Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › augusztus 10.
1989  1990
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége közleménye

"a zajló politikai események közepette nem jut elég figyelem sok fontos kérdésre, így a rokkantak ügyére sem. A kibontakozott piacgazdaság körülményei közepette a megszűnő munkahelyekről elsősorban egészségkárosodott emberek kerülnek utcára. "
SZER, Magyar híradó:

Cigány Népfőiskola Miskolcon

"Ma délután kettőkor kezdődött annak a cigánynépfőiskolának a nyitótábora, melynek a Miskolc melletti oktatási központ ad otthont az elkövetkezendő egy éven keresztül. A Phralipe miskolci tagozatának kezdeményezésére a megyei Művelődési- és Módszertani Központ szervezte a főleg cigány fiatalok képzését elősegítő tanfolyamot. Ma olyan 17 és 30 év közöttiek hallgatnak előadásokat, akik valahol már vettek részt szervező munkában, vagy érzik a tenniakarást. "

Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (1. rész)

1990. január 15., hétfő - Újabb, ezúttal csaknem másfél évtizede keltezett feljegyzés részleteivel ismerkedhettek meg a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Borbándi János nyugalmazott miniszterelnök helyettes, a kormány egykor Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta: 1975-ben ajánlotta Fock Jenőnek Czinege Lajos honvédelmi miniszter esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba helyezését. A hat évvel ezelőtt nyugállományba helyezett miniszterelnök helyettes mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a Parlamentben folytatódott a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve kapcsán az Országgyűlés rendelt el.


Borbándi János előrebocsátotta, hogy saját irattára nincs, csak
az emlékezetére hagyatkozhat, s a kérdésekre legjobb belátása,
lelkiismerete szerint fog válaszolni. Bevezetőjében elmondta, hogy
nyolc vagy kilenc minisztériumot, illetve állami főhatóságot
felügyelt. Szólt arról, hogy az utóbbi évek töprengései nyomán
rájött: az egyik fő probléma az volt, hogy összemosódott a párt és
az állami vezetés, sokszor a felelősség nem volt tetten érhető. A
pártban és a kormányban párhuzamosan tevékenykedő bizottságok
működtek, vezetőik részt vettek egymás munkájában. A Honvédelmi
Bizottság féléves munkaterv alapján dolgozott, a döntésekre érett
javaslatait a Minisztertanács általában elfogadta, Borbándi János
nem emlékezett olyan esetre, hogy alapvető kérdésekben nem a
bizottság álláspontja érvényesült volna. Feladatai között említette
a védelmi kiadások meghatározását, a fegyveres erők és testületek
gyakorlati segítését. A védelmi kiadásokat általában ötéves tervek
rögzítették, ehhez ajánlásokat kaptak a Varsói Szerződés Egyesített
Fegyveres Erői Főparancsnokságától. Sok vita volt - emlékezett a
miniszterelnök helyettes, - s példaként említette az 1984-es évet,
amikoris az ajánlást 100 százalékként alapul véve, az összeget
sikerült felére leszorítani. Részletesen ismertette a döntési
mechanizmus fázisait. Eszerint a döntésbe sok mindenkinek volt
beleszólása, ám azt végső soron a bizottság szentesítette.

    Az 1960-as évek katonapolitikai felfogására visszaemlékezve
Borbándi János közölte: már akkor szó volt a katonai szolgálati idő
csökkentéséről is. (folyt.köv.)



1990. január 15., hétfő 17:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (2. rész)


A létszámcsökkentésben viszont alig sikerült előrelépni, mert a VSZ
Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnoksága aggodalmát fejezte ki a
tervezett lépés miatt.

    A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád
megyei, Tallósy Frigyes budapesti, Reidl János Somogy megyei, Sebők
János Veszprém megyei és Király Ferenc Jász-Nagykun-Szolnok megyei
képviselő - a beszámoló után számos kérdést intéztek Borbándi
Jánoshoz. Válaszában elmondta, hogy a hadsereg költségvetésének
felhasználását a Honvédelmi Minisztérium vezérkara tervezte meg.
Erről a párt és a kormány illetékes szervei tájékoztatást kaptak.
Hogy kik voltak ezek az illetékesek az homályban maradt, Borbándi
János azonban állította, hogy a belső mechanizmus részeként ezek a
dolgok ismertté váltak. A hadsereg gazdálkodásának ellenőrzésére a
Honvédelmi Bizottság önmagában képtelen lett volna, a napi
összegzést a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal katonai
részlege végezte. Hazánk milyen mértékű katonai segítségben
részesítette Vietnamot, Kambodzsát, Etiópiát és Jement, kik hozták a
döntéseket? - hangzott a következő kérdés. Borbándi János összegekre
nem emlékezett, szerinte nagyságrendileg nem jelentős tételekről
volt szó. A katonai segélyezés olyan hadieszközökből áll, amelyek
amúgy is selejtezésre vártak. Ösztönözte-e a segélyezést a
Szovjetunió? - firtatták a bizottság tagjai. Borbándi Jánosnak
konkrét ösztönzésről nem volt tudomása, azt azonban természetesnek
ítélte, hogy egy katonai szervezeten belül ilyen kérdéseket
megtárgyalnak az illetékesek. Elmondta viszont, hogy a
hadieszközökön csak a licenc-tulajdonos hozzájárulásával lehetett
túladni, s e fegyverkereskedelem nem kevés pénzt hozott az
országnak.

    A párt és a kormány honvédelemmel foglalkozó bizottsága között a
hatáskört belső utasítás nem szabályozta, inkább szokások alapján és
személyi kapcsolatok révén dőltek el bizonyos kérdések - válaszolta
egy további kérdésre. Elismerte azt is, hogy az Országgyűlés
alig-alig kapott tájékoztatást katonai jellegű kérdésekről, ám
szerinte mindig voltak és vannak is olyan adatok, amelyek nem
publikusak.

    A kaszópusztai építkezés híre eljutott-e Honvédelmi
Bizottsághoz? - érdeklődött az egyik képviselő. Borbándi János
közölte: a bizottság e témáról nem tárgyalt. Válaszából kiderült,
hogy az eredetileg a területen lévő régi vadászház átépítésére
felvett 23 millió forintról a honvédelmi miniszternek nem kellett
elszámolnia, mert a tárcák vezetőinek a különböző fejlesztésekhez és
építkezésekhez csak 200 millió forint felett kellett a
Minisztertanács hozzájárulását kérniük. (folyt.köv.)



1990. január 15., hétfő 17:21


Vissza »


Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (3. rész)


Más kérdés, hogy a vadászházat lebontották és helyette teljesen újat
építettek. Borbándi János a területen kétszer vadászott, mindkét
alkalommal magányosan. Szólt arról, hogy kaszópusztai építkezés
kapcsán több bejelentés érkezett hozzá, s Czinege Lajos
tevékenységével összefüggésben hallomás alapján mintegy fél tucat
más ügyéről is tudott. A minisztert több alkalommal figyelmeztették,
ennek azonban nem volt sok foganatja. Ezek mérlegelése alapján
javasolta a már idézett feljegyzésben - Czinege Lajos egészségi
állapotára is hivatkozva - a miniszter felmentését.

    Czinege Lajost azonban nemhogy felmentették volna, hanem
miniszterelnök helyettessé is kinevezték - utaltak rá többen is,
éreztetve az ügy pikantériáját. Czinege Lajos ugyanis Borbándi János
utóda lett, s ezt - mint Borbándi János fogalmazott - egyikőjük sem
értette. 1984 decemberében Czinege Lajos is nyugdíjazására
számított.

    A nap másik meghallgatott személyisége, Lázár György
nyugalmazott miniszterelnök volt, aki 1975 májusától 1987 júniusáig
töltötte be e tisztséget. Lázár György előrebocsátotta, hogy Bokor
Imre könyvét nem olvasta, a fejleményeket a tömegkommunikációs
eszközökből ismeri. Emlékeztetett arra, hogy megválasztásakor
Czinege Lajos már hosszú ideje miniszter volt. A személyi
kérdésekben a kollektív döntés híve volt, de az esetleges
tévedésekért, hibákért természetszerűleg őt is felelősség terheli.
Elismerte ugyanakkor: egyszer sem emelt olyan kifogást bárkivel
szemben, amely a vétóval lett volna egyenértékű. Czinege Lajost
elsősorban hivatalból ismerte, életmódját, életvitelét annyiban,
amennyire valamely ,,esemény,, ráirányította a figyelmet.
Ellentmondásos személyiség volt, a magyar érdekeket azonban a
nemzetközi színtéren megfelelően képviselte, a VSZ ajánlásaival
gyakran nem értett egyet. Amikor Czinege Lajos
miniszterelnök-helyettes lett, elbeszélgetett vele. Felhívta a
figyelmét arra, hogy korlátozottabbak lesznek a lehetőségei, ,,itt
mások az elvárások,,. Lázár György kifejezte meggyőződését: ha annak
idején feljegyzést kap Czinege Lajos viselt dolgairól, ügyeivel
hivatalból foglalkozott volna, jelzés azonban sem a minisztériumból
sem a honvédelmi bizottságtól nem érkezett.

    A képviselők kérdéseire a továbbiakban elmondta azt is: a
honvédelem pártirányítás alatt állt, katonapolitikai kérdésekben a
kormány döntéseket nem hozott. (folyt.köv.)



1990. január 15., hétfő 17:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (4. rész)


A hadsereg költségvetése a népgazdasági tervezés részeként
került az Országgyűlés elé. A tárca költségvetésének tárgyalásakor a
fő összegekről és nem a hadieszközök számáról folyt a vita. A
nyugalmazott miniszterelnök hozzátette: nem a kormány kívánságára
szerepeltek egy összegben a védelmi kiadások a költségvetésben.
Szerinte bizonyos határok között a Honvédelmi Bizottság bármely
tagja megtehette volna, hogy tételes elszámolást kérjen.

    A képviselők Czinege Lajos viselt dolgait firtatva rákérdeztek:
igaz-e, hogy 1986-ban vagy 1987-ben hivatalos útjáról hazatérőben
Czinege Lajos ellátogatott volna Acapulcóba. Lázár György a tényt
elismerte, amelyről ő maga is jóval később ,,folyósói pletyka,,
révén értesült. Ennek az ügynek a nyomán rendelte el a volt
miniszterelnök, hogy a miniszterek milyen anyagi eszközök felett
rendelkezhetnek külföldi útjuk során. Lázár György elmondta azt is,
hogy az újságból értesült Kárpáti Ferenc 1969-ben írt leveléről,
illetve a mostani ülésen Borbándi János feljegyzéséről Czinege
Lajost illetően. Czinege Lajos miniszterelnök-helyettesi kinevezését
annak idején egyfajta átmenetnek szánták, hogy ne minden átmenet
nélkül váljék meg a miniszteri tárcától. Ez azonban semmiképp sem
végkielégítés volt. Hadseregtábornoki előléptetéséről az Elnöki
Tanács határozott a Minisztertanács előterjesztése alapján, a
politikai mérlegelés azonban nem a kormányban történt.

    Lázár György a katonai vadászterületek közül járt
Lovasberényben, Bujákon és kétszer vadászott Kaszópusztán, az egyik
alkalommal Kárpáti Ferenc társaságában. A volt miniszterelnök
személyét illető további kérdések között megfogalmazódott az is,
hogy nem volt túlságosan harcias kezű vezető. ,,Senki nem lehet a
maga bírája,, - mondta válaszában, kezdeményezéseiről azonban a
dokumentumok tanúskodhatnak. Nagyon sokszor mondott nemet, az
asztalt azonban soha nem verte, ez igaz, mondta végezetül.
(folyt.köv.)



1990. január 15., hétfő 17:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (5. rész)


A bizottság ezután Berki Mihály nyugalmazott vezérőrnagyot
hallgatta meg, aki ezredével a kaszópusztai létesítmény kialakításán
dolgozott, s aki egyben a Bokor-könyv lektora is volt. Berki Mihály
elmondta, hogy az általa lektorált könyv állításait tételesen nem
vizsgálta felül, mert saját tapasztalatai, ismeretei alapján meg
volt győződve az abban leírtak igazáról. Most is azt állította, hogy
a könyv nem sok tévedést tartalmaz. Szerinte egyedül a Török Mihály
és Elkán Károly személyére vonatkozó információk bizonyultak
tévesnek, illetve Czinege Lajos lakásépítésének költségeit becsülte
jelentősen alá a szerző. A kézirat átolvasása után azért
mindenesetre azt tanácsolta Bokornak, hogy könyvének kiadásával
saját érdekében várja meg a nyugdíjazását. A szerző azonban úgy
vélekedett, hogy a könyve addigra már elveszítené értelmét.

    Berki Mihály beszélt a kaszópusztai munkákról is, amelyek
elvégzésére az akkori minisztertől, Czinege Lajostól kapott
parancsot. A feladat - állítása szerint - nemigen volt kedvére való,
de hiába jelentette akkori feljebbvalójának, Mórocz tábornoknak, az
csak annyit mondott, hogy végezze el a rábizottakat. Így ezredével
fél évig dolgozott Kaszópusztán. Ez idő alatt egyebek között 130
kilométer hosszan bekerítették a vadászterületet, s a kerítés mentén
utat készítettek a terepjáróknak, ahol pedig szükséges volt ott
hidakat, átereszeket építettek. A munka értékét csak becsülni tudta,
véleménye szerint a beruházás értéke tízmilliókban mérhető, de a
kitermelt és felhasznált faanyagot is beleszámítva az összeg akár
százmillióra is rúghat. A könyv erre vonatkozó részét, amely
eredetileg csak néhány sor volt, egyébként ő bővítette ki.

    A ma már nyugdíjas vezérőrnagy többször is hangot adott annak a
meggyőződésének, hogy a hadseregben sok dolog ma sincs másként.
Véleménye szerint a hadseregre ma is az a jellemző, hogy az emberhez
keresnek feladatot, s nem fordítva. Ezzel arra utalt, hogy a
hadsereg jelenlegi átszervezés során volt párttitkárokat, politikai
tiszteket mentenek át más munkakörbe, miközben jól képzett katonai
szakemberek kerülnek az utcára.

    A képviselők kérdésére Beriki Mihály azt is elmondta, hogy őt és
családját is különféle inzultusok, fenyegetések érték és érik,
amiért Bokor Imre mellé állt. Bizonyítani nem tudja, de úgy véli,
hogy a személye ellen indított kampány egyes szálai a Honvédelmi
Minisztériumba vezetnek. ,,Jóakarói,, foltot keresnek a múltján, s
volt, aki úgy vélte, hogy azt már meg is találta, de a nyílt
megmérettetést eddig még egyetlen vádaskodó sem vállalta.
(folyt.köv.)



1990. január 15., hétfő 18:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (6. rész)


Végezetül Fábián József ezredes, a Magyar Néphadsereg
fenntartási és elhelyezési főigazgatója - aki 1976 óta tölti be ezt
a tisztet - válaszolt a bizottságnak a magas rangú katonai vezetők
lakásügyeivel kapcsolatos kérdéseire. Azzal kapcsolatban, hogy a
Czinege-villa 4 vagy 40 milliójába került-e az államnak, nem tudott
konkrét számokkal szolgálni, mert - mint mondta - amikor jelenlegi
beosztásába került, Czinege Lajos már ott lakott. Amiről tud, az az,
hogy a nyolcvanas évek elején felújították a villa alagsorát, majd
1985-86-ban az alsó szintjét. Amikor Kárpáti Ferenc lett a
honvédelmi miniszter, azt a feladatot kapták, hogy mérjék fel a
munkák állását, a folyamatban lévőket fejezzék be, de a felső szint
eredetileg tervbe vett felújításához már ne kezdjenek hozzá. Az
akkori munka értéke körülbelül 5-6 millió forint volt. Beszámolt
arról is, hogy tudomása szerint hol, kinél végeztek még különféle
munkálatokat, illetve milyen katonai létesítményeket, üdülőket
újítottak fel, bútoroztak át. Ezek összegéről sem tudott most pontos
tájékoztatást adni, de ígéretet tett arra, hogy a kért adatokat öt
évre visszamenően, illetve egyes esetekben 10 évre visszanyúlva egy
héten belül a bizottság rendelkezésére bocsátja. (MTI)



1990. január 15., hétfő 18:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD