Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

felcím: Választás 1990. főcím: Milyen a magyar választójog?


Az országgyűlés új választójogi törvényt fogadott el 1989-ben,
ennek alapján kell lebonyolítani a márciusi képviselő-választásokat.
Bonyolult korunk meglehetősen komplikált választási rendszere ez,
mely a választójoggal nem foglalkozók számára nehezen áttekinthető.
Cikkemben e törvény legjellegzetesebb intézményeit igyekszem
áttekinteni, abból kiindulva, hogy a téma minden állampolgárt
érdekel.

    Kezdjük talán azzal, hogy a modern képviselet tagjai
megválasztásának történetileg két alapvető mádszere alakult ki. Az
egyik az úgynevezett egyéni, a másik a lajstromos választási
rendszer.

    Az egyéni kerületnek az a lényege, hogy minden
választókerületben ugyan több jelölt is indulhat, de csak egy
képviselőt lehet választani. Ilyen esetben tehát annyi
választókerületet kell alakítani, ahány tagja lesz a parlamentnek.

    A lajstromos választókerület lényege, hogy egy
választókerületben több mandátum, képviselői hely van. A szavazatok
egyenlő értéke érdekében a mandátumok számát vagy a lakosság, vagy a
választójogosultak számához kötik. Azaz, ahol többen laknak, ott
több képviselőt is választhatnak. Ez alapján bármilyen nagyságú
választókerületek alakíthatók. Az olyan lajstromos kerületeket, ahol
4-6 mandátum van, általában kicsinyeknek szokták tekinteni,
Természetesen az is előfordulhat, hogy az egész ország egyetlen
választókerületet alkot és ennek megfelelően annyi jelöltet kell
felvenni a lajstromra vagy listára, ahány tagja van a képviseleti
szervnek, a parlamentnek. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő.

    alc. Jelöltek és pártok

    Magyaroszágon 1945 után lajstromos választókerületeket
alakítottak ki, ahol nagyjában (1945-ben voltak eltérések) minden
megye egy választókerületet alkotott és a megye, a választók
számának megfelelően, 15-20 képviselőt választhatott. (1945-ben
12.000 szavazat után járt egy mandátum)

    A lajstromos választókerületek iránti igény a modern szervezett
pártok megjelenésével a 19. század végén erősödött meg. Amíg ugyanis
a politikát, a politikai nézeteket jelöltek hordozták, addig az
egyéni kerületi rendszer volt a tipikus. (folyt.)



1990. január 22., hétfő 13:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Milyen a magyar választójog? 2.


Amikor a politikai nézeteket, programokat a tagsággal
rendelkező, szervezett pártok fejezték ki, amikor már a jelölteket
is a pártok indították és a megválasztott képviselő politikai
felelősséggel tartozott pártjának, akkor már felmerült a
képviseletek arányosságának igénye. Ez azt az igényt jelenti, hogy
minden párt a mandátumok annyi százalékát kapja meg, ahány
százalékát kapja a leadott szavazatoknak. Tehát ha pl. egy párt a
leadott szavazatok 20 százalékát kapta meg, úgy a mandátumoknak is
20 százalékát kell birtokolnia.

    Az egyéni kerületek ilyen arányosságot nem képesek biztosítani.
Itt ugyanis több párt indít jelöltet, mondjuk akár 15 is, de közülük
csak egy jelölt szerzi meg a képviselői helyet. A többi jelöltre
adott szavazat a mandátum elosztásában semmiféle szerepet nem
játszik, ebből a szempontból olyan mintha le se adták volna. Ezen
nem segít az sem, ha a mandátum elnyeréséhez abszolút többség, tehát
a leadott szavazatok több mint ötven százaléka kell, az eredmény
akkor is aránytalan. Ezért van az, hogy a modern pártrendszerű
országokban a századforduló idején elindult a küzdelem a lajstromos
választókerületekért. Ebben a közdelemben elsősorban a kisebb pártok
jártak az élen. Ugyanis az egyéni kerület a nagy pártoknak kedvez,
mert nekik van leginkább lehetőségük, hogy kisebb szavazataránnyal
az egyetlen mandátumot elnyerjék.

    alc. Egypártrendszerből többpártrendszer

    1945-ben tehát, a többpártrendszerű politikai struktúrának
megfelelően, Magyarországon a lajstromos rendszer bevezetése
demokratikus megoldás volt, mert biztosította, hogy minden párt a
kapott szavazatok arányában foglalja el helyét a magyar
parlamentben. Természetesen 1949 után, az egypártrendszerű struktúra
létrejöttével - most nem vállalva az okok kutatását és bírálatát -
értelmét vesztette, formálissá vált a lajstrom. Az ötvenes évek
közepén a Nagy Imre kormányzat bevezette az egyéni kerületeket.
Ezzel ugyan nem változott az egypártrendszerű politikai struktúra,
de ílymódon megpróbálta a képviselőket a területi érdekekhez kötni,
a képviselők választók előtti felelősségét erősíteni. Más kérdés,
hogy ez az adott politikai struktúrában csak kis mértékben volt
képes a képviseletet a valós társadalmi érdek- és
véleménykülönbségek kifejezésére és érvényesítésére alkalmassá
tenni.

    Az elmúlt két évben új helyzet alakult ki. Megszűnt a politikai
nézetkülönbségeket föld alá kényszerítő és eltakaró egypártrendszer,
a magyar társadalom elindult a politikai pluralizálódás, a
többpártrendszerű politikai struktúrálódás útján. (folyt.)



1990. január 22., hétfő 13:43


Vissza »


Milyen a magyar választójog 3.


Ezzel együtt felmerül az az igény, hogy a pártok társadalmi
támogatottságuk mértékében jussanak be az országgyűlésbe. Mint
láttuk, ezt az igényt csak a lajstromos kerületi rendszer képes
következetesen biztosítani.

    Ugyanakkor ellentétes igények is megjelennek. Az egyéni kerületi
rendszer fennmaradását támogatja az a megszokás, hogy több évtizeden
keresztül viszonylag nem nagy lélekszámú település (30.000 lakos)
választott magának képviselőt, aki a területi érdekeket kijáró
szerepet vállalt, beszámolókat tartott, a fogadórákon fel lehetett
keresni, viszonylag közel élt a lakóterülethez, többé-kevésbé
ismerte annak gondjait. A pártlajstromokkal szembeni idegenkedést
erősíti az is, hogy az állampolgárok jelentős része ma még nem
nagyon tud pártokban gondolkodni. Érti ugyan a képviselőjelöltek
egyéni szándékát, politikai törekvéseit, de kevés volt még az idő,
hogy a pártok programjai és az egyének érdekei, törekvései egymásra
találjanak. A pártok éles, de gyakran ma még életszerű programmá nem
érlelődő harcát a társadalom jelentős része értetlenül szemléli.

    Ez a kettős igény - egyrészt a többpártrendszerből folyó
arányosság, másrészt az egyéni képviselőhöz való ragaszkodás, a
pártstruktúrák nem kialakult volta - hozta létre 1989-ben a vegyes
rendszerű, kétségtelenül nem egyszerű választójogi megoldást. 1990.
március végén a választópolgárok 176 képviselőt egyéni
választókerületekben, 152 képviselőt megyénként indított
pártlistákon és 58 képviselőt az arányosság erőteljesebb biztosítása
érdekében oszágos pártlistákon választanak meg.

    lc. A jelöltállítás joga

    Egyéni választókerületekben az a jelölt indulhat, aki a
választók jegyzékébe történt felvételéről szóló értesítéshez - az
úgynevezett kopogtatócédulához - perforált ajánlási cédulákból 750
ajánlást összegyűjtött. Megszűnt tehát a jelölőgyűlés, ahol a
jelölteket szavazással válogatták ki. Helyébe lépett az "ajánlási
szelvény". Ezzel továbbra is az állampolgár kezében maradt a
jelöltállítás, demokratikusabban mint korábban. A választáson az
indulhat, aki legalább 750 támogatót bizonyít. Ez természetesen
előnyös azok számára, akik mögött szervezet vagy párt áll, mert ezek
segítenek a szelvényeket összegyűjteni. Az állampolgároknak csak
egyetlen "ajánlási szelvényük" van. Ezzel már befolyásolni tudják,
hogy kik indulhatnak a választáson. Annak fogják odaadni, akire majd
szavazatukat is leadják. Az állampolgár arra is jogosult, hogy ha
akarja, senkit sem támogat, ajánlási szelvényét senkinek sem adja
oda, mint ahogy szavazni sem köteles elmenni. (folyt.)



1990. január 22., hétfő 13:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Milyen a magyar választójog 4.


A megyei lajstromokon csak bejegyzett pártok indulhatnak akkor,
ha az illető megye egyéni választókerületeinek egynegyedében, de
legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudtak indítani. A
megyei pártlistákat a pártok állítják össze, azok összetételére az
állampolgárok közvetlenül hatást nem gyakorolhatnak. Az állampolgár
ezek közül csak egyre szavazhat és a pártlisták a kapott szavazatok
arányában osztoznak a megyei listán megszerezhető mandátumokból.

    Az országos listára az állampolgárok nem szavaznak. Ez arra
alkalmas, hogy a mandátumot nem eredményező un. töredékszavazatokat
a pártok itt érvényesítsék, hasznosítsák.

    Ilyen töredékszavazat marad az egyéni választókerületben, ha a
párt nem jut mandátumhoz. De töredékszavazat keletkezik a megyei
pártlistákon is, a megyei mandátumok elosztása után.

    Az országos lista arányosabbá teszi a pártképviseletet a
parlamentben anélkül, hogy a mai választási rendszer teljes
arányosságot teremtene. Az egyéni kerület ugyanis itt is
arányosságokat fog eredményezni. (MTI-Press)



ág/kgym Dr. Schmidt Péter



1990. január 22., hétfő 13:44


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD