|
|
|
|
Jelölés a területi választókerületekben (1. rész)
|
1990. január 22., hétfő - Az országgyűlési képviselők
választásának egyik újdonsága - az elmúlt négy évtized gyakorlatához
képest - a területi listás választás. A választásnak erről a
formájáról-módjáról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság
titkára adott áttekintést.
Elmondta: az országban 20 területi választókerület van, ez Budapest és a 19 megye. A 20 területi választókerületben 152 képviselői mandátum szerezhető meg. Ezekre a képviselői helyekre azonban csak a pártok pályázhatnak: területi listán állíthatnak jelölteket. A területi listás (pártlistás) jelölés feltétele egyrészt az, hogy a jelöltet állító párt megfeleljen a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek, másrészt az, hogy a fővárosban legalább 8, Pest megyében legalább 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében legalább 3, a többi megyében legalább két egyéni választókerületben jelöltet állítson. (A listaállítás jogát nem érinti, ha a párt jelöltje az egyéni választókerületben a választás első fordulója előtt a jelöléstől visszalépett.)
A területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságoknál kell bejelenteni, legkésőbb a választás napja előtt 30 nappal. Ez azt jelenti, hogy a pártoknak a listákon indított jelöltjeiket február 27-én éjfélig kell bejelenteniük.
A területi listán a pártok kétszer annyi jelöltet állíthatnak, mint ahány mandátumot a területi választókerületben meg lehet szerezni. Például: Budapesten 28 képviselői mandátum szerezhető meg, így egy pártlistán 56 jelölt szerepelhet. Természetesen két vagy több párt közösen is állíthat jelöltlistát. A pártok jelöltjei egyszerre indulhatnak az egyéni választókerületben, illetve a párt listáján is. Ám ha az egyéni választókerületben képviselőnek megválasztják, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell a nevét.
A területi listán feltüntetett névsor egyben sorrendiséget is jelent. Azaz: nyilvánvalóan az első helyeken azoknak a jelölteknek a neve szerepel majd, akiket a párt a leginkább szeretne bejuttatni a Parlamentbe. Ezért rendelkezik úgy a választójogi törvény, hogy ha a párt listájáról egy jelölt - bármilyen okból - kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép.
A legfontosabb tudnivaló: szavazáskor a választópolgár ez esetben a pártra voksol, a névsorral semmi dolga nincs. A szavazólapon a pártok neve és jelöltjeinek listája lesz olvasható. (folyt. köv.)
1990. január 21., vasárnap 22:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Jelölés a területi választókerületekben (2. rész)
|
A választópolgárnak azonban csak egy pártra kell szavaznia, ez a párt neve fölött található rubrika beikszelésével történik. Ha egyszerre több négyzetbe tesz jelet, a szavazat érvénytelenné válik.
Mind az egyéni választókerületben, mind pedig a listákon induló jelölteket nyilvántartásba veszi az egyéni, illetőleg a területi választási bizottság. A jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges a jelölésen túl az is, hogy a jelölt nyilatkozatot tegyen. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a jelöltnek van-e választójoga, elfogadja-e a jelölést, továbbá azt: nincs-e olyan tisztsége, amely a képviselői megbízatásával összeférhetetlen, illetve ha van ilyen, akkor arról lemond-e. (Az Országgyűlés a január 23-án kezdődő ülésszakán tárgyalja azt a törvényjavaslatot, amely egyebek között - az alkotmánnyal összehangban - rendelkezik arról, hogy mely tisztségek összeférhetetlenek a képviselői megbízatással.) Ha a jelölés benyújtása után a pártlista egyik jelöltjét valamilyen oknál fogva törölni kell a listáról, akkor a párt új jelöltet is bejelenthet, ezt azonban legkésőbb 8 nappal a választás előtt meg kell tennie.
Az illetékes választási bizottság visszautasíthatja a jelölést, de csak abban az esetben, ha az a törvényes feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben a jelölés nyilvántartását kérő kifogással fordulhat az Országos Választási Bizottsághoz, s azt az OVB három napon belül köteles elbírálni. (MTI)
1990. január 21., vasárnap 22:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|