért szót, hogy
     ---------
bejelentést tegyen. Elmondotta: szerdán este több ezer ember békésen
tiltakozott a budapesti Művész mozi előtt a Jézus Krisztus utolsó
megkísértése című film vetítése miatt. A film súlyosan sérti a
vallásos emberek érzéseit. Bíró Imre az Országgyűlés egyházi
képviselői nevében arra kérte a miniszterelnököt, hogy rendelje el a
film vetítésének megtiltását.

    Ezután az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy időhiány
miatt a januári ülésszakon valamennyi napirendi pontot nem tudják
megtárgyalni. Ezért dönteni kell arról, melyek azok a kérdések,
amelyekben mindenképpen határozniuk kell a képviselőknek a januári
ülésszakon. A kormány szükségesnek tartja, hogy a képviselők
tárgyalják meg az egyes értékpapírok forgalmazásáról, a sajtóról
szóló törvényjavaslatokat, a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási
felügyelet alatt álló vállalattá minősítéséről szóló határozati
javaslatot. Fodor István szerint mindenképpen meg kell vitatniuk a
képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot, a képviselőjelöltek
költségvetési támogatásáról szóló határozattervezetet, állást kell
foglalniuk a népi kezdeményezésről. A többi napirend megvitatására a
februári ülésszakon kerülne sor.

    Ezt követően több képviselő jelezte, hozzá kíván szólni.
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.,) hangsúlyozta: mindenképpen
------------------
fontosnak tartja, hogy a földtörvény módosításáról is tárgyaljanak a
mostani ülésszakon. Nagy társadalmi feszültség forrása ugyanis az,
ha tovább halogatják a jogszabály megváltoztatását.

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.) arra kérte a képviselőket,
    -------------
semmiképpen se halasszák el a családjogi törvény módosításának
megtárgyalását. Több száz örökbefogadásra váró gyermek sorsát
határozza ez meg. A törvény módosítása másfél éve húzódik.

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) tiltakozott az ellen,
    -----------
hogy az Országgyűlés februárra halassza az átalakulási törvény
általa javasolt módosításának megtárgyalását. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 16:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (22. rész)


Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) azt javasolta, hogy a
------------
januári ülésszakot a következő héten csütörtökön folytassák, s akkor
valamennyi napirendi pontot meg tudnak tárgyalni.

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) arra hívta fel a figyelmet,
    ----------------
hogy a földtörvény egyre inkább a magyar belpolitika botránykövévé
válik. Május óta lehetőségük lett volna a jogszabályalkotás során
elkövetett hibát kijavítani. A mezőgazdasági tárca halogató
taktikája oda vezetett, hogy még jelenleg is folyik a földek
megváltása, s ez a mezőgazdasági lakosság körében mérhetetlen
feszültség forrása lehet. Ezért azt javasolta, hogy a földtörvényt
mindenképpen tárgyalják a mostani ülésszakon.

    Ezután határozathozatal következett. A képviselők úgy foglaltak
állást, hogy a földtörvény és a családjogi törvény módosítását a
mostani ülésszakon megtárgyalják, míg az átalakulási törvény
tárgyalására csak februárban kerül sor.

    Az elfogadott tárgyalási sorrendnek megfelelően ezt követően a
Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvényjavaslatról
határoztak a képviselők. Tóth János, a kulturális bizottság előadója
     -----------
bejelentette, hogy a bizottság elfogadta Cselőtei László képviselő
és Glatz Ferenc miniszter egybehangzó javaslatát, és úgy határozott,
hogy a korábbi módosításokat is magában foglaló új szöveget terjeszt
a Parlament elé. A módosított törvénytervezet értelmében: különösen
kiemelkedő szellemi alkotások jutalmazására Kossuth- vagy
Széchenyi-díj adományozható. (Az utóbbi a korábbi Állami-díj helyébe
lép.) A két díj minden tekintetben azonos értékű, és külalakjában
azonos jelvényekkel társul. A javadalmazás mértéke is mindkét díj
esetében azonos. A Kossuth-díjjal együtt járó jutalom összegének
igazodnia kell a kitüntetés jelentőségéhez, ugyanakkor biztosítani
szükséges a jutalom értékének megőrzését is - szögezték le a
törvényjavaslatban. Ezért a jutalom összegét, figyelembe véve ezt a
szempontot, mindig a Minisztertanács határozza meg. A bizottság
nevében kérte az Országgyűlést, hogy a javaslattal értsen egyet. A
képviselők nagy többsége öt ellenszavazattal, nyolc tartózkodás
mellett elfogadta a módosított törvénytervezetet. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 16:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (23. rész)


Ezt követően rátértek az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba
hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről
szóló törvényjavaslat megtárgyalására.

    Békesi László pénzügyminiszter expozéjában elmondotta: a
    -------------
piacgazdaság fokozatos kiépítése megköveteli az egyes részpiacok,
így a tőkepiac kibontakoztatását, tudatos fejlesztését is.
Hatékonyan működő gazdaság nem nélkülözheti ezt a piacot, ahol
lehetővé válik a tőketulajdonosok döntése alapján a gazdaság
tőkeigényének legjobb kielégítése. A tőkepiac biztosítja azt a
lehetőséget, hogy a megtakarítások, a rendelkezésre álló tőkék azokra
a területekre, ágazatokba áramolhassanak, ahol legnagyobb a
valószínűsége az eredményes, jövedelmező befektetésüknek.

    A befektetési lehetőségek között Magyarországon is egyre
fontosabb szerepet töltenek be az értékpapírok különböző fajtái, a
kötvény, a részvény, a letéti jegy, a kincstárjegy és a vagyonjegy -
mondotta a miniszter -, az értékpapírok kibocsátása folyamatosan
bővült az elmúlt években. Ahhoz azonban, hogy az értékpapírpiac,
illetve a tőkepiac megfelelő szerepet tölthessen be a gazdaságban,
tovább kell növekednie az értékpapírok kibocsátásának, a forgalomban
lévő értékpapírok mennyiségének, gazdagítani kell az értékpapírok
kínálatát is. A leglényegesebb feladat: a befektetők ösztönzése az
értékpapír vásárlásra. Ennek érdekében az első fontos lépést már
megtette az Országgyűlés tavaly novemberben, amikor módosította a
személyi jövedelemadóról szóló törvényt, amely ettől az évtől kezdve
adókedvezményt biztosít az értékpapír vásárlók számára. A második
lépés a most beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehet. Ez a
törvény ugyanis garanciáival erősítheti a befektetők bizalmát, és
növelheti az értékpapírpiac biztonságát.

    A törvény célja tehát az - mutatott rá Békesi László -, hogy
védje a befektetőket, hozzáférhetővé tegye számukra és az egész
gazdaság számára a reális döntésekhez szükséges gazdasági
információkat, garantálja a tiszta és egyenlő verseny feltételeit a
piac szereplői között, és biztonságos kereteket adjon a koncentrált
értékpapírpiac, az értékpapírtőzsde létrehozásához. A törvény
gyökeresen megváltoztatja a jelenlegi helyzetet, ahol a megfelelő
gazdasági információk híján nincs mód a befektetés kockázatának
reális felmérésére, a forgalomban lévő értékpapírok értékelésére,
ugyanakkor tág lehetőség nyílik a piac manipulálására. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (24. rész)


A törvény előírja azoknak a gazdasági információknak a
biztosítását, nyilvánosságra hozatalát, amelyek elengedhetetlenül
szükségesek ahhoz, hogy a potenciális befektetők megítélhessék:
érdemes-e az adott értékpapírba befektetni, milyen hozamra
számíthatnak, és milyen kockázattal kell számolniuk. Hasonló, sőt
ennél szigorúbb szabályok minden fejlett értékpapírpiacon
megtalálhatók, hiszen ezek nélkül a nyilvánosan forgalomba hozott
értékpapírok vásárlása nem megalapozott befektetési döntést, hanem
egy szerencsejátékban való részvételt jelentene. A nyilvánosság, az
információigények kielégítése nélkül nem lehet a befektetőket
megnyerni, s így a termeléshez, a szolgáltatáshoz szükséges tőkét
biztosítani.

    A nyilvános értékpapírpiac megteremtését, a befektetők
informálását és védelmét szolgálják a törvényjavaslatnak az
úgynevezett bennfentes információn alapuló értékpapír-kereskedelem
tilalmára, illetve korlátozására vonatkozó szabályai is. E szabályok
korlátozzák a tisztességtelen versenyelőny kihasználását azok
számára, akik egy adott értékpapír kibocsátójáról vagy az értékpapír
árfolyamát befolyásoló egyéb tényekről olyan információval
rendelkeznek, amelyet a többi befektető, a nyilvánosság nem ismer. A
törvényjavaslat tartalmazza azokat az értékpapírpiacra vonatkozó
versenyszabályokat is, amelyek megakadályozhatják monopolhelyzetek
kialakulását, és az ebből származó piactorzító, piacbefolyásoló
tevékenységet.

    A miniszter véleménye szerint az természetes, hogy nem lehet
egyik napról a másikra elérni a célul kitűzött állapotot, ehhez idő
kell. A törvényjavaslatban biztosított hároméves átmeneti idő
azonban elég a fejlettebb viszonyok kialakításához, a szigorúbb
követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Hosszabb átmeneti idő vagy
liberálisabb szabályok azzal az veszéllyel járnának, hogy a
jelenlegi, kialakulatlan piac összeomlik, mielőtt még megerősödhetne
és fejlődésnek indulhatna.

    A törvényjavaslat szerint - annak érdekében, hogy különválasszák
a pénzpiaci és tőkepiaci szereplőket - a jelenlegi bankok a
hároméves átmeneti időszakot követően nem foglalkozhatnak
értékpapír-forgalmazói tevékenységgel. Erre a feladatra önálló, a
bankoktól elkülönült gazdasági társaságoknak kell létrejönniök. A
nemzetközi tapasztalatok szerint - amit az eddigi hazai ismeretek is
megerősítenek -, az önálló cégeknek lényegesen nagyobb az
érdekeltségük a piac fejlesztésében, az ügyfelek kiszolgálásában,
mint a bankoknak, hiszen egyedül ezt a tevékenységet végezhetik,
ebből kell megélniük. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (25. rész)


Ez az erős érdekeltség pedig kedvezően hat a piac fejlődésére is.

Az kétségtelen - mutatott rá a miniszter -, hogy jelenleg a
bankok fiókhálózata jelenti az értékpapír-forgalmazás
infrastruktúráját, amelynek kiesése zavart okozna ezen a piacon. Ám
lehetőség van arra, hogy az új értékpapír-forgalmazó szervezetek ne
a nulláról kezdjék a fiókhálózat kiépítését, a szakemberek
kiképzését, hanem bérleti, megbízási szerződések keretében építsenek
a már kialakult banki infrastruktúrára.

    Az értékpapírtőzsde megalakítására és működésére vonatkozó
szabályokról Békesi László elmondta, hogy ezek csupán a garanciális
kereteket jelölik ki a tőzsde megbízható működéséhez, de a tőzsde
megalakítását részletes szervezeti, működési, kereskedelmi
szabályainak kidolgozását a tőzsde megalakításában érdekelt
értékpapír-forgalmazó cégekre bízzák. A már jelenleg is működő
előtőzsdéből akkor jön létre a törvényjavaslat szabályainak
megfelelő, hivatalos, valódi értékpapírtőzsde, amikor a bankok és
egyéb értékpapír-forgalmazó cégek a tőzsde megalakítását
elhatározzák.

    A szabályok betartásának ellenőrzése, a tisztességes verseny
követelményeinek érvényesítése érdekében a törvényjavaslat egy kis
létszámú - tíz dolgozót foglalkoztató - piacfelügyelet, az Állami
Értékpapírfelügyelet megszervezését tartja ajánlatosnak.

    Mivel a törvényjavaslat számos korábbi jogszabályt érint, az
összhang biztosítása érdekében szükség van azok egyes
rendelkezéseinek módosítására. Így például meg kell szüntetni a
legkisebb részvénynévérték meghatározását, s eltörölni a 10.000
forintos határt, ami által szélesebb körben lehetővé válik a kisebb
megtakarításokkal rendelkező magánszemélyek számára is a
részvényvásárlás.

    A miniszter szólt arról is, hogy a törvényjavaslat
kidolgozásában részt vettek a pártok és az illetékes parlamenti
bizottságok. A terv- és költségvetési bizottság elnökének
felhatalmazására Békesi László ismertette a bizottság
állásfoglalását. Eszerint: a bizottság egyetért a beterjesztett
törvényjavaslattal, egyben azt ajánlja, hogy az értékpapírfelügyelet
elhelyezését még februárban tekintse át a Parlament. Kérte az
Országgyűlést, hogy módosítsa a törvény hatályba lépéséről
rendelkező passzust úgy, hogy a hatályba lépés napja 1990. március
1-je legyen. Erre véleménye szerint azért van szükség, hogy elegendő
legyen a felkészülési idő. Végül Békesi László kérte a képviselőket,
hogy fogadják el a beterjesztett törvényjavaslatot. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (26. rész)


Mivel a törvényjavaslathoz sem a képviselők, sem pedig a
bizottságok nem nyújtottak be módosító javaslatot, az elnöklő Fodor
István azt javasolta, hogy a jogszabálytervezet általános és
részletes vitáját együttesen folytassák le. Ezt a képviselők meg is
szavazták. Hozzászólásra azonban senki sem jelentkezett, így a
miniszteri expozét a határozathozatal követte. Az értékpapír-
törvényt az Országgyűlés elfogadta.

    A következő napirendi pont a földről szóló 1987. évi I. törvény
és a termelőszövetkezetekről szóló 1987. évi III. törvény egyes
rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat volt.
    A törvényjavaslat céljairól szólva Hütter Csaba mezőgazdasági
     ------------
és élelmezésügyi miniszter kiemelte: a módosítások révén a
földtulajdonnal bíró szövetkezeti tagok kvázi tulajdonosból valódi
tulajdonossá válnának, emellett megnyugtatóan rendeződne a
földforgalom szabályozása. A törvény változtatása arra irányul, hogy
a tulajdonos vagy örököse önmaga dönthesse el, mit szándékozik tenni
földjével, s ne a szövetkezet önkormányzata, közgyűlése határozza
azt meg számára. A jogszabálytervezet elfogadása esetén a
tulajdonosnak joga lesz akár azonnal kilépni a szövetkezetből,és
kivinni a földjét. Ezzel együtt megszűnnének azok a szabályok,
amelyek korábban a földmegváltásra vonatkoztak, hiszen itt már a
tényleges tulajdonos döntene, az ár pedig az eladó és a vevő
alkujában alakulna ki.

    A miniszter szólt arról, hogy a társadalmat élénken
foglalkoztatja a földforgalom kérdése; sokan annak szabadosságát
hangsúlyozzák, mások befagyasztását szorgalmazzák, a többség azonban
a további, szabályozott, de szabad földforgalom mellett van. A
miniszter szerint nem kérdőjelezhető meg, hogy a földforgalom
szabadsága, ha a piacgazdaság felé haladunk, hozzátartozik a
gazdasági szabadsághoz, a privatizációs folyamathoz. Annak ellenére,
hogy a híradásokból olyan nagynak tűnt tavaly a földforgalom, a
miniszter szerint ténylegesen mindössze 7.147 hektár
termelőszövetkezeti, állami gazdasági föld cserélt gazdát. Ezeknek
mintegy 9 százaléka házhelyek, lakótelkek kialakítását szolgálta.
Felmerült, hogy ebben a folyamatban visszásságok is voltak, ezért
többen javasolták a földforgalom befagyasztását. A miniszter azonban
kételkedett abban, hogy e témában bármilyen abszolút adminisztratív
korlátozás akár csak ideig-óráig is célravezető lenne, mert a
bizalmatlanság keltése mellett megbénítaná a házhelyek,
lakóterületek kialakítását, korlátozná a földigényes
magánvállalkozások indítását, s megjelennének az úgynevezett
,,zsebszerződések,,. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (27. rész)


A miniszter szerint mindebből az következik, hogy a földforgalmat
nem szabad megtiltani, szabályozni azonban szükséges. Éppen ezért
lenne indokolt, hogy ha két éven belül a föld kezelője - a kisebb
tételeket is összevonva - egymillió forint feletti értékű földet
szándékozik eladni, az afölötti részt az állami vállalatokra bízott
vagyon védelméről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel
összhangban be kell jelentenie az Állami Vagyonügynökségnek. Ezzel
lehetőség nyílna az értékesítés tisztaságának ellenőrzésére, az
államérdekek betartására, a nyilvánosság biztosítására, s az eladási
ár is felülvizsgálhatóvá válna.

    A törvény sokak kérésére megszüntetni tervezi a
termelőszövetkezetek ingyenes, határidő nélküli használatába adott,
állami tulajdonban lévő földek tulajdonjogának megszerzését. Ez a
javaslat 220 ezer hektárt érint. A szövetkezetek tulajdonában álló
ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogokat már a jelenleg
érvényes szabályozás is a közgyűlés hatáskörébe utalja. A tervezet
tovább lép, s a minősített többség előírásával a tagság szélesebb
rétegét vonja be a szövetkezeti ingatlanok elidegenítésére vonatkozó
döntésbe.

    A változások hatását érzékeltetve a miniszter megemlítette:
közel 2 millió hektár tagi tulajdonú föld, az összes
mezőgazdaságilag művelt terület 30.7 százaléka a törvény hatályba
lépésével a tulajdonos döntése szerint adásvétel tárgya lehet. Nem
valószínű - mondotta -, hogy ezt a területet tulajdonosaik teljes
egészében farmergazdaságként kívánnák hasznosítani. Ahhoz ugyanis a
legszerényebb számítások szerint is legalább 200 milliárd forint
indulótőke kellene.

    Hütter Csaba végezetül hangsúlyozta: a törvényjavaslat
elfogadásával az utóbbi három évtized birtokviszonyaiban legnagyobb
mértékű formai, tartalmi változás indulna el. A változás várható
iránya és üteme tekintetében eltérőek a nézetek. A miniszter szerint
a gazdasági versenyben majd utat tör magának a nemzet érdekeinek
leginkább megfelelő mezőgazdasági termelési forma. Mindezek után a
törvényjavaslat megvitatását, változtatás nélküli elfogadását kérte
az Országgyűléstől. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (28. rész)


Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) a mezőgazdasági bizottság
---------------
előadójaként fűzött észrevételeket a beterjesztett
törvénymódosításhoz. Mint mondotta: a mezőgazdasági bizottság
tisztában van azzal, hogy az 1947 utáni államosítások, a téeszesítés
során történtek törvénytelenségek, s egyetért azzal, hogy az
érintettek valamilyen formában kapjanak kártérítést, rehabilitációt.
Hangsúlyozta viszont, hogy a földdel kapcsolatos problémákat nem
lehet érzelmi alapon, társadalmi összefüggéseiből kiragadva kezelni.

    A kijelentését azzal támasztotta alá a képviselő, hogy - mint
rámutatott - a választások felé közeledve számos politikai szervezet
éppen a földtulajdon körüli kérdésekből próbál politikai tőkét
kovácsolni magának. Hozzátette: az 1947-es földtulajdon-viszonyok
visszaállításának követelése hangzatos jelszó lehet, ám figyelembe
kellene venni, hogy az elmúlt 40 év alatt felnőtt egy új
agrárgeneráció.

    A továbbiakban Solymosi József kifejtette: a földtulajdon
kérdését csak valamennyi érdekelt fél bevonásával és
meghallgatásával lehet megnyugtatóan rendezni. Emlékeztetett arra,
hogy éppen ennek érdekében hívták életre a nemzeti
agrárkerekasztalt, amely a közelmúltban meg is kezdte
tevékenységét. Végezetül kérte a képviselőket, hogy változtatás
nélkül fogadják el a beterjesztett törvénymódosítást, és semmilyen
újabb módosító indítvánnyal ne értsenek egyet.

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) úgy vélte, hogy a földdel
    -----------
kapcsolatos vitában sokkal több az előítéletekből táplálkozó, a
szenvedélyektől izzó kinyilatkoztatás, mint amennyit a konkrét
esetek indokolnának. Véleménye szerint sokan vannak az országban,
akik nem gazdálkodni akarnak, sőt nem is érdekli őket, hogy mi
történik a földdel. Tapasztalataira hivatkozva javasolta: ne akarják
a képviselők megítélni, hogy mi jó a mezőgazdaságban dolgozóknak,
inkább a lehetőséget teremtsék meg arra, hogy saját maguk döntsenek
arról. A földről szóló törvény jelenlegi módosítását kielégítőnek
találta, de szövegmódosítást javasolt, amely szerint a föld
tulajdonba adásához a mezőgazdasági ágazat közgyűlésén megjelent,
szavazásra jogosult tagok kétharmadának egyetértése szükséges. Így -
hangsúlyozta - azok határoznának, akik a földdel foglalkoznak, s
akkor lesz megfelelő a döntés. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (29. rész)


Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) minden miniszteri
----------------
felszólítás ellenére a benyújtott törvényjavaslat módosítása mellett
tette le a garast. Véleménye szerint az előterjesztett
törvényjavaslat elfogadható megoldást kínál egyrészt az állami
földek védelmére, másrészt - a mezőgazdasági szövetkezetek tagjait
és jogutódjaikat sértő megváltás eltörlésével - a tulajdonviszonyok
rendezésére.

    Az elmúlt évtizedek során azonban a megváltással a földeknek
mintegy hatvan százaléka szövetkezeti tulajdonba került. Ez óriási
vagyon, amelynek ellenértékét a mezőgazdasági szövetkezetek a
megváltással ténylegesen nem fizették meg. Ez a törvénytervezet
pedig teljességgel érzéketlen marad azokkal szemben, akiktől a
földet annak idején kártalanítás nélkül egyszerűen elvették, vagy
földjüket a bérlők vitték be a szövetkezetbe, avagy időközben azt
megváltották. Ugyancsak érzéketlen a javaslat a megalakuló
önkormányzatokkal szemben, mert számukra a földtulajdon
visszaszerzésére még csak megoldást sem kínál.

    Indulatoktól sem mentesen tette fel a kérdést: azt a réteget,
azt a több százezer embert, akiket kulákként bármilyen becsmérlő
jelzővel illetve, lélekben megtaposva, lehetetlenné téve hallgatásra
kényszerítettek, nem kívánjuk támogatni?
Milyen tisztesség az,
amely azokat bünteti, akik akaratuktól függetlenül jutottak ilyen
pozícióba? Tallóssy Frigyes véleménye szerint a megoldás a világ
legegyszerűbb dolga, nevezetesen az, hogy vissza kell állítani
azoknak a tulajdonjogát, akiktől a földet elvették. Ezzel nem
történik más, minthogy az ő nevüket írják be a telekkönyvbe, hiszen
a földet nem kell kivinni a szövetkezetből, de a volt tag, illetve
örököse és a szövetkezet megállapodást köthet a további
használatról. Mint mondotta: ismeretei szerint százezrek vennék
megelégedéssel tudomásul ezt a megoldást. Végezetül felhívta a
figyelmet arra, hogy a föld ügye miatt óriási feszültség halmozódott
fel a társadalomban, ez már a különböző pártpolitikai csatározások
központi témájává vált. A Parlamentnek pedig nincs szüksége arra,
hogy a feszültség robbanásban csúcsosodjék ki. S ha most nem lép,
akkor a hajdani jogokat már nem lehet később helyreállítani.
(folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (30. rész)


Vass Mihály (Hajdú-Bihar m., 12. vk.) elmondotta, hogy véleménye
-----------
szerint az 1967. évi III. törvény etikátlan és jogsértő. Ez a
törvény ugyanis lehetővé tette, hogy a szövetkezetek a bevitt földet
a szabad forgalmú földhaszonbérlet töredékéért váltsák meg.
Lényegében a korábbi tulajdonosokat a vagyonukból kiforgatták. A
tulajdonos, ha akarta, ha nem, a földet megváltották tőle. Abba
pedig nem volt beleszólása, hogy ez a megváltás milyen áron
történjék. A szövetkezetek haszonélvezői voltak ennek a törvénynek,
bár az is igaz, hogy az állam jövedelmeik egy részét elvonta. A
képviselő ezért módosító javaslatában leszögezte: az 1967. évi III.,
valamint az 1987. évi I. törvény alapján történő földmegváltásokat
érvényteleníteni kell, a volt tagnak, illetve örököseinek
tulajdonjogát vissza kell állítani. A termelőszövetkezetekből való
földkiadást csak az egyéni gazdálkodók és a munkanélkülivé váltak
részére szabad lehetővé tenni.

    Új földosztásra van szükség - jelentette ki Király Zoltán
     -------------
(Csongrád megye 5. vk.), aki választókörzetében szerzett
tapasztalatok alapján konkrét példákkal érvelt felszólalásában az
előterjesztés mellett. Kifejtette: nemcsak három-négy évtizeddel
ezelőtt, de ma is megalázó módon történik a föld megváltása. A
termelőszövetkezetek méltatlanul alacsony összegeket ajánlanak
földjükért az egykori tulajdonosoknak, illetve azok örököseinek. El
kell kezdeni a földjog helyreállítását, azonban nem az 1947-es
állapotoknak megfelelően, mint ahogy például a kisgazdapártiak
javasolják - szögezte le. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)


Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) kétségének
-------------
adott hangot: vajon kibírja-e az ország gazdasága a földtulajdon
rendezésével együtt járó megváltási, kártalanítási összegek
kifizetését. Rámutatott továbbá arra is, hogy az esetleges megváltás
számos egyéb problémát is felvet. Így például, hogy az egykori
földtulajdonosok köréből ma már csak kevesen vannak életben, s
ugyancsak gondot jelent az is: több százezer hektárnyi
földterület az évtizedek során kikerült a mezőgazdasági
hasznosításból. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem új földosztásra
van szükség, hanem a tulajdon megállapítására.
    Varga János (Tolna m., 6. vk.) annak a véleményének adott
    -----------
hangot, hogy ez a Parlament nem vállalkozhat 30 évre visszamenőleg a
földkérdés generális megoldására. Elfogadhatatlannak tartotta a
szélsőséges véleményeket, vagyis az egyik póluson a konzervatívok
követelését, hogy maradjon változatlan a szövetkezeti mozgalom, a
másik póluson pedig a ,47-es földosztáshoz hasonló megoldást
sürgetőkét. Szerinte e két pólus között kell a megnyugtató rendezést
megtalálni, éppen ezért egyetért a miniszteri javaslattal, ami ezt
célozza. Lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki, aki akar,
foglalkozhassék a földdel, ugyanakkor szükség van arra is, hogy
rehabilitálják, akiket sérelem ért. Meggyőződését fejezte ki, hogy a
földkérdést teljes egészében csak a tulajdonreformmal együtt lehet
megoldani.

    Sebők József (Heves m., 8. vk.) hangsúlyozta, hogy az elmúlt
    ------------
évtizedek bűnei miatt nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a
jelenlegi parasztságot. A képviselő véleménye szerint Tallóssy
Frigyes gondolata - ha azt megvalósítanák - ezt eredményezné. A
szövetkezetek jelentős része - az állam hibás gazdaságpolitikája
következtében - nagyon nehéz helyzetbe került. Ha a megváltott földek
visszakerülnének az örökösökhöz, a tsz-ek gyakorlatilag föld nélkül
maradnának. Arra kényszerülnének, hogy bérbe vegyék a
visszaszolgáltatott földeket. A bérleti díjat viszont a jelenlegi
jövedelmezőségi viszonyok között nem tudnák megfizetni. Ez a
folyamat a termelőszövetkezetek megsemmisüléséhez vezetne, ami
semmiképpen sem kívánatos. Jelentős mértékben veszélyeztetné az
ország élelmiszerellátását, csökkentené a mezőgazdasági exportot,
amely létfontosságú az ország külkereskedelmi egyensúlyának javítása
szempontjából. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Szerkesztőségek figyelmébe


---------------------------

Mai MTIB2002.21 - Az Országgyűlés - harmadik munkanap (18. rész)
című hírünk utolsó bekezdése után (Fodor Erzsébet képviselő
hozzászólása) a következő pótlást adjuk:

    ... von maga után.

    Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitáját ezután
felfüggesztették, és az elhangzott észrevételeket véleményezésre a
reformbizottság elé bocsátották. (MTI)



1990. január 25., csütörtök 18:49


Vissza »


Országgyűlés - harmadik munkanap (32. rész)


A képviselő szerint teljes egyenlőséget kell teremteni a
szövetkezeti és a magángazdálkodás között, s azé legyen a föld, aki
azt eredményesebben műveli meg. Átmeneti megoldásként a kormány
javaslatát tartotta elfogadhatónak.

    Lakos László (Pest megye 9. vk.) a kormányelőterjesztést
    ------------
helyeslő mondatok után javasolta: a plénum ne támogassa Vassné Nyéki
Ilona, Tallóssy Frigyes és Vass Mihály képviselőtársaik módosító
indítványait. Múlhatatlanul sürgősnek tartotta azonban, hogy a
törvénytelenségek kárvallottjai a köztársaság alkotmányának
szellemében teljes politikai, erkölcsi és anyagi kártérítésben
részesüljenek. A Parlament napirendjén szerepel egy általános
jóvátételi törvény megalkotására irányuló javaslat - mondotta.
Véleménye szerint ennek a megalkotását kell kiemelt feladatnak
tekinteni, s az említett módosító javaslatok is e törvény
tárgykörébe tartoznak. Tehát a jóvátételi törvénynek kell
rendelkeznie a földmegváltás kárvallottjainak kártalanításáról a
legszélesebb körű közmegegyezés alapján.

    Hangsúlyozta: semmiféle kényszerítő gazdasági alapja nincs a
mezőgazdaság körül dúló viharnak. Szerinte ezek a törekvések
politikai indíttatásúak, a választási küzdelemhez tartoznak.
Kijelentette, hogy már az elmúlt évtizedekben is súlyos károkat
szenvedett az ország azért, mert a gazdasági döntéseket
mértéktelenül állították a politikai érdekek szolgálatába. Itt tért
ki arra a képviselő, hogy a Magyar Szocialista Párt hazánk magas
színvonalú, kiegyensúlyozott, biztonságos élelmiszerellátását a
belpolitikai stabilitás döntő tényezőjének, a békés átmenet
elengedhetetlen feltételének tekinti. Ezért fontosnak tartja a
mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átalakítását, de úgy, hogy közben
más fontos nemzetgazdasági érdekek ne sérüljenek. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 18:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (33. rész)


Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) nyomatékosan felhívta a figyelmet
------------
arra, hogy a föld- és a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos
javaslattevőknek széles körű információkkal kell rendelkezniük.
Utalt arra, hogy általános támadás tapasztalható ma a szövetkezeti
vezetőkkel szemben, pedig tekintélyes részük az agrárértelmiség azon
rétegéhez tartozik, amely szakmai felkészültsége alapján a jövőben
alkalmassá válhat egy más jellegű mezőgazdasági tevékenység
folytatására. Felvetette azt is, hogy azok, akik ma a földtulajdon
visszaállítását igénylik, annak idején elhagyták településüket, mert
az akkori politikai és gazdasági koncepció alapján máshol volt
szükség rájuk. Hozzátette: jövedelmük ma is jóval meghaladja a
mezőgazdasági ágazatban dolgozókét.

    Kérte képviselőtársaitól: józanul mérlegeljenek döntésüknél,
hiszen ha Európához akarunk tartozni és az európai házban nem
cselédszobát akarunk megszerezni magunknak, akkor ezt a kérdéskört
is megfelelő intelligenciával kell kezelni. Ez a Parlament nem
vállalhat fel részkérdéseket olyan témában, amely az egész
tulajdonreformot érinti. A szabad választásokat követően létrejövő
többpártrendszerű parlamentnek sürgős feladata lesz áttekinteni a
tulajdonreform az egész társadalomra kiterjedő rendezését.

    Balogh László (Békés m., 14. vk.) hozzászólásában azt
    -------------
hangsúlyozta, hogy nem szabad a mintegy egymilliós tsz-tagság
helyzetét bizonytalanná tenni. Hozzátette: e tsz-tagság köréből
sokan nem igénylik vissza földjüket, csupán nagyobb támogatást
várnak a mezőgazdasági termelőmunka számára. A képviselő
csatlakozott azokhoz a korábbi felszólalókhoz, akik a
törvénytervezet elfogadását javasolták a miniszter által
előterjesztett formájában.



1990. január 25., csütörtök 18:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (34. rész)


Balogh György (Fejér m., 4. vk.) elöljáróban
-------------
leszögezte: a kormány előterjesztését tartja jónak, s nem tud
egyetérteni Tallóssy Frigyes és Vassné Nyéki Ilona módosító
javaslataival. Szerinte ugyanis óriási gondot okozna a földkérdés
kiragadása a tulajdonreform egészéből. A bérleti díj bevezetése
pedig mindenképpen a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek
áremelkedését hozná magával. A tulajdonreformmal együtt legyen
földosztás, s akkor is azok kapjanak földet, akik azt művelik. Nem
lenne szerencsés a szövetkezetek eszközállományát szétverni -
mondottta, s hangsúlyozta: a majdani szabályozással olyan
feltételeket kell teremteni, hogy a tulajdoni alapon a már meglévő
gépekre, létesítményekre épüljenek fel a szövetkezések.

    Tóth László (Csongrád megye, 12. vk.) a kormány előterjesztésében
    -----------
foglaltakat ugyancsak elégséges lépésnek tartotta, s annak a
javaslatának a támogatását kérte, hogy a különféle politikai erők, a
most javaslatot tevők bevonásával haladéktalanul kezdjék meg a
tulajdonreform-koncepció alapelveinek kidolgozását. Hozzátette: a
parasztság rehabilitációja nélkül a földkérdést nem lehet megoldani.
(folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 19:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (35. rész)


Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) emlékeztetett arra, hogy az
------------------ elmúlt években többször is felhívta a Parlament
figyelmét a földtulajdonnal kapcsolatos társadalmi feszültségekre, s
szorgalmazta a megoldást. Tavaly októberben önálló indítványt
nyújtott be, amelynek az volt a célja, hogy az állami és
szövetkezeti termőföldek forgalmát átmenetileg betiltsák. Akkor
visszavonta indítványát, mert a miniszter ígéretet tett arra, hogy a
kormány nevében olyan törvénymódosítást terjeszt elő, amely
megoldást hoz az általa felvetett problémákra. Mivel azonban ez nem
történt meg, hiszen a mostani törvényjavaslat sem akadályozza meg a
földeladásokat, és nem tartalmaz kártalanítást, ezért nyújtotta be
újból a módosító indítványt.

    A képviselőnő egyebek között hangsúlyozta: ma a gazdaság nem
képes arra, hogy az önkéntesség megsértésével a
termelőszövetkezetekbe erőszakolt parasztságot és örököseit
maradéktalanul és azonnal kártalanítsa. Amíg azonban a kártalanítás
nem kezdődik meg, semmiképpen se legyen eladható egyetlen darab föld
sem. Kérése indoklásaként Vassné Nyéki Ilona a jelenlegi helyzetben
adódó ellentmondásokat hozta fel. Megemlítette például, hogy számos
esetben a helyi önkormányzatok, illetve tanácsok csak magas vételár
vagy kisajátítási ár fejében szerezhetnek meg egy-egy közcélú
épülethez szükséges területet a gazdaságoktól, ugyanakkor az állami
tartalékföldek szinte teljesen ingyen kerültek ezeknek a
gazdaságoknak a tulajdonába.

    A képviselő szólt arról is, hogy az átalakulási törvény a földek
80 százalékának szétosztását teszi lehetővé, a megmaradt 20 százalék
azonban nem ad fedezetet a rendezetlen kérdések megoldásához. Ez az
úgynevezett ,,földosztás,, - szerinte - kiszámíthatatlan vitákat
eredményezhet, hiszen ezeknek a földeknek az értéke jóval meghaladja
a ,,párt- és munkásőrvagyon,, értékét.

    Vassné Nyéki Ilona azt is szükségesnek tartja - s ezt
indítványában is megfogalmazta -, hogy az eddig megváltott földekre
vissza kell állítani a volt tagnak és örökösének tulajdonjogát, s a
tulajdonos a földjével szabadon rendelkezhessen. Ez - véleménye
szerint - nem igényel a gazdaságtól anyagi ráfordítást. Leszögezte:
a tulajdonjog helyreállítása nem jelenti a nagyüzemek szétverését.
Nem jár együtt a termelés csökkenésével sem, márcsak azért sem, mert
az új földtulajdonosok nagy része már nem rendelkezik a termelési
eszközökkel, s kedvezményes hiteleket sem kapna. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 19:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (36. rész)


Ezek a kedvezőtlen körülmények azt jelentik: az új tulajdonosnak nem
lesz, nem lehet első dolga, hogy a saját földjét azonnal használatba
vegye, kivegye a közös művelésből. A tulajdon helyreállítása csupán
lehetőség a magángazdálkodásra, a nagyüzemen belüli egyéni és társas
vállalkozásra vagy újonnan létrehozott szövetkezeti formákra. Azok
a földek, amelyeket a tulajdonosok nem kívánnak visszavenni vagy
gazdátlanná váltak, kerüljenek a területileg illetékes községi vagy
városi tulajdonba.

    A képviselőnő felhívta társai figyelmét a felelősség nagyságára,
kérte egyetértésüket és támogatásukat.


    Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) lényegében összegezte az
    ---------------
eddigi vitát. Megállapította, hogy két megoldás lehetséges. Az
egyik, hogy a földforgalmazást jelentős mértékben korlátozzák, s
csak indokolt esetekben engedik meg a föld elidegenítését. A másik
megoldás ennél lényegesen szigorúbb: átmenetileg befagyasztják a
földforgalmat. Véleménye szerint ez utóbbit kellene elfogadni, már
csak azért is, mert a földtörvény ügye valószínűleg fél éven belül
ismét a Parlament elé fog kerülni. Addig azonban nem szabad semmi
olyat sem tenni, ami helyrehozhatatlan károkat okozna. Arra hívta
fel a pártok figyelmét, hogy amennyiben befagyasztják a
földforgalmazást, az intézkedés kedvezőtlen hatásait ne használják
fel saját kampánycéljaikra.

    Mivel az idő előrehaladt, ezért az elnöklő Fodor István
berekesztette a földtörvény módosítása feletti vitát. Ezzel az
Országgyűlés januári ülésszaka harmadik munkanapja befejeződött.
Pénteken a földtörvény módosítása feletti vitával folytatják
munkájukat a képviselők. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 19:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A szerkesztőségek figyelmébe -----------------------------


1990. január 25., csütörtök - A mai mtib2030 számú, Országgyűlés
- harmadik munkanap (26. rész) c. hírünk 2. bek. 2. sorában a szám
helyesen:

...a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény...
     ---

(MTI)



1990. január 25., csütörtök 19:53


Vissza »


Országgyűlés - harmadik munkanap (37. rész)


Az Országgyűlés januári ülésszaka harmadik munkanapjának
eseményei dióhéjban (1. rész)

    Csütörtökön reggel a titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat
határozathozatalával folytatta munkáját az Országgyűlés. Elsőként
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a
honvédelmi bizottság előadójaként kapott szót, majd Gál Zoltán
belügyminisztériumi államtitkár emelkedett szólásra, utóbb Eke
Károly (Csongrád megye 10. vk.) fejtette ki álláspontját. Szavazás
következett, és a szerdaihoz hasonló módon most sem kapta meg az
elfogadáshoz szükséges minősített, kétharmados szavazati többséget a
különleges eszközök alkalmazását engedélyező személyre tett két
javaslat egyike sem.

    Németh Miklós miniszterelnök - a kormány nevében - egy újabb
javaslatot tett. Azt indítványozta, hogy arra az átmeneti időre,
amíg az új Parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvényt, addig az
igazságügyminiszter legyen az, aki engedélyt adhat a különleges
eszközök alkalmazására. Miután merőben új javaslat hangzott el, az
elnök a házszabályok szerint szünetet rendelt el, s a kérdést
megvitatásra kiadta a jogi bizottságnak.

    A bizottsági ülés elhúzódása miatt az Országgyűlés az állami
vállalatokra bízott vagyon védelméről, valamint az Állami
Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta
munkáját. A vitában felszólalt:

    Filló Pál (Budapest 18. vk.),

    Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye 13. vk.),

    Zsidei Istvánné (Heves megye 5. vk.),

    Marx Gyula (Zala megye 2. vk.),

    Debreczeni József (Bács-Kiskun megye 3. vk.),

    Koltai Imre (Pest megye 28. vk.),

    Kovács Lászlóné (Budapest 7. vk.),

    Bognár József (országos lista),

    Balla Éva (Budapest 46. vk.).

    A téma függőben maradt, a még nyitott kérdéseket bizottsági
vitára bocsáttották, ezért a Polgári Törvénykönyv egyes
rendelkezéseinek módosítása került a képviselőtestület elé. Roszik
Gábor (Pest megye 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az
igazságügyi tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a
képviselőknek. A két előterjesztésről együttesen határozott az
Országgyűlés, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca
indítványát elfogadta. (folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 20:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (38. rész) - Dió 2.


A Parlament a Kossuth-díjról szóló törvényjavaslat tárgyalásával
folytatta munkáját; a téma előterjesztője: László Jenő igazságügyi
minisztériumi államtitkár volt.

    A vitában felszólalt:

    Bognár József (országos lista),

    Eke Károly (Csongrád megye 10. vk.),

    Ördög Ferenc (Zala megye 7. vk.),

    Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.).

    A vitában elhangzott névváltoztatásra vonatkozó javaslatot
véleményezésre a kulturális bizottság hatáskörébe utalták.

    A képviselők ezután rátértek az 1989. évi állami költségvetés
hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési
határozattervezet megvitatására. Békesi László pénzügyminiszter
fűzött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez.

    A vitában felszólalt:

    Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 19. vk.),

    Király Zoltán (Csongrád megye 5. vk.).

    Az elhangzottakra Békesi László válaszolt.

    Ezután visszatérve a titkosszolgálati eszközök és módszerek
engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat
vitájára, Bölcsey György, a jogi bizottság álláspontját tolmácsolva
kifejtette, hogy az igazságügyminiszter felügyelje a belső
biztonsági szolgálat tevékenységét, s ennek értelmében az erről
szóló előterjesztés immár egy harmadik változatban került a
képviselők elé, majd a Parlament politikai csoportjainak vezetői
ismertették csoportjuk álláspontját.

    A következőkben az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslatot
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Morvay László,
a reformügyi bizottság előadójának szóbeli kiegészítője után a
vitában felszólalt:

    Juhász Ferenc (Budapest 62. vk.),

    Varga Miklós (Veszprém megye 10. vk.)

    Balogh László (Pest megye 29. vk.),

    Varga Lajos (Pest megye 26. vk.),

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.),

    Fodor Erzsébet (Hajdú-Bihar megye 16. vk.),

(folyt. köv.)



1990. január 25., csütörtök 20:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (39. rész) - Dió 3.


Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat vitáját ezután
felfüggesztették, s az elhangzott észrevételeket véleményezésre a
reformügyi bizottság elé bocsátották.

    Ezt követően a plénum visszatért a különleges titkosszolgálati
eszközök és módszerek engedélyezésének szabályozására. A pártok
képviselői támogatták a miniszterelnök azon javaslatát, miszerint a
felügyeleti jogot az igazságügyminiszter kapja meg. Az Országgyűlés
minősített többséggel döntött a belső biztonsági szolgálat
tevékenységét vizsgáló bizottság összetételéről, majd elfogadták a
különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének
átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, valamint Kulcsár
Kálmán felügyeleti jogát.

    A szavazást követően Szíjártó Károly legfőbb ügyész reagált Eke
Károly délelőtti hozzászólására.

    Ezt követően szót kért:

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.);

    Bíró Imre (országos lista).

    Az előbbi képviselő Gál Zoltán belügyminisztériumi
államtitkárnak válaszolt arra, hogy miért a Fekete Dobozt
értesítette a lehallgatási botrány ügyében. A másik felszólaló pedig
a Jézus Krisztus megkísértése című film betiltását kérte.

    Ezután vita bontakozott ki arról, melyek azok a napirendek,
amelyeket a mostani ülésszakon még feltétlenül meg kell tárgyalniuk
a képviselőknek. Az ügyrendi vitában felszólalt:

    Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.);

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.);

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);

    Dauda Sándor (Bp. 45. vk.);

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.).

    Végezetül a Tisztelt Ház ügy döntött: a földtörvény és a
családjogi törvény módosítását a mostani ülésszakon tárgyalják meg,
míg az átalakulási törvény csak februárban kerül napirendre. Ezután
a képviselők a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló
törvényjavaslatról határoztak. E napirendi ponthoz hozzászólt:

    Tóth János, a kulturális bizottság előadója.

    A képviselők elfogadták a módosított törvénytervezetet, majd
rátértek az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és
forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló
törvényjavaslat megtárgyalására. A tervezetet Békesi László
pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé, s egyúttal ő
ismertette a terv- és költségvetési bizottság állásfoglalását is.
Hozzászólási szándékát egy képviselő sem jelezte, s az
értékpapír-törvényt az Országgyűlés elfogadta. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 20:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik munkanap (40. rész) - Dió 4.


Következő napirendi pontként a földről szóló 1987. évi I.
törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény
egyes rendelkezéseinek módosítására tett törvényjavaslat került a
Tisztelt Ház elé.

    A törvényjavaslatot Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszter terjesztette elő. A vitában szót kért:

    Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a mezőgazdasági bizottság
előadója;

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.);

    Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);

    Vass Mihály (Hajdú-Bihar m., 12. vk.);

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.);

    Varga János (Tolna m., 6. vk.);

    Sebők József (Heves m., 8. vk.);

    Lakos László (Pest m., 9. vk.);

    Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.);

    Balogh László (Békés m., 14. vk.);

    Balogh György (Fejér m., 4. vk.);

    Tóth László ( Csongrád m., 12. vk.);

    Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk);

    Cselőtei László (Pest m., 2. vk.);

    Ezzel az Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapja
befejeződött. (MTI)



1990. január 25., csütörtök 20:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD