|
|
|
|
Jelölés a területi választókerületekben (1. rész)
|
1990. január 22., hétfő - Az országgyűlési képviselők
választásának egyik újdonsága - az elmúlt négy évtized gyakorlatához
képest - a területi listás választás. A választásnak erről a
formájáról-módjáról Kara Pál, az Országos Választási Bizottság
titkára adott áttekintést.
Elmondta: az országban 20 területi választókerület van, ez Budapest és a 19 megye. A 20 területi választókerületben 152 képviselői mandátum szerezhető meg. Ezekre a képviselői helyekre azonban csak a pártok pályázhatnak: területi listán állíthatnak jelölteket. A területi listás (pártlistás) jelölés feltétele egyrészt az, hogy a jelöltet állító párt megfeleljen a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek, másrészt az, hogy a fővárosban legalább 8, Pest megyében legalább 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében legalább 3, a többi megyében legalább két egyéni választókerületben jelöltet állítson. (A listaállítás jogát nem érinti, ha a párt jelöltje az egyéni választókerületben a választás első fordulója előtt a jelöléstől visszalépett.)
A területi lista jelöltjeit a területi választási bizottságoknál kell bejelenteni, legkésőbb a választás napja előtt 30 nappal. Ez azt jelenti, hogy a pártoknak a listákon indított jelöltjeiket február 27-én éjfélig kell bejelenteniük.
A területi listán a pártok kétszer annyi jelöltet állíthatnak, mint ahány mandátumot a területi választókerületben meg lehet szerezni. Például: Budapesten 28 képviselői mandátum szerezhető meg, így egy pártlistán 56 jelölt szerepelhet. Természetesen két vagy több párt közösen is állíthat jelöltlistát. A pártok jelöltjei egyszerre indulhatnak az egyéni választókerületben, illetve a párt listáján is. Ám ha az egyéni választókerületben képviselőnek megválasztják, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell a nevét.
A területi listán feltüntetett névsor egyben sorrendiséget is jelent. Azaz: nyilvánvalóan az első helyeken azoknak a jelölteknek a neve szerepel majd, akiket a párt a leginkább szeretne bejuttatni a Parlamentbe. Ezért rendelkezik úgy a választójogi törvény, hogy ha a párt listájáról egy jelölt - bármilyen okból - kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép.
A legfontosabb tudnivaló: szavazáskor a választópolgár ez esetben a pártra voksol, a névsorral semmi dolga nincs. A szavazólapon a pártok neve és jelöltjeinek listája lesz olvasható. (folyt. köv.)
1990. január 21., vasárnap 22:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|